Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

2 COCOM helyett Oroszország elfogadta, hogy társalapítója lesz a stratégiai technológiák ex­portjának ellenőrzésével foglalkozó új szervezetnek, mely a hamarosan felszá­molásra kerülő CO­­COM-nak, a volt szocialista országok felé irányuló ex­portot ellenőrző bizottság­nak a helyébe lép. Moszkva döntését Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-he­lyettes jelentette be Lynn Davisszel, amerikai kollé­gájával és Frans Engering­gel, a COCOM holland el­nökével folytatott megbe­szélésén. Kínai arany A kínai kormány a jövő évtől fogva engedélyezi az ország néhány kijelölt aranybányájának, hogy kül­földi tőkét és technológiát vonjon be termelésének bő­vítésébe és korszerűsíté­sébe. Ezt Cuj Tö-ven, a kí­nai fémipari minisztérium aranybányászati osztályá­nak vezetője jelentette be kedden. Azt is hozzátette, hogy már húsz külföldi cég érdeklődött a kínai arany­­bányászatban megnyíló befektetési lehetőségek iránt. Nukleáris ellenőrzés Bili Clinton elnök ked­den csaknem félórás tele­fonbeszélgetést folytatott Kim Jung Szám dél-koreai államfővel Phenjan javasla­táról, amelynek értelmében Eszak-Korea részleges nemzetközi ellenőrzést en­gedélyezne nukleáris léte­sítményeiben. A Fehér Ház szóvivőjének közlése sze­rint jóllehet végső döntést nem hoztak a konzultáció során, a legfőbb célkitűzé­sekben egyetértettek: Észak-Koreának egyrészt bele kell egyeznie abba, hogy a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség szakér­tői teljes körű ellenőrzést végezhessenek nukleáris lé­tesítményeiben, másrészt fel kell újítania a párbeszé­det Dél-Koreával. Puccsisták rács mögött Újabb három hónappal meghosszabbították az ok­tóberi puccs vádlottjainak vizsgálati fogságát. A moszkvai lefortovói bör­tönben október 4. óta tartják fogságban Ruszlan Haszbu­­latovot, a feloszlatott Leg­felsőbb Tanács elnökét, Alekszandr Ruckoj alelnö­­köt és a parlamenti ellen­kormány többi tagját. Az In­terfax jelentése szerint a ko­rábbiak után lényegében alig-alig folyik az utóbbi időben kihallgatás. Közben a múlt héten magas vér­nyomás és isémia miatt ki­vizsgálásra kórházba szállí­tották Viktor Barannyiko­­vot, a biztonsági miniszté­rium korábbi vezetőjét. Fegyverraktár az őserdőben A thaiföldi rendőrség szerdán hatalmas mennyi­ségű kínai gyártmányú fegyverkészletre bukkant a thai-kambodzsai határ men­tén. Az őserdőben raktáro­zott több mint 1500 tonná­nyi fegyvert feltehetően a vörös khmer gerillák szá­mára rejtették el a dzsun­gelben Vangseam falu kö­zelében. Az akció során egy thai katonatisztet és 22 vö­rös khmer gerillát is elfog­tak. A thai katonaság pa­rancsnoka tagadta, hogy a hadseregnek bármi köze lenne a vörös khmereknek történő fegyverszállításhoz. Körkép 1993. december 9., csütörtök A miniszter és a parancsnok nagylelkű katonákhoz látogatott Vitanap az agrárgazdaságról A sorállományból Blatnitzki Zsolt a látogatás emlékéül jelvényt adott át a honvédelmi miniszternek, és aláírást kért tőle az ál­landó kimaradási engedélyére Tapasztalhatóan örömmel érkezett Szolnokra, a Magyar Honvédség 34. Bercsényi László felderítő zászlóaljához Für Lajos honvédelmi minisz­ter és Lőrincz Kálmán vezér­­ezredes, a Magyar Hadsereg vezérkari főnöke. Az örömre egyebek között az adott okot, hogy tegnap a Tisztelt Ház el­fogadta a honvédelmi törvényt. Az előterjesztés 297 „igen” szavazatot kapott, úgy, hogy el­lenszavazat nem volt. Mit mond a katona? Körülbe­lül így lehet összegezni a látoga­tás célját, vagyis azt, hogy köz­vetlen tapasztalatokat szerezni az általános értékeléshez - ez volt a szándéka a miniszternek és a honvédség parancsnokának. A vendégeket Nagy István alezredes, zászlóaljparancsnok köszöntötte, és a parancsnoki be­számolások után, a zászlóalj hi­vatásos tisztjeinek és tiszthelyet­teseinek résztvételével fórumot tartottak, melyen Für Lajos örömmel üdvözölte a honvé­delmi törvény Országgyűlés ál­tali szentesítését. Hangsúlyozta: ezzel a jogszabállyal egy európai normának is megfelelő törvény született. Reményét fejezte ki, hogy a katonák jogállásáról szóló törvénytervezet januárban a kormány elé kerülhet, és várha­tóan még a mostani parlament el is fogadja. Ezt követően Lőrincz Kál­mán vezérezredes tartott tájékoz­tatót, majd válaszolt a kérdé­sekre, melyek elsősorban a zász­lóalj jelenével és jövőjével fog­lalkoztak. A tisztek többek kö­zött arra voltak kíváncsiak, mennyire érinti a fejlesztési terv (Folytatás az 1. oldalról) törvényességi felügyeletéről. A Jászság 18 településén az elmúlt három év során 23 olyan eset történt, amikor törvénysértő ha­tározat született. A hivatal jel­zését azonban elfogadták, a ha­tározatokat visszavonták, bíró­sági ügy nem lett belőlük. Ez azt jelzi, hogy a Jászság önkor­mányzatai jó színvonalú mun­kát végeznek. Skultéty Sándor kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a középszintű közigazgatásban a törvényes­ségi felügyeletet erősítené, tehát a határozat megsemmisítést le­hetővé tenné. Emellett az ön­­kormányzatok pénzügyi ellen­őrzését is feladatul tűzné. Megítélése szerint ez ma fehér a zászlóaljat, mikortól várható és milyen ágakat érint. Szóltak a gondokról, a lőtér hiányáról, a pályára irányítás problémáiról, a kiképzési terv megvalósításának nehézségeiről. A vezérezredes elmondta, hogy pontosan ismerik a zászló­alj gondjait, hisz folyamatosan vizsgálják a kiképzési tevékeny­séget, a fegyverzetet, a felszere­lést. A hosszú távú fejlesztési koncepcióban jelentős szerepet szánnak a szolnokiakhoz hasonló gyorsreagálású alakulatoknak, amelyek kiválóan alkalmasak az esetleges fegyveres konfliktusok kiterjedésének megakadályozá­sára. A fórumot követően a vendé­gek körutat tettek a laktanyában, megtekintették az ejtőemyősrak­­tárat, a sorállomány szállását, és elbeszélgettek a fiatalokkal. Délután a Jászkunság szer­kesztőségében a két megyei lap főszerkesztőjével és más sajtóor­gánumok képviselőivel találko­folt, és jelentős összegek „foly­nak el” az önkormányzatok ke­zén. Ugyanakkor azt is elis­merte: az önkormányzatok mű­ködnek, sőt, sok belső feszült­séget oldottak fel, amit a kor­mányzat nem tudott kezelni. Az egyesület másik vendége dr. Szabó László kandidátus volt. A Jászságért Alapítvány idei vállalása volt Pagyulay Imre A Jász-kun kerületek és Külső Szolnok vármegye le­írása című művének reprint ki­adása. A szerzőről dr. Szabó László kutatása s a kötet végén megjelent tanulmánya alapján tudhattunk meg többet. Dr. Szabó László munkája nyomán fény derült Pagyulay Imre tevé­kenységére. K. E. zott a miniszter és a vezérezre­des. Für Lajos úgy fogalmazott a honvédelmi törvényről szólva, hogy sikerült egy olyan konszen­zust teremteni, amiből az látszik: van remény a közös hang megta­lálására akkor, amikor nagy ügyekről van szó. Lőrincz Kál­mán hangsúlyozta, alkalmaz­kodni kell az európai folyama­tokhoz biztonságpolitikai szem­pontból is, s szükséges értékelni e tekintetben saját helyzetünket. Többek között kitért arra, hogy a Szolnokon megtekintett alakulat azért is képvisel különleges érté­ket, mert a hadsereg további formálása szemszögéből a speci­álisan képzett erők nagy jelentő­séghez jutnak. Legkeményebb kiképzés itt folyik Szolnokon, morálban, fizikumban és felké­szültségben is különleges alaku­latról van szó. Úgynevezett nagylelkű katonák ezek - mondta a vezérezredes, mind a hivatásosokat, mind a sorkatonai állományt illetően. Mosolycsekk (Folytatás az 1. oldalról) legtürelmesebb volt. Az ápoló­nők negyedévenként adják le az összegyűjtött csekkeket, s a leg­többet kapott három nővér 5-5 ezer forint jutalomban részesül. Az elmúlt napok tapasztalatáról megtudtuk, hogy néhány beteg a kollektívának adja a csekket, s nem egy személynek. így az azon az osztályon dolgozó nő­vérek esélye csökken a ver­senyben, hiszen egy beteg csak egy csekket adhat le. Ebben a versenyben csak a három mű­szakos nővérek vesznek részt. A betegek már javasolták a gorombacsekk bevezetését is, melyen gondolkodni fognak a kórház vezetői.- de -(Folytatás az 1. oldalról) a termelők és a szövetkezetek is bekapcsolódtak. Bár az ágazat egésze pénzhiánnyal küzd, a költségvetés rendelkezésére álló korlátozott pénzforrásokból jelentős nagyságú támogatás­hoz jut jövőre a mezőgaz­daság. A tárca vezetőjének beszá­molóját követően a parlamenti képviselőcsoportok vezérszó­nokai foglalták össze vélemé­nyüket, 15-15 percben. Az indu­latoktól és érzelmektől sem mentes, néha derültséget keltő felszólalásokban a kormány­­párti és az ellenzéki képviselők véleménye eltért az ágazat vál­ságának megítéléséről, és arról, hogy a kialakult helyzetért va­jon kit terhel a felelősség. A ko­alíciós pártok szónokai az el­múlt 40 év örökségének tulaj­donították a jelenlegi problé­mákat, és hangsúlyozták, az ágazatnak ugyan nagyobb tá­mogatásra lenne szüksége, ez azonban nem terhelheti a jövő évi költségvetést A felszólaló ellenzéki képvi­selők többsége felrótta a kor­mánynak, hogy számos fontos jogszabályt csak késve vagy még egyáltalán nem nyújtott be. Többségük lassúnak és elhibá­zottnak tartotta a kárpótlást is, amelynek eredményeként más­fél-két millió elaprózott törpe­birtok jön létre. Felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a törvény végrehajtásakor elkövetett visz­­szaélések újabb állampolgári sérelmeket eredményezhetnek. Kifogásolták azt is, hogy a kormányzat a mai napig nem dolgozta ki agrárpolitikáját. Szabó Iván pénzügyminiszter elmondta: jövőre jelentősen nő az ágazatnak szánt szubvenciók nagysága, a cél azonban nem lehet az, hogy a magyar termé­kek részt vegyenek a nyugat-eu­rópai országok támogatottsági versenyében. Kifogásolta, hogy a szövetkezetek átalakulásukor nem használták ki a lehetőséget és értékesítési helyett továbbra is termelői típusú szövetkeze­tekként működnek. A vitanapot Szabó János ösz­­szefoglalója zárta. A miniszter sikeresnek tartotta az ülést, és jelezte, hogy megfontolják az elhangzott ellenzéki kritikákat, alapvető kérdésekben azonban nem engedhetnek elképzelé­sükből. Véleménye szerint az elmúlt három évben a kormány­zat helyes úton járt, és ezért ezen is kíván tovább­menni. (MTI) Képviselőink Spanyolországban Spanyolországban jártak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselői: Rédei István, a közgyűlés tanácsnoka, Bozsó Péter főjegyző és Ball István, a hivatal munkatársa. Egy Barcelona melletti telepü­lésen a középszintű államigaz­gatási önkormányzatok képvi­selői találkoztak. Háromszáz régió, megye, vajdaság küldöt­tei vettek részt a tanácskozáson. Rédei Istvánt a rendezvény ta­pasztalatairól kérdeztük.- Milyen alkalomból talál­koztak?- Az európai régiók évi köz­gyűlése volt múlt héten Sidges­­ben. Jász-Nagykun-Szolnok megyét képviseltük. Az egyik legfontosabb napirend az 1994. évi költségvetés jóváhagyása volt. Sikerült megtalálni azokat az anyagi forrásokat, melyek segítségével fenntarthatjuk a szervezetet.- Milyen arányban képvisel­tetik magukat az európai nemze­tek?- A legtöbb tagunk francia spanyol, angol, német. Magyar­­országot képviselteti az összes megye küldötte.- Útközben francia megyék vezetőivel is találkoztak.- Montpellier-ben a munka­­nélküliek átképzésének lehetsé­ges módjairól beszélgettünk a francia kollégákkal, Cote d’Azur képviselőivel, vállalko­zóival pedig gazdasági tárgya­lásokat folytattunk. Terveink szerint jövőre itt rendeznénk meg az európai régiók folklór­fesztiválját. Egyelőre ez csak elképzelés, de kérelmünket már benyújtottuk.- Egy ilyen találkozón sok vezetővel találkozhatnak.- Egy mienkéhez hasonló nagyságú megye - Sommerset - elnökével találkoztam. Úgy tű­nik. lehetőség nyílik a két me­gye főiskoláinak együttműkö­désére. Felajánlották, hogy segí­tenek a kereskedelmi, a vendég­látó-ipari, a vállalkozói képzés­ben.- Hol lesz a következő talál­kozó?- A térségünk iránt mutatott érdeklődést jelzi, hogy néhány száz kilométerre tőlünk, Krakkóban rendeznek konfe­renciát. Szurmay Az összefogás példa értékű Miniszteri döntés még nincs Drágul a kötelező biztosítás Rendelet alapján támogatások igényelhetők I Harminckilenc elmaradott település megyénkben Az Állami Biztosításfelügye­let 17,9 százalékos kötelező biz­tosítási díjemelésre tett javasla­tot a pénzügyminiszternek - je­lentette be tegnap Asztalos László, a felügyelet elnöke. Hozzátette: az egyes gépjármű­­típusoknál jelentős különbsége­ket javasoltak, a személygépko­csiknál például átlagosan 15 százalékot, ezen belül azonban a 850 köbcenti alatti járművekre 22 százalékot, a 80-nál több személyes buszokra 35 százalé­kot, a tehergépkocsikra 38 szá­zalékot, a mezőgazdasági von­tatókra 30 százalékot. Javasla­tuk szerint változatlan marad a motorkerékpárok, illetve a se­géd-motorkerékpárok biztosí­tása. A pénzügyminiszter dön­tése a jövő évi díjakról rövide­sen várható. Az autóklub javas­latára a biztosítók jövő évtől a kötelező gépjármű-biztosítás dí­jának - ami 1994-ben 27 milli­árd forintra tehető - 0,7 száza­lékát kármegelőzésre fordítják. A tájékoztatón szó volt az osztrák kalózbiztosítókkal foly­tatott tárgyalások jelenlegi állá­sáról. Asztalos László neveket nem említett, annyit mondott, hogy a három illegálisan mű­ködő osztrák cég közül az egyik magyarországi leányvállalat alapítását kérte az ÁBF-től, s az engedélyezés folyamatban van. A másik kettő közül az egyik szintén érdeklődik magyaror­szági cégalapítás iránt, a har­madik viszont nem nyilatkozik addig, amíg a magyar biztosí­tási törvény meg nem születik. A becslések szerint mintegy 60 ezer, valutában kötött biztosí­tási szerződés révén évente 5 milliárd forintnak megfelelő va­luta vándorol ki az országból. A biztosítók idei tevékenysé­géről a tájékoztatón elhangzott: a díjbevétel várhatóan megha­ladja a 73 milliárd forintot, 3-4 biztosítóintézet kismértékű nye­reséget könyvelhet el, a többi 300-350 millió forint veszte­ségre számíthat. A Magyaror­szágon működő 14 biztosító 7 millió szerződést kezel, évente egy-két millió alkalommal fizet kártérítést. A panaszok száma évi 10 ezer, ami nemzetközi mércével mérve alacsony. A biztosítási konstrukciók megfe­lelnek az igényeknek, ám az ügyfelek kiszolgálása még sok kívánnivalót hagy maga után. A Biztosításfelügyelet elnöke ab­ban bízik, hogy a biztosítási törvény a felügyeletnek is több jogosítványt ad, hogy szankcio­nálja a biztosítók mulasztásait. Megyénk problémái országo­san is közismertek, azonban ez idáig társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott telepü­lést központi szabályozás nem ismert el Jász-Nagykun-Szol­nok megyében. Korábban a megyei tanács, majd a megyei önkormányzat határolta le saját kezdeményezésére a megyében a problémás településeket, s ezek támogatására saját forrása­iból pályázati úton igénybe ve­hető alapokat tudott biztosítani. Az elmúlt két évben erre már nem nyílt lehetőség. A közelmúltban gyökeres változás következett. Az Or­szággyűlés határozattal döntött a területfejlesztési támogatás irányelveiről és kedvezménye­zett területek besorolásának fel­tételrendszerérői. Tételesen meghatároztak 11 mutatót, me­lyek alapján ki kell választani az elmaradott térségeket és te­lepüléseket. A 161/1993. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint - amely közzé­teszi a területfejlesztés kedvez­ményezett területének jegyzé­két - Jász-Nagykun-Szolnok megye 77 települése közül 39 nyújthat be pályázatot a Te­rületfejlesztési Alapra. Mind a 39 település kiemelten támoga­tandó, hiszen valamennyi olyan munkaügyi kirendeltség körze­tébe tartozik, ahol a munkanél­küliségi ráta meghaladja az or­szágos átlag (13 százalék) más­­félszeresét. A települések közül 19 pedig társadalmi-gazdasági szempontból is elmaradottnak minősül. Ezek közül Tiszaderzs, Tiszaigar, Tomajmonostora, Ti­­szagyenda, Tiszabő és Tiszasas mint önálló település lett kivá­lasztva, további 13 pedig a kun­­hegyesi és kunszentmártoni munkaügyi kirendeltségek von­záskörzetéhez, mint elmaradott térségekhez tartozik. Ezek a te­lepülések az önkormányzatok működési feltételeihez is szá­mottevő többlettámogatásban részesíthetők. A lehatárolt települések köre (melyek a jászapáti, tiszafüredi, karcagi, kunhegyesi, mezőtúri és kunszentmártoni munkaügyi kirendeltségek körzetét alkot­ják) lényegében megegyezik a korábbi megyei vizsgálatok eredményeivel is, így mára - a Jászságot és Szolnokot kivéve - országosan is hátrányos helyze­tűnek tekinthető megyénk. Az 59/1993. (IV. 9.) Korm. rendelet szerint 28 település (amelyek a kunszentmártoni, mezőtúri, karcagi, kunhegyesi és tiszafüredi munkaügyi kiren­deltségek körzetéhez tartoznak) úgynevezett céltámogatási ki­egészítő keretben részesíthető az önkormányzati fejlesztések megvalósításának elősegítése érdekében. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú településeken (Ti­­szakürt, Tiszasas, Tiszaug, Abádszalók, Tiszaderzs, Ti­­szabura, Tiszafüred, Tisza­igar, Tiszaörs, Nagyiván, Ti­­szaszentimre, Tomajmonos­tora, Tiszagyenda, Tiszaroff) a földhasználók egyszeri tá­mogatásban részesülhetnek. Az ezzel kapcsolatos pályázati felhívás nemrégiben megje­lent, melyhez az adatlapok a polgármesteri hivatalokban kérhetők. A rendelet szerint a 19 elma­radott település kiválasztása há­rom évre történt, míg a magas munkanélküliségű települések lehatárolása évenként történik. Az új központi szabályozás adta lehetőségek nagymérték­ben elősegíthetik megyénkben mind a foglalkoztatási lehetősé­gek bővülését, mind a távhívá­­sos telefon, a vezetékes gáz és a szennyvíztisztítás javítására megfogalmazott térségi prog­ramok megvalósulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom