Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
8 Gazdaság 1993. december 10., péntek Hitelek és betétek A fejlődés, a továbblépés a fontos Kié a kamat, és hová lesz? Mezőgazdasági vállalkozás amerikai szemmel Drágul az élet. Ám közben keletkeznek - igaz, egyre kevesebb helyen - „fölös” pénzek, melyet szeretnénk biztonságban tudni, kiváltképp még az inflációt is kivédeni. Azonban erre egyre kisebb esélyünk van, hiszen a betétek után a kamat egyre kevesebb. Ezzel szemben pénzügyi nehézségeink áthidalására igen drágán jutunk csengő forinthoz. Számokkal illusztrálva mindez azt jelenti, hogy a pénzintézetekhez betett összegek után átlagban mi 10 százalék kamatot kapunk, míg a felvett hitelek után - szintén átlagban - 27,6 százalékot fizetünk. Hová lesz a különbség? Mire és miért használja fel ilyen mértékben egy bank? Miért fontosak a mi megtakarításaink és kinek? Ezekre a kérdésekre próbáljuk keresni a választ, reméljük sikerrel. Először az utolsó kérdéssel kezdve, visszafelé haladva nézzük a válaszokat. Alapvetően két okból fontos a lakossági megtakarítások kérdése. Egyrészt mindez jelzi a pénzügyi biztonságot, azt, hogy hogyan élünk. Másrészt tudni kell azt is, hogy döntően a mi megtakarításunk finanszírozza - azaz hitelezi meg - a vállalati szektor pénzigényét (hiteleit), s emellett hozzájárul a költségvetés hiányának pótlásához is. Országos adatok szerint ez évben a megtakarításaink növekedése az előző évekhez - 1991, 1992 - jelentősen lelassult, s mára a havi növekedés mindösszesen 18 milliárd forintot tesz ki. Ráadásul a teljes összegállomány növekedése év elejétől számítva csak 19,8 százalék, tehát elmarad az infláció átlagos - 22-23 százalékos - mértékétől. Megyénk ezen országos adatokhoz képest kiemelkedőt produkált, ugyanis egy év alatt a megtakarítási állomány 27 százalékkal emelkedett, s szeptember 30-án 19.295 millió forintra rúgott. Ezt a kis kitérőt mindössze azért tettük, hogy néhány kérdésre sort kerítsünk, melyre egyelőre válasz nincs. Ugyanis hogy van az, hogy míg a reáljövedelmek csökkennek, az árak emelkednek, ezzel szemben a megtakarítások növekednek? Talán a fogyasztásunkat csökkentettük ily mértékben? Ám emellett az is igaz, hogy számos család máról holnapra él. Ez az egyik oka annak, hogy megcsappant a megtakarítási kedv, míg másik okként a betéti kamatok csökkenése nevezhető meg. A hitelekkel is óvatosabban bánunk, melyet természetesen nemcsak a bankok szigorú feltételrendszere, hanem a fizetendő kamat is negatív irányban befolyásol. Meg kell azt is jegyezni, hogy a szigorú feltételek azért fel. Ennek kell fedeznie a bank költségeit, nyereségét, továbbá hitelezési veszteségeit, valamint az ilyen veszteség leírására (pótlására) szolgáló, úgynevezett céltartalék képzését is. S ehhez jön még az MNB által előírt kötelező tartalékképzés is. Ráadásul számos bank az intézményépítés, a hálózatfejlesztés, a számítógépesítés szakaszában van, így a pénzintézetek magas költséggel dolgoznak. Remélhetőleg a jövőbeni minél nagyobb megelégedésünkre. Nos, ezért magasak a hitelek, s ezért alacsonyak a betéti kamatok. Természetesen a lakossági betétállományt - a korábban említettek miatt - növelni szándékoznak a pénzügyi szervek. Egyik megoldásként a forrásadó A lakosság pénzintézeti megtakarításaira és hiteleire vonatkozó nettó átlagkamatok alakulása* 32.00% 28.00% 24.00% 20.00% 16.00% 12.00% 8.00% hitel k amatok | 's\betéti k amatok Forrás: MNB 1992. dec. 31. 1993 márc. 31. 1993. jún. 30. 1993. szept. 30. * A hó végén érvényben lévé kamatok a hó végi állománnyal súlyozva szükségesek, mivel a bank nem a saját, hanem a betétesek pénzét helyezi (nyújtja hitelként). Visszatérve a kamatra. A hitelezési kamatok az elmúlt két évben stagnáltak - lakossági hiteleknél! -, s lényegében 27-28 százalék körül mozogtak átlagosan. Ezzel szemben a betétek után fizetett hozam átlagosan 10 százalékpontot zuhant. A «különbség, melyet a bank „vág zsebre”, azonban sok mindenre kell. Ez a bizonyos „zsebre vágott” pénzt, a kamatrést, a bank nem tetszés szerint használja Vállalatok és vállalkozások kereskedelméhez Mi fán terem a faktoring? Alternatívát kínál a rövid lejáratú hitelekhez A címben szereplő kérdés több szempontból is indokolt. Ugyanis nemcsak az átlag újságolvasó számára ismeretlen ez az üzlettípus, hanem - valljuk meg őszintén - sok vállalat, vállalkozás pénzügyi vezetője sincs pontosan tisztában e fogalom jelentésével. Gyakran találkozhatunk ugyanis olyan pénzügyi szakemberekkel, akik likviditási gondjaik megoldását kizárólag a hitelfelvételtől várják. Kevesen tudják, hogy a faktoring segítségével, a hitelnél kedvezőbb kamatfeltételekkel a likviditási probléma megoldható, ráadásul úgy, hogy közben a legjobb üzleteket bonyolíthatjuk. Ez a Magyarországon kevéssé ismert finanszírozási forma, sok más „társához” hasonlóan az Egyesült Államokból indult, ahol már az 1960-as években 5 milliárd dollár értékű kinnlévőségeket kezeltek e módon. De mit is jelent ez a szó valójában? Mindazon rövid lejáratú követelések engedményezését, amelyek áru szállításából, szolgáltatások nyújtásából erednek. (Kicsit másképp: refinanszírozási forma a rövid lejáratú hiteleknél, melyek az állandó üzletmenetben a kereskedelem megfelelő bonyolításához szükségesek.) A faktorálás tehát nem a követelés megvásárlását, hanem annak az eladó részéről a faktorra történő engedményezését jelenti. Ez tehát egy olyan finanszírozási lehetőség a vállalatok számára, melynek során a bank partnerei részére - rulírozó jelleggel - hitelkeret áll a rendelkezésre. A bank e keret terhére fogadja és faktorálja a számlákat. A bank vagy a faktorálással foglalkozó társaság elsősorban olyan cégekkel igyekszik kapcsolatot kialakítani, melyeknél a szállító és a vevő rendszeres forgalmat bonyolít le egymás között. Mind a szállító, mind a vevő bonitását megvizsgálják, s elsősorban a vevő hitelképességét figyelembe véve megállapítják azt a hitelkeretet, mely alapján a szállítóval és vevővel a keretszerződés egyaránt megköthető. Előny a szállító számára:- Biztos forrást jelent azáltal, hogy a bank rendszeresen faktorálja (az adott keretösszegen belül) a számlákat.- Időben jut a pénzéhez, a bank közbeiktatásával kiküszöböli a késve fizetés kockázatát.- Tervezhetőbbé válik az árbevétel befolyása, javul a cég likviditási helyzete. Előny a vevő számára:- Hosszabb távon, rendszeresen fizetési haladékot kap és kedvező finanszírozási lehetőségekhez jut a kamatköltségek megosztása révén. A konstrukció menete: 1. ) A szállító elküldi számlát a vevőnek; 2. ) A vevő az áru átvételét igazolja a megkapott számlán, és ez után megküldi a banknak. 3. ) A bank általában 2-3 napon belül kifizeti a számla 70-100 százalékát a szállítónak. Ekkor kezdődik a faktoring futamideje, melynek során a vevő 30-90 nap fizetési haladékot kap a banktól. 4. ) Esedékességkor a vevő átutalja a számla összegét a banknak. 5. ) A bank elszámol a szállítóval: költségei levonása után rendezi a számla végösszegét (tekintettel arra, hogy a gyakorlatban általában 70-80 százalékos előleget fizetnek a bankok a szállítónak). Majd ezt követően elszámol a vevővel is: beszedi tőle a fizetési haladék napjaira eső kamatköltséget. Természetesen a faktoringgal foglalkozó egyes intézményeknél a konkrét gyakorlat ettől eltérően is alakulhat, de egy átlagos faktoringüzlet a fentiek szerint alakul. Végeredményben megállapítható, hogy a faktoring azon üzletek közé tartozik, ahol valamennyi résztvevő megtalálhatja a számára előnyös vonásait egy ilyen típusú szerződésnek, hiszen a szállító azonnal a pénzéhez jut, a vevő fizetési haladékot kap, ráadásul a költségeket meg tudják osztani egymás között. Ezek a költségek jelentik a lebonyolító hasznát egyben. Ma még ilyen jellegű tevékenységgel kevesen foglalkoznak megyénkben, s ezen kevesek egyike a Merkantil Bank Rt. Hogyan indítsunk mezőgazdasági kisvállalkozást? Ha már az ötlet és a példa megvan, legfeljebb pénz és kitartás kell hozzá. S mi a véleménye minderről egy amerikai szakembernek? Erről és hasonlókról kérdeztük a héten Szolnokon járt professzor dr. Craig A. Buckhoutot, aki az Egyesült Államokból, New York állam egyeteméről érkezett és a megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda, a Vállalkozó Társadalom Kultúrájáért Alapítvány (Szolnok), valamint a Magánvállal-' kozásokat Fejlesztő Központ szervezésében zajló tanfolyam előadójaként jött el.- Gondolom, ismert Magyarország mezőgazdasági helyzete.- Elsősorban különböző írott anyagokból ismerem Magyarország mezőgazdaságát, s ezek zöme a szerkezeti átalakulással foglalkozott. Egyébként az ügyben természetesen teszünk lépéseket. így egyik kollégám tájékozódni jött, s végiglátogatott néhány üzemet, termelőt. Mindezt azért, hogy megállapíthassuk, hogyan segíthetünk a magyar mezőgazdaságon, hogy járulhatunk hozzá a fejlődéséhez.- Magyar szemmel jelentősen különbözik az USA-beli helyzet a miénktől. Más a környezet, más a fejlődési lépcső...- Tényleg különböző, azonban nagyon sok a hasonlóság is.- Alapvető különbségen a környezeti tényezőket gondoljuk, s ezek kizárólag a gazdasági környezetre vonatkoznak.- A különbségek így megvannak, azonban mi példákat kívánunk átadni a hallgatóságnak a gyakorlatunkból. Ezek között említem például azon kérdéseket, hogy mi a működőképes elgondolás, az hogyan valósítható meg. Ezek után a hallgatók kiválogathatják a számukra megfelelőeket, egyben eldönthetik, hogy teljes egészében adoptálják-e a példát.- 5 mennyire adoptálható, alkalmazható egy-egy példa a magyar viszonyokon belül?- Ezen én is elgondolkodtam. Úgy érzem, az alapkérdések itt is hasonlóak, mint nálunk, Amerikában. Ez vonatkozik a kockázatvállalásra, a finanszírozási, hitelezési kérdésekre is. Hasonlóak a problémák is, amik közül az adót megemlíteném. Egy vállalkozás indítása itt is ugyanolyan kérdéseket hoz felszínre, mint az USA-ban, legfeljebb nálunk több példa van, melyből tapasztalatot lehet meríteni.- Lényegében akkor nem konkrét kérdésekre kívánnak válaszolni, hanem...?- A helyes kérdések kialakításában kívánunk segítséget nyújtani és ezen kérdésekre a válaszok megadásához szükséges tennivalókat foglaljuk öszsze. * * * A tanfolyam résztvevői között - az előadótól szinte függetlenül - vita alakult ki többször. Ám az Amerikából érkezett szakember a viták lezárására egy mindenki számára hasznos gondolatot fogalmazott meg: „Ne azt nézzük, hogy most hol tartunk (s ezért ki és miben hibás), hanem azt, hogyan léphetünk tovább.” Termőföldárverések megyénkben Jászberény, művelődési ház (Kossuth Mgtsz) Mezőhék, művelődési ház (Táncsics Mgtsz) Mezőhék, művelődési ház (Tiszaparti Mgtsz) Zagyvarékas, művelődési ház (Béke Mgtsz) Kenderes, művelődési ház december 15-17. december 17. december 17. december 20. december 17. 9.00 9.00 13.00 9.00 13.00 csökkentése alapján válik ez lehetségessé. Ezt szolgálja az Országgyűlés által elfogadott törvény, melynek alapján 1994. januárjától a 20 helyett csak 10 százalékos lesz a forrásadó mértéke. (Magyarul a kifizetett kamatösszeg 10 százalékát kell adóként befizetni. Egyébként ezen megmaradó kamatmenynyiség az úgynevezett nettó kamat.) A másik lehetőség a betéti kamatok növelése, ehhez az MNB már megtette lépéseit, melyet - reméljük - rövidesen érzékelhetünk a kereskedelmi bankoknál is. (Forrás: MNB, KSH) Segítség a kárpótoltaknak Amit a kárpótlási jegyről tudni kell Bár egyre több hír lát napvilágot arról, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a kárpótlási jegyek felhasználására, mégis az érdekeltek többsége a részletkérdésekben tanácstalan. A napi és a szaksajtó sokat tesz azért, hogy a hírek időben eljussanak az érintettekhez. A tévé és a rádió különböző műsorai szintén rendszeresen foglalkoznak a témával. Mind ez ideig ennek ellenére hiányzott egy olyan összefoglaló jellegű tájékoztató kiadvány, amely részletesen ismerteti a kárpótlási jegy felhasználásával kapcsolatos valamennyi tudnivlót. A füzet olyan kézikönyvnek fogható el, amely az általános ismeretek mellett gyakorlati, naponta felhasználható információkat is tartalmaz, telefonszámokkal, címekkel kiegészítve. A füzet borítólapja A kiadvány kísérletet tesz arra, hogy néhány hasznos tanáccsal lássa el a kárpótlási jegy-tulajdonosokat befektetési döntéseik előtt. E tanácsok arra szolgálnak, hogy segítsenek az eligazodásban, és megkíméljék a tájékozatlant attól, hogy elkótyavetyélje nehezen megszerzett értékeit. Amit a füzetecske tartalmaz:- kárpótlási jegyek árura cserélése;- felhasználási lehetőségei: életjáradék, lakás-föld vásárlás;- befektetés, értékpapír;- felhasználása a privatizációban;- kik jogosultak a kárpótlási jegyek kiadására. További információ: ÁVÜ Megyei Irodája Technika Háza Szolnok, Kossuth u. 4. Telefon: 56/425-524 Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.12.10-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1993. dec. 10-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,00 99,40 0,62 _ 1994/B 93,89 93,12 17,12 24,94 1995/A 89,07 87,84 3,03 23,34 1995/B 89,11 87,83 1,30 23,14 1995/C 93,25 92,40 14,96 24,69 1995/F 91,39 90,28 7,50 23,87 1995/G 94,32 93,11 6,52 23,65 1995/H 94,39 93,13 4,86 23,48 1996/A 88,67 86,80 15,69 21,94 1996/B 91,51 90,07 15,44 22,87 1996/C 91,35 89,89 14,53 22,82 1996/F 90,81 89,20 9,92 22,56 1997/C 87,88 85,95 14,01 21,77 1998/A 100,10 99,50 13,23-Magyarázat: Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam-' kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás - napjáig felhalmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték %-ában.) Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.
