Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

4 1993. november 24., szerda Szabad kereskedelem Lengyelországgal Pató Pádok a gazdaságirányításban Az átkos kommunista rendszerben, ami­kor világbanki hitelből meghirdették az in­tenzív gabonatermesztési programot, nyűt tenderen jelentkeztek a mezőgazdasági gép­gyártók és tették meg ajánlataikat a beszállí­tásra. Meglepő módon a borítékbontás nyilvá­nos volt, az Átrium Hyett termében újság­írók és a szakemberek előtt bontották fel a borítékokat, közölték a pályázó nevét és me­lyik kategóriában kíván árversenyre kelni a többi gépgyártóval. Utána Gödöllőn a ter­melési rendszerek főgépészei, illetve a gép­kutató intézet munkatársai minősítették a pályázatokat, olyan szabályok szerint, amit már a tender kiírásának pillanatában min­denki ismert. A visszaemlékezést nem öncélból teszem, hanem az juttatta eszembe a közelmúlt tör­ténését. Most is/ nyílt tenderes pályázaton hirdet meg az Állami Vagyonügynökség jó néhány gyárat, üzemet privatizációra, csak épp azt nem tudjuk, hogy kik pályáztak egy-egy társaság megvásárlására. Az meg végképp a titkok homályába vész, hogy mi­lyen ismérvek alapján döntenek az új tulaj­donos kiválasztásakor. Ugyanis a „legmegfelelőbb", a nemzet- gazdaságnak legjobb hivatkozások kommu­nista kategóriák, nem „számosítható”, a kontúrvonalak elmosódottak, ezért vélemé­nyem szerint olykor az sem érti a igazán a döntések lényegét, aki meghozta. Azt csak halkan említem meg, hogy a ten­derek eredményhirdetése sorra késik, bi­zonytalanságban hagyva üzemet és vállal­kozót. A nem kiszámítható gazdaságpolitika romboló hatása viszont azonnal forintosít- ható. Megyénkben jó néhány üzem talpra állí­tásához elengedhetetlen a privatizáció, amelynek késlekedése újabb csődhullámmal fenyeget, maga alá temetve a még működő­képes egységeket is. Csak jó magyar szokás szerint, a döntések meghozatalának túlzott megfontolása jó né­hány befektetőnél már a döntésképtelenség vízióját tudatosítja, és nyugodtan nevezhet­jük tutyimutyiságnak. A privatizáció elhúzása az állami vagyon elértéktelenedésével jár együtt, hiszen az el­adásra szánt vállalataink eladósodottsága növekszik, és ki vásárol meg jó pénzért egy olyan céget, amely tartozása meghaladja vagyonának értékét. Az új gazdasági rend megszületésének késlekedése konzerválja ipari struktúránkat is. A remélt felzárkózás ilyen körülmények között csak remény marad, hiszen egy válla­lat irányítója, mivel szakember, tudja, hogy az összeomlás elkerülhetetlen. A lehetséges új tulajdonos pedig a partvonal mellől druk­kol, hogy a megvásárlásra kiszemelt cég csődbe jusson, hiszen neki ez milliós megta­karítást jelent. A privatizáció karmesterének, az ÁVU a munkájának hatékonyságát mi sem minősíti jobban, mint hogy a privatizációs bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagyis drágább a leves, mint a hús. Az áldatlan állapotok megváltoztatására nincs sok remény, hiszen gazdaságunk irá­nyítóinak először az ismert verssort kellene elfejteniük: „Ej, ráérünk arra még!”- span ­Új kutak - új remények ■■■■■■■■■■ A Mól állja a versenyt Bakter András, a Mól Rt. Töltőállomás-hálózati Igazga­tóság regionális menedzsere. Hozzá tartozik Szolnok, Csong- rád, Békés, Bács-Kiskun és Pest megye déli része, összesen mintegy 26 ezer négyzetkilo­méteres terület. A cég piaci te­vékenységéről, terveiről kérdez­tük őt a minap.- Az Afor, a Mól Rt. jog­elődje az OKGT tagjaként látta el azt a tevékenységet, amit most a töltőállomás-hálózati igazgatóság végez. A régi Afor-kutak többsége nem volt alkalmas már a modem, kor­szerű kiszolgálásra, nem lehe­tett bővíteni őket, rossz területi adottságokkal rendelkeznek. Egyszerű példa, nem volt meg­oldható a folyamatos levegőbiz­tosítás - bár ez elsősorban az autósokon múlott -, sorozato­san levágták a töltőfejet a gumi­tömlőről. 1989-90-ben megjelentek a nagy multinacionális cégek Magyarországon is, és az Afor vezetése felismerve ezt a tényt, hogy a dollármilliárdokkal nem vehetik fel a versenyt, vegyes vállalatokat alapított. Összesen hat vegyes vállalatot létesítet­tünk neves olajvállalatokkal, mint az ÖMV, Q8, Esso, Agip, Total, Mobil-Oil. Ezekbe a ve­gyes vállalatokba mintegy 60 töltőállomást vittünk be. Átépí­tésük már az új márkanév alatt történik, és jó néhány már üze­mel. Az 1991. október elején megalakult a Mól Rt. az OKGT 10 vállalatát foglalja magába. Ennek marketing- és kereske­delmi igazgatósága néven ala­kult meg a régi Afor. Egyértel­művé vált, hogy csak nagyon komoly töltőállomásháló- zat-korszerűsítéssel tudjuk fel­venni a harcot a nagy konkurens cégekkel. Egy tervezőcsapat megálmodta az úgynevezett Mól-2000 töltőállomás típust, mely - nyugodtan mondhatom - világszínvonalon álló töltőál­lomás. Egy teljesen új, modem töltőállomás-hálózatot megál­modni. megtervezni és a gya­korlatban megvalósítani másfél év alatt példa nélkül álló, úgy gondolom, az egész világon. Nyugodtan mondhatok Mol-2000-es hálózatot, hiszen napjainkban már 29 üzemel be­lőle. Az idén terveink szerint ugyanennyit fogunk átadni. Ezeket a töltőállomásokat azért neveztük Mol-2000-nek, mert tulajdonképpen már a 2000. év utánra készülnek. Építésük so­rán már olyan szabványokat vettünk figyelembe, amik Ma­gyarországon még meg sincse­nek, de várhatóan rövid időn be­lül megalkotják. Itt elsősorban a környezetvédelemre gondolok. Másrészt azért Mol-2000, mert a 2000-ig az új kutak mellett a teljes volt Afor-hálózatot is sze­retnénk korszerűsíteni. Ennek érdekében különböző kategóri­ákat állítottunk fel. Bakter András Az első az úgynevezett zöldmezős beruházás, amikor új helyen ilyen típusú töltőállomás létesül. A második, a nagy forgalmú helyeken már üzemelő töltőál­lomás átépítése. Ez azt jelenti, hogy a tartályparkot is kicserél­jük. (Úgy, mint a jászberényit.) A harmadik az úgynevezett átöltöztetéses program. Ez a program a jó műszaki állagú és adottságú töltőállomások ki­sebb bővítéseket is tartalmazó felruházása Mol-színekben. A négyes kategória egyéb lehető­ségek híján átfestést jelent. Az ötödik pedig, amit lebontásra ítéltünk. Ez a program megvalósítása nagyon sok pénzébe kerül a Mól Rt.-nek, de ezt az áldozatot meg kell hoznunk. Magáról a Mól 2000-ről sze­retnék még néhány szót szólni. A legfontosabb, hogy környe­zetbarát töltőállomás. A földben lévő, illetve helyezendő tartá­lyok dupla falúak, és folyama­tos számítógépes felügyelet alatt állnak. így sem a talajt, sem a talajvizet nem szennye­zik. A levegő tisztaságának vé­delmére pedig úgynevezett ak­tív gőzvisszavezetéses rend­szert alakítottunk ki, ami azt je­lenti, hogy a tankolás során a gépjármű tankjából kiszoruló szénhidrogéngőzök nem a leve­gőbe távoznak, hanem a váku­umszivattyú segítségével visz- szavezetjük a tartályba, ahon­nan hasonló elven az üzem­anyagszállító kocsi lefejtés után elszállítja. A levegő terhelése a jelenleginek mintegy 10 száza­lékára mérséklődik. Egyébként egy ilyen töltőállomás beruhá­zási költségének 30 százaléka környezetvédelmi jellegű. Nem olcsó, de miután nem 1-2 évre építünk, hanem szeretnénk, ha ezek a töltőállomások 2000 után is modemek lennének, nem szabad garasoskodnunk. Szol­gáltatásai: automata, kártyás, kefés mosóberendezés, hatféle programmal (a vízvisszaforgató segítségével itt is érvényesül a környezetvédelem). Az épület mellett úgynevezett szervizszigetet alakítunk ki, ami magában foglalja a szőnyeg- és kárpittisztítót, a gumiszőnyeg- mosót, a porszívókat, valamint a levegő- és vízvételi lehetősé­get. A blokk természetesen WC-ket is tartalmaz. Régi és jogos panasz az Afor- állomásoknál, hogy nem lehet a légkompresszorokat hasz­nálni. Itt ilyen probléma remél­hetőleg már nem fordulhat elő. Az épület nagyságától füg­gően legalább egy 50 négyzet- méteres légkondicionált shopot alakítunk ki, ahol közel 1200 féle terméket fogunk árusítani. A kútoszlopok úgynevezett multiprodukt (többtermékes) oszlopok, tehát az oszlop mind­két oldalán mindenféle terméket lehet egy időben tankolni. Ez­úton szeretném azt a téves hitet eloszlatni, hogy a külföldi ku­taknál vásárolt benzin, gázolaj jobb, mint az Áfor- vagy Mol-kutaké. Ezen kutak nagy többsége szintén onnét szerzi be az üzemanyagot, ahonnan mi. Azt szokták mondani, hogy a nyugati áruk jobbak, mint a magyarok. Kétségtelen, sok árura igaz ez, de a benzinre és a gázolajra nem. Néhány paramé­terét tekintve a Mól termékei még jobbak is, mint a nyugati termékek, és ezt a minőséget fo­lyamatosan garantáljuk. Novemberben adjuk át a me­gyében az első Mol-2000-es töl­tőállomást Jászberényben, és ezt jövőre még három követi.- Nagy Zsolt ­Az elmúlt években jelentős változások következtek be Len­gyelország és Magyarország között a kereskedelmi kapcsola­tok rendszerében. A normális, a valós piaci viszonyokra épülő feltételrendszer vált általánossá. A gazdálkodó alanyok jelentik mindkét országban a kapcsola­tok és a forgalom alakításának döntő tényezőjét. Az állami sze­repvállalás elsődlegesen a gaz­dasági környezet megteremté­sére irányul, amelynek része­ként és eredményeként létrejö­hetett a szabadkereskedelmi fel­tételrendszer, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megálla­podás (a CEFTA). Ezen túlme­nően olyan lényeges gazdasági egyezmények (beruházásvé­delmi, kettős adózást elkerülő, szállítmányozási) kerültek már aláírásra, amelyek a gazdaság szereplői számára a piacgazda­sági feltételrendszer további ke­reteit teremtik meg. A folyamat természetes vele­járója volt a korábbi kapcsola­tok átértékelése, a piaci viszo­nyok, a versenyhelyzet köve­telményei alapján történő meg­mérettetése is. A hagyományos együttműködési formák - sza­kosítási és kooperációs megál­lapodások, államilag meghatá­rozott árucserék - jelentős része az új feltételek „próbáját” nem állta ki. Ugyanakkor a piacgaz­dasági elemek túlsúlyát mutató jelenlegi feltételrendszerben a gazdálkodó alanyok elsősorban az egyszerű kereskedelmi kap­csolatokat preferálják. Az át­alakulással járó belső gondok - a recesszió, a beruházások el­maradása, a tőkeszegénység s az ebből következő rugalmatlan fizetési feltételek, termékeink versenyhátránya úgyszintén nem a szállítások növekedése, az együttműködés elmélyülése irányába hatottak. Mindezek a tényezők konkrétan az együtt­működési területek szűkülésé­ben, a kölcsönös forgalom je­lentős visszaesésében jelentkez­tek. Az ezzel ellentétes irányba ható tényezők - a vállalkozás szabadsága, az adminisztratív kötöttségek csökkenése, a nagyszámú új vállalkozói réteg megjelenése és széles körű új kapcsolatok kiépülése - pedig még nem tudták kellő mérték­ben ellensúlyozni az említett negatív tendenciák érvényesü­lését. A megváltozott elszámo­lási rendszer, az új feltételek és különösen a gazdasági-keres­kedelmi környezetváltozás érte­lemszerűen módosították a ke­reskedelmi forgalom szintjét és szerkezetét is. A forgalom szer­kezetét illetően 1992-ben a ma­gyar kivitel több mint egyhar- madát a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkek (étolaj, sertés- és baromfihús, tésztafé­lék, gyümölcslevek) jelentették. A vegyipari termékek az ex­portból közel 30 százalékban részesedtek, ezen belül főleg gyógyszereket szállítottunk. Gépipari exportunkban (ami a magyar kivitel közel egyötödét adja) változatlanul vezető he­lyet foglalnak el a járműipari termékek. Ugyancsak tavaly a Lengyel- országból származó importunk­ban az energiahordozók (dön­tően villamosenergia és szén) részaránya mintegy 50 százalé­kot ért el. Az anyagok, félkész termékek 20 százalékos, a vegy­ipari termékek (kén, karbamid, gyógyszer) közel 15 százalékos forgalmi arányt képviseltek. A fennmaradó termékkörökből a gépipari és könnyűipari termé­kek behozatala érdemel még említést. Az idei év eddig eltelt időszakának tapasztalatai azt mutatják, hogy a kétoldalú for­galom mind annak szintjét, mind pedig szerkezetét illetően stabilizálódik. A Közép-európai Szabadke­reskedelmi Megállapodás már­cius 1-jei életbe léptetése érez­hető élénkülést hozott az egy­más iránti érdeklődések terén. A lengyel piac iránt érdek­lődő magyar gazdálkodóknak, vállalkozóknak feltétlenül ér­demes tájékozódni a jelenlegi lengyel külkereskedelmi felté­telrendszerről, amely jelentősen különbözhet attól a képtől, ami a magyar vállalatokban az el­múlt évtizedekből megmaradt. E megváltozott helyzetet az alábbi néhány alapvető tényező jellemzi: Lengyelországban a külke­reskedelmi tevékenység gya­korlatilag alanyi jogként foly­tatható. Külön tevékenységi en­gedély csak néhány speciális rendeltetésű termék forgalma­zásához szükséges. A termékek ki- és behozatala gyakorlatilag ugyancsak libera­lizáltnak tekinthető. Külön ex­port-, illetve importengedélyhez csak egy szűk termékkör van kötve. Az import oldalon a tej­termékek, sör, a 22 százalék alatti alkoholtartalmú italok, a földgáz és a kazein behozatala engedélyköteles. Bizonyos termékek esetében (szeszes italok, dohányáruk, üzemanyag) a behozatalt meny- nyiségi kontingensek megálla­pításával korlátozzák. A külkereskedelem össze­függő devizaelszámolási, fize­tési feltételek rendezettek, ad­minisztratív korlátozásoktól mentesek. Alapelvként érvé­nyesül, hogy a devizabevétele­ket zlotyra átváltva kapják meg az exportőrök, ugyanakkor im­port esetében a zlotyellenérték megléte mellett a szükséges de­vizát automatikusan rendelke­zésre bocsátják. Kedvező felté­teleket tartalmaznak a külföldi befektetéseket szabályozó elő­írások is. A vonatkozó rendel­kezések szerint külön engedély csak néhány kiemelt területen létrehozandó vállalat alapításá­hoz szükséges, emellett a beru­házáshoz nyújtott tárgyi apport vámmentességet élvez, s a vál­lalkozás külföldire eső adózott nyereséghányada szabadon ki­vihető az országból, A vázolt liberális gazdasági környezetben a lengyel piacon erőteljes konkurencia érvénye­sül. Ezzel a körülménnyel a magyar vállalatoknak is szá­molniuk kell, s üzleti elképzelé­sük kialakítása során egy igé­nyes piac követelményeire kell felkészülni. Győr Mihály AZ ELSŐ MAGYAR BANKBIZTOSÍTÓ G otp-garancia ______BIZTOSÍTÓ RT. B H AZ OTP CSOPOIT TAGJA pályázatot hirdet megyei ÜZLETI VEZETŐ munkakörökre. Feladata: a megyei fiókigazgatóságok üzleti munkájának irányítása, szakmai felügyelete, az üzletkötők oktatása. Elvárásaink: felsőfokú végzettség, biztosítási területen szerzett szakmai gyakorlat, jó üzleti érzék, határozott, megnyerő külső, 30-40 év közötti életkor, nyelvismeret előnyt jelent. Biztosítunk: magas jövedelmi lehetőséget, előnyös munkaszerződést, szakmai perspektívát. Ha Ön képesnek érzi magát egy dinamikusan fejlődő biztosító társaság fiókigazgatóságán a szakterület összefogására és irányítására, várjuk pályázatát - életrajzát, egy fényképet és iskolai bizonyítványainak másolatát az alábbi címen: OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. humánpolitikai osztálya 1054 Budapest, V. Vadász u. 12. A pályázatokat - szakmai alkalmassági vizsgálat után - 1993. december 20-ig bíráljuk el, melynek eredményéről minden pályázót értesítünk. *38648/1H*

Next

/
Oldalképek
Tartalom