Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-28 / 302. szám
Munkanélküliség Novemberben tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A 635 ezres létszám a februári maximumhoz képest 70 ezerrel kevesebb állástalant jelent. A most közzétett novemberi részletes elemzések szerint 330 ezren részesültek járadék vagy segély ellátásban, s 93 ezerre tehető azoknak a regisztrált munkanélkülieknek a száma, akik erre nem szereztek jogosultságot. Az ellátásból kikerülők közül eddig 130 ezren nyertek jogot az önkormányzatoktól igényelhető jövedelempótló támogatásra. Az év elejétől november végéig 282 ezer munkanélkülinek járt le a segélyre szóló jogosultságia. Közülük sokan - például akik elnyerik az önkormányzati támogatást, vagy kérik további regisztrációjukat - továbbra is a nyilvántartásban szerepelnek. A regisztrációból kikerülők egy része elhelyezkedik vagy kivonul a munkaerőpiacról. Óriási olajkészlet Szahalinnál Az Északi-tenger Norvégiához közel eső térségeinek olajtartalékával vetekszik a szahalini olajkészlet - ezt állapították meg orosz illetékesek. A Mainicsi Simbun című japán lap értesülései szerint a szahalini kontinentális talapzat 17-18 milliárd hordó körüli tartalékot rejt magában. Japánt mindez azért érinti közvetlenül, mert a Mitsui és a Mitsubishi kereskedőházak, továbbá a japán Sodeco (Szahalini Olajfejlesztési Társaság) tárgyalásokat folytat az orosz kormánnyal a kőolaj- és földgázkészletek kiaknázásáról. Szintén orosz adatok szerint a térség földgázkészlete 5,5 billió köbméterre tehető. Orosz-ukrán energiaüzlet Oroszország és Ukrajna előzetes megállapodásra jutott az 1994-es évre szóló kőolaj- és földgázszállításokról. Ukrán kormány-tisztségviselők beszámolója alapján Oroszország beleegyezett abba, hogy Ukrajna 25 millió tonna olajat és 60 milliárd köbméter földgázt kapjon tőle. A földgázt ezer köbméterenként 50 amerikai dollárért kapná Ukrajna, 30 dollárral olcsóbban a jelenlegi világpiaci árnál. Az olaj árát nem rögzítették az előzetes megállapodásban, s az sem tisztázott, hogy az említett mennyiségek az év egészére vonatkoznak-e. Ukrajnának a 25 millióval szemben évente 40 millió tonna kőolajra lenne szüksége. Az idén januártól novemberig csak 22,6 millió tonnányi olajat kapott Oroszországtól, valamint 69 milliárd köbméter földgázt, és krónikus energiahiánnyal küszködik. Szivárgás atomreaktorban Szivárgás miatt vasárnap délelőtt leállították egy atomreaktor üzemelését Svédország délnyugati részén. Az érintett erőmű szakemberei közölték, hogy radioaktív hatása nincs a hibának, azt hamar ki lehet javítani, s már hétfőn ismét működhet az atomerőmű egyes számú reaktora. Tanácsok vállalkozás indításához Nehéz döntések sorozata Nagyon sok álmatlan éjszakát okoz, és számtalan megbeszélést igényel az a sorsdöntő elképzelés, míg valakiből vállalkozó lesz. A döntést követően a vállalkozás indításához szükséges intézkedéseket soroljuk fel írásunkban, hogy tájékoztatónk alapján a jogszabályok és hivatalok útvesztőiben a kezdők is kiigazodjanak. Azt mindenképpen el kell dönteni, hogy a vállalkozást egyénileg vagy társakkal kívánjuk-e végezni. Ezúttal az egyéni vállalkozás ügyintézéséről írunk, de a következőkben kitérünk a társas vállalkozások jellegzetes formáira is. Vállalkozást csak erkölcsileg feddhetetlen személy kezdhet meg, ennek igazolására szolgál az erkölcsi bizonyítvány, melyet a postahivatalokon keresztül tudunk megkérni. Vásárolunk 300 Ft-ért okmánybélyeget, erkölcsi bizonyítvány kérő lapot, amit kitöltés után a Belügyminisztérium címére, ajánlva feladunk, melyhez egy nevünkre szóló, felbélyegzett válaszborítékot is mellékelünk. Mindezekről a postai költségekről nevünkre szóló számlát kérünk, amit a vállalkozás beindításakor költségként elszámolhatunk. Mivel minden kiadást, melyet a vállalkozás érdekében fizettünk ki, csak számla alapján lehet elszámolni, ne feledkezzünk meg arról, hogy minden, a vállalkozással kapcsolatos kiadásról kérjünk bizonylatot. Az erkölcsi bizonyítvány 1-2 hét alatt megérkezik. Ezzel és újabb 300 Ft-os okmánybélyeggel a helyi polgármesteri hivatal vállalkozási irodájában vállalkozói igazolványt kérünk. Az igazolvány kitöltéséhez útmutatót és személyes segítséget is adnak. Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a tevékenységi körbe valamennyi tervezett tevékenységet meg kell jelölni, hiszen a későbbi bővítést újabb 300 Ft ellenében lehet elintézni. Gyakori kérdés, hogy mi a különbség az állandó lakcím, a székhely és a telephely között. Aki otthon végzi a tevékenységét, annak mindhárom helyre a lakása címét kell beírni. A székhely az ügyintézés és az iratok helyét jelöli, vagyis ha valakinek külön irodája van. A telephely pedig a munkavégzés, műhely, raktár helyét jelenti, tehát több cím is lehetséges. A kitöltést követően a vállalkozói igazolvány azonnal átvehető, amihez mellékelnek egy adóbejelentkezési ívet is. Ez a helyi adóra vonatkozik, amire még visszatérünk. A következő feladatunk, hogy hivatalosan bejelentkezzünk az adóhatósághoz. Ehhez azonban egy bejelentkezési adatlapot kell a nyomtatványboltban vásárolnunk. Ha már a nyomtatványboltban vagyunk, érdemes mást is megvenni. Feltételezzük, hogy az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió Ft-ot - ez a határa az egyszeres könyvvezetésnek -, aminek egyszerűbb fajtája a pénztárkönyvvezetés, amit azonban a vállalkozás megkezdése előtt az adóhatósággal hitelesíttetni kell. Ezért javasoljuk, hogy a nyomtatványboltban vásárolják meg az adóbejelentkezési lap mellett a pénztárkönyvet, bevételi és kiadási pénztárbizonylatot, nyugtát, készpénzes vagy áfás számlát (attól függően, hogy bejelentkeznek-e áfa alá), valamint ezek nyilvántartására szolgáló, a szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartási lapjából legalább öt darabot. Az adóhatósági bejelentkezési lapot igen figyelmesen töltsük ki, melyhez a hátlapon részletes tanácsokat kapunk. Mégis érdemes felhívni a figyelmet néhány dologra. Ha az áfa-körbe bejelentkezünk, bankszámlával kell rendelkeznünk. Mivel a bankok különböző feltételekkel vállalják a számlák vezetését, érdemes néhányat személyesen vagy telefonon megkérdezni a feltételeikről, és a számunkra legelőnyösebbet választani. Az adóbejelentkezési lap kitöltése előtt gondot jelent, hogy az áfa-körbe bejelentkezzünk-e. A döntésnél két dolgot kell mérlegelni. Ha az éves tervezett árbevétel kereskedelmi tevékenységnél az egymillió Ft-ot, egyéb tevékenységnél a 300 ezer Ft-ot meghaladja (illetve az év hátralévő részére jutó időarányos rész), akkor be kell jelentkezni az áfa alá. Ekkor érdemes már a vállalkozás megkezdésekor áfa-körbe tartozni, ha ezt az összeget elérjük, úgyis kötelező lesz a bejelentkezés. A másik, amit tudnunk kell döntésünk előtt, hogy nem kell sem elszámolnunk, de visszaigényelnünk sem lehet, ha áfa-mentes tevékenységet végzünk. Akkor viszont, ha a vállalkozásunk befektetés- és eszközigényes, a költségeink áfáját csak abban az esetben igényelhetjük vissza, ha bejelentkezünk az áfa-körbe. Ekkor azonban a nyilvántartásainkban az áfát minden esetben ki kell mutatni, és havonta bevallást kell készíteni. A kitöltött bejelentkezési lapot, a vállalkozási igazonyványt és a pénztárkönyvet kell magunkkal vinni az adóhatósághoz, ahol megkapjuk adószámunkat. Ezt minden bizonylatunkra fel kell tüntetni, ezért érdemes bélyegzőt készíttetni. Válasszunk a minőségben és árban eltérő ajánlatok közül. A legszükségesebb a vállalkozó nevének, a tevékenységi körnek és az adószámnak a feltüntetése, de lehetséges a lakcím, a székhely vagy a telephely, valamint a telefonszám feltüntetése is. Bár az utóbbi adatokat inkább névjegykártyára szokták felíratni, ami jó, ha kéznél van az ügyfelekhez történő bejelentkezéskor, mert ez a személyes reklámozás egyik bevált eszköze. A következő kötelességeink, hogy a Társadalombiztosítási Főigazgatóságon is bejelentkezzünk, ehhez itt kapunk bejelentkezési lapot, illetve helyi adó alá a polgármesteri hivatal adócsoportjánál a vállalkozói irodában kapott adatlapot kell kitöltve leadni. A nyilvántartások vezetése mindenkinek gondot jelent, ezért igen sok kiadvány, könyv ad útmutatást ehhez. Közülük javasoljuk azoknak akik pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet vezetnek a Verzál sorozatból Az egyszerűsített mérleg és az egyszeres könyvvitel című kiadványt, melyhez a mellékleteket is ajánljuk beszerezni a Mintakönyvelések - könyvelési minták I—II. kötetét. Másik lehetőség, hogy szakemberrel vezettessük nyilvántartásainkat és kérjünk adózással kapcsolatos tanácsokat. Szabó Irén Lakásépítés, megszűnés, üdülőépítés Terület Épített lakások Megszűnt lakások Épített üdülőegységek Összesen ebből önkor- j mányzat központi I gazdasági költségve- szervezet tési szerv I természetesszemélvek által épített lakás Budapest 2550 65 5 1032 1434 431 9 Baranya 589 32 0 58 499 90 59 BAcs-Kiskun 913 1 e 56 848 118 51 Békés 459 12 i 70 376 165 53 Borsod-Abaúj-Zempíén 987 13 1 23 948 125 39 Csongrád 677 0 0 82 594 47 14 Fejér 702 2 0 1 698 48 131 Győr-Moson-Sopron 680 1 16 43 620 142 44 Hajdú-Bihar 1030 3 0 117 910 152 12 Heves 372 0 O 6 366 67 24 Jász-Nagykun-Szolnok 455 0 0 0 465 177 91 Komárom-Esztergom 337 6 0 1 329 40 20 Nógréd 225 2 0 0 223 17 27 Pest 2063 0 0 69 1979 98 341 Somogy 588 34 0 65 489 97 125 Szabolcs-Szatmér- B 885 4 0 18 862 263 46 Tolna 296 4 0 27 265 69 18 Vas 361 0 0 1 360 71 24 Veszprém 778 6 0 108 624 67 97 Zala 509 12 0 38 459 85 37 Ország összesen 15456 197 31 1815 13338 2369 1262 Tovább csökkent a lakásépítési kedv az országban - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. Míg a tavalyi ev első 11 hónapjában még 18 ezer 323 lakás épült (ebből 630 önkormányzati, 41 központi költségvetés által, 2642 gazdasági szervezet által létesült, 14 ezer 911 otthont pedig természetes személyek építettek fel), addig az idei év hasonló időszakában csupán 15 ezer 456 lakás épült (ebből önkormányzati 197, központi 31, gazdasági szervezet általi 1815, magánerős pedig 13 ezer 338). Táblázatunkból az is kiderül, hogy szükebb pátriánkban - más megyékkel ellentétben - az idén kizárólag természetes személyek építettek lakásokat. Fogyasztói árak és a létminimum alakulása A fogyasztói árak 1993. novemberben októberhez képest 0,7 százalékkal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt 21 százalékkal nőtt az árszínvonal. Tavaly novemberben az ideinél magasabb, 1,6 százalékos havi és 22,7 százalékos 12 hónap alatti árnövekedés mutatkozott. A KSH adatai szerint az élelmiszerek áremelkedésének novemberi, átlagosan 0,6 százalékos mértéke úgy alakult ki, hogy egyes élelmiszerek (cukor, kenyérfélék) esetében folytatódott a tavaly ősztől tartó áremelkedés, ugyanakkor a sertéshúsárak ebben a hónapban nem nőttek, valamelyest csökkentek. Az élelmiszereken kívüli, novemberi átlagos áremelkedés 0,8 százalék. E javaknál tavaly és idén egyaránt egész évben mérsékelt, havonként 0,7-1,3 százalék közötti áremelkedés következett be, ennél azokban a hónapokban volt nagyobb, amikor központi árintézkedések történtek (mint a kétkulcsos áfa bevezetése, a fogyasztási adók emelése, ártámogatások csökkentése, megszüntetése). A 12 hónap alatti, átlagosan 21 százalékos árnövekedési mértéken belül az előző hónapokhoz hasonlóan az élelmiszerek és a szolgáltatások áremelkedése a legnagyobb, 24,5, illetve 26,5 százalék. Sokkal kisebb az átlagosnál a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energiahordozók 12 hónap alatti árnövekedése, 10,5, illetve 14 százalék (a háztartási energia esetében az előző években ment végbe az átlagot messze meghaladó áremelkedés). A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 1993. novemberben 47.200 forintot tett ki, ez egy főre számolva 11.800 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző. A novemberi áremelkedésekkel összhangban a létminimumérték növekedése októberhez képest e családtípusnál 300 forint, egy főre számítva 70 forint. A családtípusok közül a létminimum egy főre jutó öszszege legmagasabb a városi egyedülállóknál, ez 16.600 forintot tett ki, és a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol 55.900 forint, egy főre számítva 9.320 forint a létminimum. Microsoft-siker Las Vegasban Van, aki veszít, s van, aki nyer a kaszinók fővárosában. A Microsoft egyértelműen jól szerepelt a november harmadik hetében Las Vegasban megrendezett Comdexen, ahol termékei a vezető ipari szervezetek és kiadványok legmagasabb elismerésében részesült. Több mint harminc Microsoft termék nyert díjat kiváló technikai minőségéért és használhatóságáért. Többek között elismerésben részesült a Microsoft operációs rendszerek közül a Microsoft Windows NT, a Microsoft alkalmazások közül a már magyar nyelvre is lefordított Microsoft Excel for Windows 4.0 és a Microsoft Word for Windows 2.0, az adatbázis-kezelők közül a hazánkban hamarosan magyar nyelven is kapható Microsoft FoxPro, valamint a Microsoft egyéb termék támogatói. A Microsoft termékei iránt hazánkban is egyre növekvő a kereslet, mely igények magas szintű kielégítéséről ettől az évtől kezdve a cég önálló hazai képviselete gondoskodik. A honosított termékeken kívül keresettek még a multimédia alkalmazások is. Kérdőjelek Miért korlátozzák a birtoknagyságot? A kormány a napokban benyújtotta a termőföldről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben 300 hektárnál - 6000 aranykorona értéknél - nagyobb földet belföldi magánszemély nem vásárolhat. Ez a korlátozás azokra is vonatkozik, akik a törvényben megjelölt hektárnál nagyobb földingatlant örökölnek. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint ebben az esetben az örökösnek túl kell adnia a 300 hektáron felüli részen. A „felesleget” azonban megvásárolhatják az örökös rokonai, hozzátartozói, mivel a tulajdonkorlátozás nem személyre vonatkozik. A tárca álláspontja szerint az állampolgárok földtulajdon-korlátozása nem akadályozza az életképes vállalkozások kialakulását, versenyképesség szempontjából pedig ideális birtokméretek alakulhatnak ki. A törvény hatálya alól vannak kivételek is. Nem vonatkozik a földvásárlás korlátozása azokra, akik még a hátralévő időben kárpótlás útján szereznek földtulajdont, valamint az elmaradott térségek településeinek lakóit sem érinti. Az előterjesztés a termelőszövetkezetek, nagy gazdaságok tulajdonszerzését is 300 hektárban maximálja. E korlátozás logikáját azzal példázta az államtitkár, hogy ha a tsz-eknek megengednék, hogy akár egy egész falu határát felvásárolják , akkor csőd esetén a hitelezők szabad prédájává válna a föld, s ezzel az ott élő embereket létalapjuktól fosztanák meg. így pedig adott esetben csak 300 hektár sorsa foroghatna kockán. Más szempontból viszont ez a területnagyság elegendő arra, hogy a későbbiek során arra jelzálogkölcsönt vehessenek fel. A jelzáloghitel intézménye azonban várat magára. Raskó szerint azért, mert a földnek ma nincs értéke.A tárca nem szeretné, ha az emberek meggondolatlanul beleugomának a földjelzáloghitelek felvételébe. Az államtitkár szerint előreláthatóan az induló vállalkozók 50-60 százaléka törvényszerűen bele fog bukni a vállalkozásba, s így a hitel behajthatatlan lenne. Ezért a földjelzáloghitel akkor lesz majd hasznos és fontos, ha megtanulnak az emberek gazdálkodni, és ha már lesz a földnek piaci értéke. Ma elsősorban kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, kormányzati támogatottságot élvező hitelekre van szükség a mezőgazdaságban. FEB Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán
