Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-05 / 258. szám

8 Gazdaság 1993. november 5., péntek Az 1994. évi áralakulásról és az infláció mérsékléséről Jövőre tovább emelkednek az árak Apró lépésenként haladva A második emeletről a világszínvonalig A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjeszté­sét az 1994. évi áralakulásról és az infláció mérsékléséről. 1993-ban az árszintnövekedés üteme várhatóan nem mérsék­lődik, a fogyasztói árak növe­kedése eléri a 23 százalékot. A kormány egyetértett azzal, hogy a gazdasági növekedés előtt álló akadályok elhárítása és az egyensúly javítása mellett egyenrangú gazdaságpolitikai cél az infláció fékezése. Az anti­inflációs politika a keresletnek a gazdasági teljesítménnyel össz­hangban álló szabályozásán és a piaci feltételek javításán alapul, melyhez részletesebb irányel­veket is jóváhagytak. Törekedni kell arra, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban még ez évben ésszerű, az árprognó­zissal összhangban álló megál­lapodás jöjjön létre a minimál­bérről, az átlagos és legmaga­sabb béremelés mértékéről. A költségoldalról jelentkező inflációs nyomásban továbbra is jelentős szerepe lesz a bérkölt­ségek növekedésének, de az 1993. évinél nagyobb áremel­kedés ebből nem származik. A bruttó átlagbérek az infláció némi mérséklődésének megfe­lelően kevésbé (17-19 száza­lékkal) nőnek, mint az idén. A prognózisok a világpiaci árak lassú növekedését jelzik. A nyers- és alapanyagok árai - a recesszióból való kilábalás függvényében - némileg jobban drágulhatnak. Az energiahordo­zók - főként az olaj - alacsony (hordónkénti 17-20 dolláros) árának megváltoztatására utaló jelek alig vannak. A számítások az importárak 2 százalék körüli drágulását tartalmazzák. Az élelmiszerek átlagosnál nagyobb árnövekedése várha­tóan folytatódik. Az energia- hordozók és a közszolgáltatások körében hatósági áremeléssel kell elismerni a ráfordítások növekedését. Az év elején várhatóan a pos­tai, távközlési, vízügyi és egyes közlekedési szolgáltatásoknál kerül sor díjemelésre, majd a fű­tési szezont követően - nyáron - pedig a villamos energia, a gáz- és a távhőszolgáltatások­nál. Az üzemanyagok fogyasz­tási adója várhatóan két lépés­ben, az év elején és közepén emelkedik. A gyógyszerár-tá­mogatás csökkentése elkerüle- hetetlen, ennek időpontja még nincs rögzítve. Összefoglalva: noha az inflá­ció mértéke 1993-ban megha­ladja a korábban számított 16-19 százalékos növekedési ütemet és 1994-ben sem szá­molhatunk annak látványos visszaesésével, sem az idei, sem a jövő esztendőt nem tekinthet­jük sikertelennek, hiszen a ma­gyarországi inflációs folyamat­ban az igazán lényeges, hogy az 1991. évi igen veszélyes, gyor­suló ütemet sikerült megállítani. További csökkenésre csak azért nem kerülhetett sor, mert a költ­ségvetési hiány csökkentésének megállítása miatt egy éven belül kétszer is hozzá kellett nyúlni az áfa-kulcsok emeléséhez. Ilyen intézkedésekkel azonban a kormány 1994. évi gazdaság- politikia programja nem szá­mol. A Kopint Datorg és a KSH vizsgálatai szerint Beszűkülő belső piac A fogyasztás az első hét hó­napban tovább csökkent, és az év végére sem várható e ten­dencia megfordulása - szól a Kopint Datorg jelentése. Az ár­emelkedés üteme január-július­ban a tavalyit meghaladta, ezért a folyó áras forgalom az előző évinél gyorsabban nőtt, a 2,4 százalékos volumenmérséklő­dés pedig kevesebb, mint a ta­valyi. Mennyiségi csökkenés A drasztikus - a gyógysze­reknél például 54 százalékos - áremelkedés hatására folytató­dott az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak forgalmának zuhanása (mennyiségben 15,4, illetve 20 százalék). A vendéglátás mennyiségi csökkenése pedig még a bolti forgalom összességénél is na­gyobb volt. A KSH adatai szerint 1993. január-augusztus időszakot ha­sonlítva az előző év azonos idő­szakához képest a kiskereske­delmi forgalom volumenindexe 98.5 százalék, ami reálértékben 1.5 százalékos csökkenést jelent - országos szinten. Megyénk mennyiségi indexe ezzel szem­ben 96,8 százalékot mutat ugyanezen időszak vizsgálatá­ban. Ugyanakkor a műszaki áruk, járművek, háztartási gépek ér­tékesítése folyó áron 34 száza­lékkal, mennyiségében 21 szá­zalékkal bővült. A közelmúlt részében jócskán elmélyülhet a lakosság egyes rétegeinek élet- színvonala között egyébként is mind nagyobb szakadék. A piac szűkül, következésképp az árak emelése nem képes megakadá­lyozni a jövedelmezőség romlá­sát, a jövőben az élelmiszerek­nél valószínűleg hozzá kell szokni az áremelési próbálkozá­sok és a hirtelen leértékelések kilengéseihez. Vegetáló vásárlók Az élelmiszer-fogyasztás esetleges tartós visszaesése azonban egyfajta „hibás kör”. Eltekintve a lakosság fokozódó elnyomorodásának messze nem elhanyagolható társadalmi, poli­tikai és gazdasági következmé­nyeitől, hatására elmaradhat a várttól az a költségvetési bevé­tel is, amelyre a törvényalkotó az áfa emelésével kívánt szert tenni. Mivel a forint többszöri leér­tékelése és a leértékelési vára­kozások, az áfa-kulcsok növe­lése, valamint az életbe léptetett piacvédelmi intézkedések (nyugtaadási kényszer, az im­porttermékek vámolás előtti kö­telező minőségvizsgálata stb.) közvetlenül vagy közvetve inf­lációs hatásúak, az áremelkedés üteme az év második félévében aligha lassul. A fogyasztói ár­színvonal akár 25 százalékra is növekedhet. Feketézők előnyben Az árak emelkedése magával hozta a feketekereskedelem bő­vülését is. Túlsúlyba jutott a szervezett feketeáru-forgalom gyakran cégformát öltő válfaja. Számos variáció alakult ki, de valamennyire jellemző, hogy a végső eladás számla hiányában „fekete”, forgalmi és fogyasz­tási adót nem fizetnek utána, az ár nem tartalmaz minőségi ga­ranciákat és az eladáshoz nor­mális körülmények között ta­padó szolgáltatásokat (szerviz, szavatosság). A kialakult árszínvonal így a fogyasztóknak olcsó, „kereske­dőknek” pedig busás haszon forrása. A haszon részint a meg­spórolt különféle adókból, ré­szint az áruértékesítéshez kap­csolódó szolgáltatások „elsik- kasztásából” áll. Míg a fo­gyasztó egyfelől közvetlenül élvezi a be nem fizetett adó mi­atti előny egy részét, másfelől minőségi kockázatot vállal. A kezdetleges piacok, özön­víz előtti kereskedelmi morál közkedveltségét a vásárlókö­zönség fizetőképességének ra­dikális lemorzsolódása magya­rázza. Államkötvény-árfolyamok Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1993. nov. 5-ig (%) Eladási árf. tartozó ho; (%) 1994/A 98,60 98,00 17,60 _ 1994/B 97,07 96,47 15,14 20,50 1995/A 92,73 92,13 1,40 20,44 1995/C 96,67 96,07 13,28 20,50 1995/F 95,11 94,51 5,87 20,50 1995/G 98,31 97,71 4,65 20,50 1995/H 98,35 97,75 2,99 20,50 1996/A 92,90 92,30 14,10 19,65 1996/B 95,11 94,51 13,76 20,29 1996/C 95,01 94,41 12,85 20,27 1996/F 94,75 94,15 8,25 20,13 1997/C 92,48 91,88 12,28 19,48 1998/A 100,10 99,50 11,45­Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére/eladására. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­ség - vétel/eladás - napjáig feli mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási/vételi) árfo­lyam és az esedékesség napjáig fel­halmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vá­sárolja meg a kötvényt és azt lejára­tig birtokában tartja, akkor a közölt évi hozamot biztosítja számára. Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint náponta. Kiss János: „Elképzelésem az volt, hogy mindent egy helyen tudjunk kínálni ügyfeleinknek” Ma visszhangzik az ország a vállalkozásoktól, a kezdőktől, a jól működőktől. Míg egyesek eltűnnek, addig újak létrejön­nek, és közben néhányan csön­desen haladnak az általuk vá­lasztott úton. Kiss János sem most kezdte, hiszen tizenkét évvel ezelőtt egy második eme­leti lakásban indította vállalko­zását, és mára országos, sőt a szakmában európai hírnévre tett szert. A kis varrógépjavító mű­helyből ma közel százmilliós forgalmat bonyolító, országos nagykereskedelmi cégként mű­ködő Varrógép Kft.-t épített fel. Magyarországon és termé­szetesen a világon is - 1981-et mutatott a naptár. Kinek jó, ki­nek rossz évet jelentett, Kiss Jánosnak a vállalkozás indítá­sát. Ahogy fogalmazta: kicsi­ben, egyedül. Főleg varrógépe­ket javított, azonban emellett a horgászorsó és a porszívó sem állt tőle messze. Közben jött a rendszerváltás, gazdaságátalakítás. A korábbi megrendelők száma fokozato­san apadt, így újabb „láb” után kellett nézni. Az ötlet nem volt újkeletű, egy Nyugat-Európá- ban működő rendszer magyar megfelelőjét hozza létre: szer­vizt, ahol minden kapható. A kereskedés még a nagykerfor- galmazótól indult, tőle vásárolt varrógépeket, és adott el, köz­ben a vevőkör egyre nőtt. Sehol sem szolgálták ki a vásárlókat úgy, mint ők: a csomagot kibon­tották, mielőtt valaki megvásá­rolta a kiválasztott terméket, és egyben ki is próbálhatta. Ma sincs ez másképp mintaboltjuk­ban, mely a szakmában az egyik legszebb. Először a japán Brother cég varrógépeit hozták be. Talán ma meglepő, amit Kiss János mon­dott az első szállítmányról: 4 db gép „lépte” át a határt először. Ehhez képest az első évet 900 darab értékesítésével zárták. Amikor a svájci Tavaro céggel kapcsolatba léptek, már 3 éve kft.-ként működött a vállalko­zás, a Brother gépek ismertté váltak a magyar piacon. Ekkor azonban váltottak. A Tavaro Elna gépeire kizárólagos for­galmazási jogot szereztek. A váltás azért történt, mivel ezen gépek árai mintegy 30 száza­lékkal alacsonyabb árszinten kerülhettek forgalomba a japán gépekhez képest. Közben egyre több eredményt mondhattak magukénak, egyre több áruház került az értékesítési láncba. Je­lenleg több mint ötven cégnek szállítanak. Innentől könnyeb­ben mentek a nyugati kapcsola­tok, és egyre több nyugat-euró­pai cégnek váltak magyaror­szági forgalmazójává. A cél az volt, hogy ami a szabás-varrás­hoz szükséges, azt mindent egy helyen tudják kínálni. Az árszint csökkentése érde­kében összeszerelő üzemet is lé­tesítettek, ahol a különböző or­szágokból érkező részegysé­gekből állítanak össze varrógé­peket. Bár néhány elemet a ma­gyar ipar is tudna gyártani, azonban eddig még nem sike­rült olyan beszállítót találni, mely megfelelő minőségben tud szolgáltatni. Mint Kiss János mondotta, hosszú távon kívánnak beren­dezkedni a magyar piacon. En­nek első lépéseit a szervizháló­zat kiépítésével és a részleges összeszerelés megvalósításával megtették. Jelenleg folynak tár­gyalások varrógép-összeszere­lésre vonatkozóan, azonban ez még a távoli célok között szere­pel. A már működő konszigná­ciós raktár bővítésén is dolgoz­nak, mely állandó készlettel rendelkezik 200 ezer svájci frank értékben. Ha az elképze­lésüket valóra váltják, akkor Szolnokon egy olyan raktárbá­zis jön létre, amelyből a szol­noki cég látná el a kelet-európai térséget - a legfontosabb part­ner - a svájci Tavaro SA. varró­gépeivel, s ez devizabevételt is jelentene a Varrógép Kft.-nek. Aszályos idők A megye csapadékhelyzeté­nek kimutatása szerint igen komoly aszályos időszak telt el. Hiszen az 1991. évi átlag 574 milliméter volt, ezzel szemben egy évvel később 341 milliméter, októberig viszont csak 284 milliméter hullott. így nem csoda, ha a mezőgazda- sági termelők rendkívüli kárt szenvedtek. A megyén belül is jelentős eltérések mutatkoznak 1993 eddig eltelt időszakát vizs­gálva. Februárban míg Jászkis- éren csak 3,7, addig Karcag térségében 24,5, júniusban pe­dig 54,7, ezzel szemben Törtei térségében 10,8 mm csapadék hullott a szomjazó földre. A májusi - az aranyat érő eső idő­szakában - megyei átlag 11,1 milliméter, mely a 70 évi átlag 20 százaléka. Egyébként is el­marad, mintegy 50%-kal az éves csapadék mennyiség a 70 évi átlagostól. Alapítványok a vállalkozókért A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány (MVA) közvetve egyes vállalkozások részére alaptőke-hozzájárulást biztosít, valamint regionális szervezetein keresztül vállalko­zói tanácsadást végez, oktatási és továbbképzési területen a vállalkozói kultúrát fejleszti, in­formációs adatbankot épít ki és különböző kiadványokat finan­szíroz. Az MVA tevékenységét a PHARE jelentős anyagi hoz­zájárulással támogatja. Az Ipari Műszaki Fejleszté­sért Alapítvány pályázati lehe­tőséget biztosít nemcsak ma­gánvállalkozások részére, a ku­tatás-fejlesztés (K+F) elősegíté­sére, infrastruktúrájának kor­szerűsítésére. A pályázaton visszatérítendő támogatás nyer­hető el, melynek kamata a jegy­banki alapkamat. Pályázaton­ként legfeljebb 5 millió forint igényelhető. Minimális tőkével szolgálja a magánvállalkozások fejleszté­sét a Magyar Magánvállalko­zási Alapítvány és a piaci fellé­pés biztonságát - Piacfejlesz­tési Alapítvány. Nemcsak ma­gánvállalkozóknak nyújt lehe­tőséget az Épületfenntartási K+F Alapítvány, melynek célja az ország épületállománya korszerűsítésének támogatása. A visszterhes támogatások fel­tételeit az egyedi szerződések rögzítik. A SEED Kisvállalkozás-fej­lesztési Alapítvány a magán- vállalkozók képzésére, tanács­adásra nyújt lehetőséget nem­csak vállalkozóknak, hanem az őket támogató tanácsadóknak is. Az alapítvány támogatja a vállalkozóképzést füzetek, té­vésorozat, külföldi vállalko­zókkal való kapcsolatteremtés révén, inkubátorházak létreho­zásának támogatásával. A Boros Gábor Vállalko­zási Alapítvány a vállalkozók személyi képességének fejlesz­tését célozta meg. Ennek érde­kében díjakat, ösztöndíjakat biztosít, képzési költségeket vállal át. A B’Nai B’rith Ala­pítvány a hazai kis- és közép- vállalkozói réteg erősítése érde­kében lép fel. A tevékenység keretében tanácsadást végez, üzleti könyvtárat biztosít, sze­mináriumokat, szakmai tanul- mányutakat szervez, tanácsadó­kat közvetít. A VOSZ Vállalkozási Ala­pítvány a vállalkozói kultúrát kívánja emelni tanfolyamok, előadások szervezésével, kuta­tói, publikációs tevékenység végzésével. A MTA-VITA Alapítvány célja a tudományos-műszaki és képzési infrastruktúra előmoz­dítása. E célból tanfolyami kép- zsét biztosít kisvállalkozóknak. Az Építés Fejlődéséért Ala­pítvány nemcsak magánvállal­kozók részére biztosít pályázati lehetőséget a hazai építés fel­zárkóztatására, a szakmai szín­vonal emelésére. Az elnyert pá­lyázat tartalmazhat ösztöndíjat, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom