Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-04 / 283. szám
2 Dossziézár Szófia. Lemondással fenyegetőzött csütörtökön Valentin Alekszandrov bolgár'védelmi miniszter. A politikus a szófiai parlamentben kijelentette, hogy ha a törvényhozás az egykori zsivkovista titkosszolgálatok személyi dossziéinak nyilvánosságra hozása mellett döntene, s az érintené a katonai felderítést és a bolgár hadsereget, akkor annak végrehajtását megtagadná. A miniszter szerint a katonai felderítés és elhárítás személyi dossziéinak a kinyitása súlyos csapást jelentene Bulgária nemzetbiztonságára. Hasonlóan vélekedett Viktor Mihajlov belügyminiszter is, aki leszögezte, hogy szakmai szempontokból ellenzi bármiféle dosszié kinyitást. Gyilkosság Algír. Algériában meggyilkoltak egy spanyol állampolgárt, aki a hivatalos bejelentés szerint egy „terrorista csoport” által elkövetett merénylet áldozata lett - vált ismeretessé csütörtökön Algírban. E kifejezéssel rendszerint az iszlám fundamentalistákra utalnak. EU-előkészület Brüsszel. Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa elviekben - és némi francia fenntartás mellett - áldását adta a Sir Leon Brittan EK bizottsági alelnök által beterjesztett értékelésre a GATT-tárgyalások állásáról, és jóváhagyta azt a menetrendet is, amelyben előzőleg Brittan amerikai" tárgyalópartnerével, Mickey Kantorral egyezett meg. Eszerint az amerikai és a - Tizenketteket képviselő - brit diplomata hétfőn reggel ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben, hogy teljessé tegyék a régen várt „átfogó és kiegyensúlyozott” megállapodást. A csomag ezután még aznap az egyébként is ülésező EU-külügyminiszteri tanács elé kerül majd. Amerikai pálfordulat Washington. A washingtoni külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy Mohamed Farah Aidid Szomáliái hadurat egy C-12-es amerikai katonai repülőgépen szállították az etióp fővárosba, az addiszabebai békeértekezletre. Az eset markánsan jelzi, hogy óriásit változott a helyzet Afrika szarván. Vladimír Meciar a lemondásról Pozsony. Vladimír Meciar pénteki rádióinterjújában elismerte, hogy Michal Kovác szlovák államfő valóban javasolta neki: nyújtsa be lemondását, s ha ezt megteszi, akkor ismét számíthat a kormányalakítási megbízatásra. Vladimír Meciar ezt azt követően ismerte el, hogy pénteken két pozsonyi lap egy titokban felvett hangfelvétel szövegleiratát tette közzé. Meciar a rádióban „egyszerűen szokatlannak” nevezte, hogy egy országban a kormányfőt lehallgatják. Felülvizsgálat Bukarest. A romániai Magyar Szó értesülése szerint a 75 százalékban székely magyar többségű Kovászna megyében az illetékes szakigazgatási szerv utasítást kapott: vizsgálja felül a prefektusi rendelet nyomán megnyitandó, egy-két gyerek kedvéért beindított román osztályok ügyét. Körkép 1993. december 4., szombat Szolnoki fiúk a magyar válogatottban íme a konyhaművészek magyar válogatottja: Zobolai Zoltán, Ignácz Zoltán szakácsok, Pálszabó Mihály csapatvezető és Törjék Attila szakács. A képről hiányzik az éppen angyalbőrt viselő Tóth Róbert szakács és Bozsó Mihály mixer. (Fotó: Mészáros) December 9-12. között rendezik Pozsonyban, a Hotel Kijevben a Duna menti országok II. karácsonyi gasztronómiai fesztiválját és versenyét. Legutóbb is kilenc ország szakácsai, felszolgálói, mixerei ügyeskedtek a tálak körül, és a magyarok aranyérmet kaptak. Hazánkat az idén hat szolnoki képviseli: öten huszonévesek, egy harmincon felüli. A csapat vezetője Pálszabó Mihály, a gasztronómia lovagja, mesterszakács, a szolnoki Gösser vezetője. A Róza vendéglőben, a Gösserben és a Magyar Hadseregnél dolgozó, tevékenykedő ízmesterek erős tréninggel készülnek a megméretésre. Többek között azt is gyakorolják, miképpen lehet gyorsan olyan finomabbnál finomabb meleg ételeket, hidegtálakat, kóstolókat az asztalra varázsolni, amelyekre a magyaros ízek a jellemzőek. A fiatal tehetségek külföldi megméretéséről mindenképpen beszámolunk, különösen akkor, ha a tavalyihoz hasonló medállal térnek haza a Duna melletti nagyvárosból. Felszámolás alatt a Gelka Eladó karbantartók Az ÁVÜ, valamint a Co-Nexus Rt. mint a Gelka (Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat) felszámolója meghirdette értékesítésre a Szolnok, Baross u. 8. sz. alatti bérleményét, valamint a 100 százalékban állami tulajdonban lévő vállalat 1,5 millió névértékű üzletrészét. Az üzletrészre és a bérleményre csak együtt lehet pályázni 1993. december 15-ig. A pályázaton jogi személyek, magyar állampolgárságú magánszemélyek, valamint gazdasági társaságok és általuk alakított konzorciumok vehetnek részt. A szolnoki Gelka „olcsón” megvehető, hiszen összesen 4 millió a legkisebb ajánlható vételár (üzletrész 1, míg a bérleti jog 3 millió). A fizetéshez készpénz, E-hitel és kárpótlási jegy is felhasználható, ugyanakkor a bérleti jogot csak készpénz ellenében lehet megszerezni. (További információt az ÁVÜ-irodában - Szolnok, Technika Háza - lehet beszerezni.) A legfőbb ügyész Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) bekövetkezett, bár ez részben a jogszabályi változásoknak is köszönhető. Május 15-től ugyanis felemelték a „szabálysértési értékhatárt” az addigi kettőről, ötezerre. így, ha az ellopott dolog értéke nem éri el ezt a mértéket, ma már nem számít bűncselekménynek. A legfőbb ügyész tájékoztatójában különösen nagy hangsúlyt fektetett az ügyészségi törvény elfogadásának szükségességére. Mint mondta, a tervezetet ez év tavaszán terjesztették a parlament elé. Azóta semmi változás nem történt, úgy tűnik, „a törvény sorsa pártpolitikai csatározások tárgya lett”. A törvényi szabályozás elmaradása „tragikus következményekhez” vezethet, ellehetetleníti a testület helyzetét. Például fegyelmi jog nélkül nincs ügyészi szervezet. A testületnek önállóan kell munkáját végeznie, távol kell tartania magát a politikai megnyilvánulásoktól. Az igazságszolgáltatás megfelelő szintű működése azonban az összes politikai erő együttes érdeke - mondta a legfőbb ügyész. Az igazságszolgáltatás politikától való függetlenségét az elmúlt időszakban sikerült megteremteni, így a „gyenge pontot” jelenleg az elintézetlen ügyek számának növekedése jelenti. Dr. Györgyi Kálmán véleménye szerint ez az állapot nem az ügyészségek, hanem a bíróságok miatt alakult ki. A legfőbb ügyész a testület működésével kapcsolatban a jövőre nézve is bizakodó. Mint elmondta, az ügyészi pálya megítélése az utóbbi időben nagyot változott. Három évvel ezelőtt még nem gondolhatta senki, hogy ma válogatni lehet a legkiválóbb jelentkezők közül. Emelkedik a hivatás presztízse, ami az elvégzett munka jó minőségét bizonyítja. H. Gy. A kamarai törvényről tájékoztattak Tegnap Szolnokon, az IPOSZ székházában tájékoztatást tartottak a kézműves kamarai törvényről. A fórumon a megjelentek megtudhatták, hogy az Országgyűlés várhatóan még ebben a hónapban elfogadja a kamarai törvényt. Ha az január 1-jével hatályba lép, az ipartestületek bejelentkezésére 30 napot biztosítanak. Ez alatt a megyei főjegyzőhöz minden érdek-képviseleti szervezetnek, amelyik a Kézműves Kamara létrehozásában érdekelt - ez az IPOSZ mellett várhatóan a Magyar Vállalkozók Kamarája, a Keresztény Vállalkozók Kamarája, a Kis- és Középvállalkozások Kamarája, az Iparszövetség és a VOSZ -, be kell jelentkeznie. A kamara 291 szakma képviselőit tömöríti majd. A megyei főjegyzőnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy létrehozza az előkészítő bizottságot. Ettől kezdve mindent e szerv intéz. A kamarában 12 szakosztályt kell létrehozni. Ennek meg kell választani a küldötteit, akik megválasztják a testület csúcsvezetőségét. A területi kamarákat szeptember végéig kell megalakítani, az országosat pdig december 31-éig. Vagyis lényegében a kamarák - a kézműves, az ipari és kereskedelmi, az agrár - 1995. január 1-jével indulnának. Az IPOSZ megmarad érdek-képviseleti szervnek, a kamara pedig hatósági, gazdaságirányító, -szervező feladatot lát majd el. ta A békesség gyűlölői között Olvasandó: a 120. zsoltár Akik folyton a környezetükre panaszkodnak, rendszerint a saját összeférhetetlenségük áldozatai. De vajon mindig így van? Nem fordulhat elő, hogy valaki - minden igyekezete és jószándéka ellenére - alaptalan vádaskodás és rágalmazás céltáblája lesz? Bizony, előfordulhat. Ez történt Dáviddal (2 Sám 16, 5-8), Jeremiással (Jer 11,19), Jézussal (Jn 10,32). Ilyen helyzetben volt a 120. zsoltár ismeretlen szerzője is: hosszú ideig lakott Mesekben és Kédár sátrai közt. Mesek a Góggal együtt emlegetett félelmes hírű katona- és kalmámép (Ez 27,13; 38,2), Kédár pedig egy fekete sátrakban lakó, vad, nomád nép (Énekek 1,5; Ézs 21,17). Ha e nevek valóságos földrajzi helyeket jelölnek, akkor a zsoltárírónak vadidegen és erőszakos népek földjén kellett laknia. Mivel azonban Mesek Kis-Ázsiában, Kédár pedig Arábiában van, sokan gondoltak már arra, hogy e nevek szimbolikus értelműek. Saját szülőföldjén is „Mesekben” érezheti magát az az ember, akit állandó bizalmatlanság, meg nem értés és rágalmazás vesz körül. Mit tehet ilyenkor az Isten embere? Mindenekelőtt azt, hogy „nem veszi föl a kesztyűt”. Hiába provokálják, ő mindig békét kínál. Ahogyan Pál írja: „Senkinek se fizessetek roszszal a rosszért. Amennyire rajtatok áll, éljetek minden emberrel békességben. Ne győzzön le téged a gonosz, hanem te győzd le a gonoszt a jóval” (Róm 12,17-18.21). Vagy Péter apostol szavaival: „Jobb jót, mint rosszat cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata” (lPt 3,17). Jézus is ezt mondta tanítványainak: „Elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé” (Lk 10,3). Ez nyilván nem azt jelenti, hogy Jézus valamennyi tanítványát „vágóhídra” küldi, hanem azt, hogy egy olyan világban, ahol ember az embernek farkasa, az Isten báránya követői maguk is bárányok kell, hogy maradjanak. Lehet, hogy ezzel a magatartással az ellenséget is sikerül baráttá változtatni. Az is lehet, hogy nem. De esélye csak a szeretetnek van. A gyűlölet még soha senkit nem tett baráttá. Az ellenséges indulatú környezet állandó feszültséget támaszt az ember lelkében. Hol lehet ezt levezetni? A zsoltáríró az Úrnak önti ki szívét, és megkönnyebbül. Erre ő maga bátorít bennünket: „Vessed az Úrra a te terhedet!” (Zsolt 55,23). O mindent elbír. Még panaszos kifakadásainkat is. A zsoltáríró Istenre bízza az igazságszolgáltatást is. Akiknek nyelve most sebző nyíl és égető parázs, egyszer majd maguk is átélik az így okozott fájdalmakat. De ez az Isten dolga. „Magatokért bosszút ne álljatok, mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek!” (Róm 12,19). Végül az ad erőt a rosszindulat elleni harcban, hogy bizakodva várhatjuk Isten szabadítását. Ő tudja, meddig bírjuk a próbatételt, és mikor kell közbelépnie. A sötétség órája mindig csak egy bizonyos, istentől megszabott ideig tarthat (Jel 2,10). „Jó várni, és megadással lenni az Úr szabadításáig” (JSir 3,25-27). Ez is egyfajta ádventi várakozás ... Hamar István ref. lelkész KDNP-nagygyűlés Újszászon Megérkezett a Mikulás Tegnap délután Szolnokon a megyeháza díszterme zsúfolásig megtelt gyerekekkel, hiszen a Mikulást várták. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok megyei szervezete rendezésében a tagok gyermekeit invitálták meg egy rövid szórakoztató műsorra és egy kis ajándékosztásra. Míg a gyermekek a Mikulás megérkezésére vártak, addig együtt énekeltek Dudás Zoltánnal. „Végre-valahára” elérkezett a pillanat, amikor az ősz szakállú megérkezett puttonyával, s minden gyermek kezében szorongathatta a várva várt csomagot. A Keresztény Demokrata Néppárt újszászi szervezete dr. Varga Lászlót, a KNDP elnökhelyettesét hívta meg pénteki politikai nagygyűlésére. Az újszászi szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket: a település polgármesterét és Mizsei Zsuzsa országgyűlési képviselőjelöltet. Dr. Varga László időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a Szász étteremben megjelent hallgatóközönséget. Az előadó beszédének első részében az Európai Demokratikus Unió válságkezelő tanácsának jelentőségét emelte ki. Szó esett a nemzeti kisebbségek jogairól, amiért - mint hangsúlyozta - a történelemben a nemzetek közössége nem állt ki. Az fel nem fogható - utalt a határainkon kívül élő magyarokra -, hogy miért (osztják meg az országok nemzetiségeiket alapvetőjogaiktól. Bejelentette, elkészült a kereszténydemokraták politikai programja. Ragaszkodnak ahhoz, hogy külföldi ne kaphasson tulajdonul magyar földet. „Ez nem fűszerüzlet” - fogalmazta meg az előadó. A kormány kritizálásakor figyelembe kellene venni, mit tettünk eddig - mondotta. A kereszténydemokraták tudni szeretnék, mi történt a privatizáció során. Januárban tényeket tárnak a nyilvánosság elé. - Alapos gyanúnk van arra, hogy a jelenlegi folyamat nem a legjobb irányban halad - hangsúlyozta. Sz. Z. A barnamedve és a Tisza Cipő / •• A gyár sorsa az AVU kezében (Folytatás az 1 . oldalról) pénzt, mert az ÁVÜ és a foglalkoztatási alap nem teljesítette a vállalt kötelezettségeket, ezért a hitel kockázata egyre növekedett. A hatszázmilliós tartozás kivonására kényszerülő bankok most felkavarták a gyár körüli állóvizet. Még a pénzintézetek sem kívánják, hogy csődöt jelentsen az üzem, csak szeretnék végre látni azt a döntéssorozatot, amiben tavasszal megegyeztek a fő tulajdonossal, az AVÜ-vel. A bankok értesüléseink szerint már megelégednének 150 milliós garanciavállalással is, és számukra is érthetetlen, hogy a budapesti illetékesek miért odázzák el a döntést. A csőd elkerülése a talpra állás első lépése, ez meg is valósítható, hiszen csak a foglalkoztatási alap ígérvénye több százmillió forint, és a bankok is szeretnék elkerülni a csődeljárást, hiszen a cég ilyen állapotok között is megőrizte működőképességét, és termeléséből mintegy két és fél milliárd forint stabil termelési és piaci alapokon van. A csőd elkerülése után lehet szó a gyár öt üzemegységének értékesítéséről, amelynek bevételét a hitelállomány csökkentésére használná fel a vállalat, majd ezt követhetné jövő év első félévében egy feljavítási program beindítása, ami ilyen előzmények után már megvalósítható, és utána ’94 végén privatizálni lehetne a céget.- Csak ehhez arra is szükség lenne, hogy a TV-híradóban a gazdasági hírek legalább olyan hangsúllyal szerepeljenek, mint egy bamamedve táplálásának ellentmondásai - utalt arra a hírműsorra a vezérigazgató, amelyben a gyár csődkilátásait adták hírül a világnak, és az ominózus állatról kétszer annyit sopánkodott a riporter, mint egy 2000 dolgozót alkalmazó vállalat anyagi gondjairól. - span -Nyolcvanéves mozi 1913. december 3-án nyitotta meg kapuit Törökszentmiklóson a mozi. Ekkor tulajdonosának nevét viselte, Lukács filmszínház néven ismerte a város apraja-nagyja. A tegnapi születésnapi ünnepségen, melyet a szépen felújított mozi előterében tartottak, ott volt az egykori tulajdonos, a most 92 éves Lukács Miklósné (Ilonka néni) is. Felvételünkön a gyertyagyújtás pillanata látható, bal szélen az egykori tulajdonossal. M. J.
