Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-17 / 294. szám

Szigorú rendelkezések mellett nehéz

Munkavállalás Ausztriában

Külföldinek munkavégzést elvileg két formában lehet folytatni: - úgynevezett vállalkozási szerződés, amelynek lényege az, hogy az adott piacon egy külföldi vállalkozó (általában építő- vagy szerelőipar területén) meghatározott munka elvégzésére vállalkozik, mégpedig saját munkaerő felhasználásával. A külföldről érkező munkaerő a szó klasszikus értelmében nem lesz vendégmunkás, hiszen hazai munkaviszonyát tartja fenn, és mintegy tartós kiküldetésben dolgozik külföldön.- Vendégmunkás státusz, ahol a külföldi munkavállalót a helyi vállalkozó alkalmazza, és köztük jön létre munkavállalási

szerződés.

Ellentétben pl. Németországgal, az osztrák törvények nem teszik lehetővé vállalkozási szerződések létrehozását, illetve teljesítését Ausztriában. (Saját

munkaerő felhasználásával külföldi legfeljebb saját maga által szállított berendezések, gépek felszerelését és üzembe helyezését végezheti, de azt is csak törvényben előírt, viszonylag rövid ideig.) A gyakorlatban tehát az osztrák piacon egyéni munkavállalóként, úgynevezett vendégmunkásként lehet megjelenni. Ehhez még meg kell jegyezni, hogy Ausztriában egyelőre vállalkozók számára törvény tiltja a munkaerő-közvetítői tevékenységet; ez az osztrák állami szervek, munkaügyi hivatalok számára fenntartott tevékenység. (Más kérdés, hogy különböző módszerekkel, esetenként joghézagok felhasználásával, osztrák partnerek tevőleges közreműködésével, itt-ott ilyen tevékenységre sor kerül.)

Az osztrák törvények és gyakorlat lehetővé teszik külföldi munkaerő (egyéni munkavállalás keretében) történő foglalkoztatását, de ehhez munkavállalási és tartózkodási engedélyt kell szerezni.

Az Ausztriában foglalkoztatott külföldiek arányszámát a mindenkori osztrák munkavállalók 10 százalékban határozták meg, azonban idén a növekvő munkanélküliség és az erősödő politikai nyomás hatására ezt az arányszámot 9,3 százalékra csökkentették.

Mivel az Ausztriában foglalkoztatott külföldiekre nem állapítanak meg országkvótákat, így az osztrák törvények nem teszik lehetővé az osztrák mentalitáshoz közelebb álló magyar munkaerő előnyben részesítését. Előnyt élveznek ugyanakkor új foglalkoztatási engedélyek kiadásánál azok a külföldi munkavállalók (elsősorban az Ausztriában élő törökök és jugoszlávok), akik korábban már rendelkeztek munkavállalási engedéllyel.

Vizsgálatok a bankoknál -■

Csődök saját zsebre

Eddig csaknem 20 milliárd forint összegű vagyoni kárt okozó, olyan bűncselekményekre derült fény, amelyeket az elmúlt két-három évben követtek el a pénzintézeteknél. Előfordult egy olyan eset is, amelynek elkövetői „papíron” létrehoztak egy külföldi bejegyzésű fiktív bankot, s ennek nevében hamis bankgaranciákat, kezességgel ellátott váltókat, részvényeket állítottak elő, majd ezeket különböző, egyébként hitelképtelen vállalatoknak eladták, hogy azok a „fizetési biztosítékok” felhasználásával hiteleket vehessenek fel.

A bankok ellenőrzésének legfontosabb célja a tevékenységben rejlő kockázatok minimumra való csökkentése érdekében azok lehetőség szerinti legteljesebb körű felmérése.

Az ellenőrzési funkciónak Magyarországon két letéteményese van: a Bankfelügyeleten kívül - több fejlett piacgazdaságú ország bankellenőrzési rendszeréhez hasonlóan - bizonyos ellenőrzési funkciókat az ország központi bankja, a Magyar Nemzeti Bank lát el.

Ez a feladatmegosztás azt jelenti, hogy miközben a Bankfelügyelet saját eszközeivel és adatbázisára támaszkodva figyeli, értékeli és minősíti a bankok gazdálkodásában bekövetkezett eseményeket és a pénzintézeti törvény előírásainak betartását, addig a jegybank a maga adatbázisának segítségével a pénzforgalomra, a tartalékolásra, a likviditásra, illetőleg a bankok devizagazdálkodására vonatkozó előírások, a monetáris (pénzügy) politika érvényesülése tekintetében gyakorolja az ellenőrzési funkciókat.

Az 1992 elején hatályba lépett csődtörvény fokozottan felszínre hozta az ügyfélkör jelentős részének fizetési problémáit, a pénzintézeti törvény pedig a bankok számára a korábbinál sokkal szigorúbb, a nemzetközileg elfogadott szabványokhoz hasonló banküzemi és gazdálkodási szabályokat írt elő. Az utóbbi törvényben elrendelt követelésminősítési rendszer nyilvánvalóvá tette egyes pénzintézetek rossz hitelportfolióját, és annak megatív hatását jövedelemtermelő képességükre. Egyes pénzintézetek - elsősorban rossz és kétes minősítésű követeléseikhez kapcsolódó 100, illetőleg 50 százalékos kockázati céltartalékképzési kötelezettségeik miatt - nem tudnak eleget tenni a bankok biztonságos működéséhez szükséges tőkemegfelelési mutatónak.

Magyarországon, ahol a kereskedelmi bankok újjászületése csak néhány éve indult meg, különösen nagy visszhangot keltett három kisebb pénzintézet (alaptőkéjük együttesen sem érte el a 4 milliárd forintot) 1992 első felében bekövetkezett válsága. A vizsgálatok kiderítették: az Ybl Bank, az Általános Vállalkozási Bank és a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet válsághelyzetbe kerülését az okozta, hogy a pénzintézetek többségi tulajdonát megszerző, azonos vállalkozói csoport az alapvető banki előírásokat megszegő bankvezetők közreműködésével a pénzintézeteknél elhelyezett betéteket saját vállalkozásaik finanszírozására használták fel.

A három pénzintézet válságában nagy szerepet játszottak az egyedi okok. Az események azonban ráirányították a figyelmet olyan veszélyekre, amelyek - a bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében - megfelelő időben és módon meghozott intézkedésekkel jelentősen csökkenthetők. A tapasztalatok beépültek az Állami Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank már vázolt ellenőrzési rendszerébe.

A magyarországi vállalatok, vállalkozások számának rohamos szaporodása, a magángazdasági viszonyok térnyerése, az üzleti életben részt vevők nagy részének tapasztalatlansága és képzetlensége magával hozta a gazdasági jellegű, intellektuális bűncselekmények elszaporodását. Közrejátszhatott ebben az a pszichikai-etikai tényező is, hogy vannak, akik soha nem szánnák rá magukat még egy bolti lopásra sem, de egy hitelezési csalást vagy megvesztegetést bocsánatos bűnnek tartanak. Ennek, valamint a bankok belső szabályozási-ellenőrzési rendszere kiforratlanságának, hiányosságainak tudható be, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen növekedett a pénzintézetek rovására elkövetett, korábban kevésbé gyakori bűncselekmények száma és az okozott kár mértéke.

E bűncselekmények legegyszerűbb formái azok a hitelezési Csalások, amelyekben a nem hitelképes ügyfelek nagy összegű hitelek felvételéhez csalárd módon megszerzett vagy hamisított fedezetigazolásokat használnak fel. Megjelent már a színen a banki értékpapírok és állampapírok színes fénymásológépeken való hamisítása is. Előfordult egy olyan bűncselekmény, amelynek elkövetői „pa-DAF nyerges vontatók a MOL-nak

Több mint 80 millió forintba kerül az a tíz DAF gyártmányú nyerges vontató, melyet a Hungarotruck Kft.-től a Magyar Olajipari Részvénytársaság vett át.

A MÓL Rt. tavaly írt ki pályázatot járműparkjának felújítására, melyet a Rába, a Renault és a DAF nyert meg. Ennek eredményeként a DAF 10 darab 330 lóerős, a nyugat-európai szabványokat is minden tekintetben kielégítő modellt szállított a MOL-nak. Az üzletet a

MOL, a Hungarocamion Rt. tulajdonában lévő Hungarotruck Kft.-vel kötötte.

A járműveket a kft.-től az ICP Befektetési és Kereskedelmi Holding Rt. vásárolta meg, és a vételár 10 százalékának kifizetése után a MÓL ettől a társaságtól lízingeli majd a nyerges vontatókat. A pályázat feltételeinek megfelelően a járművek tartós fékkel rendelkeznek, és a legújabb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. Az Euro-I típusú motornak

ugyanis igen alacsony - kilowattóránként 8 gramm - a nitrogénoxid-kibocsátása és a zajszintje is.

A ma még 100 százalékosan a Hungarocamion Részvénytársaság tulajdonában lévő, 92 millió forintos alaptőkével alakult kft. részvényeinek többségét - a Hungarocamion Rt. jövőre várható privatizációjakor - a dolgozók szeretnék kivásárolni E-hitel igénybevételével - mondotta a vállalat igazgatója.

(MTI)

Államkötvény-árfolyamok

Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.12.17-én

Kötvény típusa

Eladási nettó árfolyam (%)

Vételi nettó árfolyam (%)

Felhalmozott kamat 1993. dec. 17-ig (%)

Eladási árf.-hoz tartozó hozam

(%)

píron” létrehoztak egy külföldi bejegyzésű fiktív bankot, s ennek nevében hamis bankgaranciákat, kezességgel ellátott váltókat, részvényeket állítottak elő, majd ezeket különböző, egyébként hitelképtelen vállalatoknak eladták, hogy azok a „fizetési biztosítékok” felhasználásával hiteleket vehessenek fel.

E hamisítások számottevő része fennakad a pénzintézetek ellenőrzési rendszerén. Sok esetben azonban a bűncselekményt már csak a kár bekövetkezte után derítették fel. Ennek az volt az oka, hogy több pénzintézetnél - különösen működésük első időszakában - nem volt megfelelő az ellenőrzés rendszere, az illetékes vezetők nem jártak el kellő gondossággal.

Sok esetben előfordult a pénzintézet alkalmazottjának megvesztegetése, a kapott hitelből való részesedés vagy más anyagi előny felajánlása, elfogadása. Különösen nagy kárt okoztak egyes pénzintézeti fiókok, illetve takarékszövetkezetek vezetői, akik a kötelező ellenőrzést és a cenzúrabizottsági eljárást mellőzve, egy személyben döntöttek hitelek folyósításáról, nem egyszer úgy, hogy tisztában voltak a megtérülés bizonytalanságával és - leszámítolásra befogadott váltók esetében - a váltóadós fizetésképtelenségével.

A pénzintézeti törvény elfogadása előtt előfordult, hogy egy vállalatcsoport döntő befolyásra tett szert egy pénzintézetben, amit azután saját vállalatai finanszírozására használt fel. E vállalatok egy része csődbe került, s magával rántotta a pénzintézetet is.

E bűncselekmények számának növekedése miatt a rendőrség fokozza ilyen irányú feltáró, illetve nyomozó munkáját. Ehhez esetenként az ellenőrzési hatóságok is segítséget nyújtanak. Eddig csaknem 20 milliárd forint összegű vagyoni kárt okozó, olyan bűncselekményekre derült fény, amelyeket az elmúlt két-három évben követtek el. Ez az összeg a bankrendszer összesített mérlegfőösszegének csupán 0,8 százalékát teszi ki, ám egyes pénzintézeteket a bűncselekmények igen érzékenyen érintettek. E bűncselekmények ellen nemcsak azért kell kemény kézzel, megelőző jelleggel fellépni, mert az általuk okozott kár sokszorosan meghaladja a bankrablások és más közönséges bűncselekmények által okozott károkat, hanem azért is, mert ellenkező esetben megrendülhet a bankrendszer iránti bizalom.

(Forrás: MNB)

1994/A

100,00

99,40

1,10-1994/B-1995/A

89,09

87,87

3,35

23,36

1995/B

89,14

87,86

1,63

23,15

1995/C

93,36

92,52

15,29

24,71

1995/F

91,46

90,36

7,82

23,88

1995/G

94,33

93,13

6,89

23,67

1995/H

94,39

93,14

5,24

23,50

1996/A

88,73

86,87

16,00

21,95

1996/B

91,58

90,16

15,77

22,88

1996/C

91,42

89,97

14,86

22,83

1996/F

90,96

89,26

10,26

22,56

1997/C

87,91

85,98

14,35

21,78

1998/A

100,10

99,50

13,58

—

Magyarázat:

ség -- vétel/eladás -napjáig felhal- zam:

az értékpapír 1

Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az államkötvények vételére és eladására vonatkozóan.

Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesmozott kamat, %-ban kifejezve.

Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen.

Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hovagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.)

Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza a Magyr Nemzeti Bank. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek hárommillió, a visszavásárlásnál pedig egymillió forint naponta.

Karácsony az ingatlanpiacon

Itt az év vége, a jó üzleti évet zárók lassan befejezik a karácsonyi bevásárlást, és ki-ki tehetsége szerint ajándékkal lepte meg kedves vállalkozását, vagy éppen saját családját. A legügyesebbek - talán utoljára - viszont azt is megtehették, hogy mindkettőnek egyetlen ajándékkal okoztak örömet. Ez az év vége messze elmaradt azonban minden várakozástól, igazuk lett a borúlátóknak, ha az eladók szemszögéből nézzük az ingatlanpiacot. Persze ennek az állapotnak is vannak nyertesei, azok, akik a piaci túlkínálatot jól ki tudják használni, és értékes ingatlanokat szereznek meg reális áron. A jó vásárláshoz azonban több dolog is szükséges. Szükséges, hogy legyen

olyan ingatlan, mely fekvésében, elrendezésében közel azonos paraméterekkel rendelkezik, mint amilyet a pénzzel rendelkező kívánatosnak tart. Az igazi egymásra találáshoz azonban az is nagyon fontos, hogy az ingatlan állapotát a vevő még azelőtt jól fel tudja mérni, mielőtt ajánlatot tesz. Ha már tudomása van annak előnyös tulajdonságai mellett a számára hátrányos jellemzőkről is, és azokat csokorba szedte és tudomásul is vette, csak akkor érdemes vételi ajánlatot tenni az eladónak. A vétel előkészítésénél a szerződés előtt írásban állapodjanak meg a felek arra vonatkozóan, hogy mi minden marad az ingatlanban, lehetőség szerint ez egy olyan lista legyen, amelyben a felsorolt tárgyak jól azonosíthatók, és állapotukra is utal.

Igazán jó üzletet csinálhat most az, aki új társasházi lakást vásárol. A családi házak régóta tartják piaci pozíciójukat, és továbbra is a legstabilabb értékmegőrző ingatlanok. A belvárosi telkeknél óvatosnak kell lenni. Az üzlet építésére alkalmas ingatlanok forgalmas helyen szinte mindent megérnek, míg az ilyen jellemzőkkel nem rendelkezők megvásárlása igen kockázatos.

Nagy üzlet lehet a reklámáron piacra dobott vállalati üdülők megvásárlása is, de csak annak, akinek a vételáron felül az üzembe helyezéshez is van elég pénze.

Irodánk ajándéka: 4 oldalas segédlet a vevőknek, melyben sok-sok jő tanácsot találhat mindenki.

Irodánk kínálatából: Tompa M. u. új társasházi lakás ragyogó alaprajzi elrendezéssel, szinteltolásos belső terekkel, garázzsal, telefonnal eladó 4,2 millió forintért. Rendkívüli alkulehetőség mellett eladó a Bercsényi u. 16. 2. emeletén és a tetőtérben lévő, nagy méretű, jól felújított lakás garázzsal. A Kazinczy u. 30. sz. alatti új épületben két szinten, két lakásként is használható lakóingatlan duplagarázzsal eladó. A Madách u. 39. és a Sajtó u. 2. alatt található ingatlanokat kifejezetten azok figyelmébe ajánljuk, akik mindenképpen a belvárosban szeretnének új társasházi lakást vásárolni, ráadásul olyat, melyhez iroda, orvosi rendelő vagy más hasonló céllal hasznosítható helyiségek is tartoznak. Ki kell emelni, hogy a

Sajtó u. 2. alatti ingatlan fa nyílászáró szerkezetei és belső burkolatai rendkívül szépek. A Csokonai u. 18. alatti található lakás szintén igényes kivitelű és ráadásul olcsó is. A lakáshoz két garázs is tartozik. A Bercsényi úti azonnal beköltözhető, a Kazinczy úti a szerződést követő 1 hónap múlva, a többi ennél későbbi időpontban. A Mártírok u. 4-6. alatti ingatlanok külön-külön megvásárolhatók, mindkettőben rendkívüli üzleti lehetőség rejlik. A Mártírok u. 4,-et pénzintézeteknek ajánljuk, míg a Mártírok u. 6.-ot építési vállalkozóknak.

Eladó a Magyar u. 14. alatti ingatlan is nagy telekkel, tágas főépülettel, sok melléképülettel. A Papírgyári üdülőt a Tiszaligetben azoknak ajánljuk, akik azt képesek panzió, diákszálló, nyugdíjasház vagy éppen elvált vállalkozók szállodájaként üzemeltetni. A Széchenyi körúti szolgáltatóházban a 100-as ABC mellett 88 m2 eladó.

Családi házak közül a Karinthy u. 33. alatt található holt-Tisza-parti telken épült ikerházi lakást a hozzá tartozó garázzsal azoknak ajánljuk, akik arra vágynak, hogy a lakásuk nyújtsa a lakóház és a vízparti hétvégi ház előnyeit. A Pálma u. 7. alatti családi ház tágas szobáival, nagy garázsával, déli tájolású udvarával az Áchim A. u. és környéke szerelmeseinek ajánljuk. A Dobó u. 33. alatti ingatlant nagycsaládosoknak ajánljuk. Szintén a Holt-Tisza-part mellett eladó a Virágos u. 20. alatti házrész. Vevőre vár a Napsugár u. 22. alatti ingatlan is. Az alacsonyabb áron ingatlant keresőknek pedig a Körösi u. 60., a Tutaj u. 3. és a Delta u. 5. alatti ingatlanokat ajánljuk. Mindegyik gázfűtéses és irányáruk 1 millió forinthoz közeli.

(X)

Szolnok, Baross út 22. Telefon: 379-516

w