Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-21 / 297. szám
1993. december 21., kedd 7 Jászsági körkép Fortuna és a napsugár rájuk mosolygott Kovács Andrásné Jászfényszarun fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Napsugár Gyermekszínpad és a Fortuna Együttes. Az általános iskolában, munkahelyén találjuk Kovács Andrásné pedagógust, a két együttes vezetőjét. Éppen órát tart - náthásán is -, de feladatot osztva a gyerekeknek, nyugodtan beszélgethetünk. A tanulók ezalatt csendben dolgoznak. Kovács Andrásné, Rozika néni 1972-ben került a településre. Gyerekkora óta „régi” színjátszó, és több évtizede vezet csoportot. Amikor a faluba jött, látta, hogy valami miatt nem működött a színjátszás, pedig Jászfényszaruban ennek nagy hagyományai voltak: 1912-ig visszanyúlóan mindig volt valamilyen színjátszó csoport. Igaz, megfogadta, tovább már nem csinálja, de aztán csak nem bírta ki. Nekiláttak a munkának, így alakult meg a gyerek- és a felnőttcsoport, amelyek a következő év karácsony táján megtartották bemutatóikat. Mindkét együttes ennek okán ünnepi összejövetelt tart december 29-én. Délelőtt baráti találkozó lesz azoknak, akik a Napsugárban valamilyen módon részt vettek. Délután pedig a fortunásoknak lesz ugyanilyen beszélgetés. Emlékeznek nagy bakikról, híres bemutatókról. Egy ilyen híres bemutatója a Fortunának - amit soha nem lehet elfeledni - a belorussziai Grodnóban volt. Nemzetközi barátságtalálkozón vettek részt - hazánkból egyedül -, ahol amatőr csoportok mutatkoztak be. Sok ezren gyűltek össze, és a fényszaruiak soha nem tapasztalták, hogy akkora kultusza legyen annak, hogy valaki amatőr. A bemutatók során hatalmas sikert arattak. A közönség felállva tapsolt, többször viszszahívták őket a színpadra. Az első díjjal tértek haza. Mostanság a gyerekcsoport iránt van nagy érdeklődés. Műhelybemutatókon vettek részt, de több látogatót is fogadtak helyben. A húsz év alatt a két csoport több mint 500 embert érintett, vagyis ennyien voltak részesei a társulatnak, ennyien osztoztak a színjátszás nyújtotta örömben. Rozika néni nem színészeket akart, akar nevelni, hiszen abban hisz, ha valaki egy alkotó közösség tagja, akkor olyan pluszt vihet magával, amire mindig büszkén emlékezhet. Ars poétikája: gyújtsd az emlékeidet, mert később nem lesz mire visszanézned. Rozika néni nem panaszkodik az anyagiakra. Ebben is következetesen azt vallja, ha önmagán nem segít az ember, akkor más sem segít rajta. Az „önsegítésnek” azonban előbb-utóbb beérik a gyümölcse, csak türelem és kitartás kell hozzá. Ez a szemlélet meghozta az eredményt nekik, mert az, hogy Jászfényszarun Napsugár és Fortuna - kis bizonytalanság után, de úgy véli 20 évben egyszer ő is kimondhatja - fogalommá lett. Képek a Fülemüleperből, amit a gyerekek jövő szerdán adnak elő A jó nedűből elég egy kupica is Pálinkáról a szeszfőzdében Várják, lesik, jön-e már a finom „pályinka” Jászalsószentgyörgy határában egy fára szögezett kis táblán az áll, hogy ifj. Gajdos Mihály szeszfőzdéje merre található. A kapuban félénk szemű kutya és óriási sár fogad minket. Beht már zajlik az élet, forr az üstökben a cefre. Három ember beszélget, várják „éltető” nedűjük kipárolgását. Rácz Pál Jászboldogházáról jött, hogy törkölyét kifőzesse. Annak idején Tápiógyörgyén főzetett, de hogy Gajdos Mihály főzdéje megépült, ide jár. Két hektoliternyi cefrét hozott Rácz Pál, akinek Farmoson van szőlője. Nagy Sándor szintén jászboldogházi, ő • vegyeset, almát és barackot főzet, kéthektónyit. Ebből 12-14 liternyi pálinka lesz, mondja. Hogy mit csinál vele? Hosszú az esztendő, és ez a mennyiség nem olyan sok a családban. Most van először itt, tavaly Tápiógyörgyén főzetett. A harmadik ember Rács Csaba, aki Zagyvarékason lakik. O is vegyeset főzet. Saját kertjében termett a cefrénekvaló, négy hektónyi lett. Ebből 20-24 liter pálinka lesz. Hosszú téli estéken meg disznóvágásokkor megiszogatják. Mitől jó ez a szeszfőzde? Ezek már vízpalástos üstök -magyarázza Rácz Pál -, nem kell kavargatni a cefrét, mint valamikor. A pálinka meg attól jó, amikor tisztázzák és szalmaszál vékonyan csurog le, mert akkor nem zavarodik bele a savanyú víz. Mert a savanyú víz rontja el a pálinkát. Vigyázni kell, hogy ne nagyon legyen tüzelve. Megtudjuk azt is, hogy a cefréből előbb vodka lesz. majd csak tisztázás után válik igazi magyaros pálinkává. Ötven liter vodkából 20 liter pálinka van. Hát nem érné meg azt a többet meginni? - kérdezzük. Nem mindegy hogy az ember feje megfájdul, mert a vodkában rengeteg a savanyú víz. Nem érné meg odahaza, sutyiban főzni a pálinkát? Nem! Az sose lenne olyan tiszta, mint amit itt rézüstön főznek. Amit odahaza készítenek, abban benne van a cián. Cukrot tesznek hozzá? A három ember mindegyike azt mondja, senki ne tegyen hozzá cukrot. Igaz, így kisebb a mennyiség, de sokkal finomabb. Annak idején eleink nem úgy itták a pálinkát, mint most, hanem kis kupicával, amit ha reggel lehajtott a jóember, még délben is érezte a hatását. Nem lesz üzletház Új tűzoltóautót kaptak Jászapátin szomorúan kellett tudomásul venni, hogy „elöregedett” a régi tűzoltó fecskendő, gazdaságosan javítani már nem lehetett - tudjuk meg dr. Mihályi István jegyzőtől. Hát, hiába, minden felett elszállnak az évek, legyen az élőlény vagy gépezet. Szerencsére akadt egy lehetőség, miszerint a Belügyminisztérium Országos Tűzoltó-parancsnokságához pályázatot lehetett benyújtani. Ezt - megint szerencsére - megnyerték. Ezzel 16 millió forint értékű gépjárműfecskendőt tudhat magáénak az önkéntes tűzoltóegylet. A 16 millióba be kell tudni az önkormányzati hozzájárulást. Időközben egy újabb pályázatot is sikerült elnyerni, így a felszerelések nagy részét ebből, illetve önkormányzati pénzből vásárolhatják meg. Az új autóval abban is reménykedhetnek, hogy ellátási területet kapnak - mondja a jegyző -, elsősorban a közvetlen vonzáskörzetben: Jásziványban, Jászkiséren, Jászszentandráson is. így a két hivatásos parancsnokság - Heves és Jászberény - között ők ezt a pár kilométer sugarú kört tűzvédelmi szempontból el tudnák látni. Mint már ismeretes, az önkormányzat pályázatot adott be - több más város polgármesteri hivatalával együtt - a Bábel Könnyűszerkezetes Építési Vállalkozásnak, hogy szolgáltatóházat létesítsenek a templommal szemben Laguna üzletház néven. A pályázatot sajnos nem Jászapáti nyerte el, pedig minden feltételt megadtak: parkolót, olcsó területet. Úgy látszik, mások jobbak voltak. Jászjákóhalma térségében a polgári védelemnek nagy raktára van: itt tárolják a Jászság polgári védelméhez szükséges anyagokat. Az önkormányzat azt szeretné most elémf, hogy a Velemi Endre utcában levő volt honvédségi raktárban elhelyezhesse a Jászapáti és körzetéhez tartozó települések felszereléseit. Ehhez készek egy raktárost közösen alkalmazni, annak bérét kifizetni. Csakhogy a raktárát több százezer forintért még fel kellene újítani, amihez a polgári védelemnek nincs pénze. Dr. Mihályi István jegyző Az oldalt írta és szerkesztette Tóth András Fotók: Mészáros János Hej, ha tizenkétszer!... Szép szál idős ember tűnik fel a jászágói kihalt délutánban. Vizet vesz a kútnál. Megszólítjuk, amire barátságos invitálás a felelet. A kannát nem adja ki kezéből, úgy viszi, mintha 20 éves volna. Beballagunk a nádfedeles, kicsiny, de annál takarosabb házba. Itt él a 87 éves Molnár István feleségével, a 84 éves Kaszab Máriával. Negyvenhat éve laknak a kis házban, azelőtt tanyán éltek. Pista bácsi mindig a mezőgazdaságban dolgozott, akárcsak felesége. Három hold földjükön volt elég foglalatosság: kapálás, marokszedés meg minden egyéb paraszti munka. Aztán jött a téesz, ott dolgoztak. Hogy jobban teljen az élet, még mindig dolgoznak, a ház mögötti 1300 négyszögöles kertben kertészkednek nyaranta. Sárgadinnye, uborka, paradicsom, paprika meg minden megterem náluk. Jövőre az terem benne, amit bírnak. Este tévézgetnek. Most télen unalmas minden, alig várják már a nyarat, hogy kint lehessen a szabadban dolgozni. Hiszen mindig ez volt az életük, ez éltette őket, nem a henyélés. Pista bácsi vendégeskedésünkkor ötkor kelt, ment Árokszállásra. „Megberetválkoztam, aztán vettem tepertőt meg begyújtani való olajat.” A lányokra már nem is maradt ideje. Nem hát, mert minden idejét a feleségére áldozta. Hatvanhárom éve házasok! Két lányuk született. Unoka négy, dédunoka ugyancsak négy van. Molnár István bácsi Egyik unokájuk Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke. Búcsúzóul még megnézzük a kertet. Abszolút tisztaság mindenhol. Az általuk istállónak nevezett fészerben - mert ló vagy tehén soha nem volt benne - hihetetlen rend van. Csak tyúkot tartanak, disznó nincs. A porta felseperve, a kert felszántva. Várja, hogy az új élet belekerüljön. Pista bácsi az élettel és ellentétével, a halállal kapcsolatban mond is egy anekdotát: „A cigány is aszonta, ha tizenkétszer kéne meghalni, eleibe’ nem is félne.” Kívánjuk, hogy még sokáig ne kelljen Pista bácsiéknak ettől a gondolattól tartani! Pista bá’ szeme még mindig nagyon huncut Varroda a faluszélen Majdnem átsuhanunk Pusztamonostoron. amikor meglátjuk, hogy a faluszéli volt iskolában varroda van. Litkei Lajos szerencsénkre itt található. O a vezetője a Litkei és Társa Kft. családi vállalkozásában üzemelő varrodának. A négy tantermes volt általános iskolát bérlik az önkormányzattól két éve varrodájuknak. Kezdetben öt dolgozóval indultak. Férfizakót és nadrágokat varrtak egy budapesti nagykereskedelmi cégnek. Részükre télen - vagyis most - a konfekció helyett télikabátokat készítenek, de Németországba kötött férfi-, női pulóvereket is szállítanak. Azonkívül 15 ezer gyereksapkát készítettek Angliába, ahová még nagyobb munkalehetőség mutatkozik. Több tízezer baseballsapkát fognak gyártani ugyanis. A Shellnek is varrnak téli munkasapkát, éppen akkor vette át a megrendelő egyes elkészült darabjait, amikor ott jártunk. Ötszáz sapka a tétel, ebben feszít majd minden Shell-kutas hazánkban. Természetesen az olasz piac sem maradt ki köreikből. Oda gyermek- és felnőttsíruhákat, továbbá bélelt dzsekiket varrtak. Litkei úr most járt kint Ausztriában, ahova férfi- és női fürdőköpenyeket készítenek, ha minden jól megy. Ma huszonöt asszonyt foglalkoztat a Litkei-féle cég. Sajnos nagynak bizonyul a volt iskola a varrodának, ezért a volt pártházat szeretnék megvenni. Ótt még némi átalakítást kellene végezni, és Litkei úr reméli, az önkormányzat segítségével ez meg is lesz. Azt az épületet ugyanis jobban ki tudnák használni. Ebben a varrodában sok a munka
