Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám

1993. november 19., péntek Gazdaság 9 Az ügyfélszolgálat egy hétig szünetel Költözik a Vállalkozásfejlesztési Iroda Mint már korábban hírül ad­tuk, az APEH megyei szerve­zete a SZÜV székházába, a Jó­zsef A. u. 22-24.-be költözött. Ám az ott működő szervezetek is költöznek ennek megfele­lően, így a Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda is költözik. Hogy hova? Az APEH volt helyére, a (Szolnok) Baross u. 10-12.-be. Az iroda elnézést kér minden ügyfelétől a jelen­legi helyzetért, s a költözésre tekintettel a jövő héten, azaz 1993. november 22-től 1993. november 28-ig az ügyfélszol­gálata minden területen szüne­tel. A korábbiakban már közzé­tett és megszokott időszakok­ban 1993. november 29-től várja az érdeklődőket immár új helyén, a fentebb említett cí­men, a negyedik emeleten. Az irodával egy időben vál­toztat székhelyet a Pro-NEX Kft. is, így az üzleti ajánlatok­kal kapcsolatosan az említett időszakban sajnos nem tudnak felvilágosítást adni, technikai okok miatt, ezért elnézését ké­rik minden érdeklődőnek. Azonban november 29-étől a Vállalkozásfejlesztési Irodával megegyező címen (Szolnok, Baross u. 10-12.), a megszokott telefon- és telefaxszámon vár­ják ügyfeleik jelentkezését. Kiállítások, vásárok 1993. november 24-26. között Talhnnban nemzetközi élelmiszer-ipari kiállítást rendeznek „Tallinn Food Fair ’93” néven. Tekintettel arra, hogy a régióban jelentős érdeklődés mutatkozik magyar élelmiszerek, borok, szeszes italok, gyü­mölcslevek stb. iránt, célszerű a rendezvényen magyar cégek, vállalkozók minél nagyobb számú részvétele. A kiállítás részvételi díja: EEK 2500 (mintegy 300 DEM). A kiállítási terület (stand) bérleti díja: EEK 450/nm (mintegy 60 DEM/nm). További információ: NGKM IV. Területi Fő­osztályán rendelkezésre áll (Nagy István, telefon: 111-6481). November 23-27. között Sao Paulóban, La- tin-Amerika legnagyobb városában rendezik meg a Tradeexpo ’93 I. Nemzetközi Kereskedelmi Ki­állítást. A rendezők a világ minden országából, így Magyarországról is várják az érdeklődő üzlet­embereket és kiállítókat. További információ: Trade-Expoinformation Network. Telefon: 55-11-232-13-44, illete Ma­gyar Gazdasági Kamara Serfőző Adrienne, tele­fon: 131-8775. Az 1994. február 9-12. között megtartandó Balcelonai Nemzetközi Vásár keretében az ICT rendezésében sorra kerül a „Technology Transfer Exhibitions” c. kiállítás. Témája: innovatív tech­nológia és termékek, szerszámkészítés, hegesztés, városi technológiák, energia, környezetvédelem, ipari biztonság, logisztika és ipari alkalmazás. Érdeklődni: ITC, Via Laietna 39,4 rt. 51.8003 Barcelona. Telefon: 34-319-8811, fax: 34-310-3536. Üzletember-találkozók Uj-zélandi „TREND ’94” Nemzetközi üzletember-ta­lálkozó és vállalkozókiállítás lesz 1993. november 25-26, kö­zött Nyíregyházán. Szervező: Primon Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány és az MVA. A rendezvényen Magyaror­szágról, Ukrajnából, Romániá­ból, Lengyelországból, Szlovák kiából, Angliából, Németor­szágból vesznek részt üzletem­berek, vállalkozásfejlesztő szervezetek, külképviseletek munkatársai. Információ: Primon Vállal­kozói Központ 4400 Nyír­egyháza, Egyház u. 15. Tel.: 42-315-259 Fax: 42-343-732. Europartenariat találkozó Glasgow-ban (Skócia) 1993. december 13- 14-én, amelyet az MVA megbízásából a Magyar Vállalkozói Kamara, az OKFl-val és a KKVK-val, va­lamint az OKISZ-szal együtt­működve szervez magyar részt­vevők számára. Új-zélandi fesztivál Az új-zélandi magyarok 1994 januárjában Hungarian Festival néven kereskedelmi és kulturális fesztivált rendeznek Wellingtonban, az új-zélandi közönség számára. Szeretnénk, ha az egész ország méltó mó­don képviselné magát a feszti­válon, ezért várják a jelentke­zéseket a Kereskedelmi és Iparkamaránál. Tel.: 1-175-6764, fax: 1-202-7930. Kezességnyújtás hitelfelvételekhez A hitelgarancia „intézménye”, s amit tudni lehet róla Nincs olyan hitel, melyhez az adott pénzintézet ne kéme fede­zetet, biztosítékot. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen maga a bank a számára befizetett beté­tekből, valamint a máshonnan - általa - felvett hitelekből tud bármely vállalkozás részére kölcsönt folyósítani. így alap­vető érdeke, hogy a kölcsön összegét és annak kamatát az adós fisszafizesse. A fisszafizetés egyik legálta­lánosabb biztosítéka, hogy maga az adós megjelöl egy adott ingatlant, netán ingót (ezt kevésbé szeretik a hitelezők, nem is mindig fogadják el), s azt jelzálogjog, elidegenítési (eladási) tilalom terheli, míg a kölcsöntartozás fennáll. Ám mára odáig jutottunk, hogy a pénzintézetek a felvett hitel összegének 150-200 százalékos fedezetét kérik. Sok esetben azonban a vállalkozások ilyen mértékű biztosítékot nem tud­nak nyújtani. Ennek kiegészíté­sére jöttek létre az alábbiakban ismertetett hitelgarancia-szer­vezetek. Fontos azonban tudni! A garanciát igénybe venni kí­vánó vállalkozások - általá­ban - közvetlenül nem for­dulhatnak ezen alapokhoz, hanem a hitelkérelmüket elbí­ráló pénzintézet (bank) nyújtja be a garancia iránti igényt. Ez természetesen csak akkor követkézhez be, ha ma­gát a hitelkérelmet megfelel­nek találta, s csak a szükséges fedezetet nem tudja a vállal­kozás előteremteni. S most ennyi „hideg víz” után vegyük sorra, milyen ga­ranciaintézmények léteznek. Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány- (MVA) garan­ciák: Az MVA kapta azt a jogot, hogy a Start-hitelhez kapcso­lódó garanciaalapot kezelje. (Sajnos a hitelkeret - tudomá­sunk szerint - kimerült, így ez teljes mértékben múlt időben kezelendő.) Ennek során a Start-hitelt nyújtó pénzintézetek fordulhattak az alaphoz, ha az ügyfelük fejlesztési elképzelé­sét piacképesnek tartották, de a hitelt kérelmező vállalkozás nem tudott megfelelő biztosíté­kot felajánlani. A garantált hi­telrész 80 százalék, a garancia díja 4 százalék, azonban a hitel­kamat a megítélt garancia ese­tén 1 százalékkal csökkent. Az MVA a PHARE-keretből is létrehoztot egy garanciaala­pot. Ez az alap a kereskedelmi bankoktól - amelyek az úgyne­vezett megerősített bankfióko­kat működtetik - a felvett piaci kamatozású, egy-hét éves hite­lek mögé állít szükséges eset­ben garanciát. A PHARE-ga- ranciaalap is csak azon me­gyékben működik, ahol Helyi Vállalkozóképző Központ (HVK) működik. Garanciára a 60 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás jogo­sult, és a garantált hitel összege nem haladhatja meg a 8 millió forintot. Garancia a hitel és já­rulékai felére adható. A garan­ciadíj 1%. A Hitelgarancia Rt. A Hitelgarancia Rt. 1993 I. negyedévében kezdte működé­sét. Az rt. célja a többségi ma­gántulajdonú kis- és középvál­lalkozások, MRP-szervezetek részére garancianyújtása a fél­éves futamidőt meghaladó hite­lekhez. A Hitelgarancia Rt. mi­nimális kezelési költség és 2-3%-os garanciadíj ellenében nyújt készfizető kezességet a hi­telképes, de kellő fedezettel nem rendelkező hitelfelvevők hitelszerződéseihez. Az elmúlt fél év alatt a kisvállalkozói kör legnagyobb garanciaintézmé­nyévé vált, ez évben 8 milliárd forint keretösszegéig vállalhat kezességet. Az rt.-t 65 pénzin­tézet, 10 érdekképviselet és a kormány hozta létre több mint 3,5 MdFt-os alaptőkével. A hi­telgarancia-rendszer a nyugati országokban több évtizede mű­ködő, sikeres garanciarendsze­rek hazai adaptációja. Az Exportgarancia Rt. Az Exportgarancia Rt. 1992-ben elsődlegesen az ex­porttal összefüggő kockázatok mérséklésére (így például poli­tikai kockázat átvállalására) jött létre. Jelenleg folyamatban van annak a törvénynek az előkészí­tése, amely alapján az Export- garancia Rt. finanszírozási te­vékenysége teljes körűvé vál­hat, és a nemzetközi gyakorlat­nak megfelelő exim banki stá­tuszt kaphat. Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítvány Az Agrárvállalkozási Hitel- garancia Alapítvány az agrár- vállalkozók fejlesztési hitelhez jutását segíti a mező és erdő- gazdaság, elsődleges faipari te­vékenység megvalósításához, kivéve a földvásárlásra felvett hitelt. A további cél a vidék né­pességtartó képességének növe­lése. A garanciát csak többségi magántulajdonú szervezetek vehetik igénybe. A hitelkérelem elbírálása után a finanszírozó bank kez­deményezheti a garancia igény­lését. Ä garancia az MHB Rt., az OKHB Rt., a BB Rt., az Ag­robank Rt., a Mezőbank Rt. és az OTP Bank Rt. által nyújtott hitelekre terjedhet ki. Az alapít­vány a hitelezési veszteség 50%-át téríti meg. A garanciadí­jat a bank fizeti, de áthárítható a vállalkozóra. Beszélgetés a Magyar Autóklub főtitkárával A benzinárba nem szólhatunk bele A minap tartotta regionális tanácskozását a Magyar Autó­klub Szolnokon. Ebből az alka­lomból, a rendezvényt követően beszélgettünk a társadalmi szervezet főtitkárával, Balogh Tiborral, valamint a megyei el­nökkel, Balatoni Istvánnal.- Miért tartották a tanácsko­zást?- Két alapvető céllal jöttünk össze. Az egyik, hogy a korábbi időszaknál hamarabb indul meg az intenzívebb segélyszolgálat országossá tétele és jelentős fej­lesztése. Ez egyrészt a már mű­ködő hírhálózatot jelenti, ami­ben a klub a bajba jutott tagjá­nak két órán belül a rendelkezé­sére áll. Ekkor vagy magjavítja az autót, vagy egyéb módon nyújt segíséget. Lényegében e területet középpontba helyezve az elmúlt félévet értékeltük, hogy hogyan sikerült...- S hogy sikerült?- Nem rosszul. Azonban nem szabad dicsekedni, ugyanis ren­geteg hiányosságot tapasztal­tunk. Bár a klubtag nem veszi észre, mi viszont annál inkább tudjuk, hogy miről van szó.- Mik ezek a hiányosságok?- Valójában ezt mindenki láthatja is, hiszen a hírhálózat­hoz egy modernebb gépjármű- park kell, vele együtt jól felké­szült szakembergárda, a mai kornak megfelelő műszaki fel­szereltséggel. Pontosan ezek fejlesztéséről beszélgettünk. így még ebben az évben 15 millió forintért szerzünk be új gépko­csikat. Ennek megfelelően egy 100 kilométeres sugarú körbe kerül egy-egy összkerék-meg- hajtású, 6-7 személy elszállítá­sát biztosító terepjáró, emellett 10-12 darab országúton hasz­nálható autót is „hadrendbe” ál­lítunk. Ezzel a szolgáltatás színvonalát kívánjuk emelni a tagok, pontosabban a tulajdono­sok részére. Mindemellett természetesen a szakemberek felkészültségét különböző műszaki oktatási ke­retek között kívánjuk emelni. A tanácskozás alatt ezt a Suzuki gépjárműveivel kapcsolatosan zajlott. Igaz, alapvetően nem feltétlenül a javítás a cél az adott esetben, hiszen mára sok­szor csak kiválóan felszerelt szakműhelyekben történhet komolyabb hibaelhárítás, nem pedig az országúton. Azonban nem árt, ha a szerelők tisztában vannak egy-egy autó műszaki és elektronikai megoldásaival.- Anyagiakról esett szó? Vég­tére is minden pénzbe kerül.- Természetesen. Ebben az évben 80 millió forintot fordí­tunk a segélyszolgálat működte­tésére. A jövő évre 106 millió az előirányzott költség. Ez vi­szont függ az energiaárak emel­kedésétől. Az említett összegek a beru­házáson kívüli működési kiadá­sokat jelentik.- A klubtagsági díj emelke­dése várható?- Szükséges az infláció és a drágulások miatt az emelés 1994. január 1-jétől. Állandó versenyfutásban vagyunk a szolgáltatás színvonalának eme­lése és a díj minimalizálása kö­zött. A mai tagsági díj 960 fo­rint, s ez január 1-jétől 1200 lesz.- A taglétszám nem csökkent az elmúlt években?- Sajnos csökkent. Még há­rom évvel ezelőtt több mint 600 ezer tagja volt a Magyar Autó­klubnak, addig mára ez csak va­lamivel több, mint 330 ezer. Annyi pozitívum azonban akad. hogy az elmúlt hónapokban megindult egy lassú növekedés, például októberben mintegy kétezerén léptek be sorainkba. Próbáljuk azt elérni, hogy mindenki tudomásul vegye, hogy ez a 337 ezer ember a tu­lajdonos, nekik mi vagyunk az alkalmazottai. Sajnos számos hiba felmerül, egyik legsúlyo­sabbnak tartom, hogy az úgy­nevezett európai viselkedést képtelenek vagyunk megvalósí­tani.- A hozzám eljutott legtöbb panasz éppen ilyen jellegű volt - egészíti ki Balogh Tibort Ba­latoni István. - Sajnos a kiszol­gálás színvonalán szükséges még további változtatás, hiszen ez kerülne a legkevesebbe.- Autós-érdekvédelemben mi­lyen lépéseket tettek? Bár maga a klub nem ilyen szervezet...- így van, a klub nem szak- szervezet. Azonban a tagok joggal elvárják, hogy fellépjünk érdekeik érvényesítéséért.- Konkrétan a jövő évtől emelkedő kötelező felelősség- biztosításra gondoltam.- Másban nem is nagyon „versenyezhetünk", hiszen pél­dául a benzinárat a pénzügymi­niszter bármikor megemelheti. Más kérdés az említett biztosí­tás. Jelenleg folynak tárgyalá­sok a jövő évi emelésről. A biztosítók 22 százalékot akarnak, most viszont már 16-18 százaléknál járunk. Saj­nos ez egy rossz értelemben vett piaci alkuvá fajult, hiszen ők mondanak 22-őt, mi mondunk 10-et, s majd valahol a kettő kö­zött megállapodunk. Viszont nem tudjuk, hogy mi a valóság, hiszen a biztosítók nem enged­nek a könyvükbe betekintést. A turizmus és az idegenforgalom fellendítéséért Információbázis Szolnok megyéről A megyei önkormányzat 1993. január 1-jével a Tiszatour Idegenforgalmi Hivatal jog­utódjaként létrehozta a Tiszain- form Idegenforgalmi Szolgála­tot költségvetési nonprofit szer­vezetként, ami mára megtette az első lépéseket a megye turiszti­kai értékeinek propagálása te­rén. Azonban mit is „tud” maga a szolgálat? Erről az iroda veze­tője, Szilágyiné Katona Ilona szólt készségesen. Létrehoztak egy információs bázist, egy Turinform-adatban- kot, melyben megtalálható a megye szinte összes - a turisták kiszolgálását és szórakoztatását szolgáló szervezet és vállalko­zás. Ez azért is szükséges, hi­szen feladataik között a megye idegenforgalmi értékeinek fel­tárása mellett annak bemutatása is szerepel. A Tiszainform egy­fajta hídszerepet tölt be a vál­lalkozók és a turisták között. Továbbá, a turisztikai piacon a megyénk értékesítését is elő kell segíteniük. Erre történt lé­pés októberben, ami egy né­metországi, esseni szakkiállítá­son való részvételt tartalmazott. Aki ma megyénkre igazán kíváncsi - lehet helybéli vagy akár külföldi - három kiad­ványból megismerheti tájegy­ségeit. A Jászság, a Közép-Ti- sza vidék, valamint a Nagykun­ság természeti és történeti látni­valói összegfoglalva jelennek meg e három füzetecskében. Február végére pedig megjele­nik az új megyei idegenfor­galmi térkép. Egyben a megyéről szóló in­formációk eljutnak az ország valamennyi Turinform-irodá- jába, az utazási irodákba, vala­mint a külképviseletekre is. A megjelent ismertetők kö­zött találhatunk olyat is, mely­ben részletesen - településen­ként felsorolva - böngészhetjük a múzeumokat, tájházakat, hely- történeti gyűjteményeket is. Ha pedig az éhség rátör a fáradt tu­ristára, akkor ugyanebben meg­találhatóak az éttermek is. Természetesen nemcsak in- formációözönnel várják az ér­deklődőket, hanem számos, a szakma szükségei szerint meg­követelt szolgáltatást is végez­nek, így valutaváltás, idegen­veztői szolgálat, fizető-vendég­látás, s repülőjegy-értékesítés is megtalálható az irodában. Ko­ordináló szerepet is vállalnak, melyben a regionális érdekeket összehangolják az országossal. A szolgáltatások bővítésén je­lenleg is dolgoznak. A helyi la­kosság részére friss információ­kat tudnak majd adni a, például a külföldi üzemanyagárakról. Kapható lesz náluk külföldi hajó-, illetve kompjegy is. Ezt azért fontos megemlíteni, mivel eddig az országban csak egy he­lyen, a fővárosban foglalkoztak ilyen jellegű tevékenységgel. Szintén a jövőt építve került na­pirendre a falusi turizmus lé­nyegesen jobb propagálása, va­lamint szervezésének hatéko­nyabb bonyolítása. Szilágyiné véleménye sze­rint, bár még számos teendő szükséges e területen, s a bel­földi fizetőképes kereslet sem mutat éppen „jó formát”, a táv­latokat nézve mindenképpen tenni kell a későbbi eredménye­kért. Csak legfeljebb az a baj, hogy még sokan ezt nem ismer­ték fel. Államkötvény-árfolyam az MNB-nél 1993.11.19-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1993. nov. 19-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 98,60 98,00 18,22 _ 1994/B 96,78 96,18 16,1 1 21,00 1995/A 92,08 91,48 2,05 20,94 1995/B 92,08 91,48 0,33 20,89 1995/C 96,31 95,71 13,95 21,00 1995/F 94,57 93,97 6,52 21,00 1995/G 97,63 97,03 5,40 21,00 1995/H 97,64 97,04 3,74 21,00 1996/A 91,98 91,38 14,74 20,15 1996/B 94,42 93,82 14,43 20,79 1996/C 94,30 93,70 13,52 20,77 1996/F 93,93 93,33 8,92 20,63 1997/C 91,45 90,85 12,97 19,98 1998/A 100,10 99,50 12,16 & ” Az oldalt írta és szerkesztette: Vágl E. Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom