Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-14 / 11. szám

Az I-es a legrégebbi gép. Jelenleg folyamatos műszakban fi­nom-csomagolópapírt gyártanak,, rajta. Kancsúr István e gép­hez került, korábban a II-esnél dolgozott pack-részvények vételére csak egyetlen értékelhető ajánlatot kapott, ami nem jelent versenyt, ezért sikertelennek minősítették a tenderkiírást. A gondolatot továbbfűzve, ha az újabb pályáztatáson is csak a Prinzhom csoport jöhetne szá­mításba vevőként, akkor is csak tárgyalások alapját képezheti a Dunapack-vétel, s nem jelenti feltétlenül a Szolnok Papír Rt. újraindulását, újraindítását.- Mindezt csak azért vetettem fel, mivel az ügy kapcsolódik a kft.-hez, amelynek privatizálása rövidesen megtörténhet.- Jelenleg még nem szerepel - tudomásom szerint - az ÁVÜ határidőzött teendői között a Szolnoki Papírgyár Kft. privati­zálása. Bizonyára sort kerítenek rá, kérdés azonban' az, hogy majd mikor és milyen formában fog ez megtörténni, és főleg mi­lyen feltételekkel. Ami ebben - az eladásban - a problémát jelentheti, az a rész­vénytársasággal való kapcsolat. Bár e kapcsolatot én úgy fogom fel, hogy ez egy adottság, álla­pot, melyhez alkalmazkodni kell.- A további működés szem­áll?- Nem piaci gondok, hanem hiba miatt áll a kettes papírgép. A gép nagy szárítóhengere megrepedt, s maga a hiba olyan, amivel nem lehet újra indítani a gépet, ugyanis balesetet is okozhat. Ez a műszaki prob­léma több szempontból is kel­lemetlen. Részben azért, mivel kijavítása hosszabb időt, több hónapot vesz igénybe. Részben pedig drága a javítás. Ez egyéb­ként elég kényes kérdés, hiszen a II. papírgép magjavítását nem lehet elkülöníteni a kft. további sorsától. Ha ugyanis arra az ál­láspontra helyezkedünk, hogy a kft.-nek további jövője nincs, akkor a beruházásnak minősülő javítást nem szabad elvégezni. Ha viszont a javítás megtörté­nik, akkor ez azt is jelenti, hogy a kft. több éven keresztül mű­ködni fog. Nekem az a szemé­lyes meggyőződésem, hogy a gazdálkodóegységnek van jö­vője.- A II. papírgép kijavításáról mikor lesz végleges döntés?- Csak akkor, ha a gazdasá­gossági számítások megtörtén­nek. Ezen számítások célja a ja­vítást követő rentábilis műkö­Papírgyár. A szolnokiak fülében e szó immár félig gyanúsan cseng, aminek oka közismert. Ám a még nyereségesen működő Szolnoki Papírgyár Kft. előtt van jövő. Kérdés, hogy milyen. Erről, valamint a tennivalókról tájékozódtunk a nemrég kine­vezett új ügyvezető igazgatótól, Dohanics Jánostól. dés megvizsgálása, továbbá az, hogy maga a beruházás megté­rül-e. Ha ezen számítások veszte­séget prognosztizálnak, akkor a javítást elvégezni nem szabad. Sajnos hazánkban nincs lehe­tőség a javításra, ugyanis ez egy 3 méter átmérőjű. 2 méter hosz- szú henger, amiben gőznyomás uralkodik. S e hengernek a pa­lástját kell kicserélni. Ilyen technológiával igazán csak Nyugat-Erurópában rendelkez­nek. A cseréhez pedig sok pénz és idő kell.- A javítás esetén mikor in­dulhatna újra a gép?- A legjobb esetben ez év utolsó negyedévében.- Mekkora a kiesés a gép ál­lása miatt?- A kft. papírértékesítésének közel 30-35 százalékát a kettes papírgép adta. Ehhez az is hoz­A mostani gondok okozója a II. papírgép nagy szárítóhengerének meghibásodása. A nyíllal jelölt helyen, a henger palástján van egy repedés, ami maga a konkrét hiba. Emiatt áll a gép december 23-a óta, s emiatt kell ma jd közel negyven dolgozótól megválnia a gyárnak, ugyanis a javítás igen költséges, és ráadásul nagyon hosszú időt vesz igénybe pontjából viszont korántsem mindegy, hogy az rt.-nek meny­nyit kel! fizetni bérleti díjként, ami ráadásul kihat a minden­kori gazdálkodásra.- Vannak olyan részek, esz­közök, illetve tevékenységek, melyeket a kft. bérel. Ám ez nem jelentene olyan hátrányt, ami veszélyeztetné a kft. műkö­dését'. Ezt jó üzletpolitikával, megfelelő gazdálkodással ki le­het védeni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy soha nem tapasztal­tunk az rt. részéről akadályozó szándékot. A bizonytalansági tényezőt a bérleti szerződések jelentik, me­lyek csak egy évre köttetnek, nem pedig hosszú távra. S eset­leg egy, a részvénytársaságnál bekövetkező tulajdonosváltás esetében változhat a szerződé­ses viszony.- Van-e reális lehetősége a kft.-nek a további működésre? Ezt részben piaci, részben pedig technikai oldalról értem. Utób­binál a gépek életkora lehet sorsdöntő.- A kft. piaci helyzete nem ad okot aggodalomra, sőt, a gyár kitűnően tudott eddig eleget tenni a magyar piac igényeinek. A piaci helyzet általában nem jó Magyarországon, ennek elle­nére a vállalatot tartósan üze­meltetni lehet, hiszen a magyar piacon versenyképesek a ter­mékeink, bár egyre növekszik a konkurencia. Mind a belföldi, mind a külföldi. Afelől nekepi nincs kétségem, hogy a belföldi termelést jobban is lehetett volna védeni. Ami ez ügyben állami intézkedés történt, az vagy későn jött, vagy csak rész­leges volt, s a problémát nem oldotta meg.- A II. számú papírgép miért zátartozik hogy ez az a gép, amelyik többféle papír gyártá­sára alkalmas. Kis költséggel lehet váltani a különböző ter­mék között.- A hogyan tovább kérdésé­ben több szereplő is szóba jö­het. Terveznek-e még egy veze­tői és MRP közös szervezet által történő tulajdonkivásárlást? Hiszen potenciális vevőként nem sokan jöhetnek számításba.- Külföldi befektető biztos nem lenne, s a belföldi érdeklő­dőnek is szembe kell néznie a mai bizonytalansággal, ami az rt.-hez való viszonyból fakad. Az ÁVÜ-nek kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltéte­lekkel kívánja értékesíteni a kft.-t. Ami a felvetett kérdést illeti, ahhoz számos intézkedésnek kell megszületni, ami szintén az ÁVÜ hatáskörébe tartozik. S ráadásul a bizonytalansági té­nyező ebben a körben is létezik. A tulajdonosnak kell dönte­nie a jövőt illetően is, amely a Papíripari Vállalat. Egyébként legkedvezőbb megoldásként közös tulajdonost tudok elképzelni a kft. és az rt. számára is, hiszen ha különbö­zőek a tulajdonosok, akkor az állandó feszültség elkerülhetet­len, s ez senkinek sem lehet ér­deke. mányzat legyen tulajdonos a Szolnoki Papírgyár Kft.-ben. Ezt részben munkahelymegtartás szempontjából, részben pedig erő pozícióból kívánták a válla­latnál, pont az rt.-vel történő egyezkedés elősegítése miatt. Az önkormányzat megvizs­gálta a tulajdonlás lehetőségét, ám több minden kiderült. így az is, hogy nemcsak szolnokiakat érint a kft. foglalkoztatása, to­vábbá némi túlfoglalkoztatás is zajlik a cégnél. Bár igaz, nyere­ségesen működött 1992-ben. s piaccal is rendelkezett. Ám a piaci változások, vala­mint a belső piacvédelem vi­szonylagos hiánya számottevő bizonytalanságot rejt a műkö­désben hosszú távon. Emellett viszont költségoldalról az el­avult technika szinten tartása s netán a piac diktálta követelmé­nyekhez való alkalmazkodás to­vábbi beruházások meglépését igényelnék. Ehhez az önkor­mányzatok megfelelő pénz­eszközzel nem rendelkeznek. Számukra egyébként sem szabad belépni a kockázati piacra. így a térséghez tartozó ön- kormányzatok elvetették a kft. megmentésének kérdését, illetve nem tudják vállalni azt bizton­sággal. Hiszen annak sem lenne értelme, ha később mégis kide­rülne a működésképtelenség, s maguknak az önkormányzatok­nak kellene az utcára tenni a dolgozókat. Egy ilyen lépésnek ráadásul több következménye is lehetne, hiszen egy ilyen mentés után számos cég jelentkezhetne az önkormányzati mentőövéit, ami nem éppen a piacgazdaságra jel­lemző módszert takar. így marad továbbra is a bi­zonytalanság, hogy vajon mi lesz a még működő gyárral. Bár piaca még lenne, s meg is tudná azt tartani, a különböző költsé­gek befolyásolják a jövőt. Vajon eladják vagy megszű­nik? A Szolnoki Papírgyár - most az egész objektumot jelezve e két szóval - sorsa igazán ismert. A mára kialakult helyzet: az álló részvénytársaság és a mű­ködő kft. ügyei közül talán még az utóbbiban rejlik némi esély a folytatásra. A vállalatnál lezaj­lott vezetőváltást követően - Török János távozása után - az A zacskózórészleg szinte csak nőknek ad munkát. Bár embert próbáló a nagy zaj, eddig - s talán még hosszú ideig - kenyérkeresetet biztosít. Maga a zacskó az egyik fő profilt képviseli A szolnoki polgármester, Várhegyi Attila is tájékozott „papírügyekben”. Ehhez részben a korábbi vállalati megkeresés is hozzájárult, hiszen az is felme­rült, hogy a szolnoki önkor­A III-as bevonógépen készített kétpéldányos pénztárgépsza- lag-papírt szinte az egész országba szállítják Dohanics János új igazgatót kérdeztük a gyár jövőjéről, hiszen korábban is a papíriparban dolgozott, s jelen­legi megbízatása előtt a felügye­lőbizottság elnökeként tevé­kenykedett.- A kft. privatizálása igen­csak körülményes, pont az rt.-vel való viszony miatt. Azon­ban nem sikerült az AVÜ azon törekvése sem. hogy az rt. bein­dítását összekösse a Dunapack még 40 százalékos állami része­sedésének eladásával.- Ami az rt. és a Dunapack ügyének összekapcsolását illeti, az csak a Prinzhom csoport vá­sárlása esetében jöhet számí­tásba. Mivel az ÁVÜ a Duna­Ahogyan a dolgozók látják Nincs felhőtlen vidámság A dolgozók is érzik a bi­zonytalanságot, mely a gyár légkörét meghatározza. S bár mindegyikük látta és megélte az rt. leállását, annak minden következményével együtt, mégis bíznak a jövőben. Pedig azt ők még annyira sem látják, mint akik „oda­fent” vannak. Többükkel be­szélgetve alakult ki e kép. Bár az is igaz, mára már némi közönnyel figyelik a vá­rakozásokat. Makai József, a III. gép ve­zetője is „megjárta a hadak út­ját.” Az új gépsor beindítását követően - szakmai válogatás útján - átkerült a modernebb üzembe. Közben jött a privatizáció, majd az rt. leállása, a munka- nélküliség. Ebből nem szer­zett tapasztalatot, még a sze­rencsésebbek közé sorolható, hiszen a leállást követően azonnal visszatért a régi gé­pekhez, s azóta is ott dolgo­zik. De ki tudja, meddig? Munkásgyűlés 18-án Újabb távozók A Papírgyárban szinte minden helyre kifüggesztet­ték a január 18-ai munkásgyű­lés hírelését. Mint megtudtuk, a II. papírgép sorsa miatt ke­rül erre sor. A gép állása minden bi­zonnyal hosszabb időt vesz igénybe, s ez érinti a gyártási folyamatban eddig dolgozó­kat. Összességében mintegy negyven embernek a gép leál­lása következtében megszűnt a munkája. A cég helyzete vi­szont nem engedi meg, hogy a gyárkapun belüli munkanél­küliséget finanszírozza, hi­szen nincs miből, a bevételki­esés igen jelentős. Sajnos az előbbiekben em­lített dolgozóktól a gyárnak meg kell válnia, ám ha újrain­dul a II. gép, akkor visszavár­ják a távozókat. „Tudom, hogy ezt nehéz lesz megérteni a dolgozók­nak, és nehéz lesz megmagya­rázni is. Viszont meg kell tennem” - fogalmazott Doha­nics János igazgató. Papírgyári capriccio Bizonytalan jövő Az összeállítást készítette: Vági E. Zoltán Fotók: Korányi Éva S mit tesz az önkormányzat? Nem a piaci vállalkozás a feladat $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom