Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

1993. november 24., szerda Sport íi Arattak a szolnoki bodysok A napokban Eger városában rendezték meg a Kelet-magyar­országi Testépítő Bajnokságot. A zord időjárás ellenére több mint ezerötszáz szemtanúja volt az izmos fiúk csatájának. A megméretés előtti feszültség nyomai tükröződtek szinte min­den versenyző és edző arcán. Szolnok - ahol egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a sport - hat versenyzőt indított. A szolnoki bodysokat család­tagjaikon kívül elkísérte több mint százötven szurkoló is, akikre igazán nem lehetett pa­nasz, hiszen hangos, de sport­szerű biztatásuk nagy segítséget jelentett a színpadon fellépő bodysoknak. A versenyt öt súlycsoportban - 65, 70, 80, 90 és +90 kg-ban - rendezték meg. Elsőként a 80 kg-ban Zajacz Jánosért és Kovács Péterért iz­gulhattak a szurkolók. A legné­pesebb mezőnyben (23 fő) Za­jacz János a legjobb tizenöt kö­zött végzett, Kovács Péter pedig hosszú bírói tanakodás után szorult le a dobogó legmaga­sabb fokáról. Élete első verse­nyén a 90 kg-os súlycsoportban induló Jeskó Tamásnak tizenöt sporttársával kellett megmér­kőznie az aranyéremért. A töké­letesen leszálkásított Jeskó megszerezte a szolnoki testépítő sport első aranyérmét. A legne­Kelet-Magyarország legjobb testépítője, Jeskó Tamás hezebbek mezőnyébe kilenc versenyző nevezett, három kö­zülük Szolnokot képviselte. Dombóvári Zsolt sajnos nem ju­tott a legjobb hat közé, de elke­seredésre semmi oka nincs. Zérczi Pétert a hazai pálya elő­nyeit élvező egri fiú szorította le a dobogóról (talán Szolnokon másképp alakult volna). A har­madik induló Bojtos László volt, aki sokak szerint a mezőny legjobb tricepszével rendelke­zett, ezüst medaliont hozott a Tisza partjára. A bírák három Csak ott nem játszottak, ahol nem akartak A Tápokig gondolkodtam, érdemes-e még foglakozni a hét 1 V végén elmaradt labdarúgó-mérkőzésekkel, míg végül rá­szántam magam az írásra. Két halasztott találkozó „csípte” kü­lönösképpen a szemem, s pont arról a két összecsapásról van szó, melynek házigazdái valamiképpen közelebb állnak a szí­vemhez. A magyar labdarúgás egyik legpatinásabb csapata - gyerekkorom kedvenc egyesülete a Ferencváros, mely annak dacára, hogy a legnagyobb szurkolótáborral rendelkezik, képte­len volt a szombati, Debrecen elleni rangadóját megrendezni az Üllői úti arénában. Az ok több mint érdekes (idézet a Nemzeti Sport november 20-i számából): „a stadion lelátóinak eljegese­dése, illetve a szektorsorok és az ott lévő székeken lefagyott hó mennyisége balesetet okozhat. Ezen túlmenően a játéktér biz­tonsága sem megfelelő, MERT a jégdarabok bedobálásával a játékosok és játékvezetők veszélyeztetett helyzetbe kerülhet­nek.” Ha jól értelmezem, akkor szurkolóitól való félelme miatt nem merte lebonyolítani a mérkőzést a zöld-fehér klub. Ez a fel- tételezés pedig enyhén fogalmazva is sportszerűtlen a hóban, fagyban kitartó szimpatizánsokkal szemben. Ha az FTC labda­rúgó-szakosztálya mindent elkövetett volna a találkozó érdeké­ben, akkor akárcsak Újpesten vagy Csepelen, egy hét alatt le lehetett volna takarítani a lelátókat. A másik elmaradt derbi megyénkhez kötődik. Jászalsó- szentgyörgyön már csütörtökön tudták, hogy szombaton nem fognak a hazai futballisták pályára lépni a Vegyiművek el­len, pedig a múlt héten egyáltalán nem esett a hó. Alattyánban a polgármester vezetésével játékosok és szurkolók együtt kotorták a havat, hogy a Jászkisér elleni meccs ne maradjon el. Új szá­szon annak ellenére megrendezték a vasárnapi, sorsdöntő rangadót, hogy szombaton viszont egész éjszaka havazott. Igaz, a község lakói itt is partnernek bizonyultak, azonnal a fut­ballisták segítségére siettek. Nem tudom elképzelni, hogy Szent- györgyön a sportbarátok - akik a pálya újrafüvesítésekor a nyá­ron már tanúbizonyságát tették segítőkészségüknek - ezúttal nemet mondtak volna a hívó szóra. 5 zámomra sokkal inkább úgy tűnik, nem is akartak pályára lépni ezek a csapatok! Előnyösebb számukra a többi eredmény ismeretében, a felgyógyult sérültekkel kiegészülve, tehát időt nyerve, utólag lejátszani az elmaradt fordulót, mint esetleg újabb vereségnek kitenni magukat. (Géléi) díjat ítéltek oda a legjobb pózo- lóknak, amelyből egy a Jeskó Tamás érdemeit méltatta. Vé­gezetül következett az igazi bi­zonyítás, ahol eldőlt, hogy az öt súlycsoport győztesei közül kié lesz a Kelet-Magyarország leg­jobb testépítője cím. A csar­nokban óriási izgalom uralko­dott, amikor a vezető bíró hir­detni kezdte a helyezéseket. Ke­let-Magyarország legjobb test­építője Jeskó Tamás, a Szol­noki Honvéd SE sportolója lett. A Tisza partjáról idesereglett szolnoki szurkolók székeikre felállva a kosárlabada-mérkő- zéseken jól ismert indulót éne­kelték: „Izzik a csarnok, itt a vi­dékbajnok!” Eredmények: 80 kg: 2. Ko­vács Péter, 15. Zajacz János (mindkettő Szolnoki Repülő- tiszti Főiskola Honvéd SE), 90 kg: 1. Jeskó Tamás (Honvéd SE), +90 kg: 2. Bojtos László, 4. Zérczi Péter (mindkettő Honvéd SE), 7. Dombóvári Zsolt (Apolló SE), legjobb pó­zoló különdíjas: Jeskó Tamás, Kelet-Magyarország legjobb testépítőja: Jeskó Tamás. Másnap Pásztón mérték ösz- sze erejüket a bodysok: Bojtos László bronzérmet, Jeskó Ta­más pedig aranyérmet szerzett, így a Mátra Kupa boldog tulaj­donosa lett. Orsós Tenisz Elmaradt focimeccsek Az elmúlt két hétben zsi­nórban maradtak el a labda­rúgó-bajnoki mérkőzések, melynek új időpontjairól a napokban döntenek az ér­dekelt felek. Az NB I-ben nov. 26-án (pénteken) 16 órakor játsszák le a Vasas - Vác mérkőzést, másnap, azaz nov. 27-én kerül sor a Kispest-Honvéd - Békés­csaba (13.00), MTK - Sió­fok (13.00) és a Videoton - FTC (11.00) összecsapá­sokra. Az NB III. Tisza-csoport- jában a Tiszafüred - Ra- kamaz, a Mátra-csoportban a Jászberény - SBTC és az Alföldi-csoportban a Sze­gedi Dózsa - Törökszent- miklós találkozókat szintén november 27-én, szomba­ton 13 órakor pótolják. A Szolnoki MÁV MTE - Tenk és a Karcag - Szé- csény mérkőzéseket no­vember 28-án, vasárnap 13 órakor rendezik. A megyei I. o. mérkőzé­seinek időpontjáról egye­lőre nem született döntés, de a 16. forduló elmaradt ta­lálkozóit várhatóan e hét végén tűzik műsorra. Szép siker fedett pályán Ma már kicsiben is pont olyan a tenisz, mint a világ­nagyságok számára, folyamatos edzés mellett versenyt verseny­nek kell követnie, ha eredmé­nyes akar lenni valaki. A Szolnoki Utánpótlás Sportcentrum Egyesület fia­taljai október közepén búcsúz­tak a nyári zsúfolt versenyprog­ramjuktól, de alig négy hétre rá megkezdődött a téli fedett pá­lyás vagy éppen fedett sátras menetelés. A hét végén a téli idény második bajnokságát ren­dezték Budapesten, a Római Teniszakadémia tenisz­sátrában. A verseny szép szolnoki si­kert hozott: az újonc leányok este kilenckor befejeződött dön­tőjében Borsányi Brigitta óri­ási küzdelem árán adta meg magát, míg a gyermek fiúk kö­zött Szathmáry Tibor az elő­döntőben csak 7/5, 6/4 arány­ban maradt alul egy évvel idő­sebb ellenfelével szemben. Lábtoll-labda Új sportág Újszászon Új sportág, a lábtoll-labda egyre inkább tért hódít Új szá­szon, leginkább a gyerekek kö­rében népszerű. Éppen ezért a helyi Vörösmarty Á. I. diák- sportköre, a Pinokkió gyermek- szervezet és az újszászi sportkör nov. 28-án versenyt rendez. A tornacsarnokban vasárnap reg­gel fél tíztől körmérkőzéses rendszerben bonyolítják le a há­romfős csapatok találkozóit. A rendezők három korcsoportban (10-12, 13-15 éves és 16 éves­től), november 26-ig fogadják el a nevezéseket a következő címen: 5052 Újszász, Pf. 29. Labdarúgás Biztonság, mindenekelőtt! Sakk A csépai Kinizsi DSK nyol­cadik alkalommal rendezett sakkversenyt általános iskolák részére. A rossz idő ellenére öt­vennyolcán indultak. Eredmények: I. korcsoport (1-4. osztály): 1. Cseh Andrea, 2. Horpácsi Krisztina, 3. Duró Dóra (mind Csépa), fiúk: 1. Sárközi Roland (Jászjákó- halma), 2. Duró József (Csépa), 3. Borics Béla (Jászjákóhalma). II. korcsoport (5-6. oszt.) 1. Talmácsi Judit, 2. Cseh Valéria, 3. Buczó Ildikó (mind Csépa), fiúk: 1. Muhari Zoltán, 2. Nagy Zoltán (mindkettő Jászjákó­halma), 3. Nagy Zoltán (Túr- keve). III. korcsoport (7-8. oszt.) 1. Csongrádi Anikó, 2. Kovács Kinga, 3. Kása Anita (mind Csépa), fiúk: 1. Talmácsi Attila, 2. Diószegi Sándor, 3. Hajdú Csaba (mind Csépa). Csapatversenyben 1. Csépa, 2. Jászjákóhalma, 3. Túrkeve. A győztes csapat tagjai: Cseh Andrea, Talmácsi Judit, Csong­rádi Anikó, fiúk: Duró József, Hajdú Gyula, Talmácsi Attila. Az amerikaiak közül nem­csak a labdarúgók és szurkolóik készülődnek az 1994. június 17-én kezdődő világbajnok­ságra, de az Egyesült Államok­ban megrendezendő, majd egy hónapig tartó „kavalkádot” az előzetes számítások szerint az egész földön körülbelül milli­árdnyi tévénéző is figyelemmel kíséri majd. A nagy érdeklődés­sel várt eseményre sajnos nem csak a lelkes szurkolók utaznak ki. Ezért az amerikai rendőrség nagy erőkkel kíván minden in­cidenst megelőzni. Főképpen a huliganizmusra kell majd figyelniük. Nem ki­zárt a terrorista merényletek le­hetősége sem. Most, hogy vég­leg eldőlt, kik is utazhatnak jö­vőre Amerikába, sokan (szurko­lók és rendezők egyaránt) meg­könnyebbültek, mert azok az országok, melyek leginkább bajt okozhattak volna, nem ju­tottak túl a selejtezőkön. Az „Újvilág” leginkább Angliától, Iraktól, Irántól és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól tartott, nem is rejtette véka alá félelmét. Az egyik leendő helyszín, a Meadowland Sports Complex intézmény elnöke, Michael Rowe elmondta, milyen bizton­sági intézkedéseket hoznak majd a vb idejére. A szurkolók más-más szektorokban kapnak helyet. A különböző országok­ból érkező repülőgépek nem egy időpontban landolnak. Fémdetektorokon keresztül le­het bejutni a nézőtérre, kamerá­kon tartják figyelemmel a lelá­tókat. A kinti autóparkolókat el­lenőrzik, kutyákkal próbálják majd felderíteni a robbanószer- kezeteket. Az óvintézkedések­nek ellent látszik mondani, hogy a stadionokba nem emel­nek kerítéseket és korlátokat. Ez nagyfokú önbizalomra vall!- Minden eshetőségre felké­szültünk, tudjuk, mire számítha­tunk! - jelentette ki Charles Stillitano, a medowlandi sport- központ elnöke. Tette mindezt azért, mert a holland rendőrség kétkedve figyelte az előkészüle­teket: - Semmi tapasztalatuk nincs ilyen téren az amerikaiak­nak. Odaát, Amerikában a sportesemények egy nagy csa­ládi összejövetelhez hasonlíta­nak - mondta korábban Peter Van Zunderd, az ijsselmondei (Rotterdam) rendőrkapitányság vezetője. Nem csak a bűnözők számára elrettentő, borsos a belépője­gyek ára! Az elődöntőre a je­gyek 300, 200 és 90 dollárba kerülnek, ami még az amerikai­aknak sem olcsó. Teljes a mezőny Teljessé vált a jövő évi toron­tói férfi kosárlabda-világbaj­nokság mezőnye, miután az el­múlt hét végén befejeződött az Ázsia-bajnokság. A két fina- lista, Kína és a Koreai NDK szerzett részvételi jogot. Előbbi az A-csoportban, utóbbi pedig a B-csoportban kezdi meg a pontvadászatot. A csoportok beosztása - „A”: Egyesült Ál­lamok, Brazília, Kína, Spanyol- ország. „B”: Horvátország, Ausztrália, Kuba, Koreai NDK. „C”: Oroszország, Argentína, Kanada, Angola. „D”: Puerto Rico, Németország, Görögor­szág, Egyiptom. Férfi kézilabda NB I. Mérkőzések futószalagon A válogatott csaknem egy hónapos programja miatt ugyanannyit szünetelt a magyar NB-es bajnokság. Most azon­ban heti két mérkőzéssel pró­bálja a szövetség behozni a „lemaradást”, tehát érvényes a mondás: kétszer ad az, aki gyorsan ad. Az Olajbányász együttesé­nek, úgy tűnik, jót tett a kény­szerpihenő, mert azóta gyors egymásutánban háromszor le­győzték ellenfeleiket. Negyedik a ráadás, hogy a népi mondá­soknál maradjunk. Tegnap dél­előtt minden jel arra mutatott, a hatodik hely és a megszerzett nyolc pont optimális önbizalmat kölcsönzött a csapat tagjainak. Az Olaj-csarnok mellett elhala­dók arra lehettek figyelmesek, hogy bentről falrengető üdvri­valgás hallatszik. Pedig csak a bemelegítés folyt focimeccs formájában, amelynek során Móré talált éppen az ellenfél kapujába. A győri meccs egyik hőse, Kende igazi Fradi-szár- nyat alkotott Klemánnal, Sze­Fenyő Kálmán, a szolnokiak „földszintes” gólvágója menovon és Kötelesen még mindig látszik, kézzel jobban szeretik a labdát. Horváth József a felügyelet ellenére készségesen állt ren­delkezésre, csupán néhány pil­lanatnyi gondolkodás után azonnal „vágta” a mai ellenfél, a Dunaferr legfontosabb jellem­zőit.- Számottevően megválto­zott a Duna-parti gárda az el­múlt évekhez képest. Szakveze­tőként Kancs János váltotta fel Pánovics Lajost, a Várpalota visszalépése miatt többen a Du- naferrhez szerződtek. Például a kapus Dolezsál, a külföldről visszatért balkezes átlövő Ke­lemen, valamint a beálló Baki. Pécsről pedig leigazolták az irányító Kakast. Eddig veretle­nek otthonukban, ahol döntet­lent játszottak a Békéscsabával legyőzték a Pemüt és a Békés­csabát. Utóbbit 30-24-re, ami igazán nagy barvúrnak számít. Fanatikus szurkolóseregük, kö­zel nyolcszáz, ezer ember nagy segítséggel van a csapat szá­mára.- Az Olajbányásznak mit je­lent a nyolc pont és a hatodik hely?- Azt, hogy egészséges harci kedv alakult ki a fiúkban. Min­den valószínűség szerint marad a Győr elleni győztes keret, ta­lán a kezdő csaptban lehet vál­tozás taktikai megfontolásból. Nagy sorozat vár a piros-fe­ketékre, hiszen a ma esti derbit szombaton a Fotex vendégjá­téka követi, jövő szerdán Deb­recenbe utazik a gárda, azt kö­vetően pedig a PMSC látogat Szolnokra, idei zárásként pedig Nagykanizsán lesz az utolsó fel­lépés december 22-én. Ez öt mérkőzés, ha ebből is össze­jönne a nyolc pont, akkor . .. Vízilabda OB I. HHil: " Jó úton a szolnoki pólósok Hétfőn este, hála a televízió­nak, ország-világ színe előtt szállhatott medencébe a megye- székhely I. osztályú pólócsa­pata. Ä Komjádi uszodában nem kisebb ellenféllel szemben kellett bizonyítaniuk felkészült­ségüket, mint a mezőny egyik legerősebb együttese, a sokszo­ros bajnok Újpesti TE. Az elő­zetes esélylatolgatásoknak megfelelően a mérkőzés előtt Kovács „Kokó”, a lilák vezető edzője el sem tudott képzelni két-három gólosnál csekélyebb mértékű újpesti győzelmet. A mester optimizmusát látszott alátámasztani az is, hogy a ha­zaiakat erősítették a sheffieldi EB hősei, az „ágyúkezű” Bene­dek, valamint Vincze és Dala. Aztán elkezdődött a találkozó, és a rakétáit begyújtó Pintér Z. a szolnokiak számára halászta el a labdát a ráúszást követően. Az első negyedben sokkal több po­zitívumot nemigen mutatott az Elektrosoft játéka, talán csak annyit, hogy védekezésük fe­gyelmezett volt. A kapu előtt azonban elfogyott a tudomány, és a percek múlásával egyre in­kább látszott, hogy nagyon megérzi a csapat egyik leg­jobbja - a betegeskedő - Varga Tamás hiányát. Az UTE szám­talan helyzetéből kettőt kihasz­nálva, vezetést szerzett. Kapko­dott, görcsölt a szolnoki együt­tes, mintha a tévés fellépés oko­zott volna náluk lámpalázat. Hogy a fővárosiak nem tettek nagyobb előnyre szert, két em­bernek köszönhető: a fantaszti­kus formában védő Bodroginak és a közszerepléstől már régen meg nem ijedő Pintér István­nak. Az Olaszországot is meg­járt, rutinos „profi”, hátán a vé­dővel, a víz alól préselte be az Elektrosoft szépítő gólját. A második játékrészben láthatóan oldódott a kezdeti feszültség, és sikerült elérni, hogy ne nőjön a botrány. Pedig 4-2-es állásnál ismét felvillant annak a lehető­sége, hogy elhúz az UTE és ko­rán eldönti a mérkőzést. De nem így történt, mert Bodrogi a fizika törvényeivel dacolva há­rította a büntetőket, illetve Be­nedek bombáit. Pintér 1. góljai pedig azt jelentették, hogy a harmadik negyedre kiegyenlí­tődött az állás, sőt egygólos előnnyel várhatták a vendégek a befejező játékrészt. Nagyot for­dult ekkor a játék képe, az UTE továbbra is számolatlanul pus­kázta előnyös helyzeteit, a Szolnok pedig néha már-már brillírozott. Szívet melengető volt látni, ahogy Pintér I. egy hosszú átadással egyedül úszott kapura, és Mátéfalvit az őrület és a fulladásos halál felé ker­getve, óráknak tűnő másodper­cekig kivárt, majd azután ha­nyag mozdulattal a hálóba pasz- szolt. A negyedik negyedben kétgólos előnyre tettek szert a vendégek, és sok-sok szolnoki vízilabda-rajongó már azon volt, hogy hátradőljön a fotel­ben és sört bontson a győzelem ünneplésére. Sajnos azonban az UTE két kihagyott előny után a nyolcadikat értékesítette, majd Dala révén egyenlíteni is tudott. Hihetetlen izgalmak közepette teltek el az utolsó percek, gól azonban ekkor már nem szüle­tett, és kialakult a 7-7-es vég­eredmény. A találkozó a televí­zióban nyomon követve is sok érdekességet, tanulságot hozott. Mindenekelőtt azt, hogy a szol­noki csapat összetételében a ta­pasztalt és a fiatalabb évjáratú játékosok arányát jó érzékkel vegyíti Wolf edző. Feltétlenül Lellett ehhez az eredményhez a rutinos Pintér I. elfogultság nél­küli, pazar játéka, gólerőssége. A fiatalok - Lukács, Magyar és a többiek - pedig harcolnak, ve­rekszenek, hajtanak. A kapuban Bodrogi már nem először olyan teljesítményt nyújt, hogy az klasszist sejtet. Megszívlelendő tanulság azonban, hogy egy már megnyert mérkőzésen az utolsó pillanatig kötelező koncent­rálni, és ha ez sikerül, akkor a mai magyar mezőnyben nem sok gárda lesz, amelyik túlzott eséllyel szállhat vízbe az Elekt­rosoft ellen. Urbán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom