Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-24 / 274. szám
4 1993. november 24., szerda Szabad kereskedelem Lengyelországgal Pató Pádok a gazdaságirányításban Az átkos kommunista rendszerben, amikor világbanki hitelből meghirdették az intenzív gabonatermesztési programot, nyűt tenderen jelentkeztek a mezőgazdasági gépgyártók és tették meg ajánlataikat a beszállításra. Meglepő módon a borítékbontás nyilvános volt, az Átrium Hyett termében újságírók és a szakemberek előtt bontották fel a borítékokat, közölték a pályázó nevét és melyik kategóriában kíván árversenyre kelni a többi gépgyártóval. Utána Gödöllőn a termelési rendszerek főgépészei, illetve a gépkutató intézet munkatársai minősítették a pályázatokat, olyan szabályok szerint, amit már a tender kiírásának pillanatában mindenki ismert. A visszaemlékezést nem öncélból teszem, hanem az juttatta eszembe a közelmúlt történését. Most is/ nyílt tenderes pályázaton hirdet meg az Állami Vagyonügynökség jó néhány gyárat, üzemet privatizációra, csak épp azt nem tudjuk, hogy kik pályáztak egy-egy társaság megvásárlására. Az meg végképp a titkok homályába vész, hogy milyen ismérvek alapján döntenek az új tulajdonos kiválasztásakor. Ugyanis a „legmegfelelőbb", a nemzet- gazdaságnak legjobb hivatkozások kommunista kategóriák, nem „számosítható”, a kontúrvonalak elmosódottak, ezért véleményem szerint olykor az sem érti a igazán a döntések lényegét, aki meghozta. Azt csak halkan említem meg, hogy a tenderek eredményhirdetése sorra késik, bizonytalanságban hagyva üzemet és vállalkozót. A nem kiszámítható gazdaságpolitika romboló hatása viszont azonnal forintosít- ható. Megyénkben jó néhány üzem talpra állításához elengedhetetlen a privatizáció, amelynek késlekedése újabb csődhullámmal fenyeget, maga alá temetve a még működőképes egységeket is. Csak jó magyar szokás szerint, a döntések meghozatalának túlzott megfontolása jó néhány befektetőnél már a döntésképtelenség vízióját tudatosítja, és nyugodtan nevezhetjük tutyimutyiságnak. A privatizáció elhúzása az állami vagyon elértéktelenedésével jár együtt, hiszen az eladásra szánt vállalataink eladósodottsága növekszik, és ki vásárol meg jó pénzért egy olyan céget, amely tartozása meghaladja vagyonának értékét. Az új gazdasági rend megszületésének késlekedése konzerválja ipari struktúránkat is. A remélt felzárkózás ilyen körülmények között csak remény marad, hiszen egy vállalat irányítója, mivel szakember, tudja, hogy az összeomlás elkerülhetetlen. A lehetséges új tulajdonos pedig a partvonal mellől drukkol, hogy a megvásárlásra kiszemelt cég csődbe jusson, hiszen neki ez milliós megtakarítást jelent. A privatizáció karmesterének, az ÁVU a munkájának hatékonyságát mi sem minősíti jobban, mint hogy a privatizációs bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagyis drágább a leves, mint a hús. Az áldatlan állapotok megváltoztatására nincs sok remény, hiszen gazdaságunk irányítóinak először az ismert verssort kellene elfejteniük: „Ej, ráérünk arra még!”- span Új kutak - új remények ■■■■■■■■■■ A Mól állja a versenyt Bakter András, a Mól Rt. Töltőállomás-hálózati Igazgatóság regionális menedzsere. Hozzá tartozik Szolnok, Csong- rád, Békés, Bács-Kiskun és Pest megye déli része, összesen mintegy 26 ezer négyzetkilométeres terület. A cég piaci tevékenységéről, terveiről kérdeztük őt a minap.- Az Afor, a Mól Rt. jogelődje az OKGT tagjaként látta el azt a tevékenységet, amit most a töltőállomás-hálózati igazgatóság végez. A régi Afor-kutak többsége nem volt alkalmas már a modem, korszerű kiszolgálásra, nem lehetett bővíteni őket, rossz területi adottságokkal rendelkeznek. Egyszerű példa, nem volt megoldható a folyamatos levegőbiztosítás - bár ez elsősorban az autósokon múlott -, sorozatosan levágták a töltőfejet a gumitömlőről. 1989-90-ben megjelentek a nagy multinacionális cégek Magyarországon is, és az Afor vezetése felismerve ezt a tényt, hogy a dollármilliárdokkal nem vehetik fel a versenyt, vegyes vállalatokat alapított. Összesen hat vegyes vállalatot létesítettünk neves olajvállalatokkal, mint az ÖMV, Q8, Esso, Agip, Total, Mobil-Oil. Ezekbe a vegyes vállalatokba mintegy 60 töltőállomást vittünk be. Átépítésük már az új márkanév alatt történik, és jó néhány már üzemel. Az 1991. október elején megalakult a Mól Rt. az OKGT 10 vállalatát foglalja magába. Ennek marketing- és kereskedelmi igazgatósága néven alakult meg a régi Afor. Egyértelművé vált, hogy csak nagyon komoly töltőállomásháló- zat-korszerűsítéssel tudjuk felvenni a harcot a nagy konkurens cégekkel. Egy tervezőcsapat megálmodta az úgynevezett Mól-2000 töltőállomás típust, mely - nyugodtan mondhatom - világszínvonalon álló töltőállomás. Egy teljesen új, modem töltőállomás-hálózatot megálmodni. megtervezni és a gyakorlatban megvalósítani másfél év alatt példa nélkül álló, úgy gondolom, az egész világon. Nyugodtan mondhatok Mol-2000-es hálózatot, hiszen napjainkban már 29 üzemel belőle. Az idén terveink szerint ugyanennyit fogunk átadni. Ezeket a töltőállomásokat azért neveztük Mol-2000-nek, mert tulajdonképpen már a 2000. év utánra készülnek. Építésük során már olyan szabványokat vettünk figyelembe, amik Magyarországon még meg sincsenek, de várhatóan rövid időn belül megalkotják. Itt elsősorban a környezetvédelemre gondolok. Másrészt azért Mol-2000, mert a 2000-ig az új kutak mellett a teljes volt Afor-hálózatot is szeretnénk korszerűsíteni. Ennek érdekében különböző kategóriákat állítottunk fel. Bakter András Az első az úgynevezett zöldmezős beruházás, amikor új helyen ilyen típusú töltőállomás létesül. A második, a nagy forgalmú helyeken már üzemelő töltőállomás átépítése. Ez azt jelenti, hogy a tartályparkot is kicseréljük. (Úgy, mint a jászberényit.) A harmadik az úgynevezett átöltöztetéses program. Ez a program a jó műszaki állagú és adottságú töltőállomások kisebb bővítéseket is tartalmazó felruházása Mol-színekben. A négyes kategória egyéb lehetőségek híján átfestést jelent. Az ötödik pedig, amit lebontásra ítéltünk. Ez a program megvalósítása nagyon sok pénzébe kerül a Mól Rt.-nek, de ezt az áldozatot meg kell hoznunk. Magáról a Mól 2000-ről szeretnék még néhány szót szólni. A legfontosabb, hogy környezetbarát töltőállomás. A földben lévő, illetve helyezendő tartályok dupla falúak, és folyamatos számítógépes felügyelet alatt állnak. így sem a talajt, sem a talajvizet nem szennyezik. A levegő tisztaságának védelmére pedig úgynevezett aktív gőzvisszavezetéses rendszert alakítottunk ki, ami azt jelenti, hogy a tankolás során a gépjármű tankjából kiszoruló szénhidrogéngőzök nem a levegőbe távoznak, hanem a vákuumszivattyú segítségével visz- szavezetjük a tartályba, ahonnan hasonló elven az üzemanyagszállító kocsi lefejtés után elszállítja. A levegő terhelése a jelenleginek mintegy 10 százalékára mérséklődik. Egyébként egy ilyen töltőállomás beruházási költségének 30 százaléka környezetvédelmi jellegű. Nem olcsó, de miután nem 1-2 évre építünk, hanem szeretnénk, ha ezek a töltőállomások 2000 után is modemek lennének, nem szabad garasoskodnunk. Szolgáltatásai: automata, kártyás, kefés mosóberendezés, hatféle programmal (a vízvisszaforgató segítségével itt is érvényesül a környezetvédelem). Az épület mellett úgynevezett szervizszigetet alakítunk ki, ami magában foglalja a szőnyeg- és kárpittisztítót, a gumiszőnyeg- mosót, a porszívókat, valamint a levegő- és vízvételi lehetőséget. A blokk természetesen WC-ket is tartalmaz. Régi és jogos panasz az Afor- állomásoknál, hogy nem lehet a légkompresszorokat használni. Itt ilyen probléma remélhetőleg már nem fordulhat elő. Az épület nagyságától függően legalább egy 50 négyzet- méteres légkondicionált shopot alakítunk ki, ahol közel 1200 féle terméket fogunk árusítani. A kútoszlopok úgynevezett multiprodukt (többtermékes) oszlopok, tehát az oszlop mindkét oldalán mindenféle terméket lehet egy időben tankolni. Ezúton szeretném azt a téves hitet eloszlatni, hogy a külföldi kutaknál vásárolt benzin, gázolaj jobb, mint az Áfor- vagy Mol-kutaké. Ezen kutak nagy többsége szintén onnét szerzi be az üzemanyagot, ahonnan mi. Azt szokták mondani, hogy a nyugati áruk jobbak, mint a magyarok. Kétségtelen, sok árura igaz ez, de a benzinre és a gázolajra nem. Néhány paraméterét tekintve a Mól termékei még jobbak is, mint a nyugati termékek, és ezt a minőséget folyamatosan garantáljuk. Novemberben adjuk át a megyében az első Mol-2000-es töltőállomást Jászberényben, és ezt jövőre még három követi.- Nagy Zsolt Az elmúlt években jelentős változások következtek be Lengyelország és Magyarország között a kereskedelmi kapcsolatok rendszerében. A normális, a valós piaci viszonyokra épülő feltételrendszer vált általánossá. A gazdálkodó alanyok jelentik mindkét országban a kapcsolatok és a forgalom alakításának döntő tényezőjét. Az állami szerepvállalás elsődlegesen a gazdasági környezet megteremtésére irányul, amelynek részeként és eredményeként létrejöhetett a szabadkereskedelmi feltételrendszer, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (a CEFTA). Ezen túlmenően olyan lényeges gazdasági egyezmények (beruházásvédelmi, kettős adózást elkerülő, szállítmányozási) kerültek már aláírásra, amelyek a gazdaság szereplői számára a piacgazdasági feltételrendszer további kereteit teremtik meg. A folyamat természetes velejárója volt a korábbi kapcsolatok átértékelése, a piaci viszonyok, a versenyhelyzet követelményei alapján történő megmérettetése is. A hagyományos együttműködési formák - szakosítási és kooperációs megállapodások, államilag meghatározott árucserék - jelentős része az új feltételek „próbáját” nem állta ki. Ugyanakkor a piacgazdasági elemek túlsúlyát mutató jelenlegi feltételrendszerben a gazdálkodó alanyok elsősorban az egyszerű kereskedelmi kapcsolatokat preferálják. Az átalakulással járó belső gondok - a recesszió, a beruházások elmaradása, a tőkeszegénység s az ebből következő rugalmatlan fizetési feltételek, termékeink versenyhátránya úgyszintén nem a szállítások növekedése, az együttműködés elmélyülése irányába hatottak. Mindezek a tényezők konkrétan az együttműködési területek szűkülésében, a kölcsönös forgalom jelentős visszaesésében jelentkeztek. Az ezzel ellentétes irányba ható tényezők - a vállalkozás szabadsága, az adminisztratív kötöttségek csökkenése, a nagyszámú új vállalkozói réteg megjelenése és széles körű új kapcsolatok kiépülése - pedig még nem tudták kellő mértékben ellensúlyozni az említett negatív tendenciák érvényesülését. A megváltozott elszámolási rendszer, az új feltételek és különösen a gazdasági-kereskedelmi környezetváltozás értelemszerűen módosították a kereskedelmi forgalom szintjét és szerkezetét is. A forgalom szerkezetét illetően 1992-ben a magyar kivitel több mint egyhar- madát a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkek (étolaj, sertés- és baromfihús, tésztafélék, gyümölcslevek) jelentették. A vegyipari termékek az exportból közel 30 százalékban részesedtek, ezen belül főleg gyógyszereket szállítottunk. Gépipari exportunkban (ami a magyar kivitel közel egyötödét adja) változatlanul vezető helyet foglalnak el a járműipari termékek. Ugyancsak tavaly a Lengyel- országból származó importunkban az energiahordozók (döntően villamosenergia és szén) részaránya mintegy 50 százalékot ért el. Az anyagok, félkész termékek 20 százalékos, a vegyipari termékek (kén, karbamid, gyógyszer) közel 15 százalékos forgalmi arányt képviseltek. A fennmaradó termékkörökből a gépipari és könnyűipari termékek behozatala érdemel még említést. Az idei év eddig eltelt időszakának tapasztalatai azt mutatják, hogy a kétoldalú forgalom mind annak szintjét, mind pedig szerkezetét illetően stabilizálódik. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás március 1-jei életbe léptetése érezhető élénkülést hozott az egymás iránti érdeklődések terén. A lengyel piac iránt érdeklődő magyar gazdálkodóknak, vállalkozóknak feltétlenül érdemes tájékozódni a jelenlegi lengyel külkereskedelmi feltételrendszerről, amely jelentősen különbözhet attól a képtől, ami a magyar vállalatokban az elmúlt évtizedekből megmaradt. E megváltozott helyzetet az alábbi néhány alapvető tényező jellemzi: Lengyelországban a külkereskedelmi tevékenység gyakorlatilag alanyi jogként folytatható. Külön tevékenységi engedély csak néhány speciális rendeltetésű termék forgalmazásához szükséges. A termékek ki- és behozatala gyakorlatilag ugyancsak liberalizáltnak tekinthető. Külön export-, illetve importengedélyhez csak egy szűk termékkör van kötve. Az import oldalon a tejtermékek, sör, a 22 százalék alatti alkoholtartalmú italok, a földgáz és a kazein behozatala engedélyköteles. Bizonyos termékek esetében (szeszes italok, dohányáruk, üzemanyag) a behozatalt meny- nyiségi kontingensek megállapításával korlátozzák. A külkereskedelem összefüggő devizaelszámolási, fizetési feltételek rendezettek, adminisztratív korlátozásoktól mentesek. Alapelvként érvényesül, hogy a devizabevételeket zlotyra átváltva kapják meg az exportőrök, ugyanakkor import esetében a zlotyellenérték megléte mellett a szükséges devizát automatikusan rendelkezésre bocsátják. Kedvező feltételeket tartalmaznak a külföldi befektetéseket szabályozó előírások is. A vonatkozó rendelkezések szerint külön engedély csak néhány kiemelt területen létrehozandó vállalat alapításához szükséges, emellett a beruházáshoz nyújtott tárgyi apport vámmentességet élvez, s a vállalkozás külföldire eső adózott nyereséghányada szabadon kivihető az országból, A vázolt liberális gazdasági környezetben a lengyel piacon erőteljes konkurencia érvényesül. Ezzel a körülménnyel a magyar vállalatoknak is számolniuk kell, s üzleti elképzelésük kialakítása során egy igényes piac követelményeire kell felkészülni. Győr Mihály AZ ELSŐ MAGYAR BANKBIZTOSÍTÓ G otp-garancia ______BIZTOSÍTÓ RT. B H AZ OTP CSOPOIT TAGJA pályázatot hirdet megyei ÜZLETI VEZETŐ munkakörökre. Feladata: a megyei fiókigazgatóságok üzleti munkájának irányítása, szakmai felügyelete, az üzletkötők oktatása. Elvárásaink: felsőfokú végzettség, biztosítási területen szerzett szakmai gyakorlat, jó üzleti érzék, határozott, megnyerő külső, 30-40 év közötti életkor, nyelvismeret előnyt jelent. Biztosítunk: magas jövedelmi lehetőséget, előnyös munkaszerződést, szakmai perspektívát. Ha Ön képesnek érzi magát egy dinamikusan fejlődő biztosító társaság fiókigazgatóságán a szakterület összefogására és irányítására, várjuk pályázatát - életrajzát, egy fényképet és iskolai bizonyítványainak másolatát az alábbi címen: OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. humánpolitikai osztálya 1054 Budapest, V. Vadász u. 12. A pályázatokat - szakmai alkalmassági vizsgálat után - 1993. december 20-ig bíráljuk el, melynek eredményéről minden pályázót értesítünk. *38648/1H*
