Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

1993. november 1., hétfő Boltos hírek 5 így is tönkre lehet menni T ermékfelelősség A 27 éves szolnoki Polgár István és négy évvel fiatalabb hites neje, Polgár Bernadett tör­ténetét onnan kezdem, hogy István megjárta Tengizt is. Nem egyebekért töltött el a kietlen vidéken egy évet, mint azért, hogy keressen egy kis pénzt, így is történt: ebből vásároltak egy aprócska boltot, amelyik pavilonostul, mindenestül húsz négyzetméternyi lehetett. A helyszín a MÁV kórházzal szembeni területet jelentette, amely az önkormányzaté. Úgy tűnik, valakinek útban lehetett, mert először feltörték, ellopták a berendezés nagyját. Mindez két éve volt. Utána újra rendbehozták, és virágokat, ajándékokat kezdtek árulni. A fiatalasszony, Betti állt a pult mögött, István pedig a termékek után szaladgált. Ha nem is fé­nyesen, de úgy-ahogy megéltek az apró pavilonból. 1993. szeptember 9-én egy Ha azt taglaljuk, hogy a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Felügyelőségén összesen tizen­egyen dolgoznak, és évente kö­zel ezer vizsgálatot végeznek, ez iszonyatosan feszített mun­kát igazol. Hogy sok ez, vagy kevés, ez nézőpont kérdése. Ä tízegynéhány szakemberhez vi­szonyítva sok a hatezer üzlet, egység számához hasonlítva kevés, hiszen akad ahová csak évek múlva jutnak, juthatnak el. A helyzet nem ennyire borús, mert ahol baj van, ahonnan jel­zés érkezik, mennek, igyekez­nek utánanézni a hallottaknak, leírtaknak. Miért és mit vizsgálnak? Régi felvetés, hogy miért is van szükség efféle védelemre, hiszen a piac majd megteremti a minőségi követelményeket. A gyakorlat ennek az ellenkezőjét igazolja, mivel a világ legfejlet­tebb ipari országaiban a legha­tékonyabb a piacvédelmi, ha úgy tetszik fogyasztóvédelmi felügyelet. Nem másért, a vásár­lók érdekéért. Hogy a közelmúltban mi­mindent néztek a piacvédelem megyei szakemberei? A teljes­ség igénye nélkül vizsgálták a kenyér, a tej, a húsfélék minő­ségét, a kerékpárforgalmazást, az új autószalonokat, az építő­anyagkínálatot, a cipőkereske­delmet és javítást, a ruházati cikkek minőségét, az órapiac kínálatát, helyzetét, a farmer­gazdálkodáshoz szükséges gé­peket. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy általános észrevétel: ezekhez a méregdrága, olykor külföldi, kisebb, nagyobb masi­nákhoz sokszor nincs kezelési útmutató, nehezen tisztázhatók a garanciális jogok. Objektív hibák és az etika Az általános tapasztalat az, hogy a látott, ellenőrzött egysé­gek 52 százalékában találnak hibát, hibákat. A listát az élel­miszerkereskedelem és a ven­déglátás „vezeti”. Összegez­hető: az egyik súlyos hiba az, ami pénzbe sem kerül, és úgy hívják: kereskedelmi etika. Pe­dig jó tudni: ha szabadáras a termék, akkor is ki kell írni, mennyibe kerül. Azután olykor hiányzik a vásárlók könyve, a garancialevél és a mosoly, a kedvesség. Holott aki emberek­kel bánik, az utóbbiak nélkül elképzelhetetlen az árusítás. A második kategóriát az ob­ismeretlen valaki vagy valakik lángra lobbantották az aprócska létesítményt. Leégett, odave­szett minden, csak a váz maradt. Ráadásul a biztosításuk sem volt éppen rendben, amikor 400 ezer körüli kár érte őket. Azóta nyakukban a lábuk, egyebet sem csinálnak, mit lehetne tenni. Oda a kenyerük, a megél­hetésük, a munkahelyük. Ráa­dásul az asszonyka kisbabát vár. A helyzetet bonyolítja, hogy az önkormányzat oda olyan épületet engedne csak, amelyik nekik túlontúl drága. A szülők nem bírnak segíteni, és ők most ketten ott állnak fizetés, kereset nélkül. A kérdések kérdése: ki ad nekik pénzt? Vagy bármi­lyen segítséget annak az ember­párnak, akik még az élet elején tartanak, hiszen kettőjük együt­tes életkora is mindössze ötven év. jektív hibák okozzák. Ilyenek: a fogyasztó megkárosítása, téves mérés, esetleg számolás, hibás számlakezelés, lejárt szavatos­ságú termékek árusítása stb. Az efféle „hibák” ma már ötezer forint helyszíni bírsággal bün­tethetőek, de a felső tétel a har­mincezret is eléri. Tapasztalat az is, hogy nem kevés eladó sokszor kevesebbet tud a vásár­lónál, hiszen jónéhány közöttük a szakképzetlen. Dühítő az is, amikor az idegen nyelvű hasz­nálati utasítások mellett, között nem szerepel a magyar, így a boltba betérőnek fogalma sincs: mire, kinek vegye azt a mutatós testápolót, árucikket, dezodort stb. A vendéglátás tapasztalatai A vendéglátás területén se minden rózsás, de a felügyelet tapasztalatai szerint valami ja­vulás érezhető. Negyvenöt ef­féle egység vizsgálata után a leggyakoribb észrevétel, hiá­nyosság az volt, hogy az egység nem érte el az osztálybasorolás használt szintjét. Szintén elég sok, mintegy 18 százalékos a vásárlók megkárosítása. Kirívó esetnek számít az a fagylaltkí­nálat, amikor a vevő négy deká­ért fizetett igen sokat, de az adag ennek a fele volt, a többi hab. A védekezést, miszerint a hidegben minden összmegy, nem fogadták el. Még ha fizika­ilag igaz is, de ennyire tilos ösz- szezsugorodni a fagyinak. Bővülő választék, színvonal Hogy örvendetes tapasztala­tok is papírra kerüljönek: a vá­laszték szinte a legtöbb helyen számottevően bővült. (Csak megfelelő mennyiségű pénz le­gyen hozzá.) A kiszolgálás színvonala viszont olyan, akár az időjárás. Egészen az igen jó­tól, a megszokotton át a rosszig. Sajnos, a palackozott italok áru­sításáról az a véleményünk, hogy sok helyütt a kocsmajelleg uralkodik. Magyarul, helyben is lehet fogyasztani, legalább is a jó ismerősöknek. Hogy legtöbbször mi az el­marasztaltak védekezése? Ké­rem szépen drága felügyelő úr, asszonyom, ezt a szabályt nem ismerem. Sajnos ebben az eset­ben is dukál a bírság, hiszen ez nem mentség. Legalább is an­nak, aki kereskedéssel foglal­kozik. Ezért nincs mese, tanulni kell, elvégre a pénzének, boltjá­nak senki sem ellensége. D. Szabó Miklós Az Országgyűlés 1993. feb­ruár 16. napján tartott ülésén elfogadta a termékfelelősségről szóló törvényt. A törvény telje­sen új jogintézményt, az objek­tív alapú felelősségi formát ve­zeti be. Ennél a felelősség meg­állapításánál nem előfeltétele a felróható, vétkes emberi maga­tartás és ezt nem is kell vizs­gálni az eljárás során. Termékfelelősség Mit jelent a termékfelelős­ség? Azt jelenti, hogy a termék gyártója (importálója, forgal­mazója) felel a felhasználónak a termék hibája által okozott ká­rért. A felelősség azon alapszik, hogy a termék hibája a felhasz­náló természetes személy halá­lát, testi sérülését, egészségká­rosodását okozza, vagy a hasz­nálatában lévő más dologban tí­zezer forintot meghaladó, tény­leges kárt okoz. Nézzünk egy példát: ha egy televízió felrob­ban, ennek során a felhasználó megsérülhet, a szoba kiéghet. A termékfelelősség alapján köve­telhető a személyi sérülésből és a szoba kiégéséből származó kár megtérítése. A hiba fogalma A termékfelelősség központi eleme, hogy a gyártó akkor fel­elős, ha a termék hibás volt. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelem­mel a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékekkel kapcsolatos tájé­koztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tu­domány és a technika állására. A szabályozás tehát a fogyasztó és nem a gyártó szempontjából közelíti meg a problémát. A hibafogalom újdonsága az , általában elvárható biztonság kategóriája, az általában elvár­ható színvonal el nem érése. Ez a fogyasztó magas szintű elvá­rásait, és nem a gyártó által megfogalmazott biztonsági kö­vetelményeket jelenti az adott termékről. A termék hibás akkor is, ha a termék nem nyújtja az elvárható biztonságot, a termék rendelte­tésére és az ésszerűen várható használatára tekintettel. Azaz a felhasználó a terméket úgy is használhatja, hogy bár az nem rendeltetésszerű, de társadalmi­lag még elfogadható. Például a gyermekek a játékokat gyakran rágják. Ha ez egészségre ártal­mas anyaggal van bevonva, az kárt okozhat. Nyilvánvaló, hogy az előbbi esetben a használat nem rendeltetésszerű, de társa­dalmilag elfogadható. A gyártó tehát a termék olyan használa­táért okozott kárért is köteles helytállni, amely rendeltetésel­lenes ugan, de ésszerűen még várható. Használati utasítás A forgalomba hozott termé­kek általában veszélytelenek, ha ismerjük, hogy hogyan kell használni őket. Hiba a termék használatára vonatkozó utasítá­sok tartalma miatt is keletkez­het. Azaz tájékoztatási hiba, ha a termék maga hibátlan, de nem megfelelő használati utasítással került forgalomba. A tájékozta­tásnak pontosnak, teljesnek és egyértelműnek kell lennie. Meg kell jelölnie a veszélyt, amely a használat során előállhat és an­nak hátrányos következményeit is tartalmaznia kell. A tájékoz­tatás tartalmának olyannak kell lennie, amelynek megtartása esetén a felhasználót nem érheti kár. (Például hatásos növény­védőszer alkalmazása más nö­vényeken kárt okoz.) A törvény a kártérítés érvé­nyesítésére a károsult számára három éves határidőt állapít meg, a gyártó helytállásának végső határát tíz évben hatá­rozza meg. A károsulttal szem­ben a gyártó felelősségének kor­látozása vagy kizárása semmis. A kereskedő felelőssége A termékfelelősségi törvény egyik várható hatásaként a ke­reskedők nem fognak vásárolni ismeretlen, egyik évről a má­sikra megszűnő, eltűnő nagyke­reskedőtől, termelőtől, mert a felelősséget kizárólag stabil üz­leti partnerrel szemben lehet ér­vényesíteni. Nagy jelentőségű, hogy a vásárló közvetlenül for­dulhat a gyártóhoz. A keres­kedő, illetve az importőr vi­szont köteles helytállni abban az esetben, ha gondatlanul köt szerződést, vagy az ismeretlen, időközben megszűnő cég ellen a fogyasztó nem tud fordulni. Növekszik a kereskedő fel­előssége az áru lejárati, fo­gyaszthatósági idejének feltün­tetésével, figyelemmel kell kí­sérni a fenti lejárati időket, to­vábbá felelősséggel tartozik az áru szakszerű, állagmegóvó rak­tározásáért is. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a vásárlók részletes, pon­tos tájékoztatására, a használati kezelési útmutatók, magyar nyelvű ismertetőfüzetek hiány­talan átadására, mivel a forgal­mazónak is fokozott érdeke lesz az, hogy a vásárló pontos eliga­zítást kapjon a rendeltetésszerű használat és az esetleges idő­szakos karbantartás követelmé­nyeiről. A törvény 1994. január 1. napján lép életbe. Megismeré­sére, alkalmazására történő fel­készülés a gyártók, a kereske­dők és a fogyasztók számára egyaránt fontos. Novemberi vásárnaptár November 2. oák: Abaúj- szántó, Soltvadkert, Tisza- luc. oá: Cegléd. November 3. oák: Mis­kolc, Túra. November 4. oák: Mély­kút, Ónod, Vésztő. November 5. oák: Gyula, oá: Hódmezővásárhely. November 6. oák: Békés­csaba, Harta, Jánoshida. oá: Abony. November 7. oák: Csong- rád, Jászapáti, Lajosmizse, Nagykáta, Ózd, Vecsés. bv: Zagyvarékas. November 8. oák: Tisza- vasvári. November 10. oák: Me- zőcsát. oá: Makó. November 12. oák: Pusz­tamérges. November 13. oák: Apc, Kiskunmajsa, Ózd. oá: Sze- ged-Kiskundorozsma. November 14. oák: Csongrád, Dabas, Jászszen- tandrás, Kunszentmárton, Pásztó, Szabadszállás, Szarvas, Szentes, ok: Sze- ged-Kiskundorozsma. November 15. oák: Mán- dok. November 16. oák: Balmazújváros. November 18. oák: Ede- lény. November 20. oák: Aszód, Jászberény, Kiskun- lacháza. November 21. oák: Bé- késszentandrás, Cegléd, Csengőd, Jászladány, Kóka, Kunszentmiklós, Móraha- lom, Tiszakécske, Tokaj, Vác. oá: Kenderes. November 22. oák: Bél­apátfalva, Bodrogkeresztúr, Szécsény. November 23. oák: Hat­van. November 24. oák: Já- szárokszállás, Polgár. November 25. oák: Püs­pökladány. November 26. oá: Déva- ványa. November 28. oák: Abony, Farmos, Fülöpszál- lás, Jászalsószentgyörgy, Karcag, Kiskunfélegyháza, Kisújszállás, Nagykőrös, Örkény, Pilis, Újszilvás. November 29. oák: Füzesabony. A rövidítések jelentése: oák = országos állat- és ki­rakodó vásár, ok = országos kirakodó vásár, oá = orszá­gos állatvásár, bv = búcsú­vásár. Mielőtt elindulnak, kér­jük érdeklődjenek az illeté­kes polgármesteri hivatal­nál. Az oldalt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Mustkostoló Polónyi István Abonyból hozta át Szolnokra termé­sét, hogy ilyen elégedett arccal szemlélhesse leendő vevője arcát. Keze már újra az üveg nyakát szorítja: szívesen újra tölti a poharat, hogy a kedves vevő bizton meg­győződhessen áruja minő­ségéről. Temesvári Lajos A szolnoki piacon mindig nagy a nyüzsgés, hiszen szinte a megye egész területéről, sőt az or­szág más tájáról is hozzák városunkba termésüket, árujukat a termelők. Lapunk fotóriportere, Korényi Éva fotósszemmel nézett szét Szolnok belvárosi piaccsar­nokában. Ö kapta lencsevégre a Halottak napját idéző virágtengert, a mustkóstolót, s az utánozhatat­lan piaci nyüzsgést, a tömeget, az alkudozást. D. Sz. M. Ahol csak holnap van hitel Öcsödön járva igen megszomjazott egyik kolllegánk, s betért egy útjába akadó kiskocsmába - egy Bambira. A pultnál a sze­mébe ötlött egy tábla, melyen ez állt: Hitel holnap. Egyre széle­sebb mosollyal nézte a feliratot s azt gondolta: ehhez a mondat­hoz nem kell hozzáfűzni semmit. Hát nem fűztünk. Évi ezer vizsgálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom