Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-23 / 299. szám

1993. december 23., csütörtök Hazai tükör 3 Megkezdődött a Nemzeti Filharmónia szervezte évad Bérleti hangverseny a Szigligeti Színházban Szokatlanul hosszú advent után, hétfőn este a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjé­vel kezdetét vette a hangverseny­évad Szolnokon; a szezonkez­dés nehézségeiről jó néhány ár­ván maradt szék tanúskodott. A koncert műsora némi meg­lepetést okozott azoknak, akik fi­gyelemmel kísérik a miskolci szimfonikusok és karmesterük, Kovács László elkötelezett voltát a XX. század zenéje iránt. A műsoron elsőként szerepelt J. S. Bach III. Brandenburgi ver­senye. A művet egyedülállóvá avatja az a tény, hogy a koncert mindössze két gyors tételből s közte együtemnyi adagio átveze­tésből áll a barokk concertók gyors-lassú-gyors háromtételes építkezésével szemben. A miskolci szimfonikusok má­sodikként ugyancsak J. S. Bach művét: a 2. h-moll zenekari szvi­tet tűzték műsorukra. E darabjá­ban - a másik három zenekari szvittel ellentétben - Bach a vo­nósokhoz egyetlen fúvós hang­szert társít: a fuvolát, minél fogva a hangzás itt jóval áttetszőbb, in­­timebb, „kamarazeneibb”, mint a másik három, fennmaradt zene­kari szvit esetében. A h-moll szvit nem tartozik a szabályos té­telrendű kompozíciók közé; benne inkább a járulékos táncok és a karakterdarabok uralkodnak - azok közül is elsősorban a mű­vet záró badinerie, mely páratlan népszerűséget élvez az előadó­­művészek és a közönség köreiben egyaránt. A műsor záródarabjának: W. A. Mozart A-dúr szimfóniájának (K. 201) partitúráján ez a dátum szerepel: 1774. április 6. A befe­jezés időpontja - no meg az ala­csony jegyzékszám - mutatja, hogy a mű Mozart fiatalkori kompozíciója. Ez az az alkotó korszak, amikor megszületik a nagykorú mester szimfonikus stí­lusa, s ebben a központi jelentő­ségű műfajban elérkezik a re­mekművek időszaka. Az A-dúr szimfóniával Mozart azt az üze­netet hagyta a késői utókorra, hogy életerő, szépség és humor éppúgy lehet magasrendű művé­szet, mint a komoly, tartalmas mondanivaló - amennyiben az megélt, zeneileg közvetített és magasrendű formában fogalma­zódik meg. A színpadon - az előadott mű­vek természetéből adódóan - a miskolci szimfonikusokból „ki­vált” vonós kamarazenekar fog­lalt helyet, mindig a darabokhoz alkalmazkodó létszámmal. Az előadó-apparátus azonban egye­dül a Mozart-szimfónia esetében bizonyult megfelelőnek; a Bach-kompozíciók előadása so­rán (mindenekelőtt a branden­burgi verseny interpretálására utalva) az a rég ismert igazság bi­zonyosodott be ismét, hogy kevés számú vonós nem egyenlő kama­razenekarral. A szimfonikus ze­nekari gyakorlathoz szokott mu­zsikusoknak nincs elegendő al­kalmuk (s bizonyára próbalehe­tőségül sem!) arra, hogy a jó ka­marazenekarok szólamainak sa­játját: a homogén, egységes hangzást elsajátíthassák, birtokol­ják. A brandenburgi verseny elő­adásának fogyatékosságát fo­kozta még az a körülmény is, hogy abban a csembalószólam nem szólalhatott meg. A h-moll szvit már lényegesen nagyobb élményt szerzett a kon­cert hallgatóságának az előtte előadottnál - s ez nem kis mér­tékben a fuvolaszólamot előadó, Apró László érdeme. A fuvolista tökéletes megbízhatósággal ját­szotta nagy állóképességet, egyenletes játékot igénylő, né­hány részletében kifejezetten vir­tuóznak mondható szólamát, s bár tónusa nem vetekedhet a hangszer híres előadóművészeié­vel, muzsikustársaival együtt nagy siket aratott: a közönség ünneplésének engedve újra elját­szotta a szvit utolsó tételét. A szünet után elhangzott A-dúr szimfónia interpretálása során az­tán a zenekar megmutathatta igazi előadói erényeit: a létszá­mában is megnövekedett szóla­mok életteli játékkal, magukat át­engedve a muzsikálás örömének, a mű hangulatának kifogástalan tolmácsolásával valóban maguk­kal ragadták hallgatóságukat. S bár a sodró tempójú negyedik té­telt helyenként technikailag nem győzték a középszólamok (má­sodik hegedű, brácsa), a tétel ka­raktere oly meggyőző volt, hogy a közönség ismét újrázásra kész­tette a zenekart. Az est karmestere, Kovács László nem ismeretlen a szolnoki közönség számára: előadói eré­nyeit nem egy koncerten bizonyí­totta már a megyeszékhelyen. Ezúttal nem karmesterként avat­kozott a zenei folyamatba: szinte szabadon engedte szárnyalni az előadók elképzelését; szerepét alig szánta többnek a zenei szövet összefogásánál. Dirigensi képes­ségeit a szimfónia előadása során igazolta, a siker igazi kovácsának bizonyult. Szathmáry Judit A Tiszaparti Gimnázium leánykara Galántán Változások a 45 éves Csemadokban Szurdok Ildikó, dr. Pataki Mihály, Góhér Edit a koszorúzáson Deáki község karácsonyi hangversenye volt a háromna­pos koncertsorozat csúcs­pontja. Deákit az tette híressé a ma­gyar történelemben, hogy itt ta­lálták meg a Pray-kódex 154. lapján a Halotti beszéd leghite­lesebb, kézzel írott másolatát. Mészáros Győző Deákiban, a Csemadok (melynek eredeti jelentése: Csehszlovákiai Ma­gyarok Kulturális Egyesülete) Galántai Járásának választmá­nyi alelnöke az egyesületben bekövetkezett változásokról be­szélt: Jövő év márciusában a Csemadok 45 éves lesz. Ki­lencvenezer taggal, 517 Cse­­madok-alapszervezet működik Szlovákiában. Hogy miért nem változtattuk meg a ma már nem aktuális mozaiknevet, annak az az oka, hogy e név annyi min­dent magában foglalt, ami ma is lényeges tartalom, hogy azt gondoltuk, így vihetjük tovább a 45 éves hagyományt. A rövi­dítés maradt, de a szervezet új neve: Szlovákiai Magyar Társa­sági és Közművelődési Szövet­ség. A Csemodok nem politikai szervezet, mint ezt sokan hiszik, hanem kulturális. Szimbóluma ma is a régi: egy könyv (kul­túra) és fáklya. Természetesen képviselőink próbálják megvalósítani érdeke­inket, míg egyes szlovák politi­kusok el akarják szlovákosítani az iskolákat, a magyarlakta te­rületeken is szlovák lenne az oktatás nyelve. Ami a helység­névtáblákat illeti, erre vonatko­zóan még nincs törvény. Most egyébként csend van, nem bántja a táblákat senki. Tizenöt magyar képviselő van a parla­mentben, most erősebbek is va­lamivel, mert a szlovákok csak úgy kerülhettek be az Európa Tanácsba, ha a nemzetiségek jogait tiszteletben tartják. Ez volt a feltétel. Bajok, sőt na­gyon nagy baj van a tanítók, ta­nárok képzésével. Kétezerre nagyon sok magyar pedagógus fog hiányozni. Ezenkívül nagy baj, hogy egy kormány tervezet függőleges irányban kívánja felosztani az országot me­gyékre, ez pedig azt jelentené, hogy az ország déli, összefüggő magyarlakta területein a nemze­tiségi képviselet egyenlő lenne a nullával. Ez ellen a csallóközi magyarok tiltakoztak. Meciar válasznyilatkozata a szombati Új Szóban jelent meg: „A kor­mánynak kezdeményezni kell - minden következményével egye­temben - a köztársaság védel­mét szolgáló törvény elfogadá­sát egy olyan javaslattal együtt, amely törvényen kívül helyezi ezeket a tevékenységeket és kez­deményezőiket. ” A vasárnapi hangverseny: Vasárnap délelőtt került sor Kodály Zoltán emlékművének megkoszorúzására, amelyen a Tiszaparti Gimnáziumon kívül a székesfehérvári Alba Regia kórus, valamint más magyaror­szági vendégek is jelen voltak: Tóth Pál József, az Országos Filharmónia új igazgatója, Er­kel Tibor, a nagy zeneszerző unokája. Este a galántai műve­lődési házban került sor a nagy közös hangversenyre, amelyen a környékbeli kórusok is fellép­tek. Korszerűségében, kari hangzásban ez volt a leglátvá­nyosabb fellépés. A Brit­­ten-műveket itt zongorakíséret­tel adták elő. Baloghné Szabó Tímea és a kórus itt is remekelt. A Filharmónia igazgatója, Tóth Pál József szereplésüket ki­emelkedőnek nevezte. Mi kell ahhoz, hogy a dolgok ilyen jól menjenek? - tette fel a kérdést galántai turnénk során a fiatal tanárnő. Hogy mi? Elő­ször is olyan igazgató, aki képes úgy menedzselni az iskolát, hogy az a változó világunkban felfelé tartson, s mindezt teszi úgy, hogy emberközelben ma­rad a gyerekekkel. A Tiszaparti Gimnáziumban jelenleg ez a tendencia fellelhető. Az a pén­tek este jut eszembe, amikor dr. Pataki Mihály késő este belépett a sókszelőcei szövetkezet ebéd­lőjébe, ahol vacsoráztunk. Óri­ási éljenzés fogadta. Ez is kell többek között,^ hogy a dolgok jól menjenek. Es kellenek olyan munkatársak, akik a felfelé törő célokat magukénak érzik. Gó­hér Edit karnagy ezt a gyere­kekre vetítve úgy modnta: Ez a sokféle szereplés azért volt nagy húzóerő, mert sok műsort meg kellett tanulni, és aminek én nagyon örültem, hogy a gye­rekek ugyanazokat a műveket más és más helyen megszólal­tatva megpróbálták mindig újra­teremteni. Ami nem csupán ze­nei kérdés: igen nagy erőpróba, alkalmazkodás egymáshoz, a vendéglátók igényéhez, és ez emberileg sokat jelent. Ember kell ahhoz, hogy úgy, mint Galántán, mindenhol szé­pen szóljon a Soli Deo gloria. Kép és szöveg: Kátai Szilvia Mind a világ örvendezzék Krisztus születésén! „Amikor eljött az idők teljessége, Isten el­­küldötte Fiát, aki Asszonytól született, és az - emberi élet - törvényének alattvalója lett”, ol­vassuk az újszövetségi Szentírás lapjain. Hi­szek... Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiá­ban... aki értünk emberekért... leszállóit a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett”, imádkozzuk ünnepi szentmiséink hitvallásában. - Ilyenkor pedig, amikor a karácsony fényétől tündöklő templomainkban megállunk a betlehemi jászol előtt, elmondhatjuk magunkban: lám, nem lehet letagadni a földről, kiirtani a történelemből, és elfelejteni sehol az egész világon! Tartja magát a keresztények híradása: az Isten emberré lett, és köztünk lakott. - Ünnepe visszatér esztendő­ről esztendőre, a címben idézett ének soraitól ihletette!) ezért kívánhatunk örvendező kará­csonyt. Én is minden olvasómnak és minden e földön élő embernek kívánok ma örvendező szent karácsonyt. - Meg vagyok győződve ar­ról, hogy ama első karácsony óta ezen a világon minden embernek megvan rá az oka, hogy örömmel töltse meg szívét. Még akkor is így van, ha nem éppen szerencsés századunk utolsó évtizedében viszontagságos idők járnak ránk. Ugyan miért örvendezhetünk mégis? Mindenekelőtt azért, mert ,Jézus Krisztus... aki test szerint Dávid nemzetségéből született­­feltámadásában Isten hatalmas fiának bizo­nyult”. Ha pedig Istennek megérte, hogy ki­ürítve önmagát felvegye a szolga alakját, és emberré legyen, akkor nekünk tudnunk kell, és meg kell tanulnunk, hogy igen nagy érték em­bernek lenni a teremtett mindenségben. Mi tudjuk, és bárki, aki utánanéz az Evangé­liumokban, meggyőződhet róla, hogy az Isten Fia által vállalt élet a többi emberéhez viszo­nyítva nem volt kivételes élet. A betlehemi is­tálló, a hatalmasoknak való kiszolgáltatottság, a két munkás kézzel megkeresett mindennapi ke­nyér a Római Birodalom egy nem sokra becsült tartományában, mind a magunkfajta sokaság életében való részesedés jele volt. Ez az életforma nem a gazdagoké. Nem élt önmagát felemelő, megcsodált hatalommal. Aki elmondhatta, hogy „a rókáknak barlangjaik vannak, az ég madarainak fészkei, de az Ember­fiának nincs hová lehajtsa fejét” - kényelemről aligha tanúskodhat. Ha Jézus Krisztusban mégis vállalta Isten az életünket, akkor embernek szü­letni, megélni a múló éveket utunk végéig ezen a földön, mindennél nagyobb kincset rejt magá­ban. Sorsunk, emberi létünk, önmagában min­denkor alapja lehet egy örvendező életszemlé­letnek. - S nekem, az ő követének, késői apos­tolának tanúsítanom kell ezt ezen a világon. Hirdetem is, számon tartom a magam életében, és szeretném, ha mindenki rátalálna. Ha valamivel mégis ki kell egészítenem, az is a karácsony üzenete. Maradéktalan öröm Isten emberré lett Fia sorstársának lenni a földön, de minden bizonnyal csak úgy, ahogy ő járta végig születés és halál közé zárt zarándokutunkat. Jól tudjuk, hogy múlandó életünk minden vi­szontagsága része a véges világnak. Életünk behatároltsága, esendő volta, sérülékenysége kezdettől való, és mindig meglesz. - Karácsony fényében mindez mégis érték, ha Jézus Krisztus világ- és emberszeretetével vállaljuk e világ építését és benne az ember boldogulásának munkálását. - Jézus Krisztus pedig azt mondta: „Az Emberfia nem azért jött, hogy őt szolgál­ják, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért.” S így is élt. A Jézus Krisztus földre jöttével nagy értékű­nek hirdetett emberi élet mindenképpen eltelik. Ám csak akkor válik egyénnek és társadalom­nak boldogulására, ha Jézus Krisztuséhoz ha­sonlóan mások szolgálatában telik el. Ez a fé­nyes és árnyékos, derűs és borús élet, amelyet Jézus Krisztus vállalt velünk, alkalmas arra, hogy emberszolgálatunk által, előbbre jusson nemzedékről nemzedékre megújuló, nagy em­beri családunk. Elmúló önmagunkban pedig ez a szolgálat érleli meg a meggyőződést, hogy nem hiába születtünk erre a világra, és hogy így volt érdemes élnünk a földi vendégházban. Nem baj, ha viszontagságos az élet, ha benne a Jézus Krisztus lelkűidével töltjük be világos­sághoz, kovászhoz, sóhoz hasonló hivatásunkat. Isten fiának így kellett az emberi élet. Biztos, hogy nekünk is megéri az ő szemével nézni a lé­tet, és az ő szívével tenni emberek szolgálatát. Másokért élő emberként lett szegény önző korunk földi vándora. Szerencsénkre ezt is számításba vette Isten, amikor Fiát emberként erre világra küldte. „Az emberfia nem azért jött, hogy igazakat hívjon, hanem azért, hogy bűnö­söket bűnbánatra.” Eljött önző önmagunkért, hogy mégis megérje emberi utat járnunk, kará­csony örömhíre óta már nem csak a krisztusi lelkülettel vállalt szolgáló élet felett örvendez­hetünk, hanem minden elmúlt napunk felett is, melynek kivédhetetlen emberi hibáit elkövetve meríteni tudtunk mindent helyreigazító irgal­mának forrásaiból a bűnbánat által. Jézus Krisztus óta a gonoszság és a bűn hely­rehozható az emberi életben. Jézus Krisztus, az élő Isten Fia óta - aki ártatlanul vállalta bűnös ember sorsát -, a bűn következménye, a bűnhő­­dés is eszköze lett az emberhez méltóbb, üdvös­­séges élet és jövendő építésének. Nincs e világi megnyugtató magyarázta az ártatlanok szenve­déseire. Nincs emberi megoldás a bűn kiküszö­bölésére. Nem volt, és nem lesz ezen az em­berre bízott földi világon olyan kor és nemze­dék, mely ne bukdácsolna saját boldogulását pusztítva és üdvösségét veszélyeztetve. Nem volt, és nem lesz olyan pillanat a száza­dok országútján, amelyben ne fizetnénk mind­annyian testi-lelki nyomorúsággal közös bűne­inkért. Jézus Krisztus óta azonban kitagadhatat­­lan a világból a jó hír: Isten úgy vállalta magára ezt a földi életet, hogy benne Jézus Krisztus tel­jes engedelmességével felkínálta minden enge­detlenség helyrehozását. Utolsó percében is megmenthető még a hajótörést szenvedett élet is. S Jézus Krisztus óta nemcsak a tettek, de a keresztek is építik a világot és az üdvösséget, így ébred fel szívünkben a betlehemi jászol előtt állva, a karácsony kétezer éves üzenetét hallva a magunk emberi élete iránt táplált nagy­rabecsülés. így fogalmazzuk meg újra, hogy Isten Fiához hasonlóan a ránk bízottakat szolgálva akarunk élni ezen a világon. így értjük meg, miért tarto­zik hozzá minden keresztény igaz ünnepléséhez a kiengesztelődésnek a múltat jóvátevő gyakor­lata. Mindezek birtokában vehetjük szívesen, hogy nekünk örvendező karácsonyt kívánnak, és mi sem késünk el ugyanezt kívánni, és kará­csonyi imádságunkban kérni: „Mind a világ ör­vendezzék Jézus születésén!” Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke Ajándék karácson)!; Tomajmonostorán is készül­nek a karácsonyra, az év lezárá­sára. A december 15-én tartott tes­tületi ülésen a képviselők arra a döntésre jutottak, hogy minden kiskorú gyermeknek (18 éves korig) 1000 forint értékű egy­szeri támogatást adnak karácso­nyi ajándékként. Az ajándéko­zás 190 gyermeket, fiatalt érint. Téli programok Kunmadarason nemcsak az önkormányzat és a lakosság ké­szül az év végére, a kará­csonyra, hanem a művelődési ház is. December 22-én a nagycsa­ládosok részére fenyőünnepsé­get rendeztek, 25-én a fiatalok lézerdiszkóban táncolhatnak, szórakozhatnak. December 26-án, karácsony második napján amatőr együtte­sek mutatkoznak be karácsonyi koncertjükön, december 31-én, szilveszterkor pedig az egész községet várják az óévbúcsúz­tató műsorra. A filmeket kedvelők nagy örömére az elmúlt hónapban ismét megnyílt a filmszínház, ahol december 25-étől január 1-jéig ünnepi programmal vár­ják az érdeklődőket. Szorgos munka folyik az el­múlt héten megnyílt szociális diszkont külső környezetében: betonoznak, felújítják a kerítést, s az enyhe időjárást kihasználva a település más részein is szi­lárd burkolatú járda kivitelezé­sét végzi a hivatal kommunális feladatait ellátó csoport. 1994-ben a kommunális csopor­tot át kívánják szervezni a haté­konyabb munkavégzés érdeké­ben úgy, hogy az ott dolgozók is érdekeltek legyenek a nyeresé­gorientáltságú vállalkozási rendszerben. Békés, boldog karácsonyt, sikerekben gazdag, áldásos új esztendőt kíván valamennyi tisztelt vásárlójának a Szolnok, Thököly úti CSAPÁGYAK ÉS TARTOZÉKOK SZAKÜZLETE ...hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. SKF viszonteladó PRÍMA CSAPÁGY Kft. iKI' Kunmadaras év végi napjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom