Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-19 / 270. szám
1993. november 19., péntek Gazdaság 9 Az ügyfélszolgálat egy hétig szünetel Költözik a Vállalkozásfejlesztési Iroda Mint már korábban hírül adtuk, az APEH megyei szervezete a SZÜV székházába, a József A. u. 22-24.-be költözött. Ám az ott működő szervezetek is költöznek ennek megfelelően, így a Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda is költözik. Hogy hova? Az APEH volt helyére, a (Szolnok) Baross u. 10-12.-be. Az iroda elnézést kér minden ügyfelétől a jelenlegi helyzetért, s a költözésre tekintettel a jövő héten, azaz 1993. november 22-től 1993. november 28-ig az ügyfélszolgálata minden területen szünetel. A korábbiakban már közzétett és megszokott időszakokban 1993. november 29-től várja az érdeklődőket immár új helyén, a fentebb említett címen, a negyedik emeleten. Az irodával egy időben változtat székhelyet a Pro-NEX Kft. is, így az üzleti ajánlatokkal kapcsolatosan az említett időszakban sajnos nem tudnak felvilágosítást adni, technikai okok miatt, ezért elnézését kérik minden érdeklődőnek. Azonban november 29-étől a Vállalkozásfejlesztési Irodával megegyező címen (Szolnok, Baross u. 10-12.), a megszokott telefon- és telefaxszámon várják ügyfeleik jelentkezését. Kiállítások, vásárok 1993. november 24-26. között Talhnnban nemzetközi élelmiszer-ipari kiállítást rendeznek „Tallinn Food Fair ’93” néven. Tekintettel arra, hogy a régióban jelentős érdeklődés mutatkozik magyar élelmiszerek, borok, szeszes italok, gyümölcslevek stb. iránt, célszerű a rendezvényen magyar cégek, vállalkozók minél nagyobb számú részvétele. A kiállítás részvételi díja: EEK 2500 (mintegy 300 DEM). A kiállítási terület (stand) bérleti díja: EEK 450/nm (mintegy 60 DEM/nm). További információ: NGKM IV. Területi Főosztályán rendelkezésre áll (Nagy István, telefon: 111-6481). November 23-27. között Sao Paulóban, La- tin-Amerika legnagyobb városában rendezik meg a Tradeexpo ’93 I. Nemzetközi Kereskedelmi Kiállítást. A rendezők a világ minden országából, így Magyarországról is várják az érdeklődő üzletembereket és kiállítókat. További információ: Trade-Expoinformation Network. Telefon: 55-11-232-13-44, illete Magyar Gazdasági Kamara Serfőző Adrienne, telefon: 131-8775. Az 1994. február 9-12. között megtartandó Balcelonai Nemzetközi Vásár keretében az ICT rendezésében sorra kerül a „Technology Transfer Exhibitions” c. kiállítás. Témája: innovatív technológia és termékek, szerszámkészítés, hegesztés, városi technológiák, energia, környezetvédelem, ipari biztonság, logisztika és ipari alkalmazás. Érdeklődni: ITC, Via Laietna 39,4 rt. 51.8003 Barcelona. Telefon: 34-319-8811, fax: 34-310-3536. Üzletember-találkozók Uj-zélandi „TREND ’94” Nemzetközi üzletember-találkozó és vállalkozókiállítás lesz 1993. november 25-26, között Nyíregyházán. Szervező: Primon Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és az MVA. A rendezvényen Magyarországról, Ukrajnából, Romániából, Lengyelországból, Szlovák kiából, Angliából, Németországból vesznek részt üzletemberek, vállalkozásfejlesztő szervezetek, külképviseletek munkatársai. Információ: Primon Vállalkozói Központ 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 15. Tel.: 42-315-259 Fax: 42-343-732. Europartenariat találkozó Glasgow-ban (Skócia) 1993. december 13- 14-én, amelyet az MVA megbízásából a Magyar Vállalkozói Kamara, az OKFl-val és a KKVK-val, valamint az OKISZ-szal együttműködve szervez magyar résztvevők számára. Új-zélandi fesztivál Az új-zélandi magyarok 1994 januárjában Hungarian Festival néven kereskedelmi és kulturális fesztivált rendeznek Wellingtonban, az új-zélandi közönség számára. Szeretnénk, ha az egész ország méltó módon képviselné magát a fesztiválon, ezért várják a jelentkezéseket a Kereskedelmi és Iparkamaránál. Tel.: 1-175-6764, fax: 1-202-7930. Kezességnyújtás hitelfelvételekhez A hitelgarancia „intézménye”, s amit tudni lehet róla Nincs olyan hitel, melyhez az adott pénzintézet ne kéme fedezetet, biztosítékot. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen maga a bank a számára befizetett betétekből, valamint a máshonnan - általa - felvett hitelekből tud bármely vállalkozás részére kölcsönt folyósítani. így alapvető érdeke, hogy a kölcsön összegét és annak kamatát az adós fisszafizesse. A fisszafizetés egyik legáltalánosabb biztosítéka, hogy maga az adós megjelöl egy adott ingatlant, netán ingót (ezt kevésbé szeretik a hitelezők, nem is mindig fogadják el), s azt jelzálogjog, elidegenítési (eladási) tilalom terheli, míg a kölcsöntartozás fennáll. Ám mára odáig jutottunk, hogy a pénzintézetek a felvett hitel összegének 150-200 százalékos fedezetét kérik. Sok esetben azonban a vállalkozások ilyen mértékű biztosítékot nem tudnak nyújtani. Ennek kiegészítésére jöttek létre az alábbiakban ismertetett hitelgarancia-szervezetek. Fontos azonban tudni! A garanciát igénybe venni kívánó vállalkozások - általában - közvetlenül nem fordulhatnak ezen alapokhoz, hanem a hitelkérelmüket elbíráló pénzintézet (bank) nyújtja be a garancia iránti igényt. Ez természetesen csak akkor követkézhez be, ha magát a hitelkérelmet megfelelnek találta, s csak a szükséges fedezetet nem tudja a vállalkozás előteremteni. S most ennyi „hideg víz” után vegyük sorra, milyen garanciaintézmények léteznek. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány- (MVA) garanciák: Az MVA kapta azt a jogot, hogy a Start-hitelhez kapcsolódó garanciaalapot kezelje. (Sajnos a hitelkeret - tudomásunk szerint - kimerült, így ez teljes mértékben múlt időben kezelendő.) Ennek során a Start-hitelt nyújtó pénzintézetek fordulhattak az alaphoz, ha az ügyfelük fejlesztési elképzelését piacképesnek tartották, de a hitelt kérelmező vállalkozás nem tudott megfelelő biztosítékot felajánlani. A garantált hitelrész 80 százalék, a garancia díja 4 százalék, azonban a hitelkamat a megítélt garancia esetén 1 százalékkal csökkent. Az MVA a PHARE-keretből is létrehoztot egy garanciaalapot. Ez az alap a kereskedelmi bankoktól - amelyek az úgynevezett megerősített bankfiókokat működtetik - a felvett piaci kamatozású, egy-hét éves hitelek mögé állít szükséges esetben garanciát. A PHARE-ga- ranciaalap is csak azon megyékben működik, ahol Helyi Vállalkozóképző Központ (HVK) működik. Garanciára a 60 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás jogosult, és a garantált hitel összege nem haladhatja meg a 8 millió forintot. Garancia a hitel és járulékai felére adható. A garanciadíj 1%. A Hitelgarancia Rt. A Hitelgarancia Rt. 1993 I. negyedévében kezdte működését. Az rt. célja a többségi magántulajdonú kis- és középvállalkozások, MRP-szervezetek részére garancianyújtása a féléves futamidőt meghaladó hitelekhez. A Hitelgarancia Rt. minimális kezelési költség és 2-3%-os garanciadíj ellenében nyújt készfizető kezességet a hitelképes, de kellő fedezettel nem rendelkező hitelfelvevők hitelszerződéseihez. Az elmúlt fél év alatt a kisvállalkozói kör legnagyobb garanciaintézményévé vált, ez évben 8 milliárd forint keretösszegéig vállalhat kezességet. Az rt.-t 65 pénzintézet, 10 érdekképviselet és a kormány hozta létre több mint 3,5 MdFt-os alaptőkével. A hitelgarancia-rendszer a nyugati országokban több évtizede működő, sikeres garanciarendszerek hazai adaptációja. Az Exportgarancia Rt. Az Exportgarancia Rt. 1992-ben elsődlegesen az exporttal összefüggő kockázatok mérséklésére (így például politikai kockázat átvállalására) jött létre. Jelenleg folyamatban van annak a törvénynek az előkészítése, amely alapján az Export- garancia Rt. finanszírozási tevékenysége teljes körűvé válhat, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő exim banki státuszt kaphat. Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Az Agrárvállalkozási Hitel- garancia Alapítvány az agrár- vállalkozók fejlesztési hitelhez jutását segíti a mező és erdő- gazdaság, elsődleges faipari tevékenység megvalósításához, kivéve a földvásárlásra felvett hitelt. A további cél a vidék népességtartó képességének növelése. A garanciát csak többségi magántulajdonú szervezetek vehetik igénybe. A hitelkérelem elbírálása után a finanszírozó bank kezdeményezheti a garancia igénylését. Ä garancia az MHB Rt., az OKHB Rt., a BB Rt., az Agrobank Rt., a Mezőbank Rt. és az OTP Bank Rt. által nyújtott hitelekre terjedhet ki. Az alapítvány a hitelezési veszteség 50%-át téríti meg. A garanciadíjat a bank fizeti, de áthárítható a vállalkozóra. Beszélgetés a Magyar Autóklub főtitkárával A benzinárba nem szólhatunk bele A minap tartotta regionális tanácskozását a Magyar Autóklub Szolnokon. Ebből az alkalomból, a rendezvényt követően beszélgettünk a társadalmi szervezet főtitkárával, Balogh Tiborral, valamint a megyei elnökkel, Balatoni Istvánnal.- Miért tartották a tanácskozást?- Két alapvető céllal jöttünk össze. Az egyik, hogy a korábbi időszaknál hamarabb indul meg az intenzívebb segélyszolgálat országossá tétele és jelentős fejlesztése. Ez egyrészt a már működő hírhálózatot jelenti, amiben a klub a bajba jutott tagjának két órán belül a rendelkezésére áll. Ekkor vagy magjavítja az autót, vagy egyéb módon nyújt segíséget. Lényegében e területet középpontba helyezve az elmúlt félévet értékeltük, hogy hogyan sikerült...- S hogy sikerült?- Nem rosszul. Azonban nem szabad dicsekedni, ugyanis rengeteg hiányosságot tapasztaltunk. Bár a klubtag nem veszi észre, mi viszont annál inkább tudjuk, hogy miről van szó.- Mik ezek a hiányosságok?- Valójában ezt mindenki láthatja is, hiszen a hírhálózathoz egy modernebb gépjármű- park kell, vele együtt jól felkészült szakembergárda, a mai kornak megfelelő műszaki felszereltséggel. Pontosan ezek fejlesztéséről beszélgettünk. így még ebben az évben 15 millió forintért szerzünk be új gépkocsikat. Ennek megfelelően egy 100 kilométeres sugarú körbe kerül egy-egy összkerék-meg- hajtású, 6-7 személy elszállítását biztosító terepjáró, emellett 10-12 darab országúton használható autót is „hadrendbe” állítunk. Ezzel a szolgáltatás színvonalát kívánjuk emelni a tagok, pontosabban a tulajdonosok részére. Mindemellett természetesen a szakemberek felkészültségét különböző műszaki oktatási keretek között kívánjuk emelni. A tanácskozás alatt ezt a Suzuki gépjárműveivel kapcsolatosan zajlott. Igaz, alapvetően nem feltétlenül a javítás a cél az adott esetben, hiszen mára sokszor csak kiválóan felszerelt szakműhelyekben történhet komolyabb hibaelhárítás, nem pedig az országúton. Azonban nem árt, ha a szerelők tisztában vannak egy-egy autó műszaki és elektronikai megoldásaival.- Anyagiakról esett szó? Végtére is minden pénzbe kerül.- Természetesen. Ebben az évben 80 millió forintot fordítunk a segélyszolgálat működtetésére. A jövő évre 106 millió az előirányzott költség. Ez viszont függ az energiaárak emelkedésétől. Az említett összegek a beruházáson kívüli működési kiadásokat jelentik.- A klubtagsági díj emelkedése várható?- Szükséges az infláció és a drágulások miatt az emelés 1994. január 1-jétől. Állandó versenyfutásban vagyunk a szolgáltatás színvonalának emelése és a díj minimalizálása között. A mai tagsági díj 960 forint, s ez január 1-jétől 1200 lesz.- A taglétszám nem csökkent az elmúlt években?- Sajnos csökkent. Még három évvel ezelőtt több mint 600 ezer tagja volt a Magyar Autóklubnak, addig mára ez csak valamivel több, mint 330 ezer. Annyi pozitívum azonban akad. hogy az elmúlt hónapokban megindult egy lassú növekedés, például októberben mintegy kétezerén léptek be sorainkba. Próbáljuk azt elérni, hogy mindenki tudomásul vegye, hogy ez a 337 ezer ember a tulajdonos, nekik mi vagyunk az alkalmazottai. Sajnos számos hiba felmerül, egyik legsúlyosabbnak tartom, hogy az úgynevezett európai viselkedést képtelenek vagyunk megvalósítani.- A hozzám eljutott legtöbb panasz éppen ilyen jellegű volt - egészíti ki Balogh Tibort Balatoni István. - Sajnos a kiszolgálás színvonalán szükséges még további változtatás, hiszen ez kerülne a legkevesebbe.- Autós-érdekvédelemben milyen lépéseket tettek? Bár maga a klub nem ilyen szervezet...- így van, a klub nem szak- szervezet. Azonban a tagok joggal elvárják, hogy fellépjünk érdekeik érvényesítéséért.- Konkrétan a jövő évtől emelkedő kötelező felelősség- biztosításra gondoltam.- Másban nem is nagyon „versenyezhetünk", hiszen például a benzinárat a pénzügyminiszter bármikor megemelheti. Más kérdés az említett biztosítás. Jelenleg folynak tárgyalások a jövő évi emelésről. A biztosítók 22 százalékot akarnak, most viszont már 16-18 százaléknál járunk. Sajnos ez egy rossz értelemben vett piaci alkuvá fajult, hiszen ők mondanak 22-őt, mi mondunk 10-et, s majd valahol a kettő között megállapodunk. Viszont nem tudjuk, hogy mi a valóság, hiszen a biztosítók nem engednek a könyvükbe betekintést. A turizmus és az idegenforgalom fellendítéséért Információbázis Szolnok megyéről A megyei önkormányzat 1993. január 1-jével a Tiszatour Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként létrehozta a Tiszain- form Idegenforgalmi Szolgálatot költségvetési nonprofit szervezetként, ami mára megtette az első lépéseket a megye turisztikai értékeinek propagálása terén. Azonban mit is „tud” maga a szolgálat? Erről az iroda vezetője, Szilágyiné Katona Ilona szólt készségesen. Létrehoztak egy információs bázist, egy Turinform-adatban- kot, melyben megtalálható a megye szinte összes - a turisták kiszolgálását és szórakoztatását szolgáló szervezet és vállalkozás. Ez azért is szükséges, hiszen feladataik között a megye idegenforgalmi értékeinek feltárása mellett annak bemutatása is szerepel. A Tiszainform egyfajta hídszerepet tölt be a vállalkozók és a turisták között. Továbbá, a turisztikai piacon a megyénk értékesítését is elő kell segíteniük. Erre történt lépés októberben, ami egy németországi, esseni szakkiállításon való részvételt tartalmazott. Aki ma megyénkre igazán kíváncsi - lehet helybéli vagy akár külföldi - három kiadványból megismerheti tájegységeit. A Jászság, a Közép-Ti- sza vidék, valamint a Nagykunság természeti és történeti látnivalói összegfoglalva jelennek meg e három füzetecskében. Február végére pedig megjelenik az új megyei idegenforgalmi térkép. Egyben a megyéről szóló információk eljutnak az ország valamennyi Turinform-irodá- jába, az utazási irodákba, valamint a külképviseletekre is. A megjelent ismertetők között találhatunk olyat is, melyben részletesen - településenként felsorolva - böngészhetjük a múzeumokat, tájházakat, hely- történeti gyűjteményeket is. Ha pedig az éhség rátör a fáradt turistára, akkor ugyanebben megtalálhatóak az éttermek is. Természetesen nemcsak in- formációözönnel várják az érdeklődőket, hanem számos, a szakma szükségei szerint megkövetelt szolgáltatást is végeznek, így valutaváltás, idegenveztői szolgálat, fizető-vendéglátás, s repülőjegy-értékesítés is megtalálható az irodában. Koordináló szerepet is vállalnak, melyben a regionális érdekeket összehangolják az országossal. A szolgáltatások bővítésén jelenleg is dolgoznak. A helyi lakosság részére friss információkat tudnak majd adni a, például a külföldi üzemanyagárakról. Kapható lesz náluk külföldi hajó-, illetve kompjegy is. Ezt azért fontos megemlíteni, mivel eddig az országban csak egy helyen, a fővárosban foglalkoztak ilyen jellegű tevékenységgel. Szintén a jövőt építve került napirendre a falusi turizmus lényegesen jobb propagálása, valamint szervezésének hatékonyabb bonyolítása. Szilágyiné véleménye szerint, bár még számos teendő szükséges e területen, s a belföldi fizetőképes kereslet sem mutat éppen „jó formát”, a távlatokat nézve mindenképpen tenni kell a későbbi eredményekért. Csak legfeljebb az a baj, hogy még sokan ezt nem ismerték fel. Államkötvény-árfolyam az MNB-nél 1993.11.19-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1993. nov. 19-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 98,60 98,00 18,22 _ 1994/B 96,78 96,18 16,1 1 21,00 1995/A 92,08 91,48 2,05 20,94 1995/B 92,08 91,48 0,33 20,89 1995/C 96,31 95,71 13,95 21,00 1995/F 94,57 93,97 6,52 21,00 1995/G 97,63 97,03 5,40 21,00 1995/H 97,64 97,04 3,74 21,00 1996/A 91,98 91,38 14,74 20,15 1996/B 94,42 93,82 14,43 20,79 1996/C 94,30 93,70 13,52 20,77 1996/F 93,93 93,33 8,92 20,63 1997/C 91,45 90,85 12,97 19,98 1998/A 100,10 99,50 12,16 & ” Az oldalt írta és szerkesztette: Vágl E. Zoltán