Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-15 / 266. szám
1993. november 15., hétfő Sportextra 15 « 3m S wmMMm Régi idők ökölvívója Egyszer még Papp Lacit is „megcsípte” Csikó nem bírta idegekkel Lemondott Kocsis Ferenc Kocsis Ferenc (40), a kötöttfogású válogatott szakágvezetője levélben benyújtotta lemondását a Magyar Birkózó Szövetségnek. Az egykori olimpiai, világ- és Európa-bajnok döntését hivatalosan azzal indokolta, hogy a válogatott melletti munkát nem tudja összeegyeztetni az UTE edzői teendőivel. A hírek szerint azonban nem ez az igazi ok, hanem az, hogy a sikertelen világbajnoki szereplés után már nem érezte a korábbi bizalmat. Kocsis Ferenc részese volt a tavalyi barcelonai olimpián elért nagy sikereknek, igaz, akkor még Szőnyi János szövetségi kapitány segítőjeként működött közre. Idén azonban már ö volt a kötöttfogású szakág első számú vezetője. Lemondását az elnökség egyelőre még nem fogadta el. Szolnokról megszámlálhatatlanul sok, jó képességű és nagyszerű eredményeket elért ökölvívó került a sportág élvonalába. Közéjük tartozik Dobos Miklós is, aki tizenkét évesen, a Thököly úti iskola tanulójaként, osztálytársai biztatására kezdett edzésre járni. Az MTE-ben Csapó Istvántól tanulta a sportág alapjait, és ahogy visszaemlékszik, végigskálázta az ökölvívás valamennyi súlycsoportját. Az első kiemelkedő eredményét 1953-ban érte el, amikor a 63.5 kg-os súlycsoportban országos iparitanuló-bajnokságot nyert. Egy évvel később a járműjavító lakatosaként a MAV-ba igazolt, ahol előbb Mihályi István, utána Dávid László lett az edzője. Ettől kezdve fokozatosan fejlődött, pályafutása szépen ívelt felfelé. Nem számolta, hány megyei, vidék- és vasutasbajnokságot nyert és hányszor volt vasutas-válogatott. A legkiemelkedőbb időszak 1959 után következett. Súlycsoportjában megnyerte a felnőtt vidékbajnokságot, és 1960-ban meghívták az olimpiára készülő válogatott keretbe. A tatai edzőtáborban tréningezett a keret, amelyből Török Gyula (Béka) olimpiai bajnokságot nyert. Dobos nem került az utazó csapatba.- Abban az időben egy vidéki sportolónak tízszer nagyobb teljesítményt kellett nyújtani, mint egy fővárosinak ahhoz, hogy a legjobbak közé kerüljön - emlékezett vissza szomorkásán. - Engem is hívtak vidékre meg a fővárosba is, de soha nem voltam vándormadár. Szeretem a szülőföldemet, Szolnokot, aztán olyan csodálatos közönséget, mint amilyen a csapatbajnokságon biztatott bennünket, nem volt szívem itthagyni. Pedig Ha valakinek idősebb testvére van, valószínűleg szeretne hasonlítani hozzá egy kicsit. Ha a nagyobb sportol, a kicsi is mindenáron ki akarja próbálni, milyen is az. A véletlen néha meglepő dolgokat produkál, elég, ha Egerszegi Krisztinára gondolunk, aki addig nyafogott szüleinek, amíg el nem vitték őt is a nővére úszóedzésére. Az eredmény közismert...- Molnár Attila nevével az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk az asztaliteniszről szóló tudósításokban. De hogyan kerültél a pingpong közelébe?- Másodikos lehettem, amikor a testvérem, Tamás edzésére én is elmentem édesapámmal. Az ő testvére is pingpongozott, így a családban lassan már hagyománynak számit ez a sportág.- Azóta egyfolytában játszol és versenyzel?- Már három éve hetente két- szer-háromszor edzek otthon, Törökszentmiklóson édesapámmal, péntekenként pedig bejárok Szolnokra a Tisza SE foglalkozásaira. Igaz, ezt majdnem egy évig szüneteltettük, most azonban ismét jövök minden héten.- Tehát a Tisza színeiben szoktál asztalhoz állni?- Igen, bár az újonccsapathoz kevesen vagyunk, inkább a serdülőbe szoktam „ besegíteni" , de egyéniben a saját korcsoportomban indulok.- Melyik eredményedre vagy legbüszkébb?- Az újonc OB-n bejutottam a legjobb tizenhat közé, és felkerültem a ranglistára is tizennégy ponttal.- Egy hónapja Tatán jártál. Hogyan kerültél az edzőtáborba?- Az újonc megyei bajnokság egyéni fordulóját én nyertem, Dobos Miklós munkaidő után edzettünk, a sportolásért soha nem kaptunk pénzt, sőt előfordult, hogy Laci bácsi alig merte megmondani: „Gyerekek, nincsen pénzünk, mindenki hozzon magának ennivalót.” A csapatbajnokság egy külön fejezetet érdemelne. A MÁV 1956-tól 1974-ig szerepelt az NB II-ben. Előfordult, hogy kiesett, aztán bajnokságot is nyert, de az NB I/B-be jutásért kiírt osztályozón Göngyöstől kikapott. Dobos Miklós később félnehéz-, majd nehézsúlyban bokszolt. Kétszer összekerült Papp László háromszoros olimpiai bajnokkal is.- Először Debrecenben az Aranybikában találkoztunk, amikor már profinak készült. Edzőtársakat keresett a felkészüléshez, mi éppen ott tartózkodtunk versenyen. Három partnert kért, én jelentkeztem harmadiknak. Az első kettő nem mert leállni verekedni, csak futott előle. Én úgy voltam vele, ha már ringbe szádunk, akkor verekedjünk is. Szerénytelenség nélkül állítom, hogy az így engem választottak a megyéből. Október 4-8. között napi két edzésünk volt, a közbeeső időben pedig úsztunk, fociztunk. Nagyon jól éreztem magam.- Mii csinálsz, amikor nirics a kezedben ütő?- A törökszentmiklósi Bercsényi gimnázium nyolcosztályos tagozatán vagyok másodikos, ez az általános iskola hatodik osztályának felel meg. Legjobban talán a matematikát szeretem, de hogy mihez fogok egyik ütésemmel megcsíptem, egy pillanatra a kötélre hajolt. Az újságban azt nyilatkozta, a legkellemesebb ellenfele voltam. Másodszor Szolnokon, a színházban találkoztunk a „Sport és szerelem” című műsorban, amelyben ismert művészek és sportolók léptek fel. Két elődás volt, mindkettőben kétszer három perc bemutatót vívtunk Lacival. Ami pedig a csapatbajnokságot illeti:- Dávid Laci bácsi olyan remek szellemet alakított ki közöttünk. ahol a jelszó volt az „egy mindenkiért, mindenki egyért”. Úgy éltünk, mint a testvérek, anyagi érdekek nélkül, sportszeretetből versenyeztünk. Amit pedig jómagam elértem, a feleségemnek köszönhetem. Diákszerelem volt, fiatalon nősültem, neki köszönhetem, hogy olimpiai kerettagságig vittem. Feledhetetlen még 1957, amikor Szolnokon a színházban rendezték a magyar-lengyel vasutasválogatott-mérkőzést. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a sok nézőtől megrepedt az erkély, le akarták állítani a mérkőzést, sok százan az utcán rekedtek. Dobos Miklós 1964-ben befejezte a versenyzést, utána tíz évig edzősködött. Betegsége miatt fejezte be. Jó szem, kitűnő reflex, mozgékonyság jellemezte stílusát, emlékezetes ellenfele a gyöngyösi Argyelán, a debreceni Tatár és a kiskunhalasi Halász volt. Mint mondta, a szorítóban ellenfelek, az életben pedig barátok voltak és maradtak is. Egy ideig bíráskodott, ma viszont már csak a két leányunokájában gyönyörködik, szerinte a kisebbikből biztos válogatott sportoló lesz, olyan kitűnő a gömbérzéke. (pataki) kezdeni suli után, még nem tudom.- És a szabad idődet mivel töltőd?- Nagyon szeretek focizni, és régebben a számítógéppel is szívesen játszottam.- Hol lesz a következő versenyed?- Tatabányán rendezik az újonc fiú országos bajnokságot, ott fogok indulni. Remélem, szerencsém lesz,'és növelni tudom a ranglistapontjaim számát. Szombaton délután Kocsis Ferenc telefonon foglalta össze lemondása okait. - Tulajdonképpen már a szeptemberi stockholmi vb után vennem kellett volna a kalapomat - fogalmazott Kocsis Ferenc. - Csütörtökön, amikor rövidke levélben adtam Gáspár Tamás főtitkár tudtára elhatározásomat, volt egy olyan érzésem, erre a felmondásra már vártak.- Lehetséges, ezt csak azért érezte így, mert a heinolai csapat Világ Kupán elért negyedik hely után kicsit zaklatott volt!- Nem, hiszen a korábbi szövetségi intézőbizottsági ülésen úgy lekaptak a tíz körmömről, mintha a stockholmi gyengébb szereplés miatt csakis engem terhelne minden felelősség. A vb-t követően leírtam, miben és hogyan kellene változtatni az eredmények javítása érdekében. Javasoltam, említettem, a válogatott versenyzők edzőpartnereit - a hivatásos ökölvívókhoz hasonlóan - illene jól megfizetni. Manapság sportágszere- tetből már nem jönnek segíteni! Alig élnek meg az edzőpartnerek amúgy is. A „kenyérkereseti időből” vonják el maguktól, családjuktól azt az időt, amit a keretben töltenek el.- Ön szerint nagy a gond a válogatott háza táján?- Az edzőpartnerek anyagi elismertsége dolgában igen. Jószerével úgy kell összekönyörögni egy-egy közös készülődésre a legénységet, mert nincs pénz. Azt ugyanakkor tűrhetetlennek tartom, hogy az intéző- bizottságban lévő szponzorok olyan szakmai dolgokba szólnak bele, amihez enyhén szólva nem értenek, mondhatnám, semmi közük hozzá. Azt próbálták elmagyarázni nekem, miként kell jól kihasználni az úgynevezett „békaállásos” helyzetet. Ehhez azért talán én valamivel jobban értek!- Végleges-e a döntése, hiszen úgy hírlik, az intézőbizottság, majd a december 8-i elnökségi ülés megpróbálja maradásra bírni.- Végleges. Klubomban, az UTE-ban is rengeteg a munka. Amellett a lila-fehér szakosztálynál sem kedvel minden edzőkollégám. Amikor a válogatottnál segédkeztem, állandó stresszben éltem, ki és mikor döfi a tőrt a hátamba. így nem lehet dolgozni. A lemondott Lakatos András helyére szerettem volna magam mellé venni a válogatott kerethez segítőül egykori edzőmet, Kiss Ferencet. Azt a választ kaptam, mit képzelek, Kiss túlzottan öreg. Úgy érzem, jól döntöttem, levontam a következtetéseket, félre kellett állnom. Ezután az UTE eredményei javításáért dolgozom gőzerővel. Belefáradtam, idegileg nem bírtam a tehertételt. Szép és megtisztelő egy év végére tettem pontot, nagyon akartam bizonyítani, de hát nem sikerült. Hát, ennyi... Már csak az UTE-nak dolgozik Zürich: Az Európai Labdarúgó Szövetség (UÉFA) bejelentése szerint az angol Manchester United francia idegen- légiósa, Eric Cantona játszhat a szerdai, Bulgária elleni vb-selejtező mérkőzésen annak ellenére, hogy szankciók elé néz a kijelentése miatt, hogy az európai kupákban közreműködő játékvezetőket rendszeresen lefizetik. Az UEFA fegyelmi bizottsága úgy vélte, nem avatkozhat bele a világbajnoki selejtezőkre vonatkozó játékjog kérdésébe. Hogy a FIFA részéről milyen büntetés vár Cantonára, arról először az érintett klubot, a MU-t értesíti a testület. St. Petersburg: A női teniszversenyeket irányító WTA szervezet felkért egy hamburgi ügyvédet arra, hogy segítsen felülvizsgáltatni a Szeles Mónika elleni merénylő ügyében hozott bírósági határozatot. Dr. Hajo Wandschneider vállalta: a WTA kívánságára bírósági úton próbálja elérni, hogy szigorítsák meg a Günter Parche ellen hozott felfüggesztett börtönbüntetést, amelyet az egész világ közvéleménye túl enyhének tart. Wiesbaden: A német városban székelő, a labdarúgás statisztikájával foglalkozó IFFHS közzétette a legújabb nemzetközi góllövőlistát. Ebben a válogatott mérkőzéseken és a klubok nemzetközi kupafellépé- seín elért találatok számítanak. A rangsorban a japánok legjobbja, Kazuyoshi Miura áll az élen 16 góllal, így ha még egy találatot elér, túlszárnyalja Jean-Pierre Papin eddigi rekordját. A jelenlegi állás: 1. Kazuyoshi Miura (japán, Nippon Kawasaki) 16 gól 2. Luis Roberto Alves (mexikói, CF America) 15 3. Roberto Baggio (olasz, Juventus) és Piyapong Pue-on (thaiföldi, Air force Bangkok) 12-12 5. Raul Ignacio Diaz Arcé (salvadori, Angel Firpo) 11 6. Said Al-Owairan (szaúd-arábiai, FC Riyad) 10 Budapest. Az MKSZ elnökségi ülésén Laurencz László, a női válogatott szövetségi kapitánya a világ- bajnoki felkészülésről - a norvégiai pontvadászat november 24-én kezdődik - tartott beszámolót. A szervezeti és működési szabályzat megvitatását viszont elnapolták, ugyanis szükségesnek látták, hogy az elképzeléseket előzetesen egy speciális bizottság véleményezze. Az „egyebek” keretében a fiú serdülőválogatott felkészítésével Kenyeres Józsefet, a hasonló korosztályú leányegyüttes irányításával pedig Csenkiné Varga Zsuzsát bízták meg. Pittsburg. Mario Lemieux, az észak-amerikai profi jégkorongligában szereplő Pittsburgh Penguins egyik erőssége hátsérülése miatt hónapokra kidőlt a sorból. A szakemberek szerint visszatérésére januárig semmiféleképpen sem lehet számítani. Buenos Aires. Diego Maradona, az argentin labdarúgó-válogatott középpályása élete mérkőzésének nevezte a szerdai, Ausztrália elleni vb-pótselejtezőt. amelynek tétje a 24-es döntőbe kerülés. Amint ismert, a két együttes az első mérkőzésen 1:1-es döntetlent játszott. (AP) Dimitrovgrad. Magyarország férfi kosárlabda-válogatottja Dimitrovgradban az Eb-selejtező középdöntő E-csoportjában 78:65 (27:30) arányú vereséget szenvedett Bulgáriától. Szintén Eu- rópa-bajnoki selejtező mérkőzésen az A-csoportban, Göteborg: Svédország - Szlovákia 91:65 (50:37) Molnár Attila az idősebbek között is letette névjegyét Oldalháló Átrendeződött a faliújság Egykori válogatott kapusunk arról panaszkodott a minap a rádióban, hogy az iskolák faliújságairól eltűntek a futballista példaképek, ergo ez az egyik oka tanulóifjúságunk eltávolodásának a sportágtól. Magam is azon vagyok, a jó példáknál nincs nagyobb vonzerő, a fiatalok modellek nélkül nehezebben tudják megtalálni az érvényesülés útját. Azt gondolom, Géczi képviselő úr helyesen érzékeli a magyar futballbetegség tüneteit, de a megoldás nem ennyire egyszerű. Nem lehet elintézni a dolgot azzal, hogy újságokból kiollózott példaképek kiragasztásával próbáljuk felkelteni a nebulók érdeklődését. Nevezetesen azért, mert én például magamtól nem tudnék arra méltó labdarúgót találni, akár nagyítóval sem a magyar mezőnyben. Sztárok ugyan akadnak szép számmal (az újságíróknak köszönhetően), de amolyan egészben, „komplett" példakép, számomra legalább is nem létezik. Romárió, Van Basten, Zenga vagy Papin ugyanolyan távol van fiataljainktól, mint az én sráckoromban Pelé, Di Stefano, Maz- zola, netán Jasin vagy Eusebió. Igen ám, de „kárpótlásul" itt maradt nekünk Bozsik, Mátrai, Albert és Göröcs vagy éppen Tichy. Ők nem a 48-as ranglistaszámmal „büszkélkedhető" válogatott tagjaiként szállították a győzelmeket, az európai kupa- küzdelmekben legfeljebb bemelegítés volt számukra az első forduló. Marseille óta („jönnek a csehszlovákok!” - harsogta Szepesi kétségbeesve) bizony tartósan a lefelé vezető úton haladunk. Először tyúklépésben, aztán araszolva, egy évtizede pedig csaknem kozmikus sebességgel. Még a hetvenes években is voltak, úgymond példaképeknek való futballistáink. Nemcsak a fővárosban tüsténkedtek Páncsicsok, Benék, Fazekasok, Bálintok, Kozmák, Kocsisok, hanem valamennyi vidéki klubban fellelhetők voltak a fazonigazító Szarkák, Halmosik, Répások, Bástik, Csapók, Rappok és Póczikok vagy Glázerek. Településeiken félistenekként szerették, tisztelték őket. Mára mi maradt, pontosabban kik maradtak? Az éppen most genovázó egy szem Détári? Netán a luxemburgiakon ámokfutást rendezett Lipcsei, esetleg az egy ültében hat felest legörgető, szupernehézsúlyú Bácsi Sanci? Ugyan, Géczi úr! Tanárember létére kit, kiket látna szívesen kifüggesztve az iskolák folyosóin? Képzelje el, Egerszegi, Dar- nyi, Farkas Péter vagy Szabó Bence között hogyan festenének mai (ál)sztár futballistáink. Mint gólyafészekben a kakukktojás. (ni) Ifjú tehetségek nyomában ■■■■■■!■■■■■■■■ Megyei bajnokként Tatán járt
