Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

8 Gazdaság 1993. november 26., péntek Ingatag lakóingatlan-hitelek A fészekrakás nehézségei Mára köztudomásúvá vált, hogy a jövő évben változik majd a lakáshitelezés. Hogy mikortól, még pontosan nem tudni. Az vi­szont biztos, hogy egyre nehezebb feltételek mellett tudjuk meg­oldani „fészekgondjainkat”. Az alábbi összeállításban végigte­kintjük, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályzók alapján mi­lyen hitel- és támogatási lehetőségek állnak fenn a lakáshoz ju­tás területén, valamint kitérünk a jövőbeni változásokra is. A belföldi cégek mellett a külföldiek száma is nőtt Kereskedelmi vállalkozás a legtöbb Kétharmaduk minimális tőkével jött létre A gazdálkodószervezetek száma rendületlenül növekszik, ezen belül a jogi személyiség nélküli és az egyéni vállalkozások nőttek a legnagyobb mértékben. A külföldi érdekeltségű - az év első három negyedévében alapított - gazdasági társaságok 68 százaléka a minimális (1 millió forint) tőkével alakult. Ezen cé­gekben több mint 40 ország képviselteti magát, azonban 59 szá­zalékuk mindössze hét „ország” részvételével jött létre. így ösz- szegezhető a KSH legfrissebb jelentése a gazdálkodószerveze­tekről. Az Országos Takarékpénztár a pénzintézeti törvény 1991. december 1-jei hatálybalépésé­vel megszüntette az ingatlan­forgalmazási tevékenységét. Et­től az időponttól kezdve lénye­gében - a lakással kapcsolatos tevékenysége - a hitel, valamint a különböző támogatások fo­lyósítására korlátozódott, me­lyek jelenleg az alábbiak. Korlátozott lehetőségek Nagykorú magyar állampol­gár csak akkor vehet igénybe lakáscélú támogatást - szociál­politikai kedvezményt, támoga­tott hitelt, munkáltatói kölcsönt, illetve önkormányzati támoga­tást - ha magának, házas- vagy élettársának, kiskorú gyerme­kének, együtt költöző családtag­jának lakástulajdona, lakrész ál­landó használati joga, lakásbér­leti jogviszonya nincs. A szociálpolitikai kedvez­mény lakásépítésre, valamint támogatható körbe tartozó vá­sárlásra - továbbá bővítésre, jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - ve­hető igénybe. Ennek összege - szerződéskötéskor meglévő! - egy gyermek esetében 50.000 forint, kettőnél már 200 ezer, a harmadik után pedig 400.000 forint (minden további gyer­mekre 100.000 jár). Ha egy há­romgyermekes családot nézünk, nem kis summa, a 600 ezer igénybevehető szocpol. Ám ki­kötés az is, hogy e kedvezmény nem haladhatja meg az új lakás építési költségeinek 55 százalé­kát. Az előbbi megfogalmazásból gyakorlatilag a vásárlás azért maradt ki, mivel igen szűk kört érinthet. Nem különbözik ez a kiemelt törlesztési támogatású hitel esetében sem, ám kész­pénz nélkül szinte felesleges próbálkozni lakásépítéssel. Ugyanis ezen hitel a a lakás árának szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett értéké­nek 70 százalékáig terjedhet. S akkor még nem beszéltünk a visszafizetés feltételeinek meglétéről, valamint a támoga­tás alá tartozó kölcsön maximá­lis összegéről. Ezek pedig az alábbiak szerint alakulnak:- 1 gyermek: 300 ezer;- 2 gyermek: 400 ezer;- 3 gyermek: 500 ezer. A törlesztési támogatás gyermekszámtól, továbbá a visszafizetés idejének múlásá­val változik. Ugyanezen támo­gatás az ifjúsági betétekre fel­vett hitel esetén is igénybe ve­hető. Amit ma megvehetsz Az előbbiekben említett hite­lek felett már csak az úgyneve­zett általános törlesztési támo­gatású igényelhető mint ked­vezményes kölcsön (a támoga­tás mértéke az első öt évben 30, a 6-15 évben 15%), s ez az, amely a magánforgalomban is szerepet játszik, ekkor viszont a lejárat ideje öt év. A rendeletek „eredménye­ként” szinte megszűntek ha­zánkban az építkezések, hiszen a telekvásárláson felül még jócskán szükséges készpénz egy lakóépület felépítéséhez. Bár ténylegesen sok kedvezmény vehető igénybe, azonban egy 80 négyzetméteres lakás felépíté­séhez - átlagosan 30 ezer forin­tot számolva négyzetméteren­ként - 2,4 millió kell. Ezt pedig a mai jövedelmek mellett igen­csak nehéz összekaparni. Már­pedig lakni kell valahol, s erre a „használt” lakások adnak lehe­tőséget. Ezt erősíti meg az OTP me­gyei igazgatóságától kapott tá­jékoztatás is. Megyénk terüle­tén ez évben - szeptember 30-ig - összesen 1120 ingatlan vásár­lását, illetve cseréjét segítette az OTP, összesen 279.016 millió forint hitel engedélyezésével, melyből 157 vásárló ifjúsági be­tétje után 29.727 millió forint kölcsönben részesült. A mun­káltatók 257, az önkormányza­tok pedig 307 esetben, 47.244 millió, illetve 36.695 millió fo­rintban adtak támogatást a la­kásvásárláshoz. Az OTP-től azt is megkérdez­tük, vajon hogyan oszlik meg területükön a vásárlás. így Szolnok városban és a hozzá tartozó vonzáskörzetben 372 vétel zajlott, melyhez 96.684 millió forint takarékpénztári hi­telt folyósítottak. A megye- székhelyen kívül - a vidéki fió­kok közül - a legtöbb Jászbe­rényben (143 db, 33.674 millió­val), míg a legkevesebb (9 db, 2.617 millió) Jászladányban tör­tént. A jövőről még korai lenne nyilatkozni, az viszont biztos, a hitelezési rendszer változik. Terhes változások A konnány már korábban módosította a lakáshitelezéssel kapcsolatos rendeletet, erről mi is beszámoltunk. Ám jó néhány homályos pont is maradt még, mindamellett az egyes lakáscélú támogatások általános feltételei változatlanok. Ami kedvezőbb lesz, az a 3 vagy több gyermeket eltartó csa­ládokat érinti a szociálpolitikai kedvezménynél, s kizárólag a la­kásbővítéshez tartozik. Megszűnik azonban a szoc- polkedvezmény megelőlegezése. Az a felvett hitel összegének csökkentésére számolható el, a gyermek, illetve gyermekek megszületése után. Ezen utólagos kedvezmény mértéke megegye­zik a hitelfelvételkor meglévő gyermek(ek) után nyújtható szocpolösszeggel. (Megjegy­zendő, hogy a jelenlegi összegek, amiről fentebb már írtunk, válto­zása várható.) Továbbá a házas­párt megilletik a hitelből levont összeg mennyiségére a korábban felszámolt kamatok is. Nincs kor­látozva sem a gyermekek száma, sem a „teljesítés” időpontja, sem a házaspár életkora, s a gyermek- születést nem kötik előzetes vál­laláshoz sem. Viszont a kedvez­mény a bekerülési összeg 55 szá­zalékát nem haladhatja meg, a kamat pedig csak a születés idő­pontjáig számolható el. A hitelezés, annak feltételei ezzel szemben jelentősen módo­sulnak, mely az alábbi keretes anyagunkban található. A téma mindenkit érint, s egyben új kérdések is felmerül­nek. Ezért mindezt folytatjuk, s következő alkalommal újabb te­rületével foglalkozunk. E. Z. Az év első tíz hónapjában to­vább emelkedett a gazdasági szervezetek száma. Míg 1992 decemberében 70597 jogi sze­mélyiség nélküli társaságot tar­tottak nyilván, addig ezek száma 1993 októberére 94196-ra nőtt. Az egyéni vál­lalkozások száma az említett időszak alatt több mint 11 szá­zalékkal, 606207-ről 682525-re emelkedett. Az adószámmal rendelkező mezőgazdasági önállók aránya megközelíti a 2 százalékot, magasabb, mint az év elején. Az összes vállalko­zók közül 44 százalékuk fő-, míg mellékfoglalkozásban 43 százalékuk tevékenykedik. Ám az alakulások mellett megszűnések is bekövetkeztek. A csődtörvény életbelépése óta 3018 jogi személyiségű gazda­sági szervezet ellen indult csőd­eljárás, és 3240 cég került fel- számolási eljárás alá. A csődöt kért gazdálkodók kétharmada gazdasági társaság, 23 száza­léka szövetkezet és 10 száza­A XX. század utolsó évtize­dében az emberiség közelít a föld teherbíró képességének határához. Kétségtelen, hogy mai életvitelünk miatt civili­zációnk komoly veszélybe ke­rült. A demográfusok szerint a következő félévszázad alatt a föld népessége megduplá­zódhat. Ha pedig tovább foly­tatódik a föld életközösségei (ökoszisztémái) elleni merény­let, akkor nem adatik meg mindenki számára az elfo­gadható élet valószínűsége. Az erdőterületek ma még a szárazföld 40 százalékát borít­ják, évente azonban 17 millió hektárral csökken, amely nem­csak faanyagvesztést jelent, ha­nem jelentős és kedvezőtlen környezeti, éghajlati változáso­kat is okoz. Földünk oxigén­termelésének ugyanis jelentős hányadát éppen az erdők állítják elő. Ezért az elmúlt évtizedek­ben jelentősen átértékelődött az egész földön az erdők szerepe. Előtérbe került egy ökológiai szemléletű gazdálkodás erde- inkkel, nem tagadva azt a tényt, mely szerint a faanyag az egyet­len nyersanyagforrás, mely egy emberöltőn belül újratermel­hető. Hazánk a trianoni szerződés után elvesztette erdeinek 84 százalékát, ezek közül is a leg­értékesebbeket, a fenyveseket. Ezt követően azonban még a legszegényebb gazdasági vi­szonyok között is jelentős erdő- telepítések történtek. Ennek kö­szönhetően 1945-től napjainkig A világ egyik vezető szoft­vergyártója, a Microsoft, nem­csak az amerikai piacot uralja, de Európában is vezető helyet tölt be azáltal, hogy sikerült át­ültetnie programjait mindenkor az adott ország nyelvi igényei­hez alkalmazkodva. A magyarul „beszélő” válto­zatok a hazai felhasználók tet­szését is elnyerték. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy az elmúlt két hónapban a cég for­galma 300 százalékkal növeke­dett. Az Excel 4.0 magyarított változatának piacra kerülése előtt már több mint 1000 dara­léka vállalat. A felszámolás alá került cégek között ugyancsak a kft.-k - 48 százalékkal - és a szövetkezetek - 41 százalékkal - képviselik a legnagyobb arányt. (Továbbra sincs adat vi­szont az egyéni vállalkozást megszüntetőkről.) Az év elejétől összesen - szeptemberig - 3040 külföldi érdekeltségű céget alapítottak 36,3 milliárd forint törzstőké­vel, melyből 26,8 milliárd a kül­földi devizában megjelenő tőke­rész. A statisztika szerint a kül­földiek részesedése az alapítói vagyonból az elmúlt évekhez képest növekedett. Ugyancsak nőtt a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő cégek aránya az alapításoknál: az 1992. évi 37 százalékról 46-ra. Mindezzel szemben a cégek átlagos nagysága számottevően csökkent: az egy vegyes válla­latra jutó alapítói vagyon 1992-ben 17,2 millió, míg 1993 I-III. negyedévében 11,9 millió forint és a külföldi tőkerész erdőterületünk 50 százalékkal növekedett, és ma már eléri a 18 százalékos területi arányt. Az elmúlt negyven év során történtek hibák az erdőgazdál­kodás terén is. Túlzott hang­súlyt kapott a nyereségre orien­tált gazdálkodás. A fejlett euró­pai országok az erdőgazdálko­dási tevékenységet államilag támogatják, illetve esetleg ön­fenntartó ágazatként kezelik. A hazai erdőterület növelése, az erdővel foglalkozó emberek megélhetésének biztosítása ér­dekében meg kell alkotni egy ökológiai alapon nyugvó erdő­törvényt - amely az erdőt öko­lógiai egészként kezeli, és sza­bályozza az erdőben folyó vad- gazdálkodást is. A kárpótlások eredménye­ként létrejöttek az új erdőtulaj­donosok. A 10 hektár fölötti er­dőtulajdonosok esetében cél­szerű létrehozni a közös gaz­dálkodási feltételeket biztosító szervezeteket (erdőbirtokossági társulatok). Ennek törvényi szabályozását soron kívül bizto­sítani kell. A tövények megalkotásáig további kárpótlásra erdőterület ne kerülhessen kijelölésre, mert félő, hogy spekuláció áldoza­tává válhat a magyar erdők je­lentős része. (Ma az erdőállo­mány értéke nincs értékelve a kárpótlások során, így az árve­réseken néhány ezer forintért milliós vagyonra lehet szert tenni.) A törvényi szabályozás kap­csán szigorítani és erősíteni kell bot adtak el a gyártók, akik a termékeik bevezetését jelentős árengedménnyel is segítik. A magyar kormány és a Mic­rosoft együttműködése is sike­res. Az Informatikai Tárcaközi Bizottság jelentős döntést ho­zott a helyi MS-alkalmazások szabványosításáról. 1993 májusában egy átfogó egyezmény jött létre a Minisz­terelnöki Hivatal és a Microsoft legjelentősebb hazai forgalma­zója, a Számaik között. A meg­egyezés korlátlan hozzáférési lehetőséget biztosít az újonnan beindított Microsoft forródrót 12,5, illetve 8,8 millió. Jellemző adat az is, hogy az összes kül­földi érdekeltségű vállalat 68 százaléka a minimális 1 millió forint törzstőkével létesült. Az összes külföldi részese­désű gazdasági társaságok 53 százaléka kereskedelmi tevé­kenységet folytat. Az újonnan alapított gazda­sági szervezetekben több mint 40 ország képviselteti magát, ugyanakkor az összes vegyes vállalat 53 százalékában (1784 cég) mindössze hét „ország” részvételével - Ausztria, Né­metország, USA, Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország - alakult. Ezen országok adták a tőkebefekteté­sek négyötödét, a tőkenagysá­got tekintve a németek vezet­nek, ugyanakkor az egy vállal­kozásra jutó tőkebefektetés a francia érdekeltségű cégek vi­szonylatában a legnagyobb 84,6 millió forinttal. * * * Talán mindezek után szomo­rúan összegezhető, hogy a bel­földi vállalkozások - becslések szerint 80 százalékuk - kény­szerből jöttek létre. A külföldiek esetében már más a helyzet, azonban általá­nosan jellemző, hogy a többsé­gük a kereskedelemben, rövid távon gondolkodva kíván profi­tot szerezni. az erdőfelügyelet tevékenysé­gét. A túlszaporodott nagyvadál­lomány szabályozása (csökken­tése) alapvető feladat nemcsak az erdeink, hanem a vadállo­mány minősége érdekében is. A tulajdonviszonyok válto­zása után az ország erdeinek 50-60 százalékát továbbra is ál­lami tulajdonban kell tartani. A kialakítandó tulajdonvi­szonyok megkövetelik, hogy a törvényekben a földhöz kötött vadászati jog kerüljön elfoga­dásra. Az állami erdőgazdaságok részvénytársasággá alakítását úgy kell befejezni, hogy a kincstári törvény megalkotásá­val, az állami erdő valódi kincs­tári vagyonná válhasson. A mezőgazdasági művelés­ből közgazdasági vagy egyéb okokból felszabaduló földterü­leteken - figyelembe véve a természetvédelmi szemponto­kat is - nagyarányú erdőtelepí­tést kell megvalósítani. Ennek kapcsán az ország erdősültsége 25-30 százalékra növelhető. Ez a program jelentős foglalkozta­tási lehetőséget is adhat a vidéki lakosság számára, a vállalko­zási lehetőségeket sem kizárva. Vissza kell állítani az erdé­szek hatósági jogállását, és a belügyi szervekkel karöltve eré­lyesebb fellépéssel meg kell akadályozni az erdők szándékos károsítását (engedély nélküli fakivágások, falopások, gyújto­gatások, szándékos szemetelé­sek). (Hot Line) és információs szol­gálathoz. A Microsoft ma az egyetlen olyan szoftvercég, amely Magyarország számára teljesen a helyi viszonyokhoz alakított programokat kínál, in­gyenes nyugat-európai színvo­nalú segély- és információs szolgáltatással. A Miniszterelnöki Hivatal In­formatikai Koordinációs Irodá­jának szervezésében a kor­mányzat már fel is adta az első rendelését 600 darab magyaro­sított Windowsra, 540 magyar nyelvű Wordre és 440 ugyan­csak magyarosított Excelre. A megváltozott hitelek A módosítás szerint a ki­emelt, illetve az általános törlesztési támogatású hitel gyakorlatilag megszűnik (a hatálybalépés időpontja még nem ismert, vagy 1994. jan. 1., vagy későbbi időpont). Ehelyett - kivéve a 3 vagy több gyermekes családok la­kásbővítését - az állam a fel­vett hitel törlesztésének meg­fizetésére 15 évig kamattá­mogatást nyújt, gyermekes vagy gyermeket vállaló csa­ládok esetében 1.500.000, minden egyéb esetben 600 ezer forint kölcsönösszegig. Ezen kamattámogatás mér­téke az éves törlesztési idő­szak kezdetekor fennálló tar­tozásnak a törlesztés első öt évében 4, a másodikban 3, a harmadik öt évben pedig 1 százaléka. (A jogszabályalko­tók [30-]40 ezer forint/hó nettó jövedelmű családokat feltételeztek.) A támogatás természetesen csak új lakás vásárláskor, il­letve építkezés esetén vehető igénybe. Azt is tudni kell, hogy a támogatás a minden­kori - változó - kamat mellett érvényes (jelenleg ez 29%). A szabad forgalomban vá­sárolt lakásoknál megszűnik minden támogatás, így a teljes - piaci - kamat felszámításá­val kell majd kalkulálni a vá­sárolni szándékozóknak. A lakáshoz jutás támogatásai. Ennyire telik. Még fizetünk Az Országos Takarékpénz­tár megyei igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a lakáshitelek visszafizetése a megyében nem rosszabb, mint az országos átlag. Az úgynevezett minősített hitel- állomány - magyarul kétes kinnlevőség - az új feltételű hitelek esetében 18, míg a ré­gieknél (valamikori 3 száza­lékosnál, ill. az úgynevezett bankkölcsönnél) több mint 41 százalék. „Ám ez utóbbi szám takarja a „C” hiteleket is, ami az említett kinnlévőségek mintegy felét teszi ki. Ezen kölcsönöket szinte minden­nemű hitelfolyósítási vizsgá­lat nélkül, kötelezően kellett ezen hiteleket nyújtani” - mondotta dr. Lévy Zoltánná, megyei igazgatóhelyettes. Az új feltételű lakáshite­leknél (az 1990. január 1-jétől érvényes szabályzók szerinti) már csak a fizetőképes állam­polgárok számára nyújtottak hitelt, és a kölcsönfelvevők is számot vetettek a visszafize­tendő összegek nagyságával, így lényegében ezért keve­sebb a kétes kinnlevőség az új hitelek esetében. Legfontosabb tennivalóink az „oxigénbázisunkkal” Látni a fától az erdőt? A Microsoft sikere a magyar piacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom