Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
Két nap alatt „elvéreztek a cseh vitézek” Szolnoki Olajbányász - USK Praha 109-92 (58-47) Szolnok, 2800 n., v.: Remz, Lindics Szolnoki Olajbányász: HOSSZÚ 23/15, ALEXE 20, GÓBI 24, Mérész 5, IVKO- VICS 27. Csere: Tóth A. 10/6, Varga, Takács. Edző: Rasid Abeljanov USK Praha: Luks, DVO- RÁK 20, BECKA 19/3, TREML 23/18, Novotny 8/3. Csere: Jabda 5, Zaluzansky Alexe a prágai védő fölé emelkedve tálal a gyűrűbe 8/6, Kratky 6, Valdman 3/3, Strejeck. Edző: dr. Frantisek Ron Kipontozódott: Kratky (23. p.), Luks (27. p.), Mérész (38. p.), Becka (40. p.) Hosszú szünet után kettős fordulóval folytatta Szuper Liga szereplését az Olajbányász, cseh ellenfeleit fogadta a Tisza- ligetben. Szombaton a cseh bajnok Usk Praha csapata ellen lépett pályára. Feldobás után triplaparádéval nyitottak a vendégek, Becka és Treml sorozatban gyártották a hárompontosokat. Góbi és Ivkovics vezérletével azonban egyenlített a Szolnok, sőt a vezetést is átvette. Kezdett fáradni a hosszú utat megtett cseh együttes, s ahogy ilyenkor lenni szokott, hibáikat szabálytalanságokkal súlyosbították. A piros-feketék ellenben egyre inkább belelendültek, szép megoldások, pontos dobások jellemezték játékukat. Fordulás után sem sokat változott a helyzet, bár a vendégek megpróbáltak felzárkózni. Alexe kitűnő irányítómunkájával és Hosszú káprázatos dobóteljesítményével azonban biztosan nyert az Olajbányász, alaposan visszavágva ezzel a prágai vereségért. Rasid Abeljanov: - Jó dobóteljesítményt nyújtott a csapat, de a védekezés még hagy kívánnivalót maga után. Frantisek Ron: - Sérültjeinkkel csak ennyire vagyunk képesek. Sz. Olajbányász-BK Ostrava 89-76 (39-34) Szolnok, 2500 n., v.: Kamni- kar, Jersan (szlovének) Szolnok: HOSSZÚ 16/12, ALEXE 11, Góbi 5, Mérész 13, Ivkovics 18. Csere: VARGA 11, Tóth A. 15/6, Bódi. Edző: Rasid Abeljanov Ostrava: Volny 6, Bystron 6, Kuffa 4, KNEIFL 21, Rusz 14/6. Csere: Chalovpka 6, Zlamal 8, KUDELA 11/3. Edző: Jiri Krak Volny révén a vendégek szerezték az első kosarat, ezt még Mérész és Hosszú találataival ellensúlyozni tudták a Tisza-par- tiak. Ezután azonban számtalan hiba és pontatlan dobás borzolta a kedélyeket. Látszott, az előző napi mérkőzés sokat kivett a piros-feketékből, nem tudták átmenteni szombati kitűnő dobóteljesítményüket. A cseh gárda hatpontos előnyt szerzett, ám a félidő végére sikerült kiegyenlíteni, sőt a vezetést is átvette az Olajbányász. Fordulás után sem változott a játék képe egészen a 27. percig, akkor ugyanis a vitás bírói ítéletek parázs hangulatot teremtettek. Dacból játszottak Tóth Atti- láék, ám ezúttal ez eredményesnek bizonyult. A rutinos játékosok vezetésével a vártnál nehezebben ugyan, de biztos győzelmet aratott az Olajbányász együttese. SZS Női röplabda NB l. Magassági fölényben volt a Taverna Szolnoki Vegyiművek-BSE-Taverna 0-3 (-9, Szolnok 200 n., v.: Varga N., Zalánfi. Szolnok: Kovácsné, ARI- SENA, Wolf, Gergelyfi, Haj- dúné, Pádárné. Csere: Vasi- csek, Cserfán. Edző: Vasicsek János. BSE: KŐRÖS, Ivanov, BALÁZS, Vologyina, Cserka- szova, Schlégl. Csere: Felleg- vári. Edző: Csákó Tamás. Elsöprő lendülettel kezdett a BSE. A hazaiak csak 0-6-os állásnál, Pádárné furfangos nyitásával tudtak először pontot szerezni. Már 2-14-et mutatott az eredményjelző, amikor rákapcsolt a Vegyiművek. Ugrásszerűen feljavult Arisena és Kovácsné teljesítménye. Zsinórban szereztek hét pontot és már-már úgy látszott szorossá teszik a játszmát, amikor a BSE a tizenkilencedik percben értékesítette sokadik szettlabdáját. A második játszma történetét akár indigóval is lehetett volna írni, any- nyira megegyezett koreográfi- ájá az elsővel. A fővárosiak már 14-3-ra vezettek, amikor ismét feltámadt a Vegyiművek. Az első játékrészhez képest mindössze annyi volt a különbség, hogy a hazaiak erejéből még egy pontra és néhány nyitás fogadására futotta. A Tisza-par- tiak a befejező játékrészben tanúsították a legnagyobb ellenállást, 8-9-es állásnál a vendégek edzője kénytelen volt időt kérni, hogy „összekapja” elkényelme- sedni látszó együttesét. Használt is a fejmosás, mert Cserka- szováék meg sem álltak a mérkőzéslabdáig. Az i-re a pontot Schlég tette fel, akinek vizet fakasztó adogatása egyben azt is jelentette a BSE Taverna számára, hogy a játszma és egyben a mérkőzés fölényes megnyerése megtörtént. A budapestiek a Vegyiművekhez képest klasz- szisteljesítményt nyújtottak és különösebb erőlködés nélkül gyűjtötték be a két pontot. A Vegyiművek együttese néhány felvillanástól eltekintve, ezen a találkozón a statiszta szerepét alakította. Vasicsek János: - JátékunkMiskolc, 200 n., v.: Juhász, Szekér MVSC: BENKE, Jánosik, Sike, Sztyepanok, URVAN- COVA, Kovács. Csere: Boldizsár. Edző: Novák Gyula. Jászberény: Agócs, László, Szórád, Pesti, PETLIAK, Hallgat. Csere: Tóth. Edző: Szőke Péter. Változatlanul összeállítási gondokkal küzd a herényiek edzője, Szőke Péter, hiszen a szezon végére szinte alig maradt rutinos játékosa. Fiataljai ugyan ügyesek, tehetségesek, de formájuk egyelőre rendkívül hullámzó, így kiszámíthatatlan, mikor, milyen teljesítményre képesek. A vasárnapi összecsapáson egy jó erőkből álló, képzett játékosokat felvonultató együttes fogadta Agócsékat. A helyzet fonákságára jellemző, hogy a vendéglátók két legjobbja, Benke és Urvancova pár éve-4, -8) ból az a felszabadultság és fegyelmezettség hiányzott, amivel pénteken megkeserítettük az Extrádé dolgát. Sajnos ellenfelünk magassági fölényével nem tudtunk mit kezdeni. Csákó Tamás: - Sikerült Arisenát semlegesítenünk, így egy pillanatra sem adtunk esélyt a hazaiaknak. Urbán 5, 8, 6) még a jászberényi sorokat erősítette. Az első játszmában nem ijedtek meg ellenfelüktől a herényi tinik, és lelkesedésüknek, valamint jó sáncmunkájuknak köszönhetően magabiztosan nyertek. A folytatásban azonban bekövetkezett az, amitől tartott a jászberényi szakvezetés, egy rontást követően pillanatok alatt elszállt Szórádék önbizalma, s ezt maximálisan kihasználták a vasutasok. Az egyenlítést követően ugyan még egyszer fellángoltak Pestiék, de ezzel csak megnehezíteni tudták a magassági fölényben lévő, nagyobb ütőerővel rendelkező miskolciak dolgát, győzelmüket azonban bármennyire is szerették volna, nem sikerült megakadályozni. Lelkesen, nagy akarással küzdött a Jászberényi RK, de tapasztalatlan lányainak egyelőre túl nagy falatnak bizonyult az MVSC. Slégl (4-es) vízfakásztó leütése landol a szolnoki térfélen Berényiek vertek herényieket MVSC-Bonus -Jászberényi RK 3:1 (-9, A vége megint keserédes volt Törökszentmiklós—Újkígyós 24-22 (14-10) Szolnok, 300 n. V.: Atkári, Herczeg TSE: Tajthi-Zsíros, DA- NYI 9 (2), SIPOS 2, Horváth 1, GULYÁS 7, Bukta 1. Csere: FEJES (kapus), CSUT1 3, Patocskai, Baranyi 1, Kiss. Edző: Kocsis Lajos. Kiállítások: 10, ill. 6 perc. Hétméteresek: 2/2, ill. 3/2. Jól kezdődött: Gulyás már a 15. másodpercben sistergő góllal „terrorizálta” az Újkígyóst, Bukta ziccerben hibázott. Ä félelmetes hírű Dadecsko sorozatosan a falba lövöldözött, Da- nyi két kapufás találattal nyugtatta a kedélyeket. Nemes ellenfélnek bizonyult a vendégcsapat, Fekete és Bacska jól keverték a lapokat, szerencsére a mik- lósi védelem jól működött, ellenben a támadások befejezésének hatékonysága csupán Da- nyinál volt fellelhető. A ,jó öreg” mesterlövész góljaival 5-2 volt a 8. percben, a másik muskétás, Gulyás jobbára töltény nélkül tüzelt a játékrész első felében. Gedó góljával feljött az Újkígyós 7-6-ra a 20. percben, ám az előbb említett sztárpáros egyetlen perc alatt „megrántotta” a TSE-t. Saját dolgát nehezítette a listavezető, hiszen hagyta magát lassítani, s mint esélyes, talán a kelleténél jobban saját magában bízott. Szünet után Csuti emberfogással követte az egyébként hírét nem igazoló Dadecskot. Továbbra is szenvedve, de nem görcsösen játszott a hazai együttes, a kényelmes tempó az Újkígyósnak kedvezett. Mígnem aztán a TSE megmutatta valódi önmagát, Gulyás és Csuti gólparádéjával öt perc alatt 19-11-re írták át az eredményt, miközben Sipos szálfaként állta útját az ellentámadásoknak, Patocskai kőkeményen tartotta a beállót, Danyi pedig továbbra is brillírozott. Az Újkígyós azonban nem esett össze, és a vége aztán megint keserédesre sikeredett. Két eladott labdából szépítettek a vendégek, aztán újabbakból megkezdték a felzárkózást. Igaz, védekezésük nem sikerült annyira, hogy közben azért a miklósiak óvatosan ne „potyogtassanak” egy-egy gólt. Hűséges szurkolótáboruk tagjainak a végén csaknem izgulni kellett, mert kedvenceik ismét csak annyit adtak ki magukból, amennyi a két ponthoz elegendő. Pedig ők örömjátékra vágytak, s talán meg is érdemelték volna legalább az utolsó őszi hazai mérkőzésen. Danyi a mezőny fölött, Vida nem tudja őt feltartani A lúd legyen kövér! Több, mint két éve szorítok a miklósi kézisek sikeréért, figyelem egyre izmosodó csapatukat. Az idén bebizonyították, többre, jobbra érdemesek. Ha nem figyelnek, a végén azt veszik észre, megnyerték a bajnokságot. Ami ugye páratlan baravúr lenne a város történetében. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, amitől mégjobb lehetne a TSE, pontosabban, ami nélkül valóban sokkal félelmetesebbé válhatna. Szerintem nem hiányoznak azok a dühkitörések, amelyek már minden hazai találkozón torzítják a csapat arculatát. Vonatkozik ez elsősorban a játékosokra, olykor az edzőre is. Több önuralomra lenne szükség. Nem szabad a játékvezetői döntéseken rágódni, azok megváltoztatására még sehol nem volt példa, elfecsérelt energia minden reklamálás. Többször előfordul, hogy a biztos vezetéstől némelyek elvesztik értékítéletüket, felveszik az ellenfelet lekezelő magyaros stílust. Azt is szeretném, ha megtanulnák: a közönséget ki kell szolgálni. Tehát a győzelem legyen akkora, amekkora csak lehet. Ne elégedjenek meg a bajnoki pontokkal, hanem törekedjenek arra, hogy látványos játékkal élményt szerezzenek híveiknek. Mert képesek rá, csak ezt eddig talán nem mondták nekik. És akkor tinédzser korú szurkolóik is kevesebb trágárságot ordítanak majd a lelátókon, (ni)
