Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-10 / 288. szám

1993. december 10., péntek Hazai tükör 3 A vállalkozók optimisták A vállalkozók nagy többsége az idei évre a tavalyinál valami­vel kisebb teljesítményt való­színűsít, viszont 1994-re növe­kedést prognosztizál - állapítja meg a Gazdaságkutató Rt. most elkészült jelentése, amelyet a Magyar Gazdasági Kamarával közösen készítettek el. A felmé­rés eredményét tegnap Tolnay Lajos, az MGK elnöke és Vér­tes András, a GKI Rt. igazga­tója ismertette. Több mint 8 ezer jogi szemé­lyiséggel rendelkező gazdasági társaságot kerestek meg, akik közül 1200-an válaszoltak a kérdőívekre. Eszerint termelés­­növekedést az idén elsősorban az építőipari és a távközlési te­rületeken működő vállalkozá­sok prognosztizálnak. Jelentő­sen csökken viszont az élelmi­szer-gazdaság, a szállítás és né­hány szolgáltatás teljesítménye. A korábbi évek hasonló felmé­réseitől eltérően az export bőví­tésével kapcsolatos vállalati szándékok jóval bizonytalanab­bak és szerényebbek. A válasz­adók jövőre kedvezőbb hely­zetet valószínűsítenek, mint amit a kutatók a makrofolyama­­tokból levezetnek. Vélhetően emögött az áll, hogy még min­dig jelentős mozgástere van a termelés nélküli jövedelemki­egészítésnek, illetve a vagyon­felélésnek. (MTI) Szántás a hóban y' > a / jt* ^ J.W* ' y'-Y I ■ /-2» a | . 4 ii % y 1 ■■■ -v4. i# «-, 1____ irv,rwrTí>f^K Három hete fehér hótakaró borítja a határt, ennek ellenére megyeszerte folynak az aktuális mezőgazdasági munkák a még megműveletlen földeken. Felvételünk Bánhalma határában örökítette meg szántás közben ezt a korszerű erőgépet. (Mészáros) Szülésznők, védőnők helye az egészségügyben Az elmúlt években az egész­ségügy átalakulásánál mindig az orvosok helyzete, problémái kerültek előtérbe, és sokkal ke­vesebb szó esett az orvosok munkáját segítő egészség­­ügyiek gondjairól. Ezért a re­form során a jövőben elsősor­ban ez utóbbiak helyzetének megoldására kell helyezni a fő hangsúlyt - mondta Pusztai Er­zsébet népjóléti államtitkár a szülésznők és védőnők IV. or­szágos konferenciájának teg­napi megnyitóján, Budapesten. Az államtitkár rámutatott: Magyarországon ma számos olyan feladatot orvos lát el, amelyet más, főiskolát végzett szakdolgozóknak kellene elvé­gezniük. A helyzet megváltoztatásá­hoz elsősorban új képzési rend­szerre van szükség. Mindehhez már elkészült a koncepció, sőt el is indultak az ilyen irányú képzések. Ugyanakkor nagyon lényeges annak tisztázása, hogy például a szülészeti osztályokon milyen feladata és felelőssége van a szülésznőnek, illetve mi­ben dönthet önállóan a védőnő. (MTI) Nő a kárpótlási jegyek árfolyama Tovább bővül a részvénykínálat A kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama folyamatosan növek­szik, és jelenleg az év elejei 50 százalék körüli árfolyammal szemben már 80 százalék kö­rüli, ez pedig jelzi, hogy meg­nőtt a befektetők bizalma a kár­pótlási jegyek iránt - mondotta Pongrátz Tibor államtitkár. Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) eddig megközelítőleg 80 milli­árd forint címletértékű kárpót­lási jegyet bocsátott ki, az ÁVÜ pedig november közepéig 13,1 milliárd forint címletértékű kár­pótlási jegyet vett át. Az államtitkár kifejtette: a kárpótlási jegy megerősödése több tényező együttes hatására jött létre. Részben köszönhető annak, hogy a vagyonügynök­ség egyenletes kínálatot vonul-Ismeretlen Csontváry-kép tat fel, és egyre több privatizá­ciónál fogadja el a kárpótlási jegyet fizetőeszközként. A jövőben tovább szélesedik a kárpótlási jegyekkel szembeni részvénykínálat. Decemberben és januárban az Állami Va­gyonkezelő Rt.; később pedig ismételten az ÁVÜ tulajdoná­ban lévő cégek részvényeinek kárpótlási jegy ellenében tör­ténő cseréjére lesz lehetőség. A közeljövőben ajánlják fel a Ba­ranya, a Hajdú, illetőleg a Veszprémtej előreláthatóan is­mét vonzó papírjait. Az ÁV Rt. pedig a Biogal, az OTP, a Hun­­garopharma, a Szikra Lap­nyomda, az Antenna Hungária, az Alkaloida, valamint a Hu­mán Oltóanyag alaptőkéjének 5-10 százalékát ajánlja fel kár­pótlási jegyek ellenében. (MTI) Neves hazai mesterek - el­sősorban a XX. századi ma­gyar piktúra alkotóinak - mű­veit tekinthetik meg az érdek­lődők a MOM Művelődési Házában csütörtökön nyíló ki­állításon. A Galerie Blitz árve­rés előtti tárlatán többek között Szinyei Merse Pál, Glatz Osz­kár, . Aba Novák Vilmos, Scheiber Hugó képei látha­tók. A két és fél száz festmény kikiáltási ára 10 ezer és félmil­lió forint között mozog. A Galerie Blitz téli bemuta­tójának szenzációja egy Csontváry-kép. Csontváry ezen festménye ez ideig isme­retlen volt a művészettörténet előtt is. Az 1890-es évek első felében készült műalkotás egy piros ruhás gyereket ábrázol. Egy magángyűjteményből több Csontváry-műnek hitt al­kotás közül csak erről bizo­nyosodott be, hogy a művész festette.. Az alkotás hitelesíté­sét a pécsi Csontváry Múzeum, illetőleg a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei végezték el. A piros ruhás gyermek cí­met is végül a művészettörté­nészek adták a műnek, a kép témája alapján. A festményt első ízben nézheti meg a nagy­­közönség. (MTI) Látlelet ■■■■■■■■■■■■■■■ Egy megnyugtató tagadás Csak a megfelelő statisztikai mutatószámokat kell kiválasz­tani, s akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy Svájcban élünk. Mert tagadhatatlanul impozáns tornatermek épültek azokban a falvakban is, ahol sokkal kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak. Ennél még egyszerűbb az eljárás, ha olyan lakóházakat veszünk sorba egy-egy településen, melyek kívül-belül fényűzőek. S megejtő vagy kevésbé megejtő bájjal hivatkozhatunk arra, hogy a fejlődés megindult. Távol áll tő­lem, hogy konkrétan megnevezzem a költőből lett politikust, akin egy óvatlan pillanatban az az érzés hatalmasodott el, hogy vidéki útján Svájcban jár. Ha így gondolja, minden bizonnyal a meggyőző példák egész sorát tudná felvonultatni. Csak éppen az a kérdés, mennyire lenne hihető okfejtése. Nem is csupán azért, mert a szegénységtől viszonylag könnyű elhatárolódni (feltéve, ha valakinek elegendő vagyona van), hanem a politikai látószög változékonysága miatt. A látomásos gondolkodásra és szemléletmódra a közelmúltból is felidézhetők esetek. Mikor nem a valóság volt fontos, hanem - egy ismert verssortöredéket felhasználva - legfeljebb annak égi mása. Holott az illúziók menthetetlenül szertefoszlanák, ha több­nyire azok hisznek benne, akik valamilyen magasztos vagy ke­vésbé magasztos érdek alapján kénytelenek a társadalmi való­ságot elleplezni. S ennek fényében a nyomor, a nélkülözés, a csökkenő átlagéletkor bizonyítékai egyszerűen értelmüket vesz­tik. Vágyképek vetülnek ki a hétköznapokra, melyek segítségé­vel - ha valaki kellően elfogult - könnyen a józan ész által többé meg nem közelíthető érzelemállapotba kerülhet. Akaratán kívül is, jóllehet ez a körülmény semmitől sem menti fel. Mert kegyes hazugságok a politikában nem léteznek, vagy ha léteznek is, ezek mélyén rendszerint a tudatos félrevezetés szándéka rejlik. A haldokló figyelmét ugyan ideig-óráig el lehet terelni elkerül­hetetlen végzetéről, vagy akár arról is meggyőzhető, hogy nem­sokára egészséges lesz, de a felnőtt állampolgárokat aligha ér­demes csalóka látszatokkal hitegetni. A szaporodó meglepeté­sek és elragadtatások amúgy sem a komor valóság égi másából szüremkednek vissza. Ha bárki ebben reménykedik, vagy ép­penséggel arra gondol, hogy a rendszerváltozást kísérő politikai színjáték foszladozó díszletei mögé még mindig kevesen lát­nak, múlhatatlanul a megnyugtatónak látszó tagadás csapdájába esik. Akárcsak az úgynevezett rosszlányok, akik korábbi életü­ket utólag mindig másként látják. Kerékgyártó T. István Jól vizsgázik a G-H-villamos Jól vizsgázik Debrecenben a Ganz-Hunslet Rt. villamos-pro­totípusa, amely augusztus óta jár futópróbán. Az eddig meg­tett 9300. kilométer alatt a ^vil­lamos a vártnál is kedvezőbb tu­lajdonságokat mutat a futásmi­nőség és fékút szempontjából. Kiss József, a Ganz Hunsiet Vasúti Járműgyártó Rt. igazga­tója elmondta, hogy a követ­kező hetekben a futópróba ta­pasztalatai alapján a jármű megkaphatja a hatósági üzembe helyezési engedélyt, az év vé­gén pedig Debrecen lakossága már használhatja az új villa­most. Ezzel egy időben köti meg a szerződést a járműgyártó és Debrecen önkormányzata a további villamosok szállításá­ról. Az öt járművet a szerződés­­kötéstől számított egy éven be­lül szállítaná a gyártó. A város terveiben összesen 21 villamos szerepel, amelyek­kel végrehajtanák a járműpark teljes cseréjét. (MTI) Megbírságolták a Matáv Rt.-t Bővül a nonprofit szervezetek köre Társaságokat alapítanak közpénzekből ü <3 Olaszország - Ravasdetto. Szállás: Jó minőségű apartman­okban. Részvételi díj személyenként egy hétre: 7.517 Ft-tól. Telepített síedzőt biztosítunk. Az IBUSZ január 8-tól minden szombaton expressz autóbuszt indít a ravasdettoi síterephez. Ara oda-vissza útra: 2.200 Ft-tól. Olaszország • Piancavallo. Az egyik legszebb fekvésű olasz síparadicsom, Budapesttől 600 km-re. A különböző nehézségi fokozatú pályákon 18 sífelvonó üzemel. Elhelyezés: apartmanokban, 7 éjszaka/fő 6.120 Ft-tól. Ausztria, Möltall-Flattach. Részvételi díj személyenként egy hétre:- jó minőségű apartmanokban 11.226 Ft-tól,- szállodában, félpanziós ellátással: 23.940 Ft-tól,- Gasthofban, félpanziós ellátással 20.800 Ft-tól Telepített síedzőt biztosítunk. Az IBUSZ január 8-tól minden szombaton expressz autóbuszt indít a mölltali síterephez. Ara oda­­vissza útra: 2.100 Ft-tól. Felvilágosítás és jelentkezés irodáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási irodában. HUNGARIAN TRAVEL COMPANY VISSZA ICY MOSOLLYAL Az alaptevékenységüktől függően, eddig élesen kettévált a gazdálkodási célból létrehozott és a közcélú, úgynevezett non­profit szervezetek szabályozása. Egyre gyakoribbá vált, hogy az alapítványok, egyesületek részben üzleti tevékenységet is foly­tattak, ez pedig már szükségessé tette a szabályokon való változ­tatást. 1994. január 1-jétől bővül a nem nyereségorientált szer­vezetek száma, és az egyesületektől, alapítványoktól különválik a „köz”-alapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, valamint a fogyasz­tók megtévesztése miatt 3 millió forint bírság megfizetésére köte­­lezete a Matáv Rt.-t a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa. Az eljárás állampolgári kezde­ményezésre indult. A határozat szerint a Matáv megsértette a versenytörvényt, amikor arról tá­jékoztatta a telefonáthelyezésre váró előfizetőket, hogy ameny­­nyiben nem csatlakoznak az önerős hálózatfejlesztéshez, ak­kor csak annak lezártát követően juthatnak telefonhoz. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek számít az is, hogy a Matáv kö­zölte: az önerős fejlesztéshez csatlakozott előfizetőknek a ko­rábban befizetett beruházási hozzájárulást csak a telefon fel­szerelését követően fizeti vissza. Iparművészeti fesztivál A világszínvonalon tervező, de nehéz anyagi helyzetben lévő magyar iparművészetre szeretné irányítani a figyelmet az Art Revue Budapest, ’93 nevű nemzetközi iparművészeti fesztivál, mely tegnap kezdő­dött a Budapest Kongresszusi Központban. A négynapos ren­dezvényen félszáz alkotói mű­hely mutatkozik be az iparmű­vészet, az ipari formatervezés, a csomagolástechnika és a kör­nyezettervezés témakörében. Továbbra is megmaradnak polgári szervezetek az egyesüle­tek és az alapítványok, de csak közalapítványokat hozhatnak létre az államigazgatási szer­vek, így az Országgyűlés, a kormány és a helyi önkormány­zatok. Abban az esetben van erre mód, ha a közfeladat egyér­telmű, például helyi oktatási igény megoldása. Eddig a betéti társaság, köz­kereseti társaság vagy a gazda­sági munkaközösség ki volt zárva ebből a jogkörből, de a következő évtől jogi személyi­ség nélküli gazdasági társasá­gok is létrehozhatnak magán­­alapítványokat. Továbbra sem lehet azonban elsődlegesen gazdálkodási céllal alapítványt bejegyeztetni. Új előírás, hogy legalább annyi vagyonnal ren­delkezzen az alapítvány, amennyi céljai megvalósításá­hoz szükséges. Az alapítványo­kat, egyesületeket, a bíróságok tartják nyilván, a Ptk. szabályai vonatkoznak rájuk, valamint az egyesülési jogról alkotott és a társasági törvény írja elő műkö­désüket. A köztestület önkormányzat­tal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását törvény rendeli el. Ilyenek többek között a Magyar Tudományos Akadémia és a gazdasági kamarák is. Az alapítványok, egyesüle­tek, ha gazdasági tevékenységet is végeznek, annak nagyságától függően gazdasági társaságot vagy egy új, köztes szervezetet: közhasznú társaságot (kht.) kell alapítaniuk. A kht. olyan non­profit szervezet, mely alapve­tően társadalmi szükséglet ki­elégítésére szolgáló tevékeny­séget végez, vagyis a főtevé­kenység gyakorlása alig jár ha­szonnal. Ilyen tevékenységek az oktatási, tudományos, egész­ségügyi, környezetvédelmi, közellátási, ivóvíz-ellátási, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági szolgáltatás, tá­volsági és helyi tömegközleke­dés. Közhasznú társaságot termé­szetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társa­ság egyaránt alapíthat, illetve abba beléphet tagként, de lehe­tőség van egyszemélyes vállal­kozásként is indítani. Működé­sére a kft.-re vonatkozó szabá­lyokat kell - az eltéréseknek megfelelően - alkalmazni, de adózási szempontból a kht. jobb helyzetbe kerül, mint más, nye­reségérdekeit gazdálkodószer­vezet. Egymillió forint minimá­lis törzstőkével lehet alapítani, harminc százalékának, de leg­kevesebb ötszázezer forintnak alapításkor készpénzben kell meglenni, az apportot (nem pénzbeni betétet) pedig a társa­ság rendelkezésére kell átadni. A társasági szerződés is ha­sonlóan készül, mint kft. eseté­ben, de külön fel kell tüntetni a közhasznú feladatokon kívül a másodlagos, üzletszerű tevé­kenységeket is. Annak ellenére, hogy üzletszerű vállalkozást is folytathat, a megszerzett nyere­ség nem osztható fel tagjai kö­zött. Ha a taggyűlés úgy dönt, hogy gazdasági társasággá ala­kul át, a nyereség feloszthatóvá válik, de az igénybe vett adó­­kedvezményt ebben az esetben vissza kell fizetni. A kht.-ket is a cégbíróságon kell bejegyeztetni, alapító okira­tukat hivatalos lapban kell köz­zétenni, mérlegük nyilvánossá válik, és ezekre is vonatkoznak a számviteli, a társasági és csőd­törvény szabályai. Tagjaikat nyilvános felhívással is tobo­rozhatják, ellentétben a korlá­tolt felelősségű társaságokkal. A döntéshozók a közcélú szer­vezetekről szóló törvénymódo­sítástól a nonprofit szervezetek megerősödését várják, ami va­lójában az előírások részletes szabályozásától függ majd, vagyis attól, milyen adóked­vezményeket állapítanak meg e tevékenységek támogatására. Szabó Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom