Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-23 / 299. szám
ft'rS'fyfZ |Mm[ p I EXTRA Csodás csipkék, hímzett párnák A szépség és a szörayecske Béla, a menedzser Ha volna egy jó tündér... Pénzben kifejezhetetlen érték A gyepi italmérés (6-7. oldal) Hitel útépítésre Az Európai Beruházási Bank 72 millió ECU értékű hitelt nyújt a magyarországi úthálózat fejlesztésére. Erről Botos Balázs, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és Terenc Braun, a bank elnökhelyettese írt alá megállapodást. A tervbe vett beruházások teljes fejlesztési költsége 151 millió ECU-t tesz ki. A program rehabilitációs beruházásokat is tartalmaz, amelyek nemcsak utakat, hanem hidakat is érintenek. Zsákbamacska A gyermekek nagy örömére bolhapiac működik a szolnoki Centrum Áruházban, ahol a régi játékok, könyvek új gazdára találhatnak a kicsik és nagyok örömére. Bevételek Az idén november végéig 56,99 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett az ÁVÜ-nél - tájékoztatták az MTI munkatársát a vagyonügynökségnél. A csaknem 60 milliárdnyi bevétel több mint felét készpénzben fizették ki a befektetők. Devizáért 14,48 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek az idén. Tavaly az összes bevétel 74,56 milliárd forint volt. g WMÍMM /HH ü Importkvóta Ili - ü 11111 ü Az ideivel azonos mértékű, 750 millió dollár lesz jövőre is a fogyasztásicikk-importkvóta - jelentette be a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma engedélyezési főosztályának vezetője. Hozzátette: ez az összeg valószínűleg elég lesz, annál is inkább, mert a kérelmek ugyan az idén is meghaladták a keretösszeget, ám a kvóta kihasználtsága átlagosan mindössze 60 százalék. Erősödik a szél Továbbra is folytatódnak a felhőátvonulások hazánk felett. A szél viharossá fokozódhat, nyugatról hózáporokat hozhat magával. A hőmérséklet maximuma 2, 7 fok között alakul. Jász-Nagykun-Szolnoh megyei napilap IV. évfolyam, 299. szám 1993. december 23., csütörtök r Ne feledje! Holnap az Új Néplap oldalon, a jovo heti TV-és rádióműsorral jelenik meg. Befejeződött a képviselők munkája Hatvanegy törvényt hoztak az idén A parlamentben megállopodás született arról, hogy különítsenek el megfelelő összeget az egészségügyi dolgozók bérének a közalkalmazotti törvény által előírt mértékű növelésére. A vagyonjuttatás esetében a társadalombiztosítás képviselői a vagyonátadót szeretnék felruházni az átadott tulajdon értékesítésének feladatával, míg a kormány az önkormányzatok vagyonkezelő szervezeteit kívánja megbízni ezzel a feladattal. A kormány lemondott a járulékalap szélesítésének átfogó szándékáról, ahhoz csupán a tiszteletdíjak esetében ragaszkodik, és egy köztes kompromisszimus megoldást fogadott el a nyugdíjalap megállapításának módjában is. A képviselők a kormány által képviselt álláspontot követve szavaztak, és végül 131 igen, 73 nem szavazat és 24 tartózkodás mellett fogadták el a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényt. Nem sokkal fél 8 előtt befejezte idei törvényhozói munkáját az Országgyűlés. A képviselők az esti órákban módosították a választójogi törvényt, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló jogszabályt, és törvényt fogadtak el a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről. A Magyar Országgyűlés ebben az évben 61 új törvényt alkotott, 60 törvényt hozott korábbi jogszabály módosításáról, 103 országgyűlési határozatot, egy elvi állásfoglalást és egy nyilatkozatot fogadott el, s ezzel rekordteljesítményt könyvelhet el. (MTI) Felhasználható pénzalapok A munkanélküliek képzésére, átképzésére, új munkahelyek létrehozására a közhasznú munkavégzésre 21,4 milliárd forint használható fel jövőre a foglalkoztatási alap keretei között. Az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának szerdán tartott ülésén a kormányzati és a munkavállalói oldal egyetértett azzal, hogy a 21,4 milliárd forint fedezetéül egyrészt a szolidaritás alap idei várható megtakarításából csoportosítsanak át 7,9 milliárd forintot. A közvetlenül a megyéknek javasolt 12 milliárd forintos decentralizált kerettel a munkaadók és a munkavállalók is egyetértettek. Elutasították viszont, hogy újabb átképző központok építésére adjon pénzt a foglalkoztatási alap. Feltétel a sikeres reorganizáció Megtalpalják a Tisza Cipőt BORULT. Rákóczifalván tegnap reggel, röviddel nyolc óra után egy Dácia típusú személygépkocsi egyelőre tisztázatlan okok miatt áttért a menetirány szerinti bal oldalra, összeütközött a szabályosan közlekedő Ladával, majd kettétörte az út szélén lévő villanykarót, és beborult az árokba. (Fotó: Mészáros) Felszámolás indul a Szolnoktej Rt. ellen? Tegnap a Karcag Városi Önkormányzat a megyei bírósághoz küldött levelében felszámolását kérte a Szolnoktej Rt.-nek. A részletekről dr. Fazekas Sándor polgármestertől érdeklődtünk:- Nagyon sajnálatos dolog az, amire most sor került - mondja -, azt hiszem, valamilyen más megoldást is lehetett volna találni. A Szolnoki Tejipari Vállalat, a Szolnoktej Rt. jogelődje 1993. február 22-én eladta a Karcagtej Kft. részére a karcagi tejüzemet, a hozzá tartozó tejbegyűjtő helyekkel együtt. A karcagi üzem földterülete a városi önkormányzat tulajdona, az 1991. évi XXXIII. tv. 51. paragrafus (1) bek. értelmében a vételár 50 százaléka az önkormányzatot illeti meg. Ezt a 750 ezer 400 forintot automatikusan, a privatizáció után át kellett volna utalnia a cégnek az önkormányzat részére, ez azonban nem történt meg. A hónapok teltek, a céget az ősz folyamán felszólították fizetésre, de mindig csak ígérgetéseket kaptak. Elhiszem, hogy a cég nincs könnyű helyzetben - folytatta a polgármester -, de az önkormányzat sincs könnyebben. Petri Tibor úrral csak egyszer tudott beszélni, helyettesével kétszer, akik ígéretet kaptak arra, hogy talán ’94 januárjában, februárjában - ha a bankkonszolidációs dolog sikerülne - fizetnének. Volt olyan ígéret is, hogy még az idén megpróbálják átutalni a pénzt. A polgármester az önkormányzat, a helyi lakosok érdekét nézte akkor, amikor beadta a kérelmet a bírósághoz, hiszen - mint mondta - az önkormányzatnak a bevételekből kell gaz(Folytatás a 2. oldalon) Kossuth-szobor a Kossuth térre Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának döntése szerint a Tisza Cipő 150 millió forintos állami hitelgaranciát kap. Ez elegendő ahhoz, hogy a korábbi hitelező bankok a cipőgyár üzemviteléhez szükséges pénzmennyiséget folyósítsák. Mint ahogy Berényi Ferenc vezérigazgatótól megtudtuk, az állami foglalkoztatási alaphoz benyújtott pályázatot meg kellett újítani, és amennyiben a pályázatot az alap elfogadja, úgy további 200 millió forint könnyíti majd a részvénytársaság pénzügyi helyzetét. A pályázat újraírására azért volt szükség, mert közben változtak a foglalkoztatási alap feltételei, illetve a gyár munkahelyteremtő, valamint -megtartó lehetőségei. Információink szerint a Tisza Cipő Részvénytársaság bekerül a vállalati hitelkonszolidációs kosárba. Január végéig a menedzsmentnek egy olyan „túlélési” tervet kell kidolgozni, amely ’96-ra rentábilissá teszi a magyar cipőgyártás fellegvárát. A tervnek tartalmaznia kell a vállalat reorganizációs stratégiáját, üzletpolitikájának alakulását, a pénzügyi kiadások és bevételek egyensúlymegteremtésének tervezetét. A több mint 2 ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem anyagi stabilizálása a város életében is meghatározó jelentőségű, hiszen az ott dolgozók jelentős része Martfűn lakik. A gyár vezetőinek törekvése, új üzleti partnerek keresése folyamatos, és ez garanciát nyújthat arra, hogy sikerül egy olyan termelési és üzletpolitikai tervet kidolgozniuk, amelyet elfogadnak a bankok szakemberei, valamint a pénzügyi és az ipari tárca vezetői is. A kard és a jobb kézben lévő kalap még hiányzik - magyarázza Kő Pál a Szolnokon felállítandó Kossuth-szobor gipszmintája mellett. A szobrászművészt budapesti műtermében keresték fel munkatársaink. A vele folytatott beszélgetésünket pénteken, lapunk ünnepi számának 7. oldalán közöljük MDF-ülés Az MDF országos elnöksége szerdán megtartotta ez évi utolsó ülését - mondta el Herényi Károly szóvivő szerda délutáni sajtótájékoztatóján. A tanácskozáson Lezsák Sándor ügyvezető elnök elöljáróban elismerését fejezte ki a parlament keddi munkájáért, s gratulált Boross Péter miniszterelnöknek, Kónya Imre belügyminiszternek és Kulin Ferenc frakcióelnöknek kinevezésükhöz. A testület támogatásáról biztosította mindhármukat. Az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül A lakásokat mégis eladják Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a lakásprivatizációról szóló önkormányzati rendelet hatályos, ennek értelmében Szolnokon a jövő évben eladják a bérleményeket - mondotta tegnap Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere. Ezt a témát azért hangsúlyozta sajtótájékozatójában, mert egy országos napilapban félreérthető hír jelent meg. A vitatott tájékoztatóban az jelent meg, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a lakástörvény vételi jogra vonatkozó részeit. A polgármester szerdai bejelentése több ezer szolnoki bérlőt érint. Elmondta, a júliusban megszavazott törvény az önkormányzatok helyzetén rontott. Véleménye szerint ezzel akartak voksokat szerezni az elvesztett szavazótáborból. Az önkormányzat a szolnoki polgárok érdekében nem fordult az Alkotmánybírósághoz: végrehajtja a törvény előírásait. Várhegyi Attila hangsúlyozta, miként fordulhat elő, hogy az illetékes államtitkár előkészítetlen jogszabályt terjeszt a parlament elé, amivel százezreket vezet félre, és tart bizonytalanságban. Mindezek után kiemelte: Szolnokon 1994. január elsején az elfogadott kedvezményekkel megkezdődik a lakásprivatizáció. A Kis- és Középvállalkozók Kamarája segítségével és együttműködésével az önkormányzat megjelentette a Vállalkozói „mini”-szótárt. A kiadvány a kezdő vállalkozók számára egyértelmű segítséget ad. Megmondja, milyen adminisztrációs feladataik vannak, hová kell fordulniuk, milyen nyomtatványt kell kitölteniük, -sz-
