Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-14 / 11. szám

1994. január 14., péntek Hazai tükör 3 Szerveződik a Körös-Maros Természetvédelmi Igazgatóság Még az idén megalakul a több mint negyvenezer hektár területet - a Makó melletti Lán- dori-erdőtől a Körösök szolnoki árteréig tíz Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzetet - magában foglaló Kö­rös-Maros Természetvédelmi Igazgatóság. Szelekovszky László, Békés természetvédelmi felügyelője elmondta: a Kiskunsági Nem­zeti Parkról leváló, védett ré­szeket egyesítő új természetvé­delmi egységet - egyebek kö­zött - a biharugrai halastavak, a kardoskúti Fehér-tó, a dévavá- nyai túzoktelep, több puszta és a Körösök ártér- és holtágrend­szerei alkotják. A Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesületbe tömörült természetóvó magán­személyek, önkormányzatok és társadalmi szervezetek támoga­tásával szerveződő igazgatóság székháza a szarvasi Anna-liget- ben lévő volt Bolza-kastély lesz. Bár az igazgatóság megszer­vezése az elmúlt évben elma­radt, a békési természetvédők nem tétlenkedtek. Munkájuk eredményeként negyvennel gyarapodott a helyileg védett te­rületek és értékek száma, s egyetlen védettséget sem von­tak vissza a megyében. A leg­nagyobb visszhangot a kardos­kúti őshonos racka- és cigája- nyáj, valamint a magyar szürke gulya védetté nyilvánítása vál­totta ki. A tulajdonos szövetke­zet ugyanis már nem volt képes az 50 racka-, 70 cigájajuh s a 44 szürke marha tartásának a költ­ségeit fedezni, s az orosházi ön- kormányzat áldozatvállalásával oldódott meg a három ritka jó­szágállomány sorsa. Ahogy lét­rejön az új környezetvédelmi igazgatóság, a nyájak és a gulya az orosházi önkormányzat ke­zéből annak a birtokába kerül­nek. Biharugra, Gyomaendrőd, Orosháza és Gyula a Körös- Maros Természetvédelmi Igaz­gatóság helyi alközpontja sze­retne lenni, az ajánlkozásokról a szervezők ezután fogják értesí­teni a környezetvédelmi minisz­tériumot. (MTI) /r A MÁV Kórház tudományos üléséről / Érbetegségek kezelése Dr. Gál István adjunktus (MÁV Kórház I. számú bel­gyógyászati osztály) január 5-én tartotta előadását a szol­noki MÁV Kórház tudományos ülésén „Érbetegségek korszerű belgyógyászati kezelésének ha­tékonysága” címmel. „Az arteriosclerosis a verő­erek krónikus lassú progresz- sziójú megbetegedése, mely az erek beszűküléséhez, majd tel­jes elzáródásához vezet. Az ér­szűkület a verőér ellátási terüle­téhez tartozó szövetek oxigén- és tápanyag-ellátási zavarához, súlyos esetben elhaláshoz vezet. A betegség kialakulásáért bizo­nyos hajlamosító tényezők, úgynevezett rizikófaktorok fe­lelősek. A vér koleszterinszint­jének emelkedése, a dohányzás, magas vérnyomás, a fizikai ak­tivitás hiánya, mind hajlamosí­tanak a megbetegedésre. Az ar­teriosclerosis minden szervben (agy, szív, vesék) előfordulhat és működési zavart okozhat (in­farktus, agylágyulás stb.). A to­vábbiakban csak az alsó végtagi érszűkülettel foglalkozom. Erre a megbetegedésre - mely a kö­zépkorú férfiaknál kezdődik leggyakrabban - a lassú lefo­lyás, hosszú ideig tartó tünet­mentes állapot, majd a végtagok gyalogláskor jelentkező fájdal­massága, súlyos állapotban a nyugalmi lábfájdalom, majd a végtag elüszkösödése várható. A MÁV Kórház I. számú belgyógyászati osztályán évek óta foglalkozunk a betegség di­agnosztikájával és kezelésével. Alapos orvosi vizsgálat és a Doppler-elven működő ultra­hangos készülék segítségével a betegséget korai stádiumban tudjuk felismerni és progresszi­óját követni. Alkalmas időben tudjuk a beteget szükség esetén érsebészetre küldeni. Az alsó végtagi érszűkület korszerű terápiája, a sebészeti kezelés, ahol a szűkületet okozó elváltozás eltávolítására vagy az elzáródás áthidalására töreked­nek. Újabb módszer az ér rönt­genvizsgálata kapcsán, altatás nélkül az ér ballonkatéteres ki­tágítása a szűkület helyén. A műtéttel nem kezelhető be­tegek belgyógyászati terápiájá­nak hatékonyságát vizsgáltam az osztályon fekvő, valamint az érbeteg-ambulancián megfor­dult pácienseknél. A betegség progresszójára jellemző gyalog­láskor jelentkező fájdalom, va­lamint a Doppler-vizsgálat so­rán észlelt keringési jellemzők változása alapján leghatéko­nyabbnak tartott, hajszálerek vérátáramlását fokozó, a vér fo­lyékonyságát javító Trental nevű gyógyszer tablettás és in­fúziós adagolásának, valamint a kórházunkban alkalmazott spe­ciális értoma hatékonyságát vizsgáltam. Eredményeink meggyőztek arról, hogy a járó betegeknél a Trental tabletta és a kiegészítő gyógyszerek, valamint a rend­szeres értoma a fájdalommentes járástávolságot mintegy kétsze­resére növelték. A kórházban keringésjavító infúziókkal és lehetőség szerint gyógytornával kezelt, súlyosabb stádiumú be­tegek 75 százalékos javulást mutattak. Összegezve megálla­pítható, hogy az alsó végtagi ér­szűkület megelőzése - a do­hányzás elhagyása, a koleszte­rin és a vércukor ellenőrzése, szükség esetén kezelése, a vér­nyomás normalizálása és a fizi­kai aktivitás megtartása révén érhető el. A már kialakult érbetegségek esetén a korai felismerés az álta­lunk végzett módszerekkel, a megfelelő érsebészeti és radio­lógiai kezelés mellett a belgyó­gyászati kezelés is eredményes a betegség súlyosbodásának megállításában.” Ön felé nyitunk! CSAPÁGYSZAKÜZLETÜNK 1994. január 15-től SZOMBATON IS NYITVA. Szolnok, Thököly út 31. Tel./fax: 56/424-763 ...hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. ÜKFI PRIMA CSAPAGY Kft. SKF viszonteladó Aki naponta csak egyszer eszik Ignácz Zoltán még irigylésre méltóan fiatal, hiszen az idén, tavasszal tölti be a huszonhe­tet, és jelenleg Szolnokon, a Tisza Szállóban konyhafő- nök-helyettes. A nagymamája, aki nevelte, oltotta bele a kuk- tálkodás szeretetét. Tíz-tizen- két éves kissrácként ott sün- dörgött körülötte, és ahol lehe­tett, segített. Első terméke af­féle karácsonyi aprótészta volt, így nem véletlen, hogy egye­nesen vezetett az útja Szolno­kon a keróba. Szakács szak­munkástanuló lett, a Tisza Szállóban töltötte a gyakorla­tát, és ismereteit Földi István pallérozta. Sokat ellesett, meg­tanult a mesterszakácstól, majd felszabadulva, a katonaévét le­tudva az apjánál helyezkedett el. Öt év után „elcsábították” a Tiszába, ahol jó barátja, Szabó Istyán a konyhafőnök, ő meg a helyettese. Bármit szívesen fogyaszt, szerinte egy szakács ne legyen szűk látókörű, annak mindent szeretnie kell. Például ő na­ponta egyszer eszik, de akkor kiadósán, így azután 187 centi­jéhez 93 kiló társul. Ha ren­dezvényük nincs, naponta ezen a konyhán általában kétszáz adagot készítenek. Már 3-400-ért meg lehet ebédelni, de akinek mondjuk libamájra vásik a foga, az 700 körüli. Nős, a felesége eleddig nem nagyon tud főzni, így otthon is Zoli forgatja a fakanalat. He­lyesbítek, tud főzni, Zolit pél­dául teljesen sikerült megfőz­nie, és hogy nem töltik haszon­talanul az időt, mi sem bizo­nyítja jobban: egy hároméves ikerpár boldog szülei. A fiú, Nándi a „korosabb”, a hölgy, Nikolett néhány perc múlva érkezett utána. Tervei között szerepel: le szeretné tenni a mestervizsgát, és egyszer, valamikor, ha lehe­tősége adódik, külföldön is dolgozni. Kuriózumokat, ér­dekességeket csipegetni a szakmából. Legutóbb egy ko­moly megméretésen Pozsony­ban képviselte Magyarország színeit. Nem akárhogyan, mert negyedmagával két aranyér­met hozott haza Pálszabó Mi­hály mesterszakács vezetésé­vel. Társai közül az egyik a Róza vendéglőben, a másik a Gösserben dolgozott, a negye­dik külföldre készült, bár lehet, azóta ki is jutott. A teljesség azt kívánja, hogy majd őket is bemutatjuk egymás után sor­ban tisztelt olvasóinknak. El­végre Európa-bajnokságon nem mindenki nyer egyszerre két aranyérmet. Ignácz Zolinak akad egy gyógyíthatatlan hobbija, a pe- cázás. Ha csak teheti, irány a természet, és megunhatatlanul lógatja a vízbe a horgot. Azt is bevallja, fogott már temérdek aprót, de a valóban nagy hal még hiányzik. Igaz, ehhez még elég fiatal, elvégre a szólás­mondás szerint ami késik . . . D. Sz. M. Az EDDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete vezetősége az Alkotmánybíró­sághoz fordul, mert álláspontja szerint a közalkalmazotti bér­tábla jogszabályi ütközések mi­att alkalmazhatatlan az ágazat­ban. A közalkalmazotti bértábla A1 = 8.000 forintját a törvény írja elő, 1994. január 1-jétől, a jogszabályban kihirdetett jelen­legi minimálbér pedig 9.000 fo­rint. Az egészségügyi és szociá­lis területen a törvény és a kihir­detett minimálbér jogszabályi ütközése több ezer dolgozó hát­rányos megkülönböztetésére ad­hat módot. A közalkalmazotti törvény A1 és A2 fizetési kate­góriája ugyanis nem éri el a je­lenlegi minimálbért, és a külön- bözetet központilag senki nem finanszírozza. A fentiekre tekin­tettel az EDDSZ az Alkotmány- bíróságtól kéri a jogszabályüt­közés felülvizsgálatát. (MTI) Látlelet Talán az önmérséklet hiánya az, amivel elkezdődik A közélet látszólagos nyugalmát újra a rádió és a televízió körüli hírek, illetve híresztelések zavarják meg, S mintha a vég­játék rémisztő képe derengne fel. Mert a racionalizálás jelszava alatt a teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnökök (megszaba- dulhatnak-e valaha ettől az állandó jelzőtől?) több száz alkal­mazottat akarnak elbocsátani. Minden bizonnyal meggyőzően indokolják majd elhatározásukat, s ahhoz sem férhet kétség, hogy az adófizető polgárok pénzét a lehető legcélszerűbben kell felhasználni. Csak éppen a célszerűség és az ésszerűsítés kate­góriáihoz tapad némi kétely. Hol a határ bármiben, hol a mennyiség végkritériuma, ahonnét „ne tovább”, mert a dolog önfelszámolása következik? Vagy talán másfajta szempontok is számba vehetők, s az önmérséklet hiányával kezdődik minden? Esetleg politikai elhatározásokról van szó? A választások köze­ledtével az utóbbi lehetőség sem zárható ki. Kétségtelen ugyanis, hogy a lojalitás és az engedelmesség aktualizálható ér­tékei könnyen felcserélhetők másféle erényekkel. így a kritikai gondolkodás erényével is, mely többnyire az engedetlenség címkéjét hordja magával. Holott a bírálat jogáról való lemon­dás a demokrácia lényegével ál! szemben. Legkönnyebben úgy lehet félelemben tartani az embereket, ha annak esélyét is megvonják tőlük, hogy véleményüket szaba­don és rejtjelzések nélkül mondják el. Am minél inkább kénysze­rítő erejűvé válik a politikai igazodás, annál mélyebbre ivódik az öncenzúra. Viszont ez ördögi kör, mert a megfélemlítettség ismét csak az alapokig juttat vissza. A sejtetések, a ki nem mon­dott szavak és gondolatok lassan romboló világához, melyben valamely féligazság is teljes érvényűnek tűnhet. S ekkor lép fel az önbizonyítás és önhitelesítés kényszere. De az igazmondásra való puszta hivatkozás egy pillanatra sem helyettesítheti a vé­lemények szabadságát. Ha az egyik alelnök (állandó jelzőjét ez­úttal elhagyom) - alighanem adószakértői múltjától motiváltán - „ igazmondó kedvencnek” szeretné látni a televíziót, ebből ko­rántsem következik az, hogy állítása az elbocsátások után válik érvényessé. Feltéve persze, hogy az számít igazságnak, melyet ő annak tart. Ónértékű fontosságot tulajdonítva a kormányzati hatalom iránti elkötelezettségnek. Csakhogy ez a magatartás - ahogyan a közelmúltban is - a demokratikus gondolkodás puszta karikatúrája, hiszen bármiféle önkény azzal kezdődik, ha valaki azt hiszi magáról, hogy ítéletei megfellebbezhetetlenek. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha alattvalóin kívül bárkit meg­győzhetne erről. Kerékgyártó T. István A közalkalmazotti illetményrendszer Ha nem elég a pénz, az államkassza biztosítja A központi költségvetésből előzetesen 11,1 milliárd forintót hagytak jóvá a közalkalmazotti illetményrendszer januári beve­zetésének mintegy 50 milliárd forintra becsült többletköltsége­ire. Amennyiben a február kö­zepére elkészülő - valamennyi munkahelyre, önkormányzatra, intézményre kitérő - felmérés alapján ennél több pénzre lesz szükség, ezt az összeget - a költségvetési arányoknak meg­felelően - újabb parlamenti tár­gyalás nélkül biztosítja az ál­lamkassza - mondta Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium önkormányzati és területfejlesz­tési főosztályának helyettes ve­zetője. Az új besorolás szerinti többletbérekre, -illetményekre az egészségbiztosítási alap 11 milliárd forintot tett félre. Amennyiben az előzetesen becsültnek megfelelően emel­nek bért, akkor az önkormány­zatoknak saját erőből 8,9 milli­árd forintot kell még az említet­teken túl kigazdálkodniuk. Ezenkívül 7,4 milliárd forint önkormányzati hitel felvétele is indokolt lehet, de csak névlege­sen, mert ennek tőkéjét és ka­matait egyaránt a központi költ­ségvetés fizeti vissza közvetle­nül a hitelt nyújtó pénzintézet­nek 1996-tól kezdődően. Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetű önkormány­zatok forráshiányának pótlására 2 milliárd forintot irányzott elő a központi költségvetés. Ez félmilliárd forinttal több, mint az eredeti javaslatban volt. Ez éppen annak érdekében történt, hogy a közalkalmazotti törvény végrehajtásának többletterhei miatt se kerüljön egyetlen ön- kormányzat forráshiányos hely­zetbe. Ä számítások szerint a múlt évben végrehajtott köz­ponti, illetve önkormányzati ha­táskörű béremelések sok eset­ben már az illetmény-előmene- teli rendszernek megfelelő bé­rek elérését szolgálta. Ennek az idei ráfordításokat csökkentő kihatása a központi költségve­tési szerveknél és az önkor­mányzati területeken együtte­sen mintegy 17 milliárd forintra becsülhető. E tételek összessé­gében megfelelnek az 50 milli­árd forintnak. A részletes felmérés kimu­tatja majd, hogy pontosan mennyi pénz szükséges az il­letményrendszer bevezetéséhez. Ahol lehetőség volt erre, már a februári fizetéseknél az új bére­ket számolják el, máshol ké­sőbb vezetik be az új illetmény­rendszert, de január 1-jei visz- szamenőleges hatállyal. (MTI) Nem szabad magára hagyni a mezőgazdaságot A kormány dolga: részt vállalni és bátorítani Kiadvány készül az elhurcolt műkincseinkről Kiadvány készül a Magyar- országról elhurcolt műkincsek­ről. A várhatóan háromkötetes anyag első része februárban je­lenik meg, pontosan 4927 tételt, azaz 7 ezer műkincset sorol fel. A katalógus tartalmazza a mű­tárgyak fotóit, közli a rájuk vo­natkozó adatokat és az azokról készített tudományos igényű le­írást - tájékoztatta az MTI-t Mihály Mária, a Kulturális Ja­vak Visszaszolgáltatása Bizott­ságának titkára csütörtökön. A műtárgykatalógust 3 ezer példányban adják ki, és eljuttat­ják valamennyi nemzetközi in­tézményhez és szervezethez, közölte a bizottság titkára. Ter­veik szerint a nyáron elhagyja majd a nyomdát a kiadvány má­sodik kötete is. (MTI) A múlt év végén jelent meg az OECD tanulmánya Magyar- ország agrárpolitikájáról. A vaskos tanulmány átfogó képet nyújt mezőgazdaságunk általá­nos helyzetéről, birtokszerkeze­téről, finanszírozási és támoga­tási rendszerünkről, az elmúlt évek során végbement tulaj­donváltásról és a kárpótlásról. A tanulmány készítőjét, Mat­thew Harleyt a kormányzati szerepvállalásról és az „ideális” birtokstruktúráról kérdeztük.- Ón szerint az átmeneti ál­lapotban lévő nemzetgazdasá­gokban, mint amilyen Magyar- országon is létezik, milyen ag­rárpolitikát kellene folytatnia a kormányzatnak? Akkor cselek­szik helyesen, ha fokozatosan kivonul az ágazatból, vagy ak­kor, ha szerepet vállal fenntar­tásából?- Az államnak nem szabad teljesen kivonulnia az agrárága­zatból, és csak nagyon óvatosan szabad megváltoztatni az ágazat politikai környezetét is, hogy ne okozzon gazdasági torzulást. A kormány elsődleges feladata a piaci környezet megteremtése, az ágazat szerkezeti átalakítása. Ki kell építenie a jól funkcio­náló bankrendszert, amely hite­lekkel segíti a mezőgazdaságot. Az átmeneti helyzetben a támo­gatás legjobb módja az, ha a kormányzat részt vállal a gaz­dasági kockázatokból, bátorítja a beruházásokat. De elvárható a kormánytól az is, hogy az átala­kulás során felmerülő, különle­gesen nehéz eseteket megoldja.- Ön szerint Magyarorszá­gon milyen lenne az optimális tulajdonszerkezet?- Ezt a piacnak kell eldönte­nie. Nem lehet íróasztal mellől kitalálni, hogy mekkora legyen a legmegfelelőbb birtoknagyság és milyen legyen az uralkodó gazdálkodási forma. Bármiféle magántulajdonon alapuló - szövetkezeti vagy családi - gazdaság kombinációja elkép­zelhető, amennyiben az megfe­lel a piacgazdaság elvárásainak. A lényeg az, hogy ne mereved­jen meg a gazdaság szerkezete: ha az egyik forma nem műkö­dik, akkor át lehessen térni va­lamilyen másikra. És még va­lami: a kormány ne próbálja előre kiválasztani, hogy a szö­vetkezetek vagy a magángazda­ságok legyenek-e a nyerők! Ez veszélyes játék. Hagyni kell, akárcsak a lóversenyen, hogy a versenyzők maguk dönthessék el. ki a nyerő, és ki veszít. (Ferenczy Europress)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom