Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

1994. január 12., szerda Hazai tükör 3 Az adósságkonszolidáció serkenti a magánosítást Interjú dr. Szabó Tamás miniszterrel Kevés olyan gazdasági folyamat van ma hazánkban, amit annyian és annyiféleképpen kritizálnának, mint a privatizációt. Vannak, akik a lassúságát bírálják, míg mások elhamarkodott­nak ítélik meg az állami vagyon magánkézbe adását. Néhány nappal ezelőtt Szolnokon járt dr. Szabó Tamás priva­tizációs miniszter, és élve az alkalommal, „tollhegyre kaptuk” a szaktárca vezetőjét.- Nincs olyan óra, amely mutatná a privatizáció gyorsa­ságát, illetve lassúságát - kezdte mondandóját a minisz­ter. - A privatizációnak is van egy természetes sebessége, s ha a fejünk tetejére állunk, ak­kor sem fog ötször ilyen gyor­san menni.- Megyénkben meghatározó a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-ipari termelés. A gazdálkodók már régóta részt kérnek a feldolgozók tulajdoná­ból. Mi határozza meg az élel­miszer-ipari vállalatok privati­zációjának a menetét?- A vélemények megoszla­nak, és soha nem értettem az időrendi kritikákat. Elindítunk egy privatizációt januárban, jön a bírálat, hogy túl korai. Ha jövő januárban indítjuk el, ak­kor az a hibánk, hogy későn kezdtük az értékesítést. A So- lamit azonnal meghirdették, mihelyt át lehetett alakítani tár­sasággá. És hajói tudom, elkelt. Nem is omlott össze. A célunk az, hogy minél hamarabb gaz­dája legyen mindennek. Az azonban elképzelhetetlen, hogy egy csettintésre mindez létrejöj­jön.- Az adósságkonszolidáció a vállalatok zöménél azt jelenti, hogy növeli a cégek eladható- - ságát. Miért pont 1993 decem­berében lett kormányprogram az adósságkonszolidáció?- A bánkok megerősítésének programja 1992 közepén kez­dődött. Akkor született egy olyan kormányhatározat a gaz­daságstratégiai munkacsoport tevékenységén belül, amelyet én vezettem. Technológiailag, szakmailag és jogilag viszont szükség volt másfél évre a pon­tos feltételrendszer kidolgozá­sára. Korábban nem lehetett fel­vetni ezt a gondolatot, mert nem volt indokolt. A bankok meg­erősítése egy olyan vérátöm­lesztés a gazdaságban, amely lehetővé teszi, hogy a bankok­nál lejjebb menjenek a kama­tok, az üzlettel foglalkozzanak a pénzintézetek és ne a túléléssel, a bankok új üzleteket finanszí­rozzanak, és ne a „halottak” megmentésére költsék pénzüket és fordítsák energiájukat. A bankok megerősítése, fel­töltése lehetővé teszi pótlólagos pénzek bevonását is. így javul­hat a banktechnika és -techno­lógia is. Valljuk meg, Magyar- országon még nagyon fejletlen a banktechnika. Az adósságkonszolidáció se­gít azokon a vállalatokon is, amelyek piaci szempontból életképesek, de létüket veszé­lyezteti az örökölt hitelek ma­gas kamata. Hangsúlyozni sze­retném, hogy azokról a vállala­tokról van szó, amelyek léte pi- ackszempontból megalapozott.- Várható-e olyan gazdasági döntéssorozat, amely garanciát ad arra, hogy a hitel- és adós­ságkonszolidáció égy év múlva nem ismétlődik meg?- Minden erővel biztosítani kell, hogy ez ne tudjon újrater­melődni. A bankoknál egy na­gyon szigorú rendszert alakítot­tunk ki a feltőkésítésre. A bankmegerősítést privatizáció követi. Akkor valós tulajdono­saik lesznek bankjainknak, akik majd nagyon szorosan fogják a pénzüket, helyesebben mások pénzét. A csődtörvény mechaniz­musa egy olyan mély fenyege­tés a cégekre, hogy még egyszer nem alakulhat ki a vállalatok között olyan nagymérvű ke­resztbe tartozás, mint az elmúlt években. A pénzügyi fegyelem helyreállítható. Az utóbbinak a kiszerelését kívánjuk megoldani a gazdasági életből, ez az adóskonszolidáció lényege, amely vállalataink pri­vatizációs esélyeit is nagymér­tékben növelheti. - span ­NEMET ÁLLAMPOLGÁR A KÖNYVTÁROS. Varga Jan Tiszainokán él ugyan, de állampolgárságát tekintve német. Tökéletesen beszél magyarul, szülei a helyi önkormányzatnál dolgoznak. Jan a község könyvtá­rosa, mintegy 6,5 ezer kötet gazdája. Jelenleg 45 bei­ratkozott olvasója van, de ennél lényegesen többen keresik fel. (-Mészáros-) Az idén 30-35 ezer Suzuki készül A kicsi kocsi nyugatra indul Előprivatizáció a kereskedelemben Eddig 9 ezer bolt került magánkézbe ILO-felmérés a minimálbérekről A minimálbérek alacsony szintje emberek millióit dönti nyomorba Kelet- és Közép-Eu- rópában - állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) Budapesten mű­ködő térségi csoportja. A cso­port képviselői a régió több or­szágában elemezték a minimál­bérből élők helyzetét, és megál­lapították, hogy a térség orszá­gaiban a dolgozók 10 százalé­kának a fizetése nem haladja meg a minimálbért, de a mun­kanélküliek és azok széles köre is, akik valamilyen más jutta­tásból tartják fenn magukat, minimálbér szintű vagy még az alatti ellátásban részesülnek. A tavalyinál mintegy 20 ezerrel több, azaz 30-35 ezer gépkocsi készül az idén a Ma­gyar Suzuki Részvénytársaság esztergomi gyárában. A terme­lés növelése érdekében to­vábbi 200 munkást vesznek fel, s ezzel a gyári kollektíva létszáma az év végére 700 kö­rüli lesz. Az új dolgozókat idehaza és Japánban készítik fel feladataikra. A hazai beszállítók aránya várhatóan március végén éri el az 50 százalékot, ami a 10 szá­zalékos külföldi beszállítókkal együtt adja azt a 60 százalékos arányt, amely vámmentességet biztosít a magyar Suzuki— gyártmányoknak, a Swiftnek és a Sedannak. Az 1994-es esztendő azért is fontos az esz­tergomi autógyár életében, mert a második negyedévben megkezdődhet a gépkocsik exportja. Az erre a célra szánt több mint 10 ezer autóból szál­lítanak a környező országokba is, de a nagyobb hányadot Nyugat-Európában értékesítik. A gyár természetesen kiemelt figyelmet fordít a hazai vásár­lókra: eddig már 93 márkake­reskedést nyitott az országban. A Magyar Suzuki Rt. esz­tergomi gyára 1995-ben éri el teljes, évi 50 ezres kapacitását, s akkortól csaknem ezer em­bernek ad majd munkát. (MTI) Ajánlatok expohidakra Csaknem 9 ezer boltot priva­tizáltak a mintegy 4 éve tartó előprivatizáció során a kiske­reskedelemben. A Copint-Da- torg összegzése szerint a vállal­kozóknak mintegy 30 százaléka jutott tulajdonhoz, a többi csak az üzlet bérleti jogát szerezhette meg. Az előprivatizált üzletek körében az elmúlt év májusáig az önkormányzatok az esetek 57 százalékában növelték az eredeti bérleti díjakat, átlagosan 108 százalékkal. A vállalkozások összetétele eddig kevéssé módosult. Az üz­let bérleti vagy tulajdonjoga csak az esetek töredékében cse­rélt gazdát az előprivatizáció óta eltelt rövid idő miatt. A he­lyiséggazdálkodási törvény ha­tására áz előprivatizált boltok tulajdonosainak jó része való­színűleg kicserélődik. Az üzletek többsége egyedi árusítóhely, nem tartozik üzlet­lánchoz. Ez arra utal, hogy az előprivatizált boltok többsége egyéni vagy családi vállalkozás. Egy tulajdonos több hasonló üz­letet az esetek egytizedében üzemeltet, s általában 2-5 üzlete van. Akad azonban olyan vál­lalkozó is, aki 80 üzletet mond­hat magáénak. A megkérdezett vállalkozók többsége nem ter­vezi új üzlet vásárlását, üzlet­lánc kialakítását. Az előprivatizáció a vállal­kozásokkal ellentétben nem eredményezte az üzletek profil­jának jelentős megváltozását. A boltok többsége - csaknem 40 százaléka - eredetileg élelmi­szerbolt volt, és az is maradt. A felmérés tanúsága szerint némileg módosult az előprivati­zált üzletek stabil partnereinek köre. Míg 1992-ben az állami vállalatok az esetek mintegy 80 százalékában stabil beszerzési forrásnak számítottak, az elmúlt évben arányuk 63 százalékra csökkent. (MTI) Három ajánlattevővel kezdett tárgyalást pesti Duna-parton ta­lálható telkek adásvételéről az expoingatlanokkal foglalkozó bírálóbizottság javaslatára a Vi­lágkiállítási Programiroda. Ugyancsak három ajánlat érke­zett az expót Pesttel összekötő híd kivitelezésére - mondta el Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár, az expo főbiztosa. Még nem dőlt el, hogy a Duna felől hídon, hajóval vagy kábel­autón lesz-e megközelíthető az expo. Jelenleg három generál- ajánlatról tud az iroda. Közülük egyelőre - kitűnő utóhasznosí­tási lehetőségei miatt - az Uva­terv által tervezett sátortetős gyaloghíd létrehozása látszik a legkedvezőbbnek. Ezenkívül lenne vállalkozó egy csőhíd, il­letve egy gyalogosaid megépí­tésére is. Ezekkel kapcsolatban azonban még alaposabban sze­retnének tájékozódni a döntés­hozók. Az expo körül józan, megbé­kélt hangulat alakult ki. Az együttműködési szerződés megkötése óta elcsitultak a vi­ták a fővárossal is. Az expo az egész országé lesz: 60-70 hiva­talos és 400 vidéki rendezvény színesíti majd a budapesti prog­ramot. (MTI) Különleges gazdasági övezetet alakítanak ki Külföldi befektetők Záhonyban Tavalyi vámbevétel: 300 milliárd A vámhatóság fejlődésének döntően fontos éve és egyben történetének legnehezebb esz­tendeje volt 1993 - hangsú­lyozta Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos pa­rancsnoka a szervezet keddi saj- tótájákoztóján. Elmondta: megtörtént a döntő lépés afelé, hogy a vám­hatóság alkalmas legyen a piac- gazdasági feladatok ellátására. A múlt év volt az első olyan év, amikor a vámhatóság már gaz­daságpolitikai tényezőként vette ki részét a gazdaság irá­nyításából. Az elmúlt évben a VPOP-val szemben támasztott követelmé­nyek között fontos szerepe volt annak, hogy minél több vámot és köztartozást szedjen be. Erről végleges adatokkal még nem tudott szolgálni a VPOP veze­tője, lévén, hogy az év végi pénzügyi zárás még nem történt meg. Annyit azért elmondott, hogy az elvárásoknak nemcsak eleget tett a szervezet, de az előzetes számítások szerint túl is teljesítette azokat. A tavalyi vámbevételeket 300 milliárd fo­rintra becsülte Arnold Mihály. Ugyanakkor kiemelte, hogy az év végi visszaigénylések miatt ez még jelentősen változhat. Az elmúlt másfél évben jelentősen csökkentek a vámhatóság kint­levőségei. A másfél évvel ez­előtti, még az utólagos korrek­ciók szerint is mintegy 100 mil­liárd forintnyi kintlevőség, je­lenleg már 10 milliárd forintnál is kevesebb. Ahhoz, hogy a vámhatóság megfelelően tudja teljesíteni feladatait, szükség lenne a vám­törvény elfogadására. (MTI) Megjelentek az első külföldi befektetők Záhony térségében, ahol Európa első különleges gazdasági övezetét szeretnék kialakítani az elkövetkezendő évek során. A kelet-nyugati együttműködést segítő majdani kereskedelmi centrumra ala­pozva, két orosz és egy ukrán társas vállalkozás már meg is kezdte termékei magyarországi raktárbázisának létrehozását. Közülük az orosz cégek - mint­egy 300 millió forint értékű beruházással - kőolaipari szár­mazékok forgalmazását szeret­nék beindítani. Egy spanyol be­fektetőcsoport infrastruktúra és szálloda építését ajánlotta fel. Izraeli tőkések pedig a magyar­angol érdekeltségű, nyíregyházi Primom Lancashire Consultants Tanácsadó Kft.-tői kértek rész­letes tanulmányt a záhonyi be­ruházási lehetőségekről terveik kidolgozásához. Bajor Tibor, Záhony polgár- mestere az MTI munkatársának elmondta: a különleges gazda­sági övezet kialakítását szeret­nék felgyorsítani, ezért március 31-ig elkészítik a részletes fej­lesztési programot. Az elképze­lések szerint az övezetet Kis- várda-Vásárosnamény-Záhony térségében hozzák létre, s annak központja a magyar-szlovák- ukrán hármas határhoz közeli szabolcsi vasutasváros lenne. A több mint 300 négyzetkilométe­res területre külföldi és hazai befektetőket várnak, egyéni vál­lalkozókat és multinacionális cégeket egyaránt. A nemzetközi ipari és kereskedelmi centrum a kapcsolatokhoz banki háttérrel rendelkezne, valamint vámsza­badterület segítené az ex­port-import tevékenységet. A beruházók, gyártók és forgal­mazók adókedvezményekben is részesülnének. A gazdasági központ tíz év alatt, vállalkozási alapon épülne ki. (MTI) Folyamatos a koolaj- és földgázszállítás Az év eleji mintegy három­napos kimaradást követően je­lenleg folyamatos a kőolaj- és a földgázszállítás, az ország kész­letei elengedőek - mondotta Jó­zsef Gábor, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (Mól Rt.) ügyvezető igazgatója. Közölte: a magyarországi fino­mítók működésében a szállítási kimaradás fennakadást nem okozott, a stratégiai készletek kőolajtermékekből meghalad­ják a 20 napot. Oroszországból az idén ösz- szesen 4 millió tonna kőolajat vásárolunk. Ez fedezi az import jelentős részét, ugyanis az ösz- szes behozatal 5-5,5 millió tonna körül várható kőolajból. Emellett 1,8 millió tonnát ter­melnek ki a hazai kutakból. A magyar gáztermelés 5 mil­liárd köbméter, az összes fel- használás azonban 10 milliárd körül várható. Orenburgból 2,8 milliárd köbméter gáz érkezik az idén. (MTI) Tessék mondani... ... hogy lett az ország legjobb falujából a legrosz- szabb? - kérdezte a tv-ripor- ter. És a tabajdi, nagyapa­korú férfiak - miközben a kamera sorra pásztázta az enyésző, egykor virágzó kö­zös vagyont, a rozsdamarta gépeket, düledező ingatla­nokat - sírtak: mi építettük fel, és most sehol semmi. A szomszédos Kajászón fs for­gattak a tévések, ahol az új típusú szövetkezet boldogul. A gazdakörök szolnoki fórumán hangzott el: 995 té- esz közül 466 átalakulása volt törvényes. Tessék mondani: sírjunk vagy nevessünk a földműve­lésügyi államtitkár azon megállapításán, miszerint 1993 a fordulat éve volt a mezőgazdaságban? csijó Ön felé nyitunk! CSAPÁGYSZAKÜZLETÜNK 1994. január 15-től SZOMBATON IS NYITVA. Szolnok, Thököly út 31. Tel ./fax: 56/424-763 ...hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. PRÍMA CSAPAGY Kft. SKF viszonteladó _________________ ■ TTT|> Költségvetés, földárverés Besenyszög. A község önkormányzata meglehe­tősen rossz költségvetési pozícióba került 1994-ben. Ebben a közalkalmazotti törvény módosítása és a munkanélküliek nagy száma (a munkaképes la­kosság több mint 20 száza­léka van munka nélkül a községben) egyaránt sze­repet játszik. Éppen a jelentős anyagi gondok miatt az önkor­mányzat nem tervez az idén nagyobb költségű be­ruházást, sőt az is való­színű, hogy felújítási és karbantartási munkákra sem lesz elegendő a pénz. * * * Január végén (esetleg február elején) a képvi­selő-testület a soron kívüli testületi ülésen napirendre tűzi az 1994. évi költség- vetés előzetes megtárgya­lását, illetve szó lesz a közalkalmazotti bértábla bevezetésével kapcsolatos anyagi következményekből (a közalkalmazotti törvény módosításával kapcsolatos anyagi terhek kétharmadát az önkormányzatoknak kell felvállalniuk). * * * Az 1994. év első földár­verésére február 22-én ke­rül sor, ahol a Kossuth Té- esz által kijelölt földterüle­tek kerülnek kalapács alá. (A Kossuth Téesz által ki­jelölt földekre valószínű­leg már nem lesz több ár­verés.) Telefonhálózat­bővítés? Zagyvarékas. A község önkormányzata már de­cemberben megkezdte az 1994. évi költségvetés ösz- szeállítását, s az önkor­mányzati intézmények (ál­talános iskola, művelődési ház stb.) vezetői is kidol­gozták saját költségvetési koncepciójukat. Nagy költségű beruházásra, fej­lesztésre az idén várhatóan nem kerül sor. Ha a költ­ségvetésből kigazdálkod­ható, akkor a telefonháló­zatot szeretnék bővíteni, il­letve útalapépítést, aszfal­tozást terveznek a község­ben. Hogy mely utakat érinti az építés és felújítás, azt a január végén tartandó testületi ülésen döntik majd el a képviselők. Tüdőszűrő lyK vizsgálatok Rákóczifalva. 1994. ja­nuár 3. óta tartanak a köz­ségben tüdőszűrő és nő- gyógyászati rákszűrő vizs­gálatokat az orvosi szolgá­lati lakásban (Szabadság tér 8. szám alatt). A lakos­ság hétfőn és szerdán dél­után 12 órától 19 óráig, kedden és csütörtökön pe­dig reggel 7-13 óráig vé­geztetheti el a vizsgálato­kat. A polgármesteri hivatal a személyenkénti időpon­tokról mindenkit időben értesít. Aki a számára meg­jelölt időpontban nem tudja felkeresni a szűrés helyét, az bármely fent jel­zett időpontban megteheti. A vizsgálatokat február 7-ig végzik el. * * * Az ÁB Általános Bizto­sító Rt. üzletkötője minden héten két alkalommal tart biztosítási ügyeletet a fog­orvosi rendelő udvarán lévő faházban. Kedden­ként reggel 8 órától déli 12-ig, csütörtökönként pe­dig délután 14 órától este 18 óráig lehet őt felke­resni. * * * A község központjában lévő Faluház szolgáltatási bővültek: délután 15.30-tól este 19 óráig válogathat­nak a filmművészet iránt érdeklődők a nemrég megynyílt videotéka vá­lasztékából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom