Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

1993. december 30., csütörtök Hazai tükör 3 Az 1994-es Foglalkoztatási Alap 21,4 milliárd forint a munkanélküliek képzésére, átképzésére, új munkahelyek létesítésére Mint pezsgőből a buborék Hamarosan új évre koccin­tunk barátainkkal, szeretteink­kel. De vajon a reményteli új esztendőt várók találnak-e , mosolyt, és jövőre, amikor újra durrognak majd a pezs­gőspalackok, a koccintók mi­lyen gondokat igyekeznek el­felejteni, legalább néhány órára? Hiszen gazdasági kilá­tásaink nem sok jóval kecseg­tetnek 1994-re. A koalíció vezetői sem lép­hették át a saját árnyékukat. A magyar gazdasági nehézségek kezelésének módozatairól ma sem döntöttek. A kormányta­gok értékelése jórészt még mindig kimerül az elmúlt negyven év kritikájával, és a kibontakozás programjának csírája sem látszik, pedig a kormányrúd három és fél éve ugyanazon emberek kezében van. A tartalékok elvonása, a ja­vak másodszori, központi, pro­tekcionista szétosztása volt a kommunisták legnagyobb bűne, ami szociális és más egyéb szempontok alapján szinte lehetetlenné tette a va­lós megmérettetést. A koalíció lényegében nem szakított ez­zel a gazdaságpolitikával, hi­szen a módszer ugyanaz - alle­gorikusán kifejezve -, vállala­taink torkán most is ott a költ­ségvetés keze, és ismeretlen szempontok alapján szabá­lyozza az átáramló levegő mennyiségét. Cégeink tartalékképzése még most is lehetetlen, a ban­kok nyereségelvonása megha­ladta a befizetett személyi jö­vedelemadó nagyságát, a me­zőgazdaság pénzügyi helyzete katasztrofális, a lakosság reál­bére évről évre csökken, ennél jobban már csak az életszín­vonal hanyatlik. A koalíció szavazógépezete nem enyhítette a szociál- és" kultúrpolitika ellentmondásait sem. Nem is enyhíthette, hi­szen minden felépítmény alapja a gazdaság, és erről esett a legkevesebb szó az el- * múlt három és fél évben. És az alagútnak még nincs vége, hiszen a mostani hitel­konszolidáció 100 milliárd fo­rintot mér a lakosságra, és ennyivel növekszik a kor­mányzat belső adóssága, de bankjaink nyeresége még messze elmarad az európai normáktól, és várhatóan a pénzintézetek végső „tisztába” tétele már csak külföldi hite­lekkel oldható meg. A belső adósságállomány emelkedését a további külföldi eladósodás követi, és a magyar gazdaság nagy operációja még mindig késik. A műtét egyre nehezebben képzelhető el a társadalmi fe­szültség növekedése nélkül. Jó néhány közgazdász sze­rint a mélypont 1995-re vár­ható, amit természetesen a ko­alíció szakemberei tagadnak, de hát tavaly is azt mondták: ennél rosszabb már nem lesz, és jön a fellendülés. Ennek azonban ellentmondanak a té­nyek, hiszen a pénzügyi tárca még mindig arra kényszerül, és egyre nagyobb mértékben, hogy a privaticációs bevétele­ket nem a tőkeszegény gazda­ságba forgatja vissza. Néhány nap múlva új év kö­szöntésére emeljük poharun­kat, amely egyben pártjaink megmérettetése is lesz. Csak a remény szólhat belőlem, hogy lesz párt, amelyik olyan gaz­dasági programmal nyeri el bizalmunkat, amelyből az ígé­retek nem szállnak majd el, mint pezsgőből a buborék.- span -Növekszik az üdítőital-fogyasztás A tapasztalatok szerint az át­lagos havi fogyasztáshoz képest az új év közeledtével mintegy 20 százalékkal emelkedik ha­zánkban az üdítőital-forgalom - tájékoztatta a Buszesz Rt. ille­tékese az MTI-t. A fogyasztás növekedése azonban nemcsak szezonális jellegű, hiszen Ma­gyarországon 1990-ben 310 millió, egy évvel később 324 millió, tavaly pedig már mint­egy 480 millió liter üdítőitalt forgalmaztak. A legtöbb üdítőitalt hazánk­ban a Coca-Cola, ezt követően a Pepsi forgalmazza. A harmadik helyen magyar gyártó áll: a Bu­szesz Rt. A cég egy év alatt megduplázta piaci részesedését, ez jelenleg 11 százalék. A gyár legismertebb márkája a teljes egészében magyar fejlesztésű Queen üdítőital-család évente 40 millió liter fogy belőle. A Queen üdítők között megtalál­hatók a cukorban szegény ké­szítmények, amelyek a teljes forgalom 15 százalékát teszi ki. (MTI) Feltehetően januárban dönt az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottsága a jövő évre tervezett 21,4 milli­árd forintos Foglalkoztatási Alap felosztásáról. A munkanélküliek képzé­sét, átképzését, új munkahe­lyek létrehozását és más fog­lalkoztatási lehetőségek te­remtését szolgáló alapból - a Munkaügyi Minisztérium ál­tal javasolt elosztás szerint a legnagyobb tétel - 12 milliárd forint - közvetlenül a megyei munkaügyi tanácsokhoz jutna - tájékoztatták a szaktárcánál az MTI-t. A 12 milliárd forintot a munkanélküliségi mutatók szerint osztanák el a megyék között. További jelentős ösz­­szeget —1,5 milliárd forintot - szánnak jövőre az előző idő­szakban kiadott pálya- és új­rakezdő kölcsönök kamatter­heinek, valamint több más előzetes kötelezettségválla­­lásnaknak a fedezetére. A minisztérium javaslata szerint a válságtérségek inter­venciós alapjának 1 milliárd forint jut. Az ózdi foglalkoztatási tár­saság részére ugyancsak 1 milliárd forintot, az 1994-es további foglalkoztatást segítő intézkedésekre pedig 1,1 mil­liárd forintot tartanak szüksé­gesnek. Ugyancsak 1,1 milli­árd forintot tenne ki a kistér­ségi komplex fejlesztések, a termőfölddel rendelkező munkanélküliek, illetve az ózdi munkahelyek létrehozá­sának támogatása. A kor­mányzati elképzelés szerint 1,4 milliárd forint juthatna a megyei keretek kiegészíté­sére, másrészt munkanélkü­liek alkalmazása esetén úti­költség-térítésre, illetve szo­ciális közhasznú progra­mokra. A szaktárca szerint a világ­banki és Phare-programok ki­egészítésére, átképző közpon­tok létesítése több mint 1,5 milliárd forintot igényelne. A Foglalkoztatási Alap el­osztásáról rendelkező Érdek­egyeztető Tanács munka­erő-piaci bizottságának mun­kavállalói és munkaadói ol­dala az előzetes tárgyalás so­rán ezt vitatta. Szerintük in­kább a meglévő oktatási in­tézményeket kellene jobban kihasználni, nem pedig újakat létesíteni. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium 400 millió forintot szán az Országos Foglalkoztatási Alapítványnak. Álláspontjuk szerint a fog­lalkoztatási lehetőségeket ténylegesen segítő pályázatok érdemi támogatásához az ala­pítványnak legalább 1,5 milliárd forintra van szük­sége. A Vígszínház hamarosan megnyitja kapuit Romantikus sátorból vissza a palotába Csórnál már eloltották a tőzegtüzet Vígszínház anno 1993 Csórnál már eloltották a föld alatt izzó tőzegtüzet, Nádasdla­­dány térségében pedig január első hetében kezdik meg a terü­let elárasztását. Sárréten, a két Fejér megyei település határá­ban - évek óta izzik a föld alatti tűz. A parázsló tőzeg kellemet­len szagát - kedvező széljárás esetén - Székesfehérvárott, il­letve Balatonalmádiban is érezni lehetett. A feltételezések szerint a környékbeliek számára valóságos természeti katasztró­fának számító jelenség oka az, hogy az éveken át tartó aszály következtében lesüllyedt a ta­lajvíz szintje, a szárazon maradt rétegekben pedig bakteriális fo­lyamatok alakultak ki, hőkép­ződés indult meg, s öngyulladás következett be. A föld alatti tűz hatására olyan volt a rét, mintha egyes pontjain a mélyben vul­kánok működtek volna: 50-100 méterenként hasadékok, lyukak „pipáztak” rajta bűzös füstöt. A Közép-dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség ősszel végezte el a termovíziós vizsgá­latokat, s azok eredményeként megállapította, hogy jelenleg mintegy 36 hektáron izzik a föld alatti tűz, de terjedése to­vábbi 250 hektárt veszélyeztet. A füstgázok elemzésénél pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy azok az egészségre káros anya­gokat is tartalmaznak. A vizsgá­latok eredményeként elodázha­tatlanná vált az oltás, amihez a szükséges 50 millió forintot a környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter javaslatára a Belügyminisztérium biztosí­totta. Mivel a bűz Csór környé­kén volt a legelviselhetetlenebb - az ottani „kráterek” füstjét érezték a székesfehérváriak is -, ott kezdték meg az oltást. A Fe­jér megyei tűzoltók - a honvéd­ség segítségével - 10 hektárnyi területet árkoltak körül, s árasz­tottak el még karácsony előtt. A munka eredményes volt, az el­lenőrzés során mindössze né­hány, még gőzölgő gócot észlel­tek a szakemberek. Lovasi József produkciós igazgató A Vígszínházát kevés túl­zással Szolnok második szín­házának tekinthetjük. A Nyugati pályaudvar kö­zelsége, a színház repertoárja egyaránt kedvet csinál ahhoz, hogy odautazzanak azok a szolnoki színházrajongók, akiknek e városon kívül is igényük van színházi él­ményre. Az utóbbi esztendőben a pályaudvar szomszédságában felállított hatalmas sátorban adják elő darabjaikat, az öl­tözők, irodák kiszolgált vasúti kocsikban vannak, emlékez­tetve a hajdani vándorszíné­széletre. Lovasi József, a Vígszínház produkciós igzgatója szólt a felújítás alatt levő színház kö­zelgő megnyitásáról. Beszélge­tésünk apropójául emellett az szolgált, hogy a rekonstrukció fő-építésvezetője a szolnoki Homolya László, kinek nevéhez fűződik a Szigligeti Színház új­jáépítése is.- A színház újjáépítése május 1-jén kezdődött 2 milliárd forint állami céltámogatással. Az el­­készülési határidő 12 hónap. A dolgok jelenlegi állása szerint március végére befejeződik a felújítás, a műszaki átadást ápri­lis 30-ra terveztük. A felújításra kiírt pályázatra kilencen jelent­keztek, végül a Bácsépszer nyerte el a munkát. A terveket a Közti munkatársa, Siklós Mária készítette, akinek nevéhez az országban több színház, így a szolnoki Szigligeti Színház fel­újítása is fűződik. Homolya Lászlót Marton László igazgató kérte fel a munkálatok irányítá­sára. Nagy öröm, hogy a szol­noki színház tapasztalataival rendelkező megbízható színházi szakember kezébe került a be­ruházás. Mindenki nyugodt le­het, hogy a legjobb szakmai színvonalon halad a munka.- Mikor történt a színház ezt megelőző legutóbbi felújítása ?- A háborús sérülésekből 1951-ben a honvédség építette újjá. Ez akkor nagy dolog volt, de természetesen nem az eredeti állapotába állították helyre. Például megszüntették a pá­holysorokat, a külseje is eltért az eredeti állapottól. A mostani rekonstrukció során az 1896-os eredeti állapotra építik át a színházat. Visszakerülnek a pá­holysorok, úgy, ahogy azt Hel­mer és Fellner építészek annak idején tervezték. E jeles építők műveivel egyébként Ogyesszá­­ban is találkoztam. Jó dolog az, ha az ember ugyanazt az épüle­tet látja a világ másik részén is, mint itt Pesten. A rekonstrukció egyébként azért is időszerű, mert 1996-ban lesz a színház 100 éves, ez pe­dig egybeesik a millenniummal és a világkiállítással. A lehető­ségek az új színházban sokkal nagyobbak lesznek, mint az ed­digiek voltak. A nagy sikerű vígszínházi produkciók marad­nak, melyekkel 1994 októberé­ben szeretnénk megnyitni az új évadot.- A sátor nem vette el a nézők kedvét a Vígszínháztól?- Azért kellett a sátrat felépí­teni, mert egyrészt nem enged­hettük meg magunknak, hogy az ország egyik legjobb színtár­sulata egy évre szétessen, más­részt nem lehet megengedni, hogy körülbelül 150 kiváló színházi műszaki szakember munkanélkülivé váljon. Har­madszor pedig: nem szabad cserben hagyni a Vígszínház közönségét, amelyben, mint a bérletes előadások mutatják, szolnokiak is szép számmal vannak, aminek nagyon örü­lünk. A sátor alapötletét Marton Lászlónak egyébként valami cirkuszvilág felé irányuló nosz­talgia adta. Felmerült az a gon­dolat is, hogy lehetne esetleg tájra menni. Ezekkel a díszle­tekkel, mint a West Side Story vagy a Liliom azonban nem le­hetett megoldani. Egyébként ahogy haladt a sá­tor építésének gondolata, egyre jobban úgy láttuk, jó ötlet, mi­kor elkészült, ez pláne igazoló­dott. Olyan hatásokat tudunk elérni, amelyek egészen egye­diek az országban. Ebben az 500 személyes amfiteátrumban színpad és nézőtér olyan közel­ségben van, hogy az valami döbbenetes. Ezt hamar megsze­rették a színészek, akik egyéb­ként is nagy örömmel vették birtokba a sátrat, azzal a ké­nyelmetlenséggel is, amit a pos­tavágányokon álló vasútiko­­csi-öltözők jelentenek. Roman­tikus, de azért bizonyára nagy élvezet lesz az elkészült új palo­tába visszaköltözni. Kátai Szilvia (A szerző felvételei) Hegedűs D. Géza öltözője ■ -----|—I------------------------------1 ■ 8*5;: : ■ ti HÍREK Nyugdíjasok találkoztak Berekfürdő. Évek óta hagyomány a községben, hogy az önkormányzat nyugdíjas-találkozót szer­vez. December 21-én, dél­után találkoztak a nyugdí­jasok a Viking étteremben, ahol ebédre voltak hivata­losak a polgármesteri hiva­tal meghívására. Januári 1 árverés Rákóczifalva. Rákóczi­­falva földrendező bizott­sága tájékoztatja az érintet­teket, hogy a Rákóczi Szö­vetkezet által kijelölt ter­mőföldterületekre 1994. január 5-én, reggel 9 óra­kor lesz az árverés. Az ár­verés helye: Szolnok, me­gyeháza, földszinti terem. Rákóczifalvai, rákóczi­­újfalui és kengyeli nagy­üzemi táblák kerülnek ár­verésre. Adómentesség, közmeghallgatás Fegyvernek. A polgár­­mesteri hivatal felhívja a lakosság figyelmét, hogy az eddig házadómentessé­get élvező személyek adómentessége 1994. ja­nuár 1-jétől megszűnik. Kivételt képeznek azok, akik időközben közműbe­ruházást hajtottak végre, s ezáltal adómentességet kaptak. Akik még nem ad­tak be adóbevallást (kom­munális beruházás miatti mentesség esetében is), azok 1994. január 15-ig a polgármesteri hivatalban tegyék meg. * * * A községben 1993-ban három közmeghallgatást, falugyűlést tartottak: no­vemberben az újtelepi, de­cemberben pedig a szapár­­falui és az annaházi köz­ségrészen. A közmeghall­gatások során a lakosság tájékozódhatott az önkor­mányzat 3 éves munkájá­ról, a képviselő-testület programjának időarányos végrehajtásáról. A lakosság részéről az alábbi igények merültek fel a gyűléseken: mindhá­rom temetőben szükség volna urnafal építésére; a háztartási szemét elhelye­zésére 3-4 konténert kel­lene elhelyezni a község különböző helyein. Több hozzászóló sürgette az új­telepi részen egy benntla­­kásos öregek otthona épí­tését. A szapárfalui községré­szen is telt ház előtt zajlott a közmeghallgatás. Itt a legfontosabb problémák a következőek voltak: a víz­hálózat és burkolt út hiá­nya; az állandó orvos hiá­nya (kevés a heti egy alka­lommal történő rendelés); erősen kifogásolták az egyes közkifolyók állapo­tát. A polgármester a felme­rült kérdésekre megnyug­tató válaszokat tudott adni, s a képviselő-testület az év utolsó ülésén, december 16-án tárgyalta a felmerült javaslatokat. Hagyományőrző karácsony Jászjákóhalma. A jász­berényi Gyermekek Házá­ban a jászberényi és jász­­jákóhalmai hagyomány­­őrző csoportok karácsonyi műsorral zárták az évet, melyen a betlehemes játé­kok mellet színpadra lépett Bacsa Ferenc - a városból elszármazott - előadómű­vész is népdalokkal és sa­ját szerzeményeivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom