Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

1993. december 30., csütörtök Kultúra-----riport menetrend 5 Ünnepi Volán-menetrend A Jászkun Volán Rt. helyi személyszállítási üzletága az év végi ünnepekhez kapcso­lódóan Szolnok helyi autó­­buszjáratait december 31-én pénteki munkanapra, vala­mint január 1-jén és 2-án munkaszüneti napra érvényes menetrend szerint közleked­teti. A feltüntetett napokra ér­vényes menetrenden belül az ünnepnapok utasforgalmi jel­legére tekintettel további mó­dosításokat is végrehajtanak, mégpedig: Menetrendi korlátozások szilveszterkor Szolnokon'. December 31-én 16 órától kezdődően (a 16 órakor in­duló járatok még indulnak) a menetrendben szereplő jára­tok helyett az alábbiak közle­kednek: 1- es jelzéssel 17.00-tól 22.30- ig a Városmajor útról óra 60. percében; a Vegyimű­vektől óra 30. percében; 2- es jelzéssel 16.30-tól 22.00- ig a Városmajor útról óra 30. percében; a Cukor­gyártól óra 60. percében; 3- as jelzéssel 17.00-tól 22.30- ig á Városmajor útról óra 60. percében; az Erdérttől óra 30. percében; 5A-s jelzéssel a vasútállo­mástól 17.30, 19.30 és 21.30 órakor; a Stella Dorótól 17.50, 19.50 és 21.50 órakor; 6-os jelzéssel a vasútállo­mástól 16.30, 18.30 és 20.30 órakor (a Holt-Tisza-partra betéréssel közlekedik); a gyümölcsöstől 17.10, 19.10 és 21.10 órakor; 8-as jelzéssel 17.00-tól 22.00- ig a vasútállomástól óra 60. percében; lOA-s jelzéssel 17.00-tól 23.00- ig a Szolnok ispán krt.-ről óra 60. percében; a Volán-telepről óra 30. percé­ben (a 22.00 órakor induló já­rat 10-es jelzéssel hurokjárat­ként közlekedik); 24A-s jelzéssel 16.30-tól 22.30- ig a vasútállomástól óra 30. percében; 24-es jelzéssel 16.15 óra­kor, majd 17.00-tól 23.00-ig a vasútállomástól óra 60. per­cében indulnak a buszok. 1994. január 1-jén az üzemkezdettől 13.00 óráig terjedő időszakban a menet­rendben szereplő járatok he­lyett az alábbi autóbuszjára­tok közlekednek: 1- es jelzéssel 5.00-tól 12.30- ig a Városmajor útról óra 60. percében; a Vegyimű­vektől óra 30. percében; 2- es jelzéssel 5.30-tól 12.30- ig a Városmajor útról óra 30. percében; a cukor­gyártól óra 60. percében; 3- as jelzéssel 5.00-tól J 2.30-ig a Városmajor útról óra 60. percében; az Erdérttől óra 30. percében; 8-as jelzéssel 4.30-tól 12.30- ig a vasútállomástól óra 60. percében; lOA-s jelzéssel 4.30-tól 13.00- ig a Szolnok ispán krt.-ról óra 60. percében; a Volán-telepről óra 30. percé­ben (a 6.00 órakor induló járat 10-es jelzéssel hurokjáratként közlekedik); 24A-s jelzéssel 4.30-tól 12.30-ig a vasútállomástól óra 30. percében; 24-es jelzéssel 5.00-tól 12-00-ig a vasútállomástól óra 60. percében indulnak a buszok. December 31-én 16.00 órá­tól üzemidő végéig, valamint január 1-jén üzemkezdettől 13.00 óráig a fentiekben rész­letezett helyi járatok korláto­zása miatt a Szajol, Rákóczi­­falva, Zagyvarékas, Beseny­­szög, Tiszasüly felől érkező, illetve arra induló korlátozott számú helyközi járatok az érintett szolnoki helyi megál­lókban megállnak. A Volán a mindenkori utas­­forgalom nagyságához igazo­dóan szükség szerint indít rá­segítő járatokat. * A Jászkun Volán Rt. hely­közi személyszállítási üzlet­ága az újévi ünnep idősza­kában a távolsági és helyközi (vidéki) járatokat az alábbiak szerint közlekedteti: december 31, péntek a hét utolsó munkanapja; 1994. január 1, szombat munkaszüneti nap; január 2, vasárnap munka­szüneti nap; január 3, hétfő a hét első munkanapja. Jászberényben a buszállo­más-hűtőgépgyár-autó­­busz-állomás viszonylatban a helyközi járatok és a 9-es he­lyi járatok nem közlekednek. Szintén nem közlekednek 31-én 18 óra után a helyi jára­tok és egyes vidéki járatok; Kisújszállásról 27-31-e kö­zött nem indul a megyeszék­helyre közlekedő, valamint a Szeghalomra menő járat. A kisújszállás-dévaványai au­tóbuszvonalon munkaszüneti napi közlekedés lesz; Mezőtúrról nem közleke­dik a Kecskemétre induló au­tóbuszjárat és szünetel a vá­rosban a 4-es, 6-os és 7-es he­lyi járatok forgalma is. Kisebb változások lesznek még Tiszafüred és Kun­­szentmárton térségében. Korlátozás, hogy december 31-én este a megyeszékhely körzetében a 17-22 óra kö­zötti időszakban a vidéki jára­tok forgalma szünetel (az egyes vonalakon az utolsó já­ratok közlekednek). Január 1-jén pedig a kora reggeli já­ratok forgalma (üzemkezdet­től 7.00 óráig) szünetel. A részletes forgalomkorlá­tozásról, illetve a szükség sze­rinti rásegítő járatok közleke­déséről az autóbusz-állomá­sok, valamint a járatok sze­mélyzete készséggel tájékoz­tatja az utasokat. Szolnokon állandó ügyeleti szolgálatot tartanak, amely az 56/375-550-es telefonszámon hívható. A kellemetlenségek elkerülése érdekében az uta­zás megkezdése előtt az utazni vágyók tájékozódjanak az előbbi helyeken. Mégis lesz szilveszteri rádiókabaré Az elmúlt hónap eseményei után szenzáció a döntés, hogy szilveszterkor elhangozhat a Rádiókabaré - jelentette ki a rendező, Farkasházy Tivadar. Mint ismeretes, a Magyar Rádió alelnöke által felkért bi­zottság december 28-án meg­hallgatta a Rádiókabaré szil­veszteri műsorát. A testület ezt követően közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben leszö­gezte: megítélésük szerint a műsort egyoldalú, belterjes és több részletében ízléstelen, ám ennek ellenére a bizottság úgy döntött, hogy „nem vállalja ma­gára a cenzor szerepét, nem a feszültség gerjesztése a célja, ezért a hallgatókra bízza ennek a három órának a megítélését”. Farkasházy Tivadar el­mondta: harminckét alkotót kért fel a szilveszteri műsor elkészí­tésére, és közülük csak ketten nem vállalták a részvételt. A sajtótájékoztatón Hofi Géza, a műsor egyik szereplője úgy vélte, hogy a pártállami időkben is volt egy, a jelenlegi­hez hasonló bizottság, amely még a sugárzás előtt meghall­gatta a kabarét. Hozzátette: a humoristáknak nem a külön­böző bizottságokkal, hanem a közönséggel kell törődniük. A szilveszteri Rádiókabaré­ban - amelynek ismétlése ja­nuár hatodikán és nyolcadikán lesz - fellép többek között Sel­­meczi Tibor, Markos György, Bodrogi Gyula, Nádas György, Nagy Bandó András, Verebes István, Bródy János és Koltai Róbert. A műsorban 26 közéleti személyiség: miniszterek, párt­vezetők válaszolnak a kérdésre: mit üzen utódjának? (MTI) A „Jászkunság” a magyar nyelvről aa&SdMHHBB Összeállítás nyelvrokonainkról A Jászkunság társadalommal, kultúrával foglalkozó folyóirat ünnepi számában Zalán Tibor Évfordulók címmel apja halála kapcsán emlékezik egy egész történelmi korra a háborútól ’56-ig és azon túl, addig, amíg ma, amint forradalomnak kijáró tiszteletei emlékezünk róla. Karácsony: Imanyomatok címmel Hangyási Attila különös grafikai elképzelései szerint mu­tat be karácsonyi protestáns, il­letve katolikus fohászokat. „Nyelvem határai világom ha­tárait jelentik” írja Kerékgyártó T. István Ludwig Wittgenstein filozófust idézve. Érdemes írását elolvasni akkor, amikor úgy a köznyelv, mint a hivatalos nyelvhasználat olyan mérhetet­len eldurvulást mutat. A nyelvi választéknak és eleganciának he­lye van -írja egy helyen Kerék-Logisztikai centrum Salgótarjánban Logisztikai centrum létreho­zására kötött öt évre szóló együttműködési megállapo­dást szerdán Salgótarjánban a Miskolci Egyetem, az SVT­­Wamsler Rt., valamint a salgó­tarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskola. A korszerű logisztikai rendszerek gyakorlati alkalma­zását célzó centrum a Miskolci Egyetemen már korábban létre­jött logisztikai kutatási' bázis műhelyeként működik majd - mintarendszereket dolgoz ki a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. A műszaki, számítástechni­kai és gazdasági kérdések együttes tárgyalására lehető­séget nyújtó logisztikai rendsze­rek alkalmazását ma már az egyik legfontosabb fejlesztési teendőjükként ismerik el a világ élenjáró gazdasági vállalkozá­sai, miután ez piaci versenyké­pességük fokozásának is felté­tele. A kutatások és azok gya­korlati alkalmazása során létre­jött szellemi és anyagi javakat az aláíró felek megegyezés sze­rint hasznosíthatják. (MTI) gyártó T„ majd így folytatja: Ha a társas élet színterein egy-két órát eltöltünk, aligha lehetünk bizakodóak. A nyelvhasználat brutalitása sokkal hamarabb za­varba ejt, mint ahogyan történe­tileg eltűnődhetnénk a legősibb magyar szavak meglepően gya­kori használatán. Szenti Ernő ugyancsak a fáradhatatlan anya­nyelvről elmélkedik, míg Varga Gyöngyi az idegennyelv-tanulás kapcsán teszi ugyanezt. A folyóirat Irodalom rovata ezúttal Rideg István „Szülőföl­dem, Biharország” címmel A nyolcadik osztályos gyere­kek és szüleik már javában törik a fejüket a továbbtanuláson. Lesz-e elegendő férőhely vidé­ken a tovább tanulni szándé­kozó középiskolások számára? Hová fordulhatnak azok, akiket mindenhonnan elutasítottak? Egyáltalán: milyen szerepe van a beiskolázásban a megyei ön­­kormányzatoknak a közoktatási törvény ismeretében? Erről be­szélgettünk Szűcs Miklóssal, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium főosztályvezetőjé­vel.- A beiskolázási csúcs gya­korlatilag levonulóban van - nyugtázza a főosztályvezető. Az 1993/94-es tanévben várha­tóan 143 ezren fejezik be általá­nos iskolai tanulmányaikat, há­romezerrel kevesebben, mint az elmúlt esztendőben. A közép­fokú intézményekben is meg­kezdődött a tanulólétszám csökkenése, mérséklődik a zsú­foltság. Érdekes képet mutat az isko­laválasztás: csökken a szak­munkásképzőkbe jelentkezők Szabó Pál népi íróról megtartott előadását adja közre. A Nyelvrokonainkban Mészá­ros Edit Mihail Moszin erza­­mordvin nyelvészprofesszorral közöl érdekes interjút: „A ma­gyar nyelv rokoni körében a mordvinok rokonsági fok szerint a vogulok, osztjákok, zűrjének, votjákok után következnek. A magyar és a finn után a mordvin a harmadik legnagyobb lélek­számú uráli (finnugor) nép”.- Van-e köze ennek a sátor­nak a Kiskunsághoz?- Ezt mindenkinek illenék száma, és emelkedik a gimnázi­umokban, szakközépiskolákban és speciális szakiskolákban to­vább tanulni szándékozóké. A pályaválasztási előadatok birto­kában várhatóan az idén is több férőhely lesz a középiskolák­ban, mint ahány tanuló elvégzi az általános iskolát. Feszültség legfeljebb a divatos, jó teljesít­ményt nyújtó gimnáziumokban és szakközépiskolákban kelet­kezhet, ahová többen jelentkez­nek, mint ahány férőhely van. Ezért ezekben az intézmények­ben az átlagosnál szigorúbbak a kiválasztási elvek. A megyékben is vannak di­vatszakmát oktató elit, túlje­lentkezéssel megáldott iskolák, köztük számtalan olyan, amely­nek elvégzése után sem elhe­lyezkedni, sem vállalkozni nem tudnak a tanulók. Ilyenek pél­dául a vendéglátó-ipari, a ke­reskedelmi, idegenforgalmi, au­tószerelő szakiskolák.- Milyen feladat hárul a me­gyei önkormányzatokra a beis­kolázási hullám idején?- A megyei önkormányzatok tudnia, hogy igen szoros kap­csolatban vannak. Ez a sátor származási helye miatt kazah, Kazahsztánból hoztuk ide. A kazahokról pedig tudjuk, hogy a ma élő kun népek egyik ága. Ezekkel a mondatokkal kez­dődik Vidák István-Nagy Mari: A Kunság kapocs Közép-Ázsia felé című írása, amely Mándoky Kongur Istvánnal készült in­terjú. A Művészet, Színház rovat­ban Wehner Tibor a szolnoki filmszemle kapcsán mondja el reflexióit. „N”-edik típusú ta­lálkozások a címe Rigó József színikritikájának a Szigligeti Színház két előadásáról, az An­gyal szállt le Babilonban-ról meg a Leander és Lensziromról. 'A Jászkunság ünnepi számát Szávai István Metszőkörének munkái illusztrálják. K. Sz. koordinálják a továbbtanulást, egyeztetik a megye területén lévő önkormányzatokkal a társmegyékből érkező tanulók fogadását. A hoppon maradt, elutasított tanulók elhelyezését is tőlük kell kérni, ők kötelesek a fel nem vett diákok számára másutt iskolai férőhelyet aján­lani. A közoktatási törvény ki­mondja a szabad iskolaválasztás jogát, ennek szellemében az in­tézmények fenntartóinak a la­kossági igényekhez kell igazí­taniuk képzési ajánlatukat. Saj­nos az önkormányzatok egy ré­sze nem gondol arra, hogy túlje­lentkezés, nagyobb igény esetén rendkívüli osztályokat, esetleg új tagozatot szervezzenek.- Kell-e jövőre tandíjat fizet­niük a középiskolás diákoknak?- Tandíj-kötelezettség nincs. A többletszolgáltatásokért - az autóvezetői jogosítványért vagy a speciális nyelvoktatás meg­teremtéséért - azonban kér­hetnek szülői hozzájárulást az iskolák. Ferenczy Europress Tandíj nincs, hozzájárulás kérhető Jövőre kevesebb lesz a középiskolás Jászkunság Cserkeszőlőn kezdődött... s Amor a borospincében A házasságok - meglehet - az égben köttetnek, de nincs az megírva sehol, hogy a szere­lemnek hol kell megszületnie. Nos, amikor Alain Triboulet először útnak indult ’90 nyarán a pikardiai Bargny falucska ódon kastélyából, melyet 170 hektáros mező és erdő vesz kö­rül, amikor összecsomagolt, hogy a faluházak szövetségének fiatalokból verbuválódott csa­patával meglátogassa Magyar­­országot, aligha gondolta, hogy túl egy idegen ország megisme­résén, túl a szakmájában szer­zett tapasztalatokon - farmer és erdész - valami olyasmit is kap, ami bőröndbe nem rakható, de még csak igazán nem is a fej­ben, hanem mélyebben, a szív­ben van a helye. Legyen az a szív akár francia. A családban régóta táplálnak rokonszenvet a magyarok iránt. A szülők még a ’70-es évek kö­zepén jártak itt a Duna-Tisza közén, s az óta az emlékezetes tanulmányút óta tart az érzelmi kapcsolat. De maradjunk csak a mi mosolygós képű, szőke, baj­szos legényünknél, Alainnél, aki közel a 30-hoz, de még mindig egyedül, mert társat nem választott magának. Vala­hogy nem jött össze - emléke­zik, ahogy most felidézi a ré­gebbi időket egy kedves baráti beszélgetésben. A szőke és a magas, az az én kedvencem, vagy ahogy mondanák, női ide­álom, de ilyenre sajnos nem ta­láltam. Aztán feleségül vett egy erő­sen barnát és egy feltűnően ala­csonyát, mindenben az ellenke­zőjét. (Lám, a szerelem akkor „vakítja” meg az embert, ami­kor legjobban kinyitja a sze­mét!) Hogy is történhetett? Utunk során, azon a nyáron társaimmal, Jász-Nagykunban barangolván eljutottunk a Ti­szazugba is, s épp Cserkesző­­lőre, ahol vendégül láttak ben­nünket. S mert így szokás, a szövetkezet borospincéjébe is betértünk, nem sok időt töltöt­tünk, a jó bortól azonban hamar megjött a kedvünk. Én azonban nem is annyira az italra, mint egészen másra ügyeltem. Arra lettem figyelmes, milyen szor­gos és ügyes a két „felszolgáló­lány” közül az egyik, mily friss és takaros .... Csak lopva fi­gyeltem őt, s észrevettem, hogy fénylik, ragyog a tekintete. Igen, a tekintete . . . Szólni nem szól­tam, csak néztem őt. Hogyan is szólhattam volna, hisz én ma­gyarul, ő meg franciául nem tu­dott egyetlen szót sem. De meg nem is mertem volna. De nagy­szerű volt, a melegség, amit éreztem. Alain akkor nem tudta, ma már biztos benne, hogy ott a pincében nem a mámor istené­vel találkozott, hanem Ámor, a szerelemé, az „látogatta” meg őt. Aztán e vendégséget újabbak követték, a szőke, francia fia­talember egyre gyakrabban tűnt fel Nagyéknál, a Kereszt­dűlőben. S amikor Éva, mert ő volt ama „felszolgáló”, a Tri­­boulet-kastélyban, ahol egy magyar küldöttséggel megszáll, s a szellemek miatt, melyekkel ijesztgetik, nem tud aludni, és hosszú sétát tesz Alainnél az éj­szakában, másnap már ő is biz­tos benne, hogy nem gonosz szellemek, hanem jó tündérek jártak a százados épületben, és hogy az isten is egymásnak te­remtette őket. A család, a francia ugyan kezdetben idegenkedik, de Alain makacs: ’92 januárjában jegyesség, majd házasságkötés polgári módra Cserkén, aztán valamivel később egyházi es­küvő Bargnyban. így ami a bo­rospincében kezdődött, az az égben meg is pecsételtetik, mert ugyebár a „házasságok az égben köttetnek”, és folytatódik édes kettesben, azazhogy nem egé­szen, mert állandó harmadiknak ott egy nagy franciaszótár. Ma pedig már a családi asztalnál négyen foglalnak helyet, idő­közben megérkezett Nándor Jacques, a legifjabb Triboulet, ki mint keresztneve is mutatja, egyelőre magyar-francia polgár. Egyszerű történet? Valójában igen, számunkra azonban még­sem az, mert ez a frigy sohasem jöhetett volna létre, ha a Jász­­kun-Pikard Baráti Társaság nem egyengeti útját a francia faluhá­zasok látogatásának. Ez a tétel - a házasság - az ő főkönyvükbe is bekerülhet, legfeljebb az a kérdés, a bevétel vagy a kiadás rovatba. Egy biztos: amióta Nagy Évából Madame Triboulet lett, egyre több kapcsolat születik a két régió között, és Pikar­­dia-szerte híre van a magyar tej­fölös töltött káposztának.-vm-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom