Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-20 / 296. szám

10 Sport 1993. december 20., hétfő Az Olajbányász kosarasai Várakozáson felül szerepeltek Semmit nem változott a csapat népszerűsége, a megyei toplistán magasan Ivkovicsék vezetik a rangsort, behozhatatlan előnnyel. Pedig a tavaszi szezon még hátra van, mégis úgy fest a dolog, az őszi eredmények alapján egyszerűen nem lehet közömbösen szemlélni az Olajbányász kosarasai­nak szeptembertől decemberig tartó „csínytevéseit”. A játékosok végig reflektorfényben tündö­költek, sok jó teljesítményt, még többek és jobbak követték, ezért nem veheti senki rossznéven, ha a Szuper Ligában is az egyik legjobb gárda „személyzetéről” ejtünk szót így szilveszterhez köze­ledve, a visszatekintés jegyében. A randevú helyét ők határozták meg, s el kell ismerni, a Hozam Klub színvonalában passzol a piros-fekete együtteshez. A nagy kvartett: Abeljanov, Rezák, Kékesi, Balogh Vegyes halászlé Forrón tálalták, ahogy illik. Amíg kihűlt, Balogh László ügyvezető elnök a csapat körül lezajlott koncepcióváltással in­dított (az aperitifet nem szá­mítva), kiemelve a fiatalítást, a hivatásos létszámának csökken­tését, az anyagiak által diktált kényszerűségből. Ehhez profi­vezetés kellett, amely képes lett olyan feladatokkal is megbir­kózni, amilyenekre korábban nem volt kapacitás.- Úgy érzem, sikerült, bátran mondhatom ez a munkamegosz­tási forma hosszútávon életké­pes lehet. Az eredményeknek és az egyének munkájának kö­szönhetően szép sportdiplomá­ciai sikereket is elértünk, tehát munkánk helyességét igazolva látom. Úgy vélem, amit ez a csapat a Szuper Ligában elért, várakozáson felüli. Nagyon örü­lök neki. A siker köszönhető Raska munkájának és annak, hogy morálisan ennyire egysé­ges társaság Szolnokon még nem dolgozott. Nincs „frakció­zás", széthúzás, egyéni érdekek előtérbe helyezése. Őzfiié Abcljanovon látszott, fogára való. No, meg amit az elnöktől hallott, az sem vette el étvágyát, sőt repetaként hozzátette: - Ha az eredményeket nézzük, nem rossz a csapat, de remélem még lesz jobb is. A munkánkhoz vi­szonyítva reális a helyezésünk. Bevallom, rosszabbat vártam, mivel új csapattal kellett elin­dulni, az a ritka eset fordul elő, hogy félév után már mérhető a jó teljesítmény. Hatodik-hete­dik helyet vártam a Szuper Li­gában, a magyar bajnokságban az első ötbe kerülést. Először a védekezésre helyeztük a hang­súlyt, mert a kosárlabdában alapvetően meghatározza a jó játékot, a második esztendőben aztán jöhet a támadások foko­zottabb gyakorlása. A védeke­zést körülbelül félig sikerült el­sajátítani. Tavaszra nem tudok jövendölni, nem vagyok Isten. Pedig, ha Abeljanov tudná, egy jó eredménnyel akár a mennyekbe emelkedhetne, de legalább s szobrot állíthatnának neki a Kossuth téren. Gesztenyepüré Rezák László az őzfdét még nem tudta megemészteni, ám mint kiderült, új szerepköre jó­val tovább feküdte a gyomrát.- Számos érzelmi motívum miatt nehezen rázódtam bele új Szolnok megye egyik legsi­keresebb községi sportklubja, az Újszászi TSZ SE küldött­­közgyűlést rendezett. Elsőként az elnök. Fehér János számolt be az elmúlt időszakról. Mint elmondta, az utolsó négy esz­tendő a legfényesebb szakasza az újszászi sportnak. Lassacs­kán már a városi szintet is meg­üti, segítve ezzel a település fej­lődését. Sorra véve a szakága­kat. először a labdarúgókról szólt. Felnőtt csapatuk őszi el­sőként zárt a megyei első osz­tályban, reális esélyük van az NB III-ba való feljutásra. Nagy gondot fordítanak az utánpót­lásra, az ifjúsági együttes jelen­leg negyedik helyezett. Szintén szép eredményekkel büszkél­kedhetnek a sakkozók, akik ta­valy ezüstérmesek voltak az OB Il-ben. Asztalitenisz szakosz­tály is működik Újszászon, bár tevékenységembe. Legalább egy hónapig nem találtam a he­lyemet, holott önként vállaltam és az elképzelést is jónak tar­tom. Fokozatosan találtam meg azt az utat, amelyen járva bei­gazolódott munkám hasznos­sága. Elég, ha csak a koncent­ráltabb orvosi felügyeletre gon­dolok. A terhelések mértékét precízebben tudjuk meghatá­rozni. Szójalecitin- Intézkedés történt a sport­szerű táplálkozási szokások kia­lakításában, amelyben vannak még hiányosságok, hiszen egy héten legalább kétszer szójaleci­­tint kellene fogyasszon a csapat. Vettünk három olyan eszközt és mérőműszert, melyeket a sérült játékosok rehabilitációjában tu­dunk hatékonyan alkalmazni. Természetesen az orvos véle­ménye, jelzése minden említett területen elsődlegességgel bír. Hozzáteszem, a pszichikai problémák elhárítása is ebbe a körbe tartozik. A minap felkér­tek a magyar válogatott férfi szakágának irányítására és arra, hogy nemzeti csapatunknál dol­gozzak ki az Olajbányászéhoz hasonló programot. Azt is el kell mondjam. Sajnos még saját klubunkban sem minden edző hajlandó a megváltozott felfo­gás elsajátítására. Habos kávé A desszert ízét ezek a szavak sem keserítették meg, talán a tejszínnek köszönhetően. Ké­kesi István a fekete kavargatása közben sem látta rózsaszínben a világot, bár jó oka lett volna rá: mint az MKOSZ elnökségi tagja, a szövetség versenybíró­ságának és naptárbizottságának felügyeletét kapta a magyar ko­sárlabdázás csúcsszervezetétől. Tizennyolc nemzetközi csupán a fiatalok versenyeznek. Ez a sportág leginkább a sport­kultúra fejlesztését szolgálja. Fehér János a végére hagyta - talán nem véletlenül - a legma­gasabb színvonalú sportágat, a triatlont, amely az olimpiai öt­próbából nőtte ki magát. Mára válogatott kerettag versenyző­vel - Bartha István - büszkél­kedhetnek, de a fiatalok is egyre jobb teljesítményt érnek el. Hárman aranyjelvényes minősí­tésűek: Baky Réka, Papp Eszter és Nagy Zoltán. A szabadidős sportok egyre nagyobb teret kapnak, az újonnan épült sport­csarnok minden igényt kielégít. Támogatják azokat a csapato­kat, tanfolyamokat - például a megyei bajnokságban szereplő kosarasok vagy a küzdősportot űzők - amelyek nem tartoznak az egyesülethez. Némileg meg­lepő, hogy amíg máshol egyesü­mérkőzést játszottunk, összesen húszat. Szerintem zökkenőmen­tesen oldottuk meg feladatain­kat. Túráink előkészítése, szál­lás, étkezés, edzések biztosítása nem volt újdonság számomra. Ám az idén már nem volt tech­nikai személyzet a segítsé­gemre. Csapatunk nemzetközi megítélése egyre jobb. amit az sem befolyásolt, hogy Zágráb­ban hatalmas zakót kaptunk. Ekkor a sajtóban leírtak ben­nünket, a zalaiak fellengzős nyi­latkozataira azt hiszem, csatta­­nós választ adtunk. A Szuper Liga második felében kilenc mérkőzésből nyolcat megnyert a csapat. Ha lesz osztrák együt­tes a négy között, akkor auto­matikusan ők rendezik a döntőt, ellenkező esetben bárki pályáz­hat, így mi is. Január 5-én és 8-án lesz a tizenhat közötti első kör kuparendszerben, a nyol­­caddöntő időpontjai január 16. és 19. Ekkor derül ki a négyes döntő mezőnye. Ha a Trencsény nem nyer Szlovéniában, az élről várhatjuk a folytatást. Ásványvíz A lucullusi lakoma után jól esett volna hátradőlni, de Ba­logh László kijelentése inkább összeszorította a tágulásra kényszerített gyomrot.- Az egyesület helyzete nem stabil, jelentős az adósságállo­mányunk, de nem ülünk ölhetett kézzel. Folyamatosan tárgya­lunk az önkormányzat tagjaival, az SZDSZ, Fidesz és MSZP- frakciókkal már megtettük a jövő évi támogatás reményében. Bízom benne, hogy a város veze­tői elfogadják érveinket és bár­milyen körülmények között fenntartják a csapatot. Szeret­nénk, ha sikerülne tekintélyt ki­vívnunk a nemzetközi porondon, hiszen az realitás lenne a fiatalí­tás folytatása mellett. (néder) letek szűnnek meg, ebben a községben virágzik a sportélet. A miértre talán az „újszászi szívben" kereshető a válasz, hi­szen minden edző és játékos csupán szeretetből dolgozik, amatőr alapokon. Fontos mun­kája volt a közgyűlésnek az új név eldöntése. Mivel a helyi TSZ támogatását az önkor­mányzaté váltotta fel, felmerült az Önkormányzati SE elneve­zés. Végül azonban az egysze­rűbb változat mellett döntöttek a küldöttek, így ezután Újszászi SE néven szerepelnek a szak­osztályok. A végére maradt a elnökség megválasztása. Az el­nök továbbra is Fehér János, he­lyettese Káló Jenő. A tagok: Nagyné dr. Szelmák Erika pol­gármester, Nagy Béla, Nagy Já­nos, Nagy Ferenc, id. Szilvási Ferenc, Mérész Zoltán és Fehér János vállalkozó. Mint ahogy az már esztendők óta szokás, a megyei labdarúgó szövetség megjutalmazza azo­kat a társadalmi aktívákat, akik egyesületeiknél vagy éppen a szövetségben végeznek szinte pótolhatatlan munkát. és amelynek anyagiakban nem mérhető haszna van egy-egy ki­sebb, nagyobb településen. Ezt hangsúlyozta ki dr. Mosonyi Géza elnök is az ünnepséget megnyitó köszöntőjében, s nem mulasztotta el hozzá tenni: nél­külük egyszerűen működéskép­telen lenne a megyei labdarúgás valamennyi osztálya. Varga Ferenc főtitkár, ki­­lencvenhárom jelentős szövet­ségi eseményeit idézte fel, kie­melve az április 16-i vezetőség­választó közgyűlést, amelyet körültekintő és felelősségteljes előkészítő munka előzött meg. Külön kitért a bizottságok mun­kájára, azok közül a játékve­zető, verseny, fellebviteli, át­igazolási és kispályás bizottság végezte legjobban feladatát. Az elnökség összesen huszonhét napirendet tárgyalt, jó néhány döntést parázs vita előzött meg. Mint például a megyei I. osztály létszámának emelését. Varga Ferenc szerint a gyakorlat bizo­nyította a lépés helyességét, mint ahogy a KUN FC serdülő korú együttesének a II. osztály­ban történő indítását, ahol a kunhegyesi serdülők derekas helytállása válasz az előzetesen kétkedőknek. A főtitkár próbálta megnyug­tatni a jelenlévőket azzal, hogy az országos helyzethez képest megyénkben szinte elenyésző­nek tekinthetők azok a pana­szok. óvások, sportszerűtlensé­gek. amelyek sajnos előfordul­tak pályáinkon. Több esetben Talán a legnagyobb sikert az­zal könyvelhették el az SZRFHSE cselgáncsosai, hogy utánpótláskorú versenyzőiket felvették a szolnoki sportiskola tagjainak sorába. így olyan anyagi biztonság teremtődött meg gyerekeik számára, melyet a nevelőegyesület nem tudott volna biztosítani. Ezen kívül egy remekül képzett edzővel is erősödött a sportág szakmai vo­nala, hiszen a fiatalok Vörös Zoltán személyében egy ízig-vérig gyakorlati szakember keze alá kerültek. Hogy a katonai főiskola sportegyesületének vezetői komolyan gondolták a csel­gáncs népszerűsítését, mi sem bizonyítja jobban, minthogy há­rom rangos versenyt is rendez­tek a Tisza-parti városban. Ezek közül is kiemelkedik a nemzet­közi katonai regionális verseny, mely tulajdonképpen egy had­sereg Európa-bajnokságnak fel­elt meg. Két magyar csapat is rajtengedélyt kapott a májusi viadalon. Ä válogatott az első helyen végzett, míg a rendező jogán induló szolnoki legénység nagy meglepetésre a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Nagy valószínűséggel azonban Török Ferenc edző tanítványai lemondanának bronzérmükről, ha Csényi Gábor balesetét ezzel meg nem történtté lehetne tenni. Szerencsére a súlyos sérülést szenvedett fiatalember azóta túl van a nehezén, fut, mozog súlyt emel, egyszóval a gyógyulás út­jára lépett. Magyar Köztársaság Kupa országos elsőosztályú verseny színhelye volt az Olaj­­csarnok az ősszel, melyen né­hány, a világbajnokságon sze­repelt válogatott kivételével a nagyobb volt a füst, mint a láng, a médiumok olykor indokolat­lanul „feltupírozták" a cselek­ményeket. A fegyelmi helyzet a tavalyi évad hasonló időszaká­hoz viszonyítottan nem romlott, míg a bajnokságok színvonala sem, inkább hajszálnyi előrelé­pés tapasztalható. Kiegyensú­lyozottak a mezőnyök, néhány csapatnál felfedezhetőek a sajá­tos arculat vonásai, éppen ezért az edzőknek még szorosabb együttműködést lenne kívána­tos megvalósítani. Érdemtele­nül kevés megbecsülés övezi a kispályás focit, valamint a női labdarúgást megyénkben, pedig mindkét területen jelentős eredmények születtek. Dicsérő oklevelet és pénzju­talmat kapott: Fabrícius Lajos (Jászboldogháza), Laki Imre (Szászberek). Oláh Károly (Kisújszállás), Kosaras Károly (Besenyszög), Tátray József (Kenderes), Bajkó András (Karcag), Lázi József (Kun­­szentmárton). teljes hazai élmezőny tatamira lépett. A felnőtteket az utánpót­lás követte a szőnyegen, közel háromszáz apróság versengett a helyezésekért. Ami az egyéni eredményeket illeti, az országos bajnokságon Barta Zsolt és Farda Krisztina harmadik. Boros Jenő és Kosz­­tyú Tamás ötödik lett. A nem­zetközi porondon is bizonyítási lehetőséget kapott Barta Buka­restben. Szlovákiában, Grazban a második. Berlinben, Pakson és a junior OB-n az első, a pa­­pendahli EB-n a hetedik helyen végzett. A diákolimpián Farda M.. Kovács és Kiss bronzérmet harcolt ki. Kilenc szolnoki ver­senyző - Farda K.. Borhi, Szűcs, Kosztyú. Németh, Szudi, Boros, Barta és méltányossági alapon Csényi - kapott idei eredményei alapján elsőosztályú, míg Flasch Péter aranyjelvényes minősítést. A legjobbak csapatbajnoksá­gán a Repülőtiszti Főiskola A megyei testnevelési és sporthivatal ajándékában része­sült: Bihari György (Karcag), Szabó András (Kunhegyes), Veres István (Kunszentmár­­ton). Almási János (Szolnok), ifj, dr. Durtst János (Szolnok), Czakó János (Szolnok), Mol­nár Ferenc (Jánoshida), id. Horváth Lajos, Marosvári Csaba, Varga Sándor, Szat­mári János, ifj. Horváth La­jos, Kálmán László, dr. Soós István, dr. Szabó Irma (mind Szolnok). A megyei labdarúgó szövet­ség ajándékát kapta: dr. Szabó Ottó (Tiszafüred), Kisnénieth Albert (Jászberény), Oláh György, Túróczi Sándor, Bognár Ferenc, Horváth László, Bugyi Ferenc, Nagy Sándor, Molnár Ferenc, Csapó László, Debreczeni László, Csák Ferenc, Szabó József, Szántó József, Tóth Sándor, Asztalos István, Sza­­bari Miklós, Vakhal Ferencné (mind Szolnok). HSE együttese megismételte előző évi teljesítményét, ötödik helyen végzett úgy, hogy a vá­logatottakkal teletűzdelt DVSC ellen csupán 4:3-ra maradt alul a bronzéremért vívott csatában. Két saját nevelésű versenyző, Szudi Tamás és Földi Imre a napokban tette le danvizsgáját, melyen nemcsak elméletből, de a különféle technikákból is meg kellett felelniük. Hogy mit hoz a jövő, még nem tudni, de úgy tűnik a sport­ág létét nem fenyegeti veszély Szolnokon. Sikerült meglova­golni a barcelonai olimpián el­ért eredményeket, s egy vi­szonylag széles utánpótlásbá­zist létrehozni, mely kulcsa le­het az elkövetkezendő évek sze­replésének. Szerencsére három tehetősebb támogatója is akadt a szakosztálynak '93-ban - Ke­­viter-Agfa Kft., Tiszalimes Kft., L+L -, melyek jövőre sem hagy­ják magára a cselgáncsoso­­kat. (Géléi) Szudi Tamás karfeszítését tanítani lehetne Az „újszászi szívnek” köszönhető Laki Imre (balról) harminc éve Szászberek „szövetségi kapitánya” Teljesítették a célkitűzést Kijutott a jóból és a rosszból egyaránt Nagy reményekkel vágtak az idei esztendőnek a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola HSE cselgáncso­sai, hiszen újonc létükre tavaly sikeresen bennmaradt csapatuk az elsőosztályban. Mint minden sportoló, ők is az előrelépést tűzték ki célul 1993-ra, de rangos események megrendezésével is sze­rették volna öregbíteni sportáguk hírnevét a megyeszékhelyen. Terveiket ugyan valóra váltották, de ez nem mindig járt zökkenők nélkül, időnként súlyos „vérveszteséget” szenvedtek. A labdarúgásban végzett munkáért Negyvenkét társadalmi aktíva megérdemelt jutalmazása

Next

/
Oldalképek
Tartalom