Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-17 / 268. szám
4 Gazdakörben 1993. november 17., szerda Mezőgazdaságunk egyik lehetősége A biodinamikus termelés A legenergiaigényesebb talaj-előkészítési művelet A minőségi szántás fortélyai A hazai mezőgazdaság jövőjével foglalkozók körében egyre gyakrabban hivatkoznak a biodinamikus, természethű gazdálkodás lehetőségeire. Dr. Farkas Miklóst, a biokertészet egyik hazai úttörőjét kérdeztem erről.- Honnan ered és mit jelent a biodinamikus gazdálkodás?- A biodinamikus gazdálkodás alapjait a történelmi Magyarországon született osztrák filozófus, Rudolf Steiner fektette le 1924-ben. A gazdálkodási módszer fő jellemzője, hogy a mezőgazdasági üzemet zárt szerves egységnek tekinti, ahol a talaj, a növény, az állat és az ember kapcsolata egymás egészséges életfolyamatainak elsősegítésén alapul. Célját illetően a biodinamikus módszer megegyezik a többi biogazdálkodási módszerrel: kifogástalan minőségű, egészséges mezőgazdasági termékek termesztése, műtrágyák és szintetikus vegyszerek fel- használása nélkül.- Egészen pontosan miben különbözik a többi gazdálkodási módszerektől?- A biodinamikus gazdálkodás megkülönböztető ismérvei: Rudolf Steiner útmutatásai alapján előállított biodinamikus készítmények (preparátumok) alkalmazása. Talajművelés során az eke használata. Sekély, középmély szántás, a szerves anyag ne kerüljön mélyre, korhadás, bomlás levegős körülmények között menjen végbe. A trágyázás alapja az istállótrágya, főként szarvasmarhatrágya, amelyet biodinamikus gyógynövény preparátumokkal kezelnek. A talaj trágyázása (táplálása) szerves trágyából készült komposzttal történik. A talajt és a növényt biodinamikus készítményekkel permetezik. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a talajra és a növényekre folyamatosan ható kozmikus erőknek. Egy hektár mezőgazdasági területre legkevesebb 0,2 darab számosállat tartása előírás, 2 darab/hektár fölött nem lehet.- Milyen gyakorlati lépések történtek hazánkban a biodinamikus gazdálkodás meghonosítására?- A biodinamikus termesztési mód a mezőgazdasági gyakorlatban eddig ismeretlen volt, ezért első lépésként megszerveztük a szaktanácsadói szolgálatot. Hazai szaktanácsadó a Natúr-Farm Bt., külföldi szak- tanácsadó a német Demeter Szövetség és a Demeter Kutatókor. Nagyon fontos a szaktanácsadói munka, mert ez már több, mint a szűk értelemben vett „szak”-tanácsadás. Beletartozik ebbe. a munkába a termelés szervezése, piackutatás, belföldi, külföldi vevőkör kialakítása, külkereskedelmi bonyolítás, kapcsolattartás belföldi, külföldi szervezetekkel, kereskedelmi partnerekkel, ellenőrzés megszervezése, minősítés, védjegy megadásának megszervezése, a gazdaságok preparátumokkal történő ellátása, preparátumok készítése, vásárlása, az egyes üzemek saját preparátumkészítő tevékenységének a kialakítása, megszervezése, szakmai továbbképzésen való részvétel megszervezése, külföldi tanulmányutak biztosítása. Az egyik legfontosabb tevékenység az értékesítési lehetőség, a piac megtalálása, megtartása. Jelenleg sajnos a hazai piac, a hazai felvevőpiac még nem számít komoly kereskedelmi tényezőnek a nagyüzemekben előállított biotermékek piacán. Legfontosabb pedig a hazai egyenletes felvevőpiac megszervezése, mert exportértékesítés csak hazai piaci háttérre alapozható hosszú távon. Az egyes üzemeket a „Demeter Irányelvek” előírásainak megfelelően választottuk ki. Fontos szempont volt az irányító szakemberek érdeklődése a természethű mezőgazdálkodási módszerek iránt. Előnyben részesítettük azokat az üzemeket, ahol korábban már biogazdálkodást folytattak. Az üzemen belül ki kellett jelölni a biodinamikus egységet a hozzá tartozó állattartó teleppel és legelővel. A biodinamikusan gazdálkodó egység legkedvezőbb méretének megállapítása 'elsősorban gazdálkodási, szakmai szempontok figyelembevételével történt. Szakszerű vetésforgó kialakítása, az állatállomány nagysága, a talajművelés, a szerves trágyázás eleve meghatározna bizonyos üzemnagyságot. Az üzem méretét, a táblák nagyságát a piaci igény is befolyásolja. Egységes biotömbben gondolkodtunk és legalább 10 évre előre. Az egyes táblákat úgy választottuk (alakítottuk) ki, hogy a bioterület összefüggő egységet képezzen. Célunk nem a legjobb területek kiválasztása volt, hanem az, hogy egységes, egybefüggő biotömbbön lehessen gazdálkodni. Kerülni kell a monokultúrában művelt táblákat. Álattartó telep, lehetőleg szarvasmarhatelep mindig tartozzon a biodinamikus egységhez. Természetes közeli legelő az ideális. Fontos alapelvként leszögeztük és ebből nem engedtünk, hogy a biodinamikus termesztésre kijelölt területek állandóak, nem váltogathatják egymást. A bioterület lehetőleg távol legyen a műúttól, környezetet szennyező ipari létesítménytől.- Folyik-e a gyakorlatban Magyarországon biodinamikus gazdálkodás?- Jelenleg négy mezőgazda- sági üzemben gazdálkodnak biodinamikuan. Az összes terület 3188 hektár, ebből 1280 hektár természetes legelő, 1908 hektár szántó, melyből 920 hektár ipari árunövény. A négy üzemből háromban „Demeter” minősítésű termék értékesíthető, egy üzemben 304 hektáron „Biodyn” minősítésű terméket állítanak elő. Termesztett növények: búza, árpa, zab, rozs, köles, napraforgó, csicseriborsó, borsó, lucerna.- Milyenek a lehetőségek a fizetőképes piacokon?- 1992 őszén szállítottuk ki Magyarországról a nyugati piacra az első magyar „Demeter” védjegyű terméket, 23 tonna kölest. Majd ezt követte még több hasonló mennyiségű köles-, hántoltnapraforgó- és búzaszállítmány. A biodinamikus módszerrel termesztett termények-termé- keknek kétféle minősítése lehet. Az átállási területekről származó termények „Biodyn” minősítést kaphatnak. Átállási időszak 2 év. Azokról a területekről,' ahol legalább 3 éve biodinamikus gazdálkodást folytatnak, „Demeter” védjegyű kérhető. A minősítő bizonylatot minden esetben a Demeter Szövetség adja. Mindig a kiszállított árut minősítik, szállítás után számlák és egyéb szállítási bizonylatok alapján. Demeter minősítésű területről lehet csak „Demeter” védjegyű árut értékesíteni, de nem automatikusan, minden egyes szállítmány védjegyét külön kell kérni. Kereskedelmi szempontból is különbség van a kétféle minősítésű termék között. A Demeter védjegyű áruk keresettebbek, magasabb áron értékesíthetők. Téves hiedelem azonban, miszerint a biotermékek Nyugaton korlátlanul eladhatók. Ez nem igaz. A nyugati piacon még erősebben folyik a verseny a vevőért, a tartós piacért. Csak minősített, mérsékelt árfekvésű (ez a hazai árnál azonban magasabb) áruk, különlegességek adhatók el „korlátlanul”. - W 1993. szeptember 26-án részt vettünk az ausztriai váltvafor- gató szántó túrabajnokságon Bruckban, ahol egy időben került megrendezésre az osztrák országos szántóverseny is. Többen megkérdezték tőlem, hogy mi értelme, jelentősége van egy ilyen versenynek. Alapvető célja a szántóversenyeknek - az alapfokútól a világversenyekig - az, hogy a szántás technikáját és az ekék konstrukciós fejlődését a gyakorlatban látni lehessen. Terméanyagigénye átlagosan 30 1/ha körül mozog, azaz 1860 Ft. Az áfát, útalapot és a támogatást is figyelembe véve a gázolajár a mezőgazdasági vállalkozók esetében visszatérítésekkel elérheti a 32-38 Ft/l-t is. Ma a beszántás díja átlagosan 450 Ft/ha, és ebből az üzemanyagköltség teljes áron 41,3 százalék, áfa nélkül 32,6 százalék. A szántás tehát a legenergiaigényesebb művelet, ahol a legtöbb megtakarításra, illetve -pazarlásra van lehetőség. Váltvaforgató eke munka közben szetesen a szántók gyakorlottsága, tehetsége, adottsága is legalább olyan fontos, mint a technika. Az utóbbi évtizedekben a nagy múlttal rendelkező ekegyártók olyan új találmányokkal, megoldásokkal fejlesztették az ekéket, melynek segítségével menet közben változtatható az ekefejek munkaszélessége, gyorsan, egyszerűen, pontosan beállítható az eke, a munkaszélesség változtatással az eke mindig automatikusan az optimális helyzetben marad. Az újabb erőgépek (EHR) elektrohidraulikus rendszere már tökéletes és optimális mélységszabályozást biztosít. Ezek a lehetőségek csökkentik a fajlagos energiafelhasználást és javítják a szántás minőségét. A szántás még ma sem pótolható talajművelést jelent. A talaj-előkészítés a szántással együtt a növénytermesztés energiai igényének közel 50 százalékát használja fel. Ezt mutatja a ma hivatalosan elismert, a kedvezményezett gázolajmennyiségre vonatkozó támogatási rendszer is. Ennek alapján szántóföldi növénytermesztés talaj-előkészítési átlagos üzemanyagköltsége 44 liter hektáronként x 62 Ft/1 gázolajár = 2728 Ft. A szántás üzemA szántás energiafelhasználása mellett azonban legalább olyan fontos a szántás minősége és a felszántott felszín egyenletessége. Akkor jó a szántás, ha a vetőágy elkészítéséig minimális más talajművelési folyamatra van szükség. A megyét, de az országot is járva lehet látni gondokat. Nem megfelelő időben és minőségben szántanak sok esetben. Azt is lehetne mondani, lényegesebb ma, hogy legyen egy-két napra üzemanyag, és a területek meg legyenek művelve, minthogy foglalkozzunk az osztóbarázdákkal, a fennmaradt növényi maradványokkal, a hektáronkénti 200-400 Ft-os energiapazarlással. Mi ennek az oka például a „kisüzemekben”, ahol maga a tulajdonos szánt? Két okot lehet említeni. A nem megfelelő műszaki állapotú zóktól megkövetelni és az eke „tuningolását” házi kivitelezésben elvégezni. Pl. tárcsás cso- roszlyák, előhántók, leforgatok használata, esetleg új, megfelelő kormánylémez beszerzése, cseréje, az erőgép hidraulikarendszerének megfelelő használata, a helyes szántási mód megválasztása a minél kevesebb osztóbarázda érdekében. Az eke első beállítását, munkájának ellenőrzését igazán csak két fő tudja elvégezni. Egy-egy beállítás, módosítás után célszerű üzemanyag-fogyasztást is mérni. Tele tankkal és területméréssel ez egyszerűen elvégezhető. Akik szeretnének jól, szépen, minél kevesebb energiával szántani, célszerű a szakirodalmat tanulmányozni, tapasztalatcserékre, bemutatókra, szántóversenyekre elmenni, esetleg rövid bemutatókkal egybekötött tanfolyamokat szervezni kisebb körzetenként. Új ekevásárlásnál, beruházásnál szintén nagy kérdés: váltvaforgató ekét vagy hagyományos ágyekét vásároljunk. (Sokan nem is ismerik a váltvaforgató ekét, holott Nyugaton már a .’20-as években elterjedt volt a lófogatú váltvaforgató eke.) Saját célra és a minőségi munkára a váltaforgató ekét javaslom. Az eke legnagyobb előnye, hogy folyamatosan egy oldalra szánt, nincs bakhát és osztóbarázda. Technikailag bonyolultabb ugyan és ára magasabb. Ezért csak megbízható márkát szabad vásárolni az adott talajra adaptáltan. Magyarországon legismertebb 2-4 fejes eketípusok: Vogel-Noot (osztrák-magyar), Kvemeland (norvég), Lemken (német).) Árban a Vogel-Noot a legolcsóbb, technikailag legfejlettebb a Lemken, a speciális igényeket legjobban a Kvemeland tudja kielégíteni. A nemzetközi versenyeken 80-90 százalékban Kvemeland ekék vesznek részt. A váltvaforgató ekék szélesebb körű elterjedését, alkalmazását állami támogatással lenne célszerű elősegíteni. Az ágyA szerves trágya a növény igazi tápláléka A termés betakarításával jelentős mennyiségű tápanyagot vonunk ki a talajból (például 100 négyzetméter paradicsom termése 100-150 kg műtrágyával egyenértékű nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagot tartalmaz). Ez is mutatja, ameny- nyiben nem pótoljuk a talaj „ellátását”, az fokozatosan „elszegényedik”. Olyan dolog ez, mint a háziasszony éléskamrája. Feltöltése, a felhasznált termékek pótlása elkerülhetetlen, a tápanyag visszapótlását nevezzük gazdanyelven trágyázásnak. Üzemi méretekben ezt a műveletet laborvizsgálat előzi meg, amely mutatja a talaj legfontosabb jellemzőit és a pótolandó tápanyagféleségeket. Kisüzemekben a régi gyakorlati elv érvényesül. Három-öt évente trágyázni indokolt. Korszerűbb és hatékonyabb lenne itt is természetesen a laborvizsgálatra alapozott tápanyag-visszapótlás, de leggyakrabban a költségtakarékosság elve „győz”. A trágyázásnak is, mint fontos agrotechnikai „beavatkozásnak” megvannak az arany- szabályai. Ezek az alábbiak: Csak érett szerves trágyát használjunk. Az éretlen trágya „feldolgozásához” a tápanyagot a növények elől elvonják a mikroorganizmusok. A bomláskor, „utóéréskor” a keletkező ammónia a növényt megperzselheti. Az éretlen trágya a növényekre veszélyes, életképes gyommagvakat is tartalmazhat. Fontos tudni azt is, hogy nem minden növény igényli a frissen trágyázott talajt. (Például gyökérzöldségfélék, hagyma, bab, borsó). Nem mindegy, mikor végezzük a trágyázást. A sokéves tapasztalat azt igazolja, hogy leghatékonyabb az őszi trágyázás. A téli csapadék - annak ellenére, hogy az utóbbi években kevés hull - kedvező hatású a bomlásra. Gyakori gond, hogy a trágyát szétszórják a talaj felszínére, és „később” dolgozzák be. Ez esetben a trágya elveszíti az értékes tápanyagokat. Ezért nagyon fontos a mielőbbi bemun- kálás. Lényegesnek tartom a bemunkálásnál az ásó, az eke alkalmazását. A Robi kapa csak belekeveri és nem leforgatja a talajba a trágyát, hasznosulása ezért nem lehet teljes értékű. Előfordul a túlzott takarékosság is. Az alkalmazott dózis növénytermesztésben 4 kg/m2, azaz 40 tonna hektáronként, kertészeti kultúráknál 5 kg/m2, ami 50 tonna hektáronkénti mennyiséget jelent. Ne alkalmazzuk az egyoldalú műtrágyázást, mert csak a növény számára ad táplálékot, a ta«- lajszerkezet javítását nem biztosítja. A „csak” műtrágyázott talaj kémhatása kedvezőtlenné válik, savas irányba tolódik. Hasznos tudni, hogy a szerves trágya is sokféle lehet. A sertés- és szarvasmarhatrágya „hideg” hatású, alkalmas minden növény táplálására. Vannak úgynevezett heves trágyák (baromfi, galamb), melyek nem egy kertben gondot okoztak. Túladagolásuk öntözés nélkül az ültetett növény teljes pusztulását idézte elő. Tápanyag-visszapótlásra alkalmas a saját készítésű, jó minőségű komposzt is. Ebből 6-8 kilót adagoljunk egy négyzet- méterre, és szintén ősszel forgassuk a talajba. Miért adunk nagyobb előnyt napjainkban a szerves trágyának? - hangzik el szakmai körökben. A válasz egyértelmű. Sajnos az elmúlt évtizedekben a megyében keletkezett 1,1-1,3 millió tonna szerves trágyának nem volt értéke, kezelésére nem fordítottak gondot. Szökássá vált a kisüzemekben, de a házikertekben is a „csak” műtrágyázás. Közben a talajok a művelés, a növényápolás, öntözés, taposás kapcsán szerkezetükben romlottak. Javítás, utánpótlás nem volt. A jól kezelt, érett szerves trágya mindent „tud”. Tartalmazza mindazokat a fontos tápelemeket, melyek fontosak a növény számára. Bizonyításként egy példa. 5 kiló, egy négyzetméterre kijuttatott trágya tartalmaz 2,5 dkg nitrogént, 1,2 dkg foszfort és 2,5 dkg káliumot, összesen 25 dkg vegyes hatóanyagot és 1,3-2,2 százalékban egyéb igen értékes, biológiailag aktív anyagokat (mikroelemeket). Ezért jogos a mondás, ha a szerves trágyázást rendszeresen és helyesen elvégezzük, a talaj termőképessége biztosítottt, más tápelem alkalmazása nem indokolt. Igaz, hogy a trágya beszerzése nem könnyű és nem olcsó, de a fáradozás, utánajárás és költségnövekedés bőven visszatérül a biztosabb és nagyobb terméshozamokban. Bindics István A szántóverseny érdekes színfoltja az „őstraktorok” bemutatója és kialakítású eke, valamint a szántási-gépbeállítási ismeretek hiánya. Ma a „kisüzemekben” MTZ-50-80-as erőgépek szántanak, zömmel 2-3 fejes, 30-50 ezer forintos ágyekékkel. A vásárlásnál és az importnál egyetlen szempont dominált, az olcsóság. De ma már mintha lassan változna a helyzet. A „komolyabb” vállalkozók 200-600 ezer forintot is adnak egy ekéért, és aki anyagilag, hitellel bírja, új váltvaforgató ekét is vásárol. A magyar mezőgazdaságot újra be kell „gerjeszteni”. Ez a hetvenes években is a modem erőgépekkel és új ekékkel indult. Hisz a paraszt, illetve a mezőgazdasági vállalkozó először ezt a két eszközt vásárolja meg. De mit lehet tenni ma, amikor ezerféle, Nyugaton már kiselejtezett, Keletről pedig még ezeknél is rosszabb ekék kerültek a mezőgazdaságba, amikor a minőségi szempontok nem voltak érdekesek. Két feladat van: a már meglévő ekéket komplettírozni, az ekebeállítást, -használatot megtanulni, a minőségi szántást önmagunktól, illetve a vállalkoekék területén - még mindig a kisüzemi - 50-80 LE - teljesítményben gondolkozva az említett eketípusokon kívül a magyar, lengyel és cseh-szlovák ekék képviselnek egy „közép-európai” szintet. A sok egyéb hazai és külföldi használt és új eke közül kiválasztani az árban is megfelelőt nem kis feladat. Új színfoltja a hazai és nemzetközi ekegyártásnak az az örményesi „váltó” eke, amely egyszerű és olcsóbb megoldásával a nagyobb teljesítményű traktoroknál helyettesítheti a váltvaforgató ekéket. A megfelelő ekék importjánál az importőrök szakmai hozzáértése, felelőssége igen fontos tényező. A jövőben a mosonmagyaróvári Vogel-Noot ekegyár lehet a hazai ekegyártás alapja. Magyarországon jelenleg a szántóversenyzésnek nincs „hivatalos” gazdája, a nemzetközi tagdíjakat az ország évek óta nem fizeti. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a hazai szántás minőségének javítására és a szántóversenyek támogatására egy alapítványt kívánunk létrehozni. Tánczos Ferenc
