Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

1993. december 9., csütörtök Sport íi Sakk Férfi kosárlabda Szuper Liga Nagymesterverseny Eszéken rendezték meg a 10. kategóriájú nagymesterver­senyt, amelyre Jász-Nagy­­kun-Szolnok megyéből meghí­vást kapott a Szolnoki VSE egyik éljátékosa, Berebora Fe­renc nemzetközi mester. A mezőnyben hét nagymester és öt nemzetközi mester vetél­kedett a helyezésekért és a díja­kért. Magyarországi versenyhez képest megelepően nagy érdek­lődés kísérte figyelemmel a mérkőzések menetét, naponta száz-kétszáz néző tapsolt egy-egy szép játszmának, ren­getegen szurkoltak a kedven­ceik sikeres szerepléséért, sőt a televízió, illetve a rádió is több­ször adott közvetítést a küzde­lem állásáról. A versenyt az előzetes vára­kozásoknak megfelelően a leg­nagyobb esélyes, Kozsul nyerte 7,5 ponttal. Berebora a tizen­egyedik fordulóban még öt pon­tot szerezve, az előkelő közép­mezőnyben foglalt helyet, meg­előzve nála jóval nevesebb nagymestereket is. Sajnos az utolsó két fordulóra elfáradt, amely megfosztotta az előkelőbb díjas helyezés eléré­sétől. Ennek ellenére sok-sok élménnyel és rengeteg tapaszta­lattal gazdagodva térhetett visz­­sza otthonába. A verseny résztvevői minden igényt kielégítő elhelyezésben és ellátásban részesültek. A ha­táron túli tüzérségi lövedékek rohanásának zajától függetlenül békés, jó hangulatnak lehettek részesei a versenyzők, pedig a harcok zaja mintegy tizenöt ki­lométer távolságból volt hall­ható. Bemutatjuk a verseny egyik érdekes partiját. Berebora-Lan (német): 1. d4-d5 2. C4-e6 3. HO-C6 4. Vc2-Hf6 5. Fg5-Fe7 6. e3-Hbd7 7. Hc3-4c 8. Fn4-0-0 9. Fd3-dxc4 10. FISU-ülés Budapesten Nem mindennapi megtisztel­tetés érte a magyar sportot az­zal, hogy a Nemzetközi Egye­temi Sportszövetség (FISU) Végrehajtó Bizottsága soros ülésének színhelyéül Budapes­tet választotta. Legutóbb 1965-ben volt házigazdája a fő­város ilyen rangos eseménynek.- A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság jubileumi kongresszusát 1995-ben Budapesten rendezik. Talán ezért is esett egyértel­műen a FISU választása a ma­gyar fővárosra. Egyrészről nagy öröm, hogy Magyarország így „felértékelődött" a világ sportvezetőinek szemében, más­részről nagy felelőséggel járó feladat, amelyet szeretnénk jól megoldani - mondta Frenkl Ró­bert, a Magyar Egyetemi-Főis­kolai Sportszövetség elnöke. A TE tanszékvezetője, aki 1987 óta a FISU VB tagja és az Or­vosi Bizottság elnöke, kitért arra, hogy a hazai egyetemi és főiskolássport számára más ok­ból is fontos az esemény. Az 1100 éves Magyarország tiszte­letére, az 1996-os világkiállítás idején ugyanis tájfutásban vagy triatlonban, illetve női kézilab­dában a főiskolai világbajnok­ság rendezési jogát kívánják megpályázni. A FISU VB-ülés napirendjén a buffalói Nyári, valamint a Zakopanéi Téli Uni­versiade értékelése mellett a so­ron következő világversenyek előkészítése jelent kiemelt fel­adatot. A 23 országból érkező FISU-tagok között is a legma­gasabb rangú vendég Primo Nebiolo, akit 1961-ben Szófiá­ban választottak a szövetség el­nökévé. Az olasz sportvezető mellett, aki az IAAF elnökeként is tevékenykedik, számos, nem­zetközileg elismert tisztségvi­selő érkezik Budapestre, többek között Georg Killian, a Nem­zetközi Kosárlabda Szövetség elnöke. Az egyetemi sportok vi­lágversenyeinek rendezési jo­gáért az utóbbi időszakban az ötkarikás játékokhoz hasonló versenyfutás figyelhető meg. Ezek után nem meglepetés, hogy Frenkl Róbert már az 1999-es Nyári Universiade há­zigazdájáról is említést tehetett. Úgy fest, 1997-ben Palermo és Szöul lesz a nyári és téli egye­temi játékok helyszíne. Az ez­redforduló előtt egy évvel Palma de Mallorca látja majd vendégül a Nyári Universiade részvevőit. A budapesti ülésen már 2001-ért is megkezdődik a „lobbyzás”. A potenciális esé­lyesek között Ottawa, Párizs és Sanghaj említhető. A kétévente megrendezendő Universiadék sorában mégis az 1995-re vo­natkozó feladatoké a főszerep. Két év múlva ugyanis a japán Fukuoka városában a Nyári Universiade idején elnökválasz­tásra is sor kerül. A téli játéko­kat a spanyolországi Jacában rendezik. TOP 12 - serdülőknek Martfűn, a Mártírok úti iskola óriás csarnokában adott találkozót egymásnak megyénk legjobb ti­zenkét serdülő korú lány, illetve fiú asztalitenisz-versenyzője. Színvonalas összecsapásokra ke­rült sor, már a két-két hatos cso­portra osztott mezőnyben is. A lá­nyoknál Gönczi, Tóth és Hajdú, fiúknál Hajdú, Hegedűs és Fülöp játéka emelkedett az átlag fölé. Molnár Attila újonc kora ellenére igen értékes helyezést ért el a ma­gasabb korcsoportban. A verseny eredményhirdetésekor a megyei szövetség képviselői értékes tárgyjutalmakban részesítették a helyezetteket. Eredmények, lányok: 1. Gönczi B. (Volán), 2. Tóth A. (Kisújszállás), 3. Hajdú A. (Ti­sza), 4. Nagy E. (Martfű), 5. Vass V. (Martfű), 6. Lukács V. (Mező­túr), 7. Bata E. (Volán), 8. Vass B. (Martfű), 9. Máté O. (Mezőtúr), 10. Tóth T. (Tisza), 11. Gábor S. (Tisza), 12. Hostyánszki (Mező­túr). Fiúk: 1. Hajdú (Tisza), 2. He­gedűs Z. (Tisza), 3. Fülöp L. (Martfű), 4. Molnár A., 5. Guba Zs., 6. Molnár T. (mindhárom Ti­sza), 7. Hallgat S. (Jászberény), 8. Kövér (Jászberény), 9. Varjú: P. (Kisújszállás), 10. Aszódi F. (Martfű), 11. Kruchió P. (Mező­túr), 12. Melnyikov L. (Kisújszál­lás). Három a kislány - tizenkettőből Rasid is(mét) nyerő ember volt ZTE-Goldsun - Szolnoki Olajbányász 60-69 (25-35) Eszéken Fxc4-Hd5 11. Fg3-b6 12. 0-0-Fb7 13. e4-Hxc3 14. bxc3-Vc8 15. Bfel-Bd8 16. Badl-b5 17. Ffl-Hb6 18. He5-C5 19. Ve2-a6 20. Vh5-Bf8 21. d5-exd5 22. exd5-Hd5 23. Bxd5-Fxd5 24. Hg6-Ff6 25. Hxf8-Fxa2 26. Fd6-Vc6 27. Vf5-Bf8 28. Fd3 és a sötét feladta. Villámbajnokság Szolnokon A megyei sakkszövetség ez évi utolsó egyéni és csapatver­senyét 1993. december 11-én 9 órai kezdettel rendezi Szolno­kon a Mátyás király u. 31. szám alatt, a TS-hivatal nagytermé­ben. A bajnoki cím sorsát a ne­vezettek kilenc- vagy tizenegy fordulós svájci rendszerben, a létszám függvényében fogják eldönteni. Mai műsor Kosárlabda megyei baj­nokság: Karcag-Mezőtúr. Karcag, 16.00. Zalaegerszeg, 2500 n., v.: Harsányi, Szamos Zalaegerszeg: Farkas, Dzunics, 18/6, Lazics 15/3, Földesi 17, Bodrogi 10/6 Csere: Bencze, Kiss A., Sipos. Edző: Stefan Tot Sz. Olajbányász: Alexe 9/3, Tóth 5/3, Mérész 15/6, Góbi, Ivkovics 28/6. Csere: Hosszú 6, Varga 6. Edző: Rasid Abel­­janov Régen járt a Szolnoki Olaj­bányász a nagy rivális Zala­egerszeg otthonában, még ré­gebben sikerült győznie. Elő­ször és utoljára azon a bizonyos áprilisi éjszakán távoztak a pi­ros-feketék diadalittasan a zalai városból, amikor a bajnoki cí­mért járó serleget is magukkal hozhatták. Az akkori találkozó egyik kulcsembere az a Rasid Abeljanov volt, aki ezúttal a kispadon ülve „szenvedte” vé­gig a mérkőzés izgalmait. Talán neki is eszébe jutott néhány pil­lanata annak az összecsapásnak. A feldobást követően két­­percnyi kosárínség uralkodott a csarnokban, amit Földesi tört meg egymást követő két talála­tával. Megindult a zalaeger-Mérész Tamás ismét bizonyí­totta tehetségét szegi henger, az ötödik percben 9-0-ra vezettek a hazaiak. Idő­kérés után Mérész hárompon­tosa nyitotta meg az Olajbá­nyász pontgyártását, s a hetedik percben egyenlített a szolnoki csapat. Ezután felváltva estek a pon­tok egészen a 12. percig, amikor is zónavédekezésre váltott a vendégegyüttes, és indításból többször is eredményes volt. Ezekben a percekben Mérész és Ivkovics járt élen a pontgyár­tásban. A félidő végére meg­­nyugató előnnyel térhetett pihe­nőre az alföldi gárda. A második játékrészt az első­höz hasonlóan jól kezdte a hazai csapat, zsinórban 3 duplát do­bott, melyre Tóth Attila duplá­val és egy hárompontossal vála­szolt. A piros-feketék továbbra is az eredményes zónavédeke­zésüket folytatták, melynek el­lenszerét nem találta a zalai csapat. A mindent egy lapra feltevő hazaiak letámadással próbál­koztak, ám az Olajbányász fe­gyelmezett, taktikus játékkal tartani tudta tízpontos előnyét. Ezután az utolsó percig már csak büntetőkből estek kosarak, a mérkőzés végén pedig Ivko­vics és Tóth Attila volt eredmé­nyes, így meglepő magabiztos­sággal kilenc pontos győzelmet aratott a szolnoki csapat. Re­mek védekezéssel és fegyelme­zett támadójátékkal meglepő, de teljesen megérdemelt győ­zelmet aratott a Szolnoki Olaj­bányász. Évadzárás a labdarúgó megyei I. osztályban (I.) Eredetileg november 21-én kellett volna véget érnie a me­gyei első osztályú labda­rúgó-bajnokságnak, ám a vá­ratlanul beköszöntött tél mi­att jócskán elhúzódott a zár­óra időpontja. Igaz, a több­ség azért az elmúlt héten le­játszotta elmaradt mérkőzé­sét, de három összecsapás de­cemberre maradt. Szombaton és vasárnap aztán a pót-pótta­­lálkozók is befejeződtek, így végre kialakult az őszi vég­eredmény. A statisztikák ér­dekes következtetésekre ad­nak lehetőséget, a számada­tokkal nehéz bárkinek is vi­tába szállni. 1. ÚJSZÁSZ 17 12 2 3 35-15 26 Ha valaki a negyedik forduló után azt állította volna, hogy Mérész József legénysége az él­ről várja majd a tavaszt, való­színűleg hozzá nem értő pan­­csemek titulálják, hisz olyan pocsék rajtot vett az újszászi csapat. Először az ötödik játék­napon, Kunhegyesen csillantot­tak fel valamit igazi tudásukból Szilvásiék, és zsinórban hét megnyert mérkőzéssel a tizen­egyedik fordulóra az első helyre verekedték magukat. Ugyan a „magaslati levegő” egy pilla­natra megárthatott az új listave­zetőnek, hiszen Jászapátin rög­tön vereséget szenvedett, de et­től kezdve ismét rátalált a he­lyes útra, és egy egészen káprá­zatos csatárteljesítménynek kö­szönhetően a hajrában megér­demelten szerezte vissza vezető pozícióját. Konka Csaba az utolsó három mérkőzésen - Szászberek, Martfű, Kisújszál­lás - összesen hatszor vette be Farkas, Sagát és Gyémánt kapu­ját, ami nem kis bravúr. 2. JÁNOSHIDA 17 11 2 4 48-28 24 Az, hogy a tavalyi szezonban egyébként is gólerős támadóso­rukat a Rákóczifalváról érkezett „pengés” csatárral, Molnár Ist­vánnal erősítették meg a nyá­ron, egyértelművé tette, dobo­góra pályázik a kisközség csa­pata. Mint az ábra mutatja, a he­lyi szakvezetők reálisan mérték fel az erőviszonyokat, hiszen a majdnem háromgólos mérkőzé­senkénti átlagot produkáló együttes - melyet bármelyik osztály, bármelyik csapata meg­irigyelne - egészen a hajráig remekül menetelt. A Szászber­ken és Kisújszálláson elszenve­dett vereség azonban azt jelen­tette, „csupán” a második hely­ről várhatják a folytatást. Külön ki kell emelni négy játékos pro­dukcióját. Szabó Imre, Molnár István, Tóth Csaba és Tóth Gá­bor a jánoshidaiak 48 góljából 42(!) vállalt magára. Nem akármilyen teljesítmény! 3. KUNHEGYES 17 11 2 4 27-12 24 Az ősz meglepetéscsapata Varga László gárdája lett. A ta­valyi siralmas szereplés után remek szezont produkáltak a kunhegyesiek, s általános elké­pedésre a dobogóra verekedték magukat. Hogy minek köszön­hető ez az óriási pálfordulás? Először is talán annak, hogy si­került egy rendkívül stabil hátsó alakzatot összehozniuk. A ti­zenhét mérkőzésből 10-szer(!) nem, míg további három össze­csapáson mindössze egy-egy gólt kaptak, s ezzel hosszú idő után elhódították a legbiztosabb védelem címét Szászberektől. (Csupán érdekességként: tavaly Jánoshidán egyetlen találkozón tizenegyszer vették be kapuju­kat a hazaiak.) Ezenkívül több olyan játékossal rendelkeznek, aki feltalálja magát az ellenfél kapuja előtt is, hiszen 27 gólju­kon tízen osztoztak. 4. KISÚJSZÁLLÁS 17 10 3 4 44-21 23 Esztendők óta a megyei baj­nokság titkos favoritja a kisúji gárda, mely különböző okok miatt rendre elvéti az igazi ki­ugrási lehetőséget. így történt ez idén ősszel is. Mikor a 12. fordulóban legyőzte Jánoshidát, majd Jászkisért és Alattyánt két vállra fektetve pontelőnyre tett szert, úgy tűnt, senki sem állít­hatja meg. Aztán némiképp vá­ratlanul előbb Kunhegyesen, majd Újszászon szenvedett ve­reséget, s végül még a dobogó­ról is leszorult. Igaz, hátránya nem behozhatatlan, de tavasszal hagyományosan rosszul rajtol a Kisújszállás. Talán abban bíz­hatnak szurkolói, hogy csapatuk ereje egységükben van, melyet mindennél jobban bizonyít, hogy 14(!) játékosuk iratkozott fel a góllövőlistára. 5. ALATTYÁN 17 8 5427-21 21 Kísértetiesen hasonlít az újonc szereplése a tavalyi Já­­noshidáéra. A kellően megerő­sített csapat remek alapozás után rendkívül magabiztosan vágott a szezonnak. Senkitől sem ijedt meg, valamennyi el­lenfelével felvette versenyt, s nem kis bravúrokat elérve mindvégig a közvetlen élme­zőnyhöz tartozott. Az együttes valamennyi játékosa megér­demli a dicséretet, de közülük is kiemelkedik a söprögető Kiss Tibor - aki új emberként gyor­san a gárda erőssége lett - és a rendkívül energikus csatár, Mo­­sonyi Csaba. Ha a csapat hozzá­állása nem változik, még sok kellemes percet szerezhet szur­kolóinak. 6. MEZŐTÚR 17 6 8 3 25-1221 Ugyan a legkevesebb veresé­get szenvedték el a túriak, de sok döntetlenjük miatt így is csupán az üldözőbolyt vezethe­tik. Az egyik legstabilabb véde­lemmel rendelkeznek, ám ha Bagossi vagy Forgács nem ta­lált a hálóba, már gondot oko­zott a gólszerzés számukra. En­nek ellenére nem szabad leírni őket, még akár a feljutás kérdé­sébe is beleszólhatnak. (Géléi József) Kosárlabda NB II. MAFC Baross DSE-Szolnoki TE 74-126 (31-73) Mikulás-futás Ötödik alkalommal rendezte meg a Futapest Klub Budapes­ten, a Városligetben a McDo­nald’s Mikulás-futást. A ködös, nyálkás időben, helyenként ha­vas, csúszós pályán 400-450 gyerek indult a 2500 méteres távon. Ismét jól szerepeltek a Széchenyi futókör versenyzői. Az alsó tagozatosok korcsoport­jában Egervári Mirandella má­sodik, Ferge Anikó harmadik helyezést ért el. Újszászról ti­zennyolcán versenyeztek. Az elsősök között Nagy Zoltán és Baky Réka negyedik-negyedik helyezést, a felsősök között Fe­hér János és Baky Orsolya ötö­dik helyezést értek el. A legbol­dogabb azonban Sipos Péter volt, aki a futást követő sorsolá­son egy nagy tortát nyert. Budapest, 50 n„ v.: Kozma, Porpánczy SZTE: Molnár 10, ABO­­NYI 25, Tóth 2, STUMPF 27, Szalay 13. Csere: Mészáros 6, VONA 15, FODOR 28. Edző: Tóth Zoltán és Pór Péter Sorozatban vívja mérkőzéseit a Szolnoki TE NB II-ben sze­replő kosárlabdacsapata. A kecskeméti sikeres kirándulás után a fővárosban vendégszere­peitek a kék-sárgák a MAFC Baross DSE otthonában. Már a találozó első perceiben látszott, hogy nincs egy súly­csoportban a két együttes, Mol­nárék szinte pillanatok alatt je­lentős előnyt szereztek. Elsősorban Abonyi és Stumpf, no meg a csereként be­állt Fodor tett ki magáért, hár­man nyolcvan (!) pontot szórtak a hazaiak kosarába. A „nagy öregek” (Molnár Gábor, Tóth Zoltán) csupán a kispadról figyelték a pályára lé­pők remeklését, ezúttal nem volt szükség rá, hogy őket is bevessék. A kiegészítő embe­rek, az ifjabb generáció is nagy fölénnyel, magabiztosan dia­dalmaskodott a budapesti fiata­lok elleni összecsapáson. Nem térnek azonban még téli pihenőre az NB II. középcso­portjában szereplő szolnokiak, megpróbálják csökkenteni a vá­rosban uralkodó „kosáréhsé­get”. Az ismét elvonókúrára kárhoztatott szurkolók - elvégre az Olajbányász sorozatban ide­genben lép pályára - pénteken 17 órától kettős mérkőzésen szoríthatnak a Tiszaligeti Sport­csarnokban, ahol először az SZTE találkozik a MAFC gár­dájával, majd az Olajbányász if­júsági együttese mérkőzik az Államigazgatási Főiskola csa­patával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom