Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

1993. december 9., csütörtök Kultúra 5 Tiszafüredi kezdeményezés: lépjünk kapcsolatba! Mikulás-esten a „magyarok bécsi szigetén” Partner a drogmegelőzési programban Az Origó mindenkinek játszik A bécsi magyar gyerekek Mikulása Az 1899-ben megalakult Bé­csi Magyar Munkás Egyesület (továbbiakban B. M. M. E.) va­csorával és vidám, zenés mű­sorra egybekötött „Mikulás-es­tet” rendezett 1993. december 4-én. Hogy én is tanúja lehet­tem annak, amikor a csengettyű csilingelése után, Nagy Antal Mikulás bácsi meglátogatta az egyesület székházában a Bécs­­ben élő magyar családok gyere­keit, annak véletlenszerű oka volt: a tiszafüredi művelődési központ dolgozói 1994-ben osztrák, olasz, szlovák, magyar ünnepi hetet kívánnak rendezni, a város megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Az egyesület Miután megtudták, hogy de­cember elején Bécsbe utazom, pályázatprogramjukat velem küldték el a császárvárosba, amivel dr. Rajnavölgyi Géza, a Collegium Hungaricum vezető­jét kerestem fel. Rajnavölgyi úr miután meghallgatott, taná­csolta, hogy vegyem fel a kap­csolatot a házban működő B. M. M. E. vezetőjével, annál is in­kább, mert december 4-én ren­dezik meg hagyományos Tél­apó-ünnepségüket. Felvettem a kapcsolatot Po­­komy Annával, az egyesület 1993. november 3-án kinevezett elnökével, aki közölte velem, hogy szívesen látnak a szombat esti ünnepségükön. A megbe­szélt időpontban ott is voltam, de már nem csak a Mikulás mi­att: elhatároztam, hogy bemuta­tom a magyarok bécsi egyesüle­tét, egyúttal „közvetítek” a ti­szafüredi elképzelésekről. Túl­zás nélkül állíthatom, hogy kül­detésem sikeres volt. Az Ausztriába történő kiván­dorlás fő célpontja természete­sen a legtöbb munkaalkalom­mal kecsegtető, milliós császár­­város, Bécs volt, melynek XXI., Florisdorf nevű kerületében, éppen a múlt század végére ala-Most pénteken 17 órakor a szolnoki Vélemény Alapítvány klubjában (Szolnokon, a Kos­suth téri irodaház első emele­tén) Ferenczi Zsuzsa gobelin­művész, Orosz Károly kerami­kusművész és Bukta Norbert festőművész alkotásáiból kiállí­tás nyílik. A klub igen rövid, november elejétől számított éle­tében ez már a harmadik tárlat lesz. Eddig Makai László fiatal festőművész műveiből mutattak be, valamint Barna Sándor fo­tósnak a taxisblokád idején ké­szült képeit láthatták az érdek­lődők. ’ Saját nemzetközi kapcsolata­ikra alapozva tervezik, hogy több nemzet - svéd, lengyel, szlovén, román, ukrán - alkotó­kult ki egy nagyobb magyar - javarészt munkásokból álló - kolónia, mely elhatározta, hogy egyre gyakoribbá váló összejö­vetelei számára intézményes feltételeket teremt. Schermann Antal vendéglős helyiségében 1899. március 5-én tartották meg első értekezletüket. Az egyesület díszes jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy ezen az értekezleten Bodó János, Kolo­­vics József, Nagy József, Gra­­barics Ferdinand, Holper Péter, Lindegger Árpád, Pásti Fe­­rencz, Richter Lajos, Oszkó Elek, Lanzinger Géza, Világi István, Bujtor Mihály, Masza­­rek József, Papp István, Benkő János, Bíró György, Széplaki József, Matalics Elek, Gera Já­nos és Schermann Antal urak je­lentek meg. A „Florisdorfi Első .Magyar Társalgó Egylet” elnö­kévé Bodó Jánost, alelnökévé Világi Istvánt, jegyzőjévé pedig Gera Jánost választották. A március 12-én keltezett alap­okmány fő céljaként a magyar nyelv és kultúra ápolását jelölte meg. A bécsi helyhatóság már december 8-án jóváhagyólag tudomásul vette az egyesület működését. Kétezer taggal így már 94. éve végzik azt a tevékenységet, mellyel sokat tettek azért, hogy a magyarok, a magyarság értékei a külhonban is megmaradjanak, kapcsolataik az óhazával egyre szorosabbá váljanak. Pokorny Anna elnök asszony - akinek az édesapja, Schulek Frigyes, haláláig az egyesület titkára volt -, Lóczi László, a kulturális bizottság vezetője se­gítségével, arról tájékoztatta la­punkat, hogy ez a tevékenység hogyan is folytatódik napjaink­ban. Az egyesület tagsági díjakból és adományokból tartja fent magát. Jelenleg több mint 2000 tagúk van, és havi rendszeres­inak műveiből is rendeznek majd kiállításokat. Az alapítvány létrehozói kü­lönösen a vállalkozók segítsé­gére számítanak. Szeretnék, ha megértenék, hogy a művészet olyan érték, amely nem rövid távon kamatozik. A kultúrát azonban önmagában is óvni kell, és a vállalkozóknak olyan alkalmazottakra van szükségük, akik kulturáltak is, és művelt­ségi szintjük is megfelel. Az alapítvány közéleti tevé­kenységet is felvállal. Nagyon fontosnak tartják ugyanis a nyilvánosságot. Olyan közéleti programot indítanak el - a vá­lasztásoktól függetlenül -, ame­lyek eddig vidéken nem nagyon voltak jelen. Ilyen lesz a Teleg­séggel, 1000 példányban jelenik meg magyar és német nyelvű tudósításuk. Heti két alkalom­mal - kedden és pénteken - ta­lálkoznak az egyesület székhá­zában, Bécs II. kerületében, a Hollandstrasse 4. sz. alatt. Na­gyon büszkék gyermek és fel­nőtt tánccsoportjukra, a „Bok­réta” népdalkórusukra, akikkel már Európa több országában jártak, ezáltal is ápolva kapcso­latukat több magyar, európai klubbal. „Jól ápolt” az együtt­működésük a „Magyarok Vi­lágszövetségével” is. Mindezek mellett számomra az volt mégis a legfontosabb, amit az általam felvetett tiszafüredi kezdemé­nyezéssel kapcsolatosan el­mondtak: „Szívesen fogadunk minden olyan kezdeményezést, mely­nek célja a népi kultúra ápo­lása” - említették, és miután megtudták, hogy a Tisza-parti városkában „Ki mit tud?”-dön­­tős néptáncegyüttes működik, több világfesztiváldíjat elnyert népzenei együttes, a „Morotva” kíséretével, hogy itt él és dolgo­zik Szűcs Imre fazekasmester, kinek munkáit Osztrákhonban is jól ismerik. Nem zárkóztak el attól, hogy ráf újsággal közösen a Lapzárta, amely januártól indul. Ez aktuá­lis témákról szól, utánajár dol­goknak. A programra minden újságtól meghívnak újságírókat, és azok kérdezik majd a meghí­vottat. Ezen kívül is sok mindent terveznek. Szeretnék, ha minél több publicisztikai műsor lenne Szolnokon. Ezt videóra vennék, amit a városi tévében le lehetne vetíteni. Saját stúdió létrehozá­sát is tervezik, ahol a felvett képanyagot megvágják, és helyi kábeltelevízióknak elküldik. Bemutatkozási lehetőséget is biztosítanak újságoknak, lapok­nak, kiadványoknak. Az újsá­gok fotósai között pedig ver­senyt hirdetnének meg. felvegyék a kapcsolatot Tisza­füred kulturális intézményének vezetőivel, annak a reményé­ben, hogy kölcsönös vendég­­szereplések formájában létre is jöhet az együttműködés. Beszélgetésünk „hivatalos” része itt véget is ért, mert több mint 40 gyermek várta már a Télapót. Lóczi László és Po­korny Anna is segített a „Ni­­coló”-nak szétosztani az aján­dékokat. Magyarnak lenni A zenét az idősebb, tiné­dzserkorú fiatalok szolgáltatták „apróbb” magyar kollégáiknak, akik csillogó szemmel nézték az ajándékok körül, kampós botjá­val sürgölődő „nagyszakállút”, és hibátlan magyarsággal rá­zendítettek: „Hull a pelyhes fehér hó Jöjj el hozzánk Télapó.” Azon vettem észre magam, hogy én is velük dúdolom az éneket. Jól éreztem magam, mert jó volt magyarnak lenni azon az estén, a magyarság egyik „Bé­csi szigetén”, a Hollandstrasse 4. sz. alatt. -Percze-Cigány Folklór­fesztivál Budapesti Cigány Folklór­fesztivált rendeznek szombaton este a Fővárosi Önkormányzat Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Központjának szervezésében. A Gutenberg Művelődési Otthonban pódi­umra lép az Ando Drom, a Ro­mányi Rota, a Fekete Szemek és a Romenc együttes. A Fővá­rosi Önkormányzat kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizott­ságának támogatásával létrejött fesztivál gálaestjét egy héttel később - december 18-án szombaton - ugyancsak a Köl­csey utcai művelődési intéz­ményben tartják. (MTI) A szolnoki Origó zenekar neve talán már több fülnek is­merősen cseng. Akadnak olya­nok is, akik ezt az elnevezést ugyan még nem jegyezték meg, de egy-két jó „bulin” már hal­lották játszani a srácokat. Azt viszont bizonyára kevesen tud­ják, hogy a csapat létrehozója, Ölvedi János, nemcsak a basz­­szus hangokkal szimpatizál, ha­nem a szabadesés élményét is közel tízezer alkalommal átélte már.- Melyik vonzalom az erő­sebb?- Ezt nehéz lenne eldönteni. A zene is végigkísérte az élete­met, az ejtőernyőzés viszont a szakmám. Hivatásos katona va­gyok. Az biztos, hogy ez utób­bit sem lehet „csak” munkának tekinteni, hisz óriási élmény 4500-5000 méter magasról sza­badon zuhanni a mélybe.- Beszéljünk most mégis a zenéről! Mióta létezik az Origó?- Már több mint egy éve mű­ködünk a jelenlegi felállásban. Nehéz fába vágtuk a fejszénket, amikor elhatároztuk, hogy a ze­nekar több műfajban is meg tud­jon szólalni megfelelő színvo­nalon. Ennek egyrészt az az oka, hogy talán így keresetteb­bek lehetünk, másrészt ezzel a csapaton belüli érdekek nagyjá­ból egyenlő mértékben érvé­nyesülhetnek. Korábban ugyanis többen játszottak közü­lünk „keményebb” zenét, így például a gitáros Szentmiklósi Csaba, Urbán Gábor, aki a do­bosunk, és nem utolsósorban Balogh „Cica” László, akit nagyszerű, egyéni énekhangja miatt kedvelhettek meg rajon­gói. Én inkább a lágyabb hang­zás híve vagyok. Jobban otthon érzem magam olyan zenében, ami a „régi vágású” rock and roll irányzatát idézi. Ezzel sem vagyok egyedül, hasonlóképp gondolkodik erről Kriszte Györgyi énekes, vala­mint a két billentyűs, Rigó Já­nos és Szőke Csaba is. Nem ti­tok, hogy a többfajta műfaj ösz­­szehangolásától igen sokat vá­runk: egy sajátosan ránk jel­lemző stílust kívánunk ennek segítségével megteremteni.- Hogyan, pontosabban mi­ből lehet manapság egy zene­kart fenntartani?- Azt hiszem, nem túlzás, hogy egy kisebb vagyont fordí­tottam már a felszereléseinkre. Persze egy modem és minőségi technika nagyon' sokba kerül. Jelentősebb bevételi források híján nem nélkülözhetjük tehát a külső segítséget sem. Elsősorban munkahelyem, a Bercsényi Felderítő Zászlóalj, valamint a szolnoki Légvédelmi Tüzér Dandár támogatnak ben­nünket.- Melyek voltak a zenekar eddigi legnagyobb sikerei?- Legtöbbször ifjúsági klu­bokban játszunk, de szívesen zenélünk bálokon, táncos ren­dezvényeken is. A diákpolgár­­mester-választáson is mi szere­peltünk, úgy érzem, ott sem bánták meg a rendezők, hogy bennünket hívtak meg. Az Origó állandó partnere a megyei rendőr-főkapitányság drogmegelőzési programjának. Ennek keretében felléptünk - többek között - az idei rendőr­ség napján a Hild téren felállí­tott szabadtéri színpadon is. Az eddigi legnagyobb sike­rünk az elmúlt nyáron volt Abádszalókon. Akkor is egy „No-Drog” koncertet adtunk, több ezer fiatal gyűlt össze a nézőtéren. A közeljövőben játszunk a felnőtteknek is. December 29-én Szolnokon, az „01aj”-csamokban egy nagy­szabású, játékos rendezvényen szolgáltatjuk majd a zenét.-hgy-Gobelinek a Vélemény Alapítvány klubjában Az együttes alapítója: Ölvedi János ■BVM SZOBETON IKft. BETON és VASBETON TERMÉKGYÁRTÓ Kft. 5007 Szolnok, Piroskai út Telefon: (56) 421-233 Fax: (56) 377-360 KEDVEZMÉNYES VÁSÁRLÁS VAKOLATOT NEM IGÉNYLŐ KÖRÜREGES FÖDÉMPALLÓ „VPK" „VPS" 20 % KEDVEZMÉNNYEL 1993. DECEMBER 31 -IG. ÁTHIDALOK 15 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL 1214 Ft/db + AFA 1624 Ft/db + ÁFA 2380 Ft/db + AFA 2420 Ft/db + ÁFA A-28 A-32 GERENDÁK AKCIÓS ÁRON: E-7/60 E 7/66 AMÍG A KÉSZLET TART! Az 1993. december 31-ig vásárolt termékeket, 1994. március 31-ig díjmentesen tároljuk. •39905/1K­Bármilyen összegben váltható: SZOLNOK, Mária u. 23. TÚRKEVE, Petőfi tér 2-4. KUNHEGYES, Szabadság tér 9-11. • 2.és 3. évben változó kamat • lejáratkor kamatos kamat • bármikor visszaváltható A holnap biztonsága K< íMaraton ‘Betétjegy Bármilyen összegben váltható: SZOLNOK, Mária u. 23. TÚRKEVE, Petőfi lér 2-4. KUNHEGYES, Szabadság tér 9-11. K< SPRINT BETÉTJEGY • fix kamatozású 3 hónapra évi 18% 6 hónapra évi 20% 9 hónapra évi20.5% Árral szemben, tempóelőnyben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom