Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

1993. november 27., szombat Tiszafüred 7 Építkezések, melyekről sokat beszélnek Tiszafüreden „Amit az emberek most tapasztalnak, azt át kell élni” (Ahogy a főépítész látja) Aki manapság Tiszafüredre látogat úgy, hogy régen látta a települést, annak bizonyosan meglepetést okozna napjaink­ban a város. A gázépítés okozta felfordulás mellett a belváros­ban különböző készültségű fo­kozatban lévő építkezések, a maguk sajátos arculatával adnak okot a véleményalkotásra. Ki így, ki úgy reagál, vérmérsék­lete szerint megfontoltan, vagy egyáltalán nem titkolva türel­metlenségét, indulatosan, felbil­lentve a vékatetőt véleményéről. Az egyik helyi sajtóorgánum egyenesen az újgazdagok beru­házásának nevezte ki a Deák téri építkezést, nem kis malíciával megjegyezve, hogy ez az „építé­szeti baki” elzárja a külvilágtól az új épületek mögött „meg­búvó” kultúrházat. Arról is szól a városi fáma, hogy a piacteret potom pénzért ajándékozta el a város. Ismét témát szolgáltat a volt Pátria étterem épülete, mert az Ybl Bank csődje után félbe­maradt épülettorzón újra mun­káskezek szorgoskodnak. Nem is beszélve a gázról. Egyre több betemetetlen munkagödör tör borsot a városi polgárok orra alá. A téma valóban az utcán he­ver, főleg a belvárosban, írha­tom ezek után. De ennek az írásnak nem az a célja, hogy az elégedetlenség kifogyhatatlan városi tegezéből, kivéve a mér­gezett nyilakat, számolatlanul azokat céltalanul össze-vissza lődözve, tovább bőszítse a köz­véleményt. Stílusosan fogal­mazva inkább az, hogy rendet tegyen a „gondolati snittek” kö­rül, választ adjon arra, hogy mi­kor lesz rend a városban, leg­alábbis ami az építkezéseket érinti. Talán ezért is vállalkozott Balogh György városi főépítész arra, hogy segít ebben a munká­ban. A szakember, akinek tervei alapján alakult ki Eger és Mis­kolc belvárosának jórésze, hiva­tali irodájában fogadott. Először a legnagyobb „vihart kavaró” Deák téri építkezés került a terí­tékre. „Okultunk azokból a hibákból, melyet jórészt a mi jóhi­szeműségünk oko­zott.” Talán azzal kezdeném, hogy Tiszafüred már korábban ren­delkezett általános rendezési tervvel. A városközpont beépí­tésére, rendezésére már 1987-ben megszületett egy kon­cepció, melyet a debreceni Ke­let-Magyarországi Tervező Vál­lalat készített. Ennek sarkalatos pontja volt, hogy az általános rendezési terv mellett részlete­sen rávilágítson arra, hogyan le­gyen megoldva a városközpont beépítése a jövőben. Ez egy na­gyon fontos terv, mert arra kel­lett megoldást találnia, hogy szelektálva, milyen épületeket kell megtartani, a lebontandók helyében mit lehet építeni, ezeknek az építészeti formáját meghatározni, valamint a közte­rülettel kapcsolatosan mit kell a városnak megoldani. Ez a terv arra is kitért, hogy miként alakul a városközpont forgalma. Tehát ez egy hosszútávú, komplex koncepció volt. A lényeg az, hogy az általános rendezési ter­vet annak rendje és módja sze­rint elfogadta a város, de a köz­pontra vonatkozó részletes ren­dezést csupán program szinten támogatta, de magát a beépítést csak a szükséges módosítások­kal együtt fogadta el. Ezek után készített a város egy olyan új tervet a Deák térre, mely meg­tartotta az általános rendezési terv intézmény kategóriái fel- használását, de az építészeti megoldásnál figyelembe vette a jelentkező igényeket. Ez a ke­reskedelmi- és szolgáltatásfej­lesztési funkciókat - városi pol­gárok kezdeményezésére - elő­térbe helyezte. Valóban problé­mát jelentett a területen lévő vé­leményem szerint kifejezetten rossz tervek alapján megépített lapos tetős művelődési ház, mely némileg javítandó a rossz koncepción, ezzel együtt meg­szüntetve a beázásveszélyt, a város akkori anyagi helyzetét figyelembe véve, a szűkös költ­ségvetési keretekhez igazodóan, tűzoltómunka jelleggel egy sá­tortetőt kapott 1988-ban. Hozzá­teszem azt rögtön, hogy már ek­kor világos volt, miszerint ez az épület nem alkalmas arra, hogy kielégítse egy 15 ezer lakosú vá­ros művelődési igényeit. A hosszútávú elképzelések szerint az Ady Endre út mellett lévő üres telken épülne egy új, mo­dem kulturális központ. Ám, míg ennek a feltételei nem te­remtődnek meg, addig a Deák téren kell üzemelni az intéz­ménynek, úgy, hogy küllemé­ben, környezeti kialakításában illeszkedjen a belváros képébe, a részletes rendezési terv előírá­sainak megfelelően. Ezek után visszatérek a Deák téri építkezésre. Miután a testü­let jóváhagyta a részletes beépí­tési koncepciót, várva a jelent­kezőket, 2 800 Ft/m2-es áron nyilvánosan meghirdettük a te­rületet, osztatlan tulajdon formá­jában, társasház akcióknál meg­szokott módon. Itt két probléma jelentkezett. Egyrészt a vártnál kevesebb érdeklődő volt, ezért a kereslet-kínálat törvényeit fi­gyelembe véve 2 300 Ft-ra csökkentettük az árat. Ekkor már több jelentkező volt, de leg­többjük Start-hitellel kívánt építkezni, melynek feltétele volt a telekmegosztás. A hivatal jó- hiszeműleg helyet adott a ké­relmeknek, mely a második probléma forrása lett: külön-kü- lön a megosztott telkek köze­lébe kellett vinni a közműveket. Azt kell mondanom, hogy jó­szándékunk kényszerhelyzetbe hozott bennünket, ami anyagit többletkiadást is jelentett. Most ott tartunk, hogy az építkezés első része befejezéséhez köze­ledik, a II. ütemre pedig már annyi a jelentkező, hogy nem is tudjuk kielégíteni az igényeket. Ám a fentiek miatt okultunk az említett hibákból, melyet jórészt jóhiszeműségünk okozott a Deák téren. A rosszindulatú híresztelé­sekkel kapcsolatban el kell mondanom, hogy egyik épület sem lesz lakóház, a magastetős épületek tetőterében csak raktá­rak és irodák kivitelezését enge­délyezzük. A kultúrház sem lesz elzárva a külvilágtól, mert a végleges kialakítások után két helyről is jól láthatóan nyitott lesz az utcafrontra. Még arra is ügyeltünk, hogy a kivágott, el­korhadt fák helyére újakat tele­pítsünk. Azok ellen pedig, akik megsértik az eredeti tervek előí­rásait - sajnos már van rá példa - alkalmazzuk a rendelkezé­sünkre álló szankciókat. * Ezek után rátértünk a másik izgalmas terület, a Piac tér prob­lémáinak kivesézésére. Hiszen a városban az a hír járja, hogy az önkormányzat, miután a for­galmas, főképpen a volt szocia­lista országok vándorkereske­dőit mágnesként vonzó, interna­cionalista „zsibogót” a város alá telepítették, potom pénzért áru­sította ki a területet, előnyös fel­tételeket teremtve ezzel „tűzhöz közel állóknak”. „A Piac teret nem kótyavetyélte el a város.” Egy tervezési pályázatot hir­dettünk meg a Piac tér beépíté­sére, amit egy debreceni építész nyert meg - folytatta Balogh György. Ugyanilyen megfonto­lásból hirdettük meg a kivitele­zést és a beruházás szervezést, melyre a fóti székhelyű Contur Kft. tette a legkedvezőbb ajánla­tot. A Contur amellett, hogy maga is nagyon sok térségbeli munkanélkülit alkalmaz, két fü­redi kft.-vei, a Bizalommal és a Kúriával is kapcsolatban áll. A fóti kft. a terület m2-ért 2 800 Ft-ot fizetett. Ennek fejében vál­lalta, hogy az építéssel kapcsola­tos összes további ügyletet bo­nyolítja és szervezi, beleértve a későbbi értékesítést is. A híresz­telésekkel ellentétben itt is a részletes rendezési tervnek meg­felelően alakítják ki a város­képbe jól illeszkedő kereske­delmi és szolgáltató egységeket: ruházati bolt, papír- és író- szer-szaküzlet, minipékség, fagylaltozó stb. épülnek itt. Az ár tudomásom szerint, belső munkák nélkül 40 e/m2 lesz, szerkezetkész állapotban. A Contur vállalta, hogy 1994 júni­usára elkészül a munkákkal. Vé­leményünk szerint ez egy jó döntés volt, melyben már fel­használtuk a Deák téren szerzett tapasztalatainkat is. * Alig egy éve, hogy jómagam is foglalkoztam a polgármesteri hivatal B-épületével szemben lévő, félbemaradt épülettorzó, a Pátria étterem helyzetével. Pár hete ismét munkások jelentek meg a területen, találgatásokra adva ezzel okot a füredieknek. „Várjuk az új épít­tető tulajdonost.” Csak annyit tudtam meg, hogy az épületen szintén a Contur Kft. munkásai dolgoznak, lé­nyegében állagmegóvás jelleg­gel. Ezért is voltam kiváncsi a főépítész úr véleményére. En­A „sok vihart kavaró” (építkezés egyik részlete. Ez sem lakóház A Deák téri építkezés mai állapotában, az udvarról nézve. A tervrajz az utcafront kész állapotát mutatja A korhadt fák helyébe újakat ültetnek Újra megjelentek az építőmunkások a pátriánál nek birtokában sem lettem azonban sokkal okosabb. Az Ybl Bank ismert országos problémája miatt zátonyra futott a volt étterem átalakítása és bő­vítése. Leállt az építkezés, mely egy korábban jóváhagyott, nagyszabású tervkoncepció ré­sze volt. Természetesen erről tudtunk, és a szükséges egyezte­tések után egyet is értettünk vele. Most úgy néz ki, hogy fel­oldódott a zárlat, de a tulajdon- viszonyok részleteibe nem va­gyunk beavatva. Éppen ezért várjuk az új építtető tulajdonos jelentkezését. Amennyiben az ő elképzelései eltérőek lesznek a Kossuth tér eredeti terveitől, ak­kor ez természetesen a mi jóvá­hagyásunkkal lesz csak megva­lósítható. Többet ezzel kapcso­latosan nem tudok most mon­dani - említette Balogh György. * Tiszafüreden a gázveze­téképítés második ütemének beindulását követően, pár héttel ezelőtt, egyidejűleg a megle­pően korát érkező novemberi hideggel, viharos gyorsasággal nőttek ki, akarom mondani mé- lyedtek a földbe a betemetetlen munkaárkok. A nagyon is han­gos „szentségelések” mellett sokan félnek attól, hogy a tél végleges beálltával a portára be­jutás kérdése, a forgalmat gá­toló, balesetveszélyes árkok be- fedetlensége miatt még sokáig „nyitott” lesz. Nem is beszélve az ezzel kapcsolatosan jelent­kező gondokról. A főépítész erre így reagált: időpontig még a nyitott árkokat is be kellett volna temetni. Ám a kivitelező, esetünkben rendkí­vüli haladékot kapott, ez okozta a novemberi gyorsaságot, ami persze azt is jelentené, hogy az újonnan kiásott munkagödrö­ket ugyanilyen gyorsan vissza is kell temetni. Én inkább emiatt aggódom. Fagyos időben bizo­nyos technológiai előírásokat be kell tartani a gázépítésnél. Pél­dául ilyenkor szükséges a ho­mokágyazat, és szigorúbbak a hegesztési előírások is stb. Ezt levélben rögzítettük, amit el­juttattunk a kivitelezőhöz is. Én azt remélem, hogy ennek figye­lembevételével mihamarabb megoldódik az érintettek prob­lémája. * Balogh György városi főépí­tésszel folytatott több, mint két­órás beszélgetésem itt lassan véget is ért. Aki búcsúzáskép­pen még elmondta, hogy ez a városfejlesztés, mely évek óta terv szerint folyik, kiemelten kezelve a városközpontot, ter­heket ró a lakosságra. Amit az emberek most tapasztalnak, azt át kell élni, mint minden egyes egyedi építészeti beruházást - említette, de rögtön hozzátette azt is, hogy 1994-ben már látha­tóvá válnak az elképzelések po­zitív részletei. Én csak annyit kívánok ehhez hozzátenni, hogy az önkor­mányzat anyagi helyzetét nézve ez kicsit türelemjáték is, mely figyelembe véve az említette­ken kívül megoldandó feladató­FSTAiWUCtrí WHiaXZAT A piactér ma, a terv már jövőre valóság lesz „Rendkívüli hala­dék okozta a sietsé­get.” A Közúti Igazgatóság eredeti­leg november 15. után nem adott ki engedélyt útfelbontásra. Pontosabban fogalmazva, ezen kát, még nagyon sokáig eltart­hat. Éppen ezért, nézve a leg­több füredi iskola, intézmény, műemlék stb. állapotát, én ag­gódom, mert úgy látom, ezekre kevesebb vállalkozó, szponzor akad, mint a cikkben említett kereskedelmi és szolgáltató egységekre. És ezek az épületek is fontosak a füredi ember szá­mára, nem csak építészeti szempontból! Az oldalt írta Percze Miklós - Fotók: Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom