Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-05 / 258. szám
8 Gazdaság 1993. november 5., péntek Az 1994. évi áralakulásról és az infláció mérsékléséről Jövőre tovább emelkednek az árak Apró lépésenként haladva A második emeletről a világszínvonalig A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjesztését az 1994. évi áralakulásról és az infláció mérsékléséről. 1993-ban az árszintnövekedés üteme várhatóan nem mérséklődik, a fogyasztói árak növekedése eléri a 23 százalékot. A kormány egyetértett azzal, hogy a gazdasági növekedés előtt álló akadályok elhárítása és az egyensúly javítása mellett egyenrangú gazdaságpolitikai cél az infláció fékezése. Az antiinflációs politika a keresletnek a gazdasági teljesítménnyel összhangban álló szabályozásán és a piaci feltételek javításán alapul, melyhez részletesebb irányelveket is jóváhagytak. Törekedni kell arra, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban még ez évben ésszerű, az árprognózissal összhangban álló megállapodás jöjjön létre a minimálbérről, az átlagos és legmagasabb béremelés mértékéről. A költségoldalról jelentkező inflációs nyomásban továbbra is jelentős szerepe lesz a bérköltségek növekedésének, de az 1993. évinél nagyobb áremelkedés ebből nem származik. A bruttó átlagbérek az infláció némi mérséklődésének megfelelően kevésbé (17-19 százalékkal) nőnek, mint az idén. A prognózisok a világpiaci árak lassú növekedését jelzik. A nyers- és alapanyagok árai - a recesszióból való kilábalás függvényében - némileg jobban drágulhatnak. Az energiahordozók - főként az olaj - alacsony (hordónkénti 17-20 dolláros) árának megváltoztatására utaló jelek alig vannak. A számítások az importárak 2 százalék körüli drágulását tartalmazzák. Az élelmiszerek átlagosnál nagyobb árnövekedése várhatóan folytatódik. Az energia- hordozók és a közszolgáltatások körében hatósági áremeléssel kell elismerni a ráfordítások növekedését. Az év elején várhatóan a postai, távközlési, vízügyi és egyes közlekedési szolgáltatásoknál kerül sor díjemelésre, majd a fűtési szezont követően - nyáron - pedig a villamos energia, a gáz- és a távhőszolgáltatásoknál. Az üzemanyagok fogyasztási adója várhatóan két lépésben, az év elején és közepén emelkedik. A gyógyszerár-támogatás csökkentése elkerüle- hetetlen, ennek időpontja még nincs rögzítve. Összefoglalva: noha az infláció mértéke 1993-ban meghaladja a korábban számított 16-19 százalékos növekedési ütemet és 1994-ben sem számolhatunk annak látványos visszaesésével, sem az idei, sem a jövő esztendőt nem tekinthetjük sikertelennek, hiszen a magyarországi inflációs folyamatban az igazán lényeges, hogy az 1991. évi igen veszélyes, gyorsuló ütemet sikerült megállítani. További csökkenésre csak azért nem kerülhetett sor, mert a költségvetési hiány csökkentésének megállítása miatt egy éven belül kétszer is hozzá kellett nyúlni az áfa-kulcsok emeléséhez. Ilyen intézkedésekkel azonban a kormány 1994. évi gazdaság- politikia programja nem számol. A Kopint Datorg és a KSH vizsgálatai szerint Beszűkülő belső piac A fogyasztás az első hét hónapban tovább csökkent, és az év végére sem várható e tendencia megfordulása - szól a Kopint Datorg jelentése. Az áremelkedés üteme január-júliusban a tavalyit meghaladta, ezért a folyó áras forgalom az előző évinél gyorsabban nőtt, a 2,4 százalékos volumenmérséklődés pedig kevesebb, mint a tavalyi. Mennyiségi csökkenés A drasztikus - a gyógyszereknél például 54 százalékos - áremelkedés hatására folytatódott az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak forgalmának zuhanása (mennyiségben 15,4, illetve 20 százalék). A vendéglátás mennyiségi csökkenése pedig még a bolti forgalom összességénél is nagyobb volt. A KSH adatai szerint 1993. január-augusztus időszakot hasonlítva az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi forgalom volumenindexe 98.5 százalék, ami reálértékben 1.5 százalékos csökkenést jelent - országos szinten. Megyénk mennyiségi indexe ezzel szemben 96,8 százalékot mutat ugyanezen időszak vizsgálatában. Ugyanakkor a műszaki áruk, járművek, háztartási gépek értékesítése folyó áron 34 százalékkal, mennyiségében 21 százalékkal bővült. A közelmúlt részében jócskán elmélyülhet a lakosság egyes rétegeinek élet- színvonala között egyébként is mind nagyobb szakadék. A piac szűkül, következésképp az árak emelése nem képes megakadályozni a jövedelmezőség romlását, a jövőben az élelmiszereknél valószínűleg hozzá kell szokni az áremelési próbálkozások és a hirtelen leértékelések kilengéseihez. Vegetáló vásárlók Az élelmiszer-fogyasztás esetleges tartós visszaesése azonban egyfajta „hibás kör”. Eltekintve a lakosság fokozódó elnyomorodásának messze nem elhanyagolható társadalmi, politikai és gazdasági következményeitől, hatására elmaradhat a várttól az a költségvetési bevétel is, amelyre a törvényalkotó az áfa emelésével kívánt szert tenni. Mivel a forint többszöri leértékelése és a leértékelési várakozások, az áfa-kulcsok növelése, valamint az életbe léptetett piacvédelmi intézkedések (nyugtaadási kényszer, az importtermékek vámolás előtti kötelező minőségvizsgálata stb.) közvetlenül vagy közvetve inflációs hatásúak, az áremelkedés üteme az év második félévében aligha lassul. A fogyasztói árszínvonal akár 25 százalékra is növekedhet. Feketézők előnyben Az árak emelkedése magával hozta a feketekereskedelem bővülését is. Túlsúlyba jutott a szervezett feketeáru-forgalom gyakran cégformát öltő válfaja. Számos variáció alakult ki, de valamennyire jellemző, hogy a végső eladás számla hiányában „fekete”, forgalmi és fogyasztási adót nem fizetnek utána, az ár nem tartalmaz minőségi garanciákat és az eladáshoz normális körülmények között tapadó szolgáltatásokat (szerviz, szavatosság). A kialakult árszínvonal így a fogyasztóknak olcsó, „kereskedőknek” pedig busás haszon forrása. A haszon részint a megspórolt különféle adókból, részint az áruértékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások „elsik- kasztásából” áll. Míg a fogyasztó egyfelől közvetlenül élvezi a be nem fizetett adó miatti előny egy részét, másfelől minőségi kockázatot vállal. A kezdetleges piacok, özönvíz előtti kereskedelmi morál közkedveltségét a vásárlóközönség fizetőképességének radikális lemorzsolódása magyarázza. Államkötvény-árfolyamok Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1993. nov. 5-ig (%) Eladási árf. tartozó ho; (%) 1994/A 98,60 98,00 17,60 _ 1994/B 97,07 96,47 15,14 20,50 1995/A 92,73 92,13 1,40 20,44 1995/C 96,67 96,07 13,28 20,50 1995/F 95,11 94,51 5,87 20,50 1995/G 98,31 97,71 4,65 20,50 1995/H 98,35 97,75 2,99 20,50 1996/A 92,90 92,30 14,10 19,65 1996/B 95,11 94,51 13,76 20,29 1996/C 95,01 94,41 12,85 20,27 1996/F 94,75 94,15 8,25 20,13 1997/C 92,48 91,88 12,28 19,48 1998/A 100,10 99,50 11,45Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére/eladására. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás - napjáig feli mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási/vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig birtokában tartja, akkor a közölt évi hozamot biztosítja számára. Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint náponta. Kiss János: „Elképzelésem az volt, hogy mindent egy helyen tudjunk kínálni ügyfeleinknek” Ma visszhangzik az ország a vállalkozásoktól, a kezdőktől, a jól működőktől. Míg egyesek eltűnnek, addig újak létrejönnek, és közben néhányan csöndesen haladnak az általuk választott úton. Kiss János sem most kezdte, hiszen tizenkét évvel ezelőtt egy második emeleti lakásban indította vállalkozását, és mára országos, sőt a szakmában európai hírnévre tett szert. A kis varrógépjavító műhelyből ma közel százmilliós forgalmat bonyolító, országos nagykereskedelmi cégként működő Varrógép Kft.-t épített fel. Magyarországon és természetesen a világon is - 1981-et mutatott a naptár. Kinek jó, kinek rossz évet jelentett, Kiss Jánosnak a vállalkozás indítását. Ahogy fogalmazta: kicsiben, egyedül. Főleg varrógépeket javított, azonban emellett a horgászorsó és a porszívó sem állt tőle messze. Közben jött a rendszerváltás, gazdaságátalakítás. A korábbi megrendelők száma fokozatosan apadt, így újabb „láb” után kellett nézni. Az ötlet nem volt újkeletű, egy Nyugat-Európá- ban működő rendszer magyar megfelelőjét hozza létre: szervizt, ahol minden kapható. A kereskedés még a nagykerfor- galmazótól indult, tőle vásárolt varrógépeket, és adott el, közben a vevőkör egyre nőtt. Sehol sem szolgálták ki a vásárlókat úgy, mint ők: a csomagot kibontották, mielőtt valaki megvásárolta a kiválasztott terméket, és egyben ki is próbálhatta. Ma sincs ez másképp mintaboltjukban, mely a szakmában az egyik legszebb. Először a japán Brother cég varrógépeit hozták be. Talán ma meglepő, amit Kiss János mondott az első szállítmányról: 4 db gép „lépte” át a határt először. Ehhez képest az első évet 900 darab értékesítésével zárták. Amikor a svájci Tavaro céggel kapcsolatba léptek, már 3 éve kft.-ként működött a vállalkozás, a Brother gépek ismertté váltak a magyar piacon. Ekkor azonban váltottak. A Tavaro Elna gépeire kizárólagos forgalmazási jogot szereztek. A váltás azért történt, mivel ezen gépek árai mintegy 30 százalékkal alacsonyabb árszinten kerülhettek forgalomba a japán gépekhez képest. Közben egyre több eredményt mondhattak magukénak, egyre több áruház került az értékesítési láncba. Jelenleg több mint ötven cégnek szállítanak. Innentől könnyebben mentek a nyugati kapcsolatok, és egyre több nyugat-európai cégnek váltak magyarországi forgalmazójává. A cél az volt, hogy ami a szabás-varráshoz szükséges, azt mindent egy helyen tudják kínálni. Az árszint csökkentése érdekében összeszerelő üzemet is létesítettek, ahol a különböző országokból érkező részegységekből állítanak össze varrógépeket. Bár néhány elemet a magyar ipar is tudna gyártani, azonban eddig még nem sikerült olyan beszállítót találni, mely megfelelő minőségben tud szolgáltatni. Mint Kiss János mondotta, hosszú távon kívánnak berendezkedni a magyar piacon. Ennek első lépéseit a szervizhálózat kiépítésével és a részleges összeszerelés megvalósításával megtették. Jelenleg folynak tárgyalások varrógép-összeszerelésre vonatkozóan, azonban ez még a távoli célok között szerepel. A már működő konszignációs raktár bővítésén is dolgoznak, mely állandó készlettel rendelkezik 200 ezer svájci frank értékben. Ha az elképzelésüket valóra váltják, akkor Szolnokon egy olyan raktárbázis jön létre, amelyből a szolnoki cég látná el a kelet-európai térséget - a legfontosabb partner - a svájci Tavaro SA. varrógépeivel, s ez devizabevételt is jelentene a Varrógép Kft.-nek. Aszályos idők A megye csapadékhelyzetének kimutatása szerint igen komoly aszályos időszak telt el. Hiszen az 1991. évi átlag 574 milliméter volt, ezzel szemben egy évvel később 341 milliméter, októberig viszont csak 284 milliméter hullott. így nem csoda, ha a mezőgazda- sági termelők rendkívüli kárt szenvedtek. A megyén belül is jelentős eltérések mutatkoznak 1993 eddig eltelt időszakát vizsgálva. Februárban míg Jászkis- éren csak 3,7, addig Karcag térségében 24,5, júniusban pedig 54,7, ezzel szemben Törtei térségében 10,8 mm csapadék hullott a szomjazó földre. A májusi - az aranyat érő eső időszakában - megyei átlag 11,1 milliméter, mely a 70 évi átlag 20 százaléka. Egyébként is elmarad, mintegy 50%-kal az éves csapadék mennyiség a 70 évi átlagostól. Alapítványok a vállalkozókért A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) közvetve egyes vállalkozások részére alaptőke-hozzájárulást biztosít, valamint regionális szervezetein keresztül vállalkozói tanácsadást végez, oktatási és továbbképzési területen a vállalkozói kultúrát fejleszti, információs adatbankot épít ki és különböző kiadványokat finanszíroz. Az MVA tevékenységét a PHARE jelentős anyagi hozzájárulással támogatja. Az Ipari Műszaki Fejlesztésért Alapítvány pályázati lehetőséget biztosít nemcsak magánvállalkozások részére, a kutatás-fejlesztés (K+F) elősegítésére, infrastruktúrájának korszerűsítésére. A pályázaton visszatérítendő támogatás nyerhető el, melynek kamata a jegybanki alapkamat. Pályázatonként legfeljebb 5 millió forint igényelhető. Minimális tőkével szolgálja a magánvállalkozások fejlesztését a Magyar Magánvállalkozási Alapítvány és a piaci fellépés biztonságát - Piacfejlesztési Alapítvány. Nemcsak magánvállalkozóknak nyújt lehetőséget az Épületfenntartási K+F Alapítvány, melynek célja az ország épületállománya korszerűsítésének támogatása. A visszterhes támogatások feltételeit az egyedi szerződések rögzítik. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány a magán- vállalkozók képzésére, tanácsadásra nyújt lehetőséget nemcsak vállalkozóknak, hanem az őket támogató tanácsadóknak is. Az alapítvány támogatja a vállalkozóképzést füzetek, tévésorozat, külföldi vállalkozókkal való kapcsolatteremtés révén, inkubátorházak létrehozásának támogatásával. A Boros Gábor Vállalkozási Alapítvány a vállalkozók személyi képességének fejlesztését célozta meg. Ennek érdekében díjakat, ösztöndíjakat biztosít, képzési költségeket vállal át. A B’Nai B’rith Alapítvány a hazai kis- és közép- vállalkozói réteg erősítése érdekében lép fel. A tevékenység keretében tanácsadást végez, üzleti könyvtárat biztosít, szemináriumokat, szakmai tanul- mányutakat szervez, tanácsadókat közvetít. A VOSZ Vállalkozási Alapítvány a vállalkozói kultúrát kívánja emelni tanfolyamok, előadások szervezésével, kutatói, publikációs tevékenység végzésével. A MTA-VITA Alapítvány célja a tudományos-műszaki és képzési infrastruktúra előmozdítása. E célból tanfolyami kép- zsét biztosít kisvállalkozóknak. Az Építés Fejlődéséért Alapítvány nemcsak magánvállalkozók részére biztosít pályázati lehetőséget a hazai építés felzárkóztatására, a szakmai színvonal emelésére. Az elnyert pályázat tartalmazhat ösztöndíjat, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást.
