Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
1993. december 10., péntek Hazai tükör 5 • « « egyszerűen minden • Rendetlenségek a kárpótlásban? • Cégek a Fidesz körül? • Adócsökkentés részvénnyel? • Bankok: Szabó kontra Szabó? KIÁLLÍTÁS A NÉPTÁNCCSOPORTRÓL. A jászkiséri művelődési ház emeleti folyosóján színes fényképeken mutatkozik be a helyi néptánccsoport. (-Mészáros-) Variációk a pop-artra Varációk a pop-artra - fejezetek a magyar művészetből 1950-1990 címmel nyílt kiállítás tegnap az Emst Múzeumban. A retrospektív tárlat áttekintést ad a tipikusan XX. századi, „népszerű művészet” magyarországi történetéről. A bemutatón többi között grafikák, textilek, festmények, szobrok, iparművészeti alkotások tekinthetők meg. A műveket múzeumok, az alkotók és műgyűjtők bocsátották a bemutató rendelkezésére. A pop-art témája és anyaga a mindennapi, a realitás, amellyel a fogyasztó polgár naponta találkozik például a szupermarketban, a lakásában, az utcai plakátokon, a színes magazinok hasábjain. Az új művészeti irányzat az 1950-es években hódította meg az európai kontinenst. A pop-art magyarországi térhódítása az 1960-as második felében indult meg. A honi alkotók munkáiban tetten érhetők a nyüzsgő nagyvárosi életérzésen túl a vidéki sajátosságok, a letűnt polgári kultúra elemei is. A tárlat 1994. január 16-áig tekinthető meg a Nagymező utcában. (MTI) Depardon filmjei az Örökmozgóban Raymond Depardon francia filmrendező alkotásait mutatják be az Örökmozgó Filmmúzeumban péntektől. A dokumentumfilmek között szerepel a Jan Palachról, az 1968-as prágai bevonulás ellen önkéntes tűzhalállal tiltakozó diákról szóló alkotás. A Csád című négy részből álló mű a helyi harcokat, a túszok életkörülményeit ábrázolja. Játékfilmjeinek egyike önéletrajzi ihletésű. Címe: Empty Quarter - Egy nő Afrikában. (MTI) A nemzeti szellem ébrentartása Lokálpatrióta, aki elsőként jelentkezett Beszélgetés a Vitézi Rend megyei kapitányával Az Új Néplapban október végén tettük közzé a felhívást, hogy a Damjanich Múzeumban január 22-én megnyíló „Hol élünk?” című kiállításra hétfőnként jelentkezhetnek szolnoki lakosok két világháború közötti tárgyaikkal vagy bejelentéseikkel. A Szolnok város öt-hat évtizeddel ezelőtti életéről, mindennapjairól szóló kiállítást így szeretnénk szemléletesebbé tenni, a déd- és nagyszülők korát személyekhez, családokhoz is kötődő tárgyak segítségével akarjuk megidézni a jelen és a jövő érdekében. Ami azt illeti, a szolnoki lokálpatriotizmus nemigen gerjedt fel, de már vannak jelentkezők. Pedig a tárgyak kölcsönzése olyan haszonnal is jár, hogy restaurátoraink megújítják a tárgyakat, ha a kölcsönző ehhez hozzájárul. De szóljunk az első jelentkezőről ! Gulyás Laci bácsit sokan ismerik Szolnokon. 84. évében jár, családjának ősi gyökerei és kiterjedt rokonsága van a városban. Ha nem bontották volna le Pillangó utcai szép házát, Gulyás Lászlót sokan ismerik Szolnokon amelyet építőmester (pallér) apósa alkotott, minden bizonynyal egy egész kiállítást tölthetett volna meg tárgyakkal. így töredékeket ajánlhatott csak fel a családi hagyatékból: régi órát, a nagyapai karosszéket, felesége fodrászszalonjának üzleti iratait, Faragó könyvkötő bekötötte könyveit, régi újságokat, fotókat, evőeszközöket. S megválik ideiglenesen attól a dohányosdoboztól is, amely mellett üldögélve ma is pipára gyújt, beszélget egyre fogyó barátaival, kortársaival, s egyre népesebb családjának tagjaival. Minden tárgynak története van, s ezek rögzítése Szolnok város életének egy kis darabját eleveníti meg. A régi üzleteket, kereskedőket, embereket, a piacot, a kenyérsütőket. Tárgyai másoknak is mesélni fognak. Reméljük, sokan követik példáját, olyanok, akik Szolnokért tenni akarnak! Szemafor Alapítvány A Vitézi Rend hosszú idő után először Horthy Miklós kormányzó végtisztességén jelent meg a nagyobb nyilvánosság előtt, ahol az első beszédet vitéz Radnóczy Antal nyugalmazott alezredes, a Vitézi Rend országos főkapitánya tartotta. Miután erről a szervezetről ma elég keveset lehet tudni, megkértük dr. vitéz Kovács Tibor nyugalmazott őrnagyot, a rend Szolnok, Hajdú és Szabolcs megyei kapitányát, pár szóval tájékoztassa olvasóinkat a testület mai helyzetéről Magyarországon.- A Vitézi Rendnek, melyet a kormányzó úr alapított, vezetése még mindig Münchenben van, de már Magyarországon is bejegyezték a múlt év februárjában, létrejött a hazai tagozata. E mellett betagozódik egy nemzetközi szervezetbe, melynek a lovagrendek a tagjai, rajtunk kívül például a johanniták és a máltaiak, és valamennyinek a közös vezetője az angol királynő férje. Itt valamennyi lovagrend azonos joggal bíró tag, és olyan nagy az összetartás, hogy ünnepélyes alkalmakon valamennyi lovagrend elküldi a Dr. vitéz Kovács Tibor képviselőit a másikhoz. A Vitézi Rend magyar tagozatának egyrészt saját jogon lehet valaki tagja, mint én is, s ők általában már korosabb emberek. Ahhoz, hogy valaki ilyen alapon felvételét kérhesse, a háborús kitüntetések közül legénységi állomány esetén legalább a Nagyezüst Vitézségi Éremmel kell rendelkeznie, hadnagynál egy Signum Laudis, főhagynagynál a' Lovagkereszt birtoklása a feltétel. Ilyen alapon az én körzetemből most hat embert fogunk avatni. Tagok lehetnek azok is, akik 1956-os érdemeiket megfelelő módon tudják igazolni. A másik kategória, ami szerint valaki a rend tagja lehet, az öröklés. Ez eredetileg az elsőszülött fiúra terjedt ki, az új kódex szerint ez kiterjed a másodszülött fiúkra és leányokra is, továbbá házasságkötés révén is kérheti valaki a felvételét. A kormányzó úr akarata annak idején az volt, hogy a rend időtlen időkig fennálljon, és az utánpótlásról folyamatosan kell gondoskodni. A szervezeti léten túlmenően a Vitézi Rendnek volt egy olyan funkciója is a háború előtt, hogy a nemzeti szellemet ébren tartsa, egy követendő eszményt mutasson a ifjúságnak. Ezt mi jelenleg is fontosnak tartjuk, és erről az új kódex is rendelkezik. Van egy nemzetvédelmi tagozatunk, és mivel szeretnénk, ha nem öregedne el a Vitézi Rend, gondot fordítunk az ifjúság nevelésére is. Szathmáry István Csereprogram-egyezményt írtak alá Nemzetközi együttműködés a felsőoktatásban Közép-európai egyetemi csereprogramról szóló megállapodás jött létre Budapesten Ausztria, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia között. A Cseh Köztársaság képviselője megfigyelői státusban jelent meg az okmány ünnepélyes aláírásán. Kifejezte érdeklődését Görögország, Horvátország, Olaszország, Svájc és Ukrajna is. A Közép-európai Kezdeményezés keretében létrejött program - angol elnevezéssel Central European Exchange Programme for University Studies (CEEPUS) - alapgondolata, hogy devizamentes cserealapon felélessze, fejlessze a közép-európai forradalmi változások folytán az évtized fordulója környékén sajnálatosan megszakadt egyetemi, főiskolai kapcsolatokat - ismertette az ünnepélyes aláírás alkalmával Mádl Ferenc, aki magyar részről látta el kézjegyével a megállapodást. Kultuszminiszterünk ünnepi beszédében mérföldkőnek nevezte a csereprogram aláírását. Mint megfogalmazta, a tudomány egyetemes, és az egyetemesség igényli a nemzetközi együttműködést. Külön értéket ad a csereprogramnak, hogy a felsőoktatás, a tudomány terén elvezeti a népeket más országok értékeinek megismeréséhez is, fogalmazott a miniszter. Mádl Ferenc kitért arra, hogy a program nyitott, és egyben reményét fejezte ki, hogy a jövőben minél több ország csatlakozik hozzá. Ugyancsak nagy jelentőségűnek értékelte a program létrejöttét az okmány aláírásakor Erhard Busek, Ausztria tudomány- és kutatásügyi minisztere. Mádl Ferenc a rendezvény utáni nyilatkozatában elmondta, a programban egyetemi és főiskolai hallgatók és oktatók egyaránt részt vehetnek graduális és posztgraduális képzésben. (MTI) Január elsejétől lépnek életbe a változások Amit levonhatunk az adóalapból, és amit nem Változik a személyi jövedelemadózás rendje 1994. január elsejétől. 100 ezerről 110 ezer forintra nő az egy évre szóló adómentes jövedelemhatár, emellett számos új adókedvezmény is életbe lép. Minderről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető-helyettese, dr. Mészáros Gyuláné a következőket mondta:- 1994-től megszűnik az alkalmazotti adókedvezmény, ami havi 200 forint adólevonást jelent még az idén, s ugyancsak megszűnik a nyugdíjasok 108 ezer forintos kedvezménye, hiszen jövőre amúgy is 110 ezer forintig nem kell adózni. Jövőre viszont azok az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők, akik tevékenységükkel kapcsolatos hitelszerződést kötnek, az adott évben esedékes kamat 25 százalékát leírhatják az adójukból. Növekszik a gyermekek után járó kedvezmény is: egy és két gyermek esetében havi 400 forintot lehet leírni gyermekenként, három vagy több gyerek után 600 forint havi adókedvezmény jár a szülőnek, a gyermek eltartójának. Ez érvényes a súlyosan fogyatékos gyermekek esetében is. A kedvezményt az a szülő, eltartó veheti igénybe, aki családi pótlékra jogosult.- Közvetlenül az adót csökkentő tételek mellett vannak olyan kedvezmények is, amelyek az adó alapjának számító összjövedelmet csökkentik.- A főbb változások e téren a következők: az alapítványok, közérdekű kötelezettségvállalások céljára 1994-től csak az előző évben fizetendő személyi jövedelemadó feléig terjedhet az adóalapból levonható pénzadomány. Ha az adózó súlyos testi fogyatékos (a Népjóléti Minisztérium rendeletében meghatározott kört kell ebbe a kategóriába sorolni), akkor a ma érvényes havi 2000 forint helyett 1994-től 3000 forintot vonhat le adóalapjából. Teljesen új a kedvezmények sorában, hogy a jövő évtől minden magánszemély levonhatja adóalapjából az általa fizetett 10 százalékos társadalombiztosítási járulékot, amely a nyugdíj- és egészségbiztosítás összege. 1994. szeptember 1-jétől ugyancsak adóalapot csökkentő tétel lesz a tandíj is. Fontos megszorítás: csak az első, alapképzettséget adó végzettség megszerzéséhez és csak az oktatási törvény végrehajtási rendeletében rögzített tandíj mértékéig lehet igénybe venni ezt a kedvezményt. A jövedelméből az vonhatja le a tandíjat, aki fizeti, tehát a tanulón kívül a hozzátartozókra (családtagokra) is érvényes a kedvezmény.- A törvényalkotók szándéka volt, hogy segítsék a családok lakáshoz jutását.- Lakásépítéshez vagy új lakás vásárlásához a jövő évtől új adóalap-csökkentő kedvezmények társulnak. Aki 1993. december 31. után e célra pénzintézeti kölcsönszerződést köt, az az adott évben legfeljebb 60 ezer forintig levonhatja az adóalapjából mind a törlesztett részleteket, mind annak kamatait. Lakásbővítés esetére is született egy új típusú kedvezmény: a törlesztőrészleteket évi maximum 30, illetve 40 ezer forintig lehet leírni az adóalapból. Ez a kedvezmény akkor jár, ha a lakás bővítésével a méltányos - a kormány rendeletében rögzített mértékű - lakásigényt elégítenek ki, és meghatározott időn belül (1-5 év) a család létszáma egy, illetve két fővel növekszik. Ferenczy Europress
