Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-16 / 293. szám

1993. december 16., csütörtök Szolnoki Extra 7 Óvjuk műemlékeinket! HMM HM Kolostorból kollégium, majd... ? A hajdani kolostor elhanya­golt udvara (Fotó: Mészáros) A szolnoki műemlékegyüttes értékes része az 1723 és 1751 között barokk stílusban épült volt ferences kolostor. A belvá­rosi plébániatemplommal ösz­­szeépülve, három oldalról veszi közre az udvart. Az egyemele­tes épület homlokzatai tagozat nélküliek. Folyosói, szobái ke­resztboltozatosak. Építésének előzményeihez tartoznak a kö­vetkezők: Megpróbáltatások sorozata Az 1685-ös felszabadító har­cok alatt a várral együtt meg­semmisült a templom is. Azt követően a várban lévő mecse­tet alakították át katolikus temp­lommá. 1697-ben Tokaji Ferenc felkelői felperzselték a templo­mot, s a ferenceseket menekü­lésre kényszerítették. Azok csak 1699-ben tértek vissza. Ám alig hozták valamennyire rendbe a várbeli templomot és kolosto­rukat, a kurucok 1706-ban is­mét felégették a várat, s orgoná­jával, kegytárgyaival a templo­mot és a kolostort is. A ference­sek csak 1710-ben tértek vissza. 1711-ben a vár köveiből kezd­ték építeni kápolnájukat a mai vártemplom helyén. Ez később helyőrségi templom lett. Meg­romlott állaga miatt 1821-ben bontották le. Sok megpróbálta­tás után került tehát sor 1723-ban, a mai belvárosban a ferences kolostor építésére. Ez sem jelentette a ferencesek számára az idők végtelenségéig tartó nyugodt munkát. Az 1919-es tiszai harcok idején például a kolostor ebédlőjének födémé súlyosan megsérült. A II. világháborút követően, a Fe­­renc-rend feloszlatása után ál­lami kézbe került a műemlék kolostor. Annak jelenlegi és jö­vendőbeli hasznosításáról kér­deztük Barotai Imre kanonok urat, a belvárosi plébániatemp­lom plébánosát, aki a követke­zőket válaszolta:- Az egyházközség tulajdo­nában pillanatnyilag a kolostor­épület egynegyede van. A töb­bit az qnkormányzat birtokolja. A 633-as Petőfi Sándor Szak­munkásképző Intézetnek kony­hája van az épületben. A kollé­giummá átalakított szárnyban pedig hetven diáklányt helyez­tek el. Kiköltöztetésüket tervbe Vette az önkormányzat, de még nincs meg a helyük. Az egyházi ingatlanon, a volt ferences gim­názium mögött épül egy három­száz személyes konyha, ahová kiköltöztetik a kolostorépület­ben lévőt.- Ami a kolostorépület egé­szét illeti: az egyház a kollégis­ták kiköltözése után szándéko­zik ott megkezdeni tevékenysé­gét, ami a családok felkarolását is szolgálja. A családok prob­lémája társadalmi gond. Sok az elvált szülő, sok a gyermekne­velési hiányosság. A meg nem romlott családi életek fejleszté­séhez szükséges annak a szere­­tetközösségnek elmélyítése is, amit a családnak vállalnia kell a gyermeknevelésben és az egy­mással való törődésben. Bent­lakásos lelkigyakorlatok lesz­nek majd a kolostor épületében azoknak a hitvestársaknak szá­mára, akiknek otthon a munka és a gyermeknevelés mellett ta­lán nincs idejük megbeszélni egymással dolgaikat. Az alatt a két-három nap alatt, amit ide­bent töltenek, jó szakemberek irányításával őszintébben el me­rik majd mondani egymásnak problémáikat, kibeszélgethetik magukat, s helyreáll a romlani készülő családi béke. Szabadtéri színpadból pihenőkert- Az épület udvarán, a volt szabadtéri színpad igen siralmas képet mutat. Valamikor kolos­torkert volt ott. A jövőben pihe­nőkért lesz, ahol az ifjúság el­vonulva a zajos elfoglaltságok­tól, nyugalmas helyre lelhet. Olyanra, ahol az egymásra talált emberek megbeszélhetik azokat a dolgokat, melyeket egyébként mindenki bezár a saját szívébe. Megalakítottuk a cserkészcsa­patot is, de az nem fejthet ki tel­jes tevékenységet addig, míg a volt szabadtéri színpad kertté való átalakítása meg nem törté­nik. Csupán az odahordott ren­geteg föld elszállítása százezer forintba kerül. A tereprendezés és a kipusztult fák pótlása évti­zedeket vesz majd igénybe - de hát az egyház nem évtizedek­ben, hanem évezredekben gon­dolkodik. Ami a múltban érték volt, azt nemcsak átmentjük, hanem még jobban meg is újít­juk, mert vannak tapasztalata­ink arról, hogy mi nem megfe­lelő. Az egyházat sem restau­rálni, visszaállítani akarjuk, ha­nem megújítani. S ez a megújí­tás elsősorban a lelkekben tör­ténik. Ehhez is évtizedek kelle­nek. Szükséges, hogy a szemé­lyiség kibontakoztatását egé­szen kicsi korban kezdje el a nevelő. A családi otthonokban pedig a szülők első számú fel­adata az lenne, hogy a gyermek ne csak az anyagi gondoskodást érezze, hanem azt az erkölcsi támaszt is, amit a szülő példa­­mutatásával a gyermek lelkében kialakít.- A kolostorépület átfogó felújítási tervei most készülnek. Több százezer forint lesz ennek a vonzata. A műemlék-felügye­lőség előírása alapján eredeti formában kell helyreállítani az épületet. Tetőzete annyira tönk­rement, hogy az egészet át kell építeni. Helyreállítási költsége tizenkilencmillió forintot tesz ki. Ennek fedezetét az egyház már nem tudja vállalni. Mivel a hajdani kolostor Szolnok egyet­len műemlékegyüttesének ré­sze, feltétlenül meg kell men­teni. S ez nem csak az egyház érdeke. A falak is erodálnak- A kolostor állaga nagyon romlik. A beázások következté­ben most már a falak is erodál­nak. Úgy tudom, az önkor­mányzat a diákok segítségével elvégezteti a csapadékvíz elve­zetését, de az ilyen jellegű munkák csak tűzoltó jellegűek. Az épület érdemi felújítása - ha figyelembe veszem, hogy csu­pán a tetőzet rendbetétele 19 milliót emészt fel - legalább 40 millió forintba kerülne. Ezt a terhet nem tudja vállalni a plé­bánia. Az az anyagi bázis, amit régebben birtokolt, nem áll ren­delkezésére az egyháznak. Amennyiben valamilyen for­mában - például bizonyos részt a befolyt adóból - megfelelő anyagi támogatást kapna a plé­bánia e műemlékegyüttes felújí­tásához, a szervezőmunkát ma­gára vállalná.- Mint az Barotai kanonok szavaiból is kitűnt, a szolnoki műemlékegyüttes felújítása te­mérdek pénzbe kerülne. Sajnos sem az egyházközség, sem az önkormányzat nem tudja fe­dezni ezeket a költségeket. Az volna a jó, ha legalább az ál­lagmegóvásra elő lehetne te­remteni a pénzt, hogy a további romlás elkerülhető legyen. Simon Béla Ebben a városban mégis történik valami Felcsillantják a tehetséget Ünnepi show-műsor bemutatás előtt Hányszor hallottam s hal­lották önök is: Szolnokon nem történik semmi! Nem tudnak az emberek szórakozni, mert nincs hol és nincs min. Meg tudja-e változtatni egy lelkes csapat a kulturális viszonyo­kat, színessé és változatossá tudja-e tenni a szórakozást itthon, Szolnokon? Kovács Kálmán: „Ez a város nyitott az ilyen dolgokra.” (Fotó: Barna Sándor) Erre a kérdésre vártam vá­laszt Biró Zoltántól és Kovács Kálmántól, akik - legalábbis a város történelmében - megle­hetősen szokatlanra vállal­koztak: az VMK-ban, decem­ber 21-én, este 19 órától kará­csonyi show-műsorral szeret­nék emelni a szeretet ünnepé­nek és persze az embereknek a hangulatát.- Hogyan jutott eszetekbe, hogy show-t csináljatok?- Szolnokon szinte elcsépel­ten hangzik - ha igaz is -, hogy nem történik semmi. Van ugyan színvonalas színháza, vannak klubok, ahol lehet biliárdozni, van mozi, de nincs olyan hely, program, ahol szinte minden korosztály megtalálja az ízlésé­nek valót. Pedig rengeteg tehet­séges fiatal van a városban, akiknek lehetőséget lehet és kell adni, hogy megmutathassák, mire képesek. Szeretnénk, ha Szolnok a szórakoztatás területén nem „vidék” lenne. A szórakoztatás persze nemcsak show-t, revüt jelent, hanem komolyzenét, ba­lettot is. Színvonalas szórako­zási lehetőséget kívánunk nyúj­tani mindenkinek.- Az ember sétál az ptcän, egyszer csak a fejére csap: show-t kellene csinálni? Vagy nálatok hogyan történt ez?- A legelső találkozásunk az Adj esélyt! napon történt, ami­nek a kulturális szervezője Kálmán volt. Én akkor jöttem haza Párizsból, tele élménnyel, tervvel. Az eredeti elképzelésünk a karácsonyi falu komplex meg­szervezése és kivitelezése volt. Igazi látványos, karácsonyi hangulatot akartunk létrehozni. Ez azonban nem jött össze, s ekkor született meg az ötlet: ka­rácsonykor gálaműsort szerve­zünk. Olyat, ahol helyet kap a tánc, a zene, a látvány. Sikerült szponzorokat is találni (városi önkormányzat, Új Néplap, Dóra szalon, Párduc divat, Parfümé­ria, HEMO, BBS Biztonságos Befektetések Nemzetközi Szer­vezete és a VMK), akik támo­gattak bennünket, hogy tervünk valóra válhasson.- Gondolom, nem ugrottatok fejest az ismeretlenbe, vannak tapasztalataitok. Vagy „főál­lásban” csináljátok?- Nos, a főállás kicsit odébb van, hiszen Kálmán a brüsszeli zeneakadémián tanul, én pedig a Tigáz szolnoki üzemigazgató­ságán dolgozom. De tapasztala­taink vannak, hiszen szinte már hagyománynak számítanak a mesterkurzusok, ahova nemzet­közi hírű zenetanárokat hívunk meg vagy a divatstúdió, ami rendkívül nagy sikerrel megy. Megpróbálunk színvonalas programokat csinálni. A divat­stúdióban például 11 szaktanár oktatja a „hallgatókat” jogi is­meretekre, színjátszásra, divat­történetre, színelméletre stb. A hangsúly a minőségen van.- A jövőben milyen terveket szeretnétek megvalósítani?- A karácsonyi show-műso­­ron kívül az idén A. S. McDo­well A torony című musicaljé­nek ősbemutatóját szerveztük meg a Globe Stúdió és a Szé­chenyi Gimnázium diákszínját­szóinak közreműködésével. A fellépés december 23-án 19 órakor kezdődik a Széchenyi Sportcsarnokban. Az előadás munkái már több mint egy éve folynak, így aztán érthető izga­lommal várjuk a produkciót. A jövő év tervei között sze­repel a tavaszi divatnapok meg­szervezése is Budapesten, ahol 300 kiállító cég mutatja majd be kollekcióját. I Biró Zoltán: „Párizs lüktetése fantasztikus. Igazi show - tő­lük lehet tanulni.”- Zoltán, úgy tudom, hogy te vagy Szolnok város expoirodá­­jának a vezetője.- Igen, de a dolgok átértéke­lődtek. Nem szakadtam el az expótól, az expobizottág tagja vagyok. És nem titkolt célunk, hogy vállalkozásunknak szeret­nénk szerepet adni az expo ideje alatt. Cs. Cs. R. Karácsonyi előzetes Hild Viktor Városi Könyv­tár. December 16-án, azaz ma két, a karácsonnyal szorosan összekapcsolódó program várja az általános iskolásokat. Délután fél háromkor Jaczkó György görög katolikus lelkész beszél a karácsony eredetéről az érdeklődőknek. Délután fél négykor pedig Dudás Zoltán vidám, zenés ka­rácsonyi műsorát tekinthetik meg a kicsik és nagyok. * * * A város intézményei decem­ber 18-án, szombaton nem egy­forma nyitva tartás szerint dol­goznak. A Hild Viktor Városi Könyvtár (Széchenyi krt. 22.) szombati nyitva tartás szerint, délután 14-18 óráig várja az ol­vasni, kikapcsolódni vágyókat. Szünidei képzavar Ifjúsági Iroda. December 20-tól ingyenes videofilm-vetí­tésre, jó hangulatú teázgatásra várják a filmkedvelőket a So­mogyi B. utca 1. szám alatt. Délután 15 órától koncertfilmet, 16 órától pedig nagyfilmet lát­hatnak az érdeklődő fiatalok. December 20.: Deep Purple és az Elátkozottak, December 21.: Pink Floyd és az Egy megkésett faun dél­utánja, December 22. Doors és a Ka­landorok, December 23. Frank Zappa és a Ha ..., December 28. Jethro Tull és a Veszett a világ, December 29. The Cure és a Top Secret. * * * December 16-án, azaz ma lesz az 1993. év utolsó szabad­­egyetemi előadása a VMK színháztermében 17 órai kezdet­tel. Vígh Zoltán, az ELTE tanára a Fejedelemségtől a világbiro­dalomig: Oroszország története címmel tart előadást a történe­lem iránt érdeklődőknek. Az oldalt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Új névvel - régi célokért A Széchenyi-lakótelepen működik a Szolnoki Keresztény Népfőiskola. Igaz, hívták már őket a városközpontba is, de ők tudatosan maradnak a lakótele­pen. Hívő és nem hívő előtt egy­aránt nyitva áll ajtajuk, s Nagyné Kiss Mária szerint egyre többen keresik fel őket nem hívő emberek is. Céljuk­nak a műveltség, a kultúra ápo­lását tűzték ki. Lassan egy éve tervezik, hogy az „általános” szolnoki név helyett, más elnevezéssel folytassák eddigi munkájukat. Bár rengeteg iskola választotta országunkban Széchenyi Ist­vánt névadójának, mégis az ő neve mellett voksoltak, hiszen úgy gondolják, úgy érzik, hogy az ő életútja, személyes példa­­mutatása okot ad arra, hogy az ő nevét viseljék, s megpróbálnak méltóak lenni e névhez. A Szolnoki Keresztény Nép­főiskola vezetősége december 10-én döntött úgy, hogy a leg­nagyobb magyar nevét viseli az intézmény 1994-től. Az „igazi” névadó ünnep­ségre január 28-án kerül majd sor, a Széchenyi István életútját bemutató előadás-sorozat kere­tében. Kocsmakeringő HHHHHHHH „Eljöttem má’ a boltba” Akik nem törzsvendégek, rendszerint erre fogják, hogy végül is az ABC melletti kis­kocsmában kötnek ki. E heti felfedezésünk a Karaván büfé, amit természetesen senki nem hív így, a helybéliek, a kertvá­rosiak csak kocsmának. Vala­mikor a ’70-es évek elején nyílt a bolttal egy időben. A törzskö­zönség leginkább a Gagarin ut­cabeliekből tevődik ki, akik szinte mind fradisták, és a va­sárnap délelőttjeiket itt töltik kőbányai és fröccsök mellett, s diskurálnak a világ nagy dolgai­ról. Ne csodálkozzon az olvasó, zenélni is szoktak, tangóharmo­nikán, hegedűn szórakoztatják el magukat, magyar nótákat, harmincas évekbeli dalokat énekelnek. Egy kőbányai és egy háromcentes unikum itt hetven forintba kerül, ami nem nevez­hető égbekiáltó összegnek. Nők nagyon ritkán fordulnak meg e helyen, rendszerint csak azért, hogy a férjüket végre hazavi­gyék, vagy a gyereket küldik, a kicsi, szipogva a füsttől, azt mondja: „Apu, az anyu azt üzeni, gyere haza.” BG Megegyük-e az aranytojást tojó tyúkot? A megyei könyvtár állapota siralmas. Az ott dolgozók hiába teszik ki az olvasókért a lelkűket, ha a könyvraktár beázik, a könyvek tönkremennek, ha egy kis terembe kénytelenek bezsú­folódni, ha szabadpolcon a könyvállományuk minimális há­nyada fér csak el. A nyár folyamán a megye egyik községében az önkormányzat bérbe adta a művelődési házat és a könyvtá­rat. Nem szakember vette bérbe az intézményeket. * * * Mi jelentheti egy ország jövőjét? Mi az a varázsszó, amit, ha kiejt, felzárkózik a többi mögé, netán le is hagyja azokat? Én azi hiszem, ez a műveltség. Kézi erővel, betanított munkásokkal nem lehet versenyképes termékeket előállítani; nem lehet olyan mennyiséget termelni, mint gépekkel. Sebaj, majd gépesítünk. De ki fogja ezeket a gé­peket kezelni? A gépeket, amelyek egyre inkább számítógéppel vezéreltek? És mit csinálhat az a betanított munkás, akinek munkáját elveszi egy gép? Egyetlen lehetősége van: tanul. Egy ország csak akkor lehet gazdag, ha szakképzett, művelt emberek élnek ott. Érettségizett vagy diplomázott-e valaki könyvtár nélkül? Nemigen. S mégis hajlamosak az emberek ezt elfelejteni. Hogy miből gondolom? Egyre több helyen - mondhatni általánosan - vonják össze a művelődési és oktatási intézményeket: óvodát, iskolát, művelődési házat és könyvtárat. Önök szerint mennyire reális az, hogy egy összevont intézmény egyetlen vezetője min­den intézményrésszel azonos mértékben foglalkozik? Ha dön­teni kell, melyik rész kapjon több pénzt vagy egyáltalán PÉNZ-t; önök szerint ki kapja? Mi alapján rangsorol majd? Egyáltalán, lehet itt rangsorolni? Vagy önök szerint megengedhető az, hogy a művelődési házat és a könyvtárat eladják vagy bérbe adják egy szakmunkásnak? Félre ne értsenek: nem a szakmunkásokkal van bajom, hanem azzal, hogy nem a saját szakmájában munkálkodik. És hogy a könyvtárban nem SZAK-munkás dolgozik - nem könyvtáros. Mi lesz ezekkel a könyvtárakkal? Kinek lesz jó, ha egymás után zárnak be, mert „nincs igény” rájuk? Egy könyvtár, ha nem tud miből gazdálkodni, nem tud könyvet venni. Ha nincs könyv, miért mennénk könyvtárba? Nincs igény rá ... És akik­nek mégis van? Otthagyják a falut, mert művelődni akarnak? Mert tanulni akarnak? Még nagyobb lesz a különbség város és falu között? rjlzlán még választhatunk. De talán csak akkor döbbenünk L meg, ha már nem lesz egy hely, ahol életet választhatunk magunknak. Megesszük-e az aranytojást tojó tyúkot? Cs. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom