Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

1993. december 1., szerda Kunsági Extra----Kisújszállás 7 Nyolcadikosok, figyelem! A magyar emberek sokat dolgoznak Daniel Fearn úr - szemben - a Nagykun Szövetkezetben a dán megrendelésre szállított kandallók gyártásával ismerkedett. Aki magyaráz: Gyártási István főmérnök Kell, nem kell a kábeltévé? Korábban is szerették volna a település vezetői, hogy legyen kábeltévé, de a Telecoop társasággal in­dult akció rövidesen ki­szenvedett. Azóta nagyon sokan érdeklődtek a helyi, a vá­rosi kábeltelevízió-háló­zat kiépítése iránt, és mi­vel erre most vállalkozó is jelentkezett, felmérés kezdődött. Például arról, hogy kik azok, akik szíve­sen kapcsolódnának a há­lózathoz. A Kisbíró című helyi kiadványban megjelent egy cikk arról, hogy akik így döntöttek, vágják ki az újság fedőlapjának azt a részét, amelyen névvel, címmel jelentkezhetnek az olvasók. Aki nem ezt tette, de szívesen csatlakozna a kábeltévések társaságá­hoz, egyszerű papírlapon is teheti. Csak annyit kell tennie, hogy felírja a nevét, a cí­mét, a telefonszámát, és ezt a lapot bedobja a vá­rosházán elhelyezett pos­taládába, vagy leadja a polgármester titkárságára. Minderre azért van szükség, mert kellő számú jelentkező esetén a város­házán tájékoztató gyűlést tartanak, amely időpontjá­ról a csatlakozni kívánó­kat levélben értesítik. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Közeledik az a nap, amikor pontot kell tenni a tervezgetések végére: kitölteni a lapot, hová is adja be kérelmét a nyolcadikos fiú vagy lány. Lehetőségeink­hez képest segítünk a választás­ban. A kisújiak és a város környé­kiek jelentkezhetnek például a 625-ös Számú Ipari Szakmun­kásképzőbe. Jelenleg is erről a településről, Kenderesről, Kar­cagról, Túrkevéről, Kunhegyes­ről, Mezőtúrról, Dévaványáról, Ecsegfalváról, Kunmadarasról, Tiszaroffról, Tiszaburáról, Ti­­szabőről 514-en koptatják az in­tézmény padjait. Kik és milyen szakmára je­lentkezhetnek ide? A lányok nő­iruha-készítőnek és bőrdíszmű­vesnek. A fiúk hegesztőnek, au­tószerelőnek, karosszérialaka­tosnak, könnyűszerkezet-laka­tosnak, esztergályosnak, épületasztalosnak és kőmű­vesnek. A tizedik a mezőgazda­­sági gépszerelő, ez úgynevezett kifutó szakma, erre már nem vesznek fel elsősöket. Minden szakmához biztosított a gyakor­lati képzés is, sőt a lányok - korlátozott számban - kollégi­umi elhelyezésben is részesül­hetnek. A következő, 1994/95-ös tanévre mintegy száznyolcvan elsőst vesznek fel, és a jobb megismerés érde­kében várják a nyolcadikosok iskolalátogatását. Aki pedig bő­vebbet, többet szeretne tudni a beiskolázás, a szakmatanulás részleteiről, reggel 8 órától dél­után 16 óráig megteheti a hely­színen az intézmény vezetőitől. Érdeklődni - ugyanezen idő­pontban - az 59/321-329-es te­lefonszámon lehet. A minap érdekes vendége volt a településnek: Dániel Feam, a brit nagykövetség magyarországi másodtitkára lá­togatott el Kisújszállásra.- Másodtitkár úr: milyen cél­ból érkezett a városba? ' - A nyáron egyszer átutaztam rajta, jobban mondva a telepü­lést átszelő négyes úton, és megtetszett. A rendezettsége, a tisztasága. Ez az egyik ok. A másik: nekünk, az itt dolgozó brit diplomatáknak célunk, hogy a fővároson kívül minél több embert, települést megis­merjünk. Elvégre azt hiszem Budapesten is más az élet, egy megyeszékhelyen is, meg egy kisvárosban is.- Merre járt már?- Tavaly december óta tar­tózkodom az országban, és ed­dig ellátogattam Békéscsabára, Szombathelyre, Dunaújvárosba, Szolnokra, az Új Néplap szer­kesztőségébe is.- Mi minden érdekli?- A belpolitikai helyzet. Sok, különböző foglalkozású, élet­korú emberrel találkozom, be­szélgetek.- Hogyan ítéli meg a jelen­legi politikai helyzetünket?- A korábbi időszakról nincs tapasztalatom. De ez látható, hogy ebben a szép országban sok minden változik. Az is fel­tűnt, hogy a magyar emberek nagyon sokat dolgoznak. Tény, gazdaságilag nem könnyű a helyzet, és minden bizonnyal további nehéz pillanatok követ­keznek még. Könnyű vigasz, hogy Nyugaton sincs ez más­képp.- Arról tudhatnánk valamit: hol, merre végzett?- Cambridge-ben, az egye­temen, történész vagyok. Ezen­kívül egy évet Hustonban is ta­nultam.- Meddig tartózkodik az or­szágban?- Egyelőre három évig, amelyből egy már letelt.- Jól beszél magyarul, holott egy éve sincs, hogy állomáshe­lyére érkezett.- Köszönöm, de érzem, hogy nyelvtanilag még olykor hibá­zom. Tudja milyen nehéz kifogás­talanul beszélni magyarul egy angolnak?- Gondolom. Legalább any­­nyira, mint remekül angolul egy született magyarnak. Felvételünkön a 3. e. osztály néhány diákja, akik hegesztőnek és mezőgazdasági gépszerelőnek tanulnak Sláger: a csikung golyó Érdekes üzlet látható a vá­rosközpont emeleti házai alatt, a 4-es főútvonal mellett, az úgy­nevezett garázssoron. A parányi bolt neve Csalán natura, és na­ponta délelőtt kilenctől tizenket­tőig, délután kettőtől hatig várja azokat, akik hisznek a természe­tes gyógymódban. Abban, amit nagyanyáink, dédanyáink úgy fogalmaztak meg: fűben, fában az orvosság. Lehet itt kapni például gyógyteákat, mintegy hatvanfé­lét. Azután különböző vitami­nokat, reumatikus fájdalmakat csökkentő kenőcsöket. Kencefice akad az izomlázra, izomfájdalomra, sőt az ara­nyérre, meg a viszérre is. Testre, arcra való gyógykozme­­tikumok kelletik magukat, fogkrémek, fogpaszták, szájvi­zek társaságában, sőt oly­kor-olykor fogselymet is lehet kapni. Svédcseppek, fickósí­­tásra ginzeng likőrök is adód­nak a polcokon. Kapósak a für­dővízbe szórható különböző ki­vonatok és slágernek számít a kínai csikung golyó. Ez a foga­lom egy pár pinponglabda nagyságú - vagy annál picivel terebélyesebb - gyógygolyót ta­kar. Ezt a golyópárost az em­bernek a markában kell for­gatni. Ugyanis a tenyér tele te­mérdek idegvégződéssel és a golyók ezeket maszírozzák, in­gerük, ezáltal gyógyítják a szervezetet. Hogy így igaz-e, ehhez nem tudunk, tudok mást hozzátenni, mint azt: tessék kipróbálni. Kiss Imréné Csalán natura boltjában sokféle csodakenőcs, kozmetikum kapható Elment egy pedagógus Veress Gabriella nagyon tehet­séges és nagyon szép lány volt Kunhegyesen. Egy évfolyamba jártunk, kitűnő eredménnyel fe­jezte be általános iskolai, majd gimnáziumi tanulmányait. Zene­tanár lett: ehhez értett, ez volt az élete, mindene. Az édesapja, Barna bácsi is ezt csinálta, akit csodálatos műveltséggel áldott meg a sors. Talán kevesen tudják, de profi futballista is volt, majd minket is tanított. Mit tagadjam, olykor rosszalkodtunk nála, és már csak felnőtt fejjel tudtam meg, hogy a magányossága, be­felé forduló tekintete hihetetlen tudást, ismeretanyagot takart. Évekig együtt tanítottunk, és azon kiváltságosak közé tartoztam, aki­ket megtűrt, mit megtűrt, szeretett kunhegyesi otthonában. Sajnos ő már néhány éve elment a minden élők útján, és most rajongva szere­tett nagyobbik lánya, Gabi, vagy ahogyan hívtuk, Lili követte. Sem ő, sem Ági nem mentek férjhez, a munkájuknak, hivatásuknak éltek. Édesanyjuk évtizedekig csodála­tos tanítónője volt Kunhegyesen a Kossuth iskolának, majd amikor a férje meghalt, átköltözött lányai­hoz Kisújszállásra. Gabi, az idő­sebbik vasárnap még megfőzött, egy szót sem panaszkodott. Hét­főn lett rosszul, saját lábán ment a mentőig. A kapuból még vissza­nézett, édesanyja szerint leírhatat­­lanul szomorú szemekkel. Soha többé nem tért haza, még aznap meghalt. Másnap érkezett a szomorú táv­irat, összetörve anyukája és húga szívét. A polgármesteri hivataltól kértek autót, hogy elmehessenek a karcagi kórházba: még egyszer el­búcsúzni már halott lányuktól. Megkapták a kocsit, és utoljára ta­lálkozhattak Gabriellával. Béké­sen feküdt ott, az alagsorban: az arca szép volt és bölcs, mint aki már mindent tud. Azóta talán el is hamvasztották, és porai édesapja sírjába kerülnek Kunhegyesen. Mit mondhatnék róla? A családja az élete, a fia, a lánya volt az iskola, a zene. Rövi­den szólva a mindene. Szerényen, visszafogottan éltek Kisújszállá­son hárman, néhány doromboló cicus társaságában. Ő már megtért pihenni a földbe, amelyből vétetett. Gabi, nem szép tőled, hogy ilyen gyorsan elmen­tél. Mit szólsz hozzá? Tudom, erre azt válaszolnád: még az édes­anyádtól, a húgodtól, a kollégáid­tól sem búcsúzhattál el. Szólítot­tak, menni kellett. Értem, értem, ezért én teszem meg helyetted. Ugye nem baj? Nyugodj békében, a muzsika, a zene, a kották, a gyerekek imá­dója, Veress Gabriella. Akarom mondani Gabi... A Fazekas csárda Új látványossággal gyarapo­dott Kisújszállás, az úgynevezett Fazekas csárdával, amely tulaj­donképpen az 1996-os világkiál­lításra épült. Igaz, nem máról holnapra, hanem szűk négy esz­tendő után. A nádtetős, jellegze­tes kunsági stílusban épült léte­sítmény Fazekas Attilának és a feleségének a tulajdona. A föld­szinten éttermi részt, külön­termet alakítottak ki, az emele­ten pedig majd ha teljesen elké­szül a négy szoba, tizenkét-ti­­zennégy turistának, vendégnek biztosít otthont. Ami az ételkíná­latot illeti, ez négyoldalas, és az épület alkalmas rendezvények, konferenciák, üzleti tárgyalások lebonyolítására is. A nyitva tar­tás folyamatos, azaz éjjel is, nappal is, hétfőn is, szombaton is megnyithatja az ajtót az éhes, szomjas vándor. FAZEKAS Jön a naptár Megint lesz helyi Nagy­kun Kalendárium. Ebben az évben ezerháromszáz példányban adják ki, dara­bonként száznyolcvan-két­száz forint körüli áron. A több mint kétszáz oldalas kiadvány a tervek szerint karácsonyra kerül az olva­sók asztalára. Benne a tel­jesség igénye nélkül adód­nak érdekes receptek, hasznos tudnivalók, tartal­mazza a kalendárium a névnapokat, a jeles napo­kat, a református, katolikus ünnepeket, a város kitünte­tettjeit, olvashatnak benne Papi Lajosról, Kiss Tamás­ról, Csukás Istvánról, Szent-Györgyi Albert leve­lezéséről, a 101 éves korá­ban meghalt Szabó Lukács­ról, a kisújszállási pászto­rok pásztorkutyáiról, a Székely Himnusz szerzői­ről, a házi patikáról és még sok-sok érdekességről. Ami rendhagyó: külön kenderesi oldalakat is tar­talmaz a kiadvány. Úgy­hogy jó böngészést a fújja-hordja év végi na­pokra! Kik kaptak, mit kaptak? Az önkormányzat tagjai úgy határoztak, hogy tá­mogatják a település vál­lalkozóit, különösen azo­kat, akik olyan szolgáltatá­sokat végeznek, amelyek a városban hiányszakmáknak számítanak. Segítségükre elkülönítettek félmilliós összeget, amelyre pályázni lehetett. A beérkezett aján­latokat a gazdálkodási és fejlesztési bizottság tanul­mányozta, majd az alábbi vállalkozókat találta alkal­masnak kedvezményes, kamatmentes hitelre: Pasz­ternák Attila 150 ezret ka­pott háztartási kisgépek re­parálására, Tóth József 150 ezret híradástechnikai esz­közök garanciális javítá­sára, tanulóképzésre, Sza­­nyi János 100 ezret hűtő­pultok, háztartási kisgépek javítására, Szepesi Gyula 50 ezret órásműhely kiala­kítására és Széli István szintén 50 ezret kerékpárok javítására. Karácsonyi falu Az év végi ünnepek megkönnyítése végett a vá­rosháza testületé úgy dön­tött, hogy karácsonyi falut alakít ki a település köz­pontjában. Erre a célra a Jubileum parkban közel húsz eladóhelyet jelöltek ki, amelyek átlagosan négy, hat négyzetmétere­sek. Elsősorban azoknak a kereskedőknek, vállalkozói igazolvánnyal rendelke­zőknek a jelentkezését vár­ják, akik a decemberi ün­nepekre megfelelő termé­keket, árucikkeket kínálná­nak. A Jubileum park gya­logjárója mentén és a fél­köríves területeken is lehet majd árusítani. Fenyőfát például az Éva presszó előtti parkolóban vehetnek a vásárlók. A feltételekről minden érdeklődő felvilá­gosítást kaphat a városháza 25-ös számú irodájában. Közmeghallgatás A helybeli honatyák de­cember 8-án, szerdán dél­után 16 órakor a városháza nagytermében közmeg­hallgatást tartanak. Az eseményre szívesen várnak minden helybelit, akiket érdekel a város helyzete. A rendezvényen részt vesz dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő is: őt is, az ön­­kormányzat tagjait is lehet bombázni a város életével kapcsolatos jó és kevésbé annak számító észrevéte­lekkel, véleményeikkel, ja­vaslataikkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom