Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

4 Hétről hétre Francia-magyar autós oktatóbázis Párizs helyett Szekszár- don történik a jövőben azoknak a magyar és más közép-európai autószerelő szakembereknek a to­vábbképzése, akik a Peugeot márkájú kocsik javítását végzik a szervi­zekben. A francia cég által be­rendezett oktatóbázis tan­termében a nagy értékű célszerszámok, célműsze­rek, motorok és más alkat­részek között megtalálható a legújabb típusú Peugeot gépkocsi is, mint tanesz­köz. Egymilliárd környezetvédelemre Százhalombattán Javul Százhalombatta levegőjének minősége és a Dunába is kevesebb mér­gező anyag kerül ezentúl a már átadott biológiai szennyvíztisztító és gáz­égető berendezések üzembe állításának ered­ményeként. Az 1 milliárd forint értékű beruházás tu­lajdonképpen egy régi adósság pótlása, hiszen a ’60-as években a kő­olaj-finomító megépítése­kor az eredeti tervek elle­nére „elspórolták” a kör­nyezetvédelmet szolgáló elemi berendezéseket. Biodízel-feldolgozó Repcéből készítenek üzemanyagot abban a vis- nyei feldolgozóban, amely magánvállakozásban ké­szült el. Stemburg Varga Károly egy alapítványt ho­zott létre, amelynek célja - egyéb környezetvédelmi beruházások mellett -, hogy a dízelolajjal működő autókat, csekély átalakítás után, olyan üzemanyaggal lássák el, amely osztrák­német szabadalom alapján, hazai mezőgazdasági alap­anyagból készül, hazai gé­pekkel előállítható, nem szennyezi a környezetet, és olcsóbb lesz mint a gáz­olaj. Felgyorsul az orosz olajipar privatizációja Novembertől megkez­dődik Oroszországban az olajipari cégek egy ré­szének privatizációja. Azt az illetékes egyelőre még nem közölte, hogy az idén kezdődött privatizáció ré­szeként az orosz olajipari vállalatok közül melyektől kíván az állam megszaba­dulni, annyit viszont el­árult, hogy számos nagy cégről is szó van. Az első nagy orosz olaj­cég privatizálását viszont már bejelentették: a szibé­riai Juganszknyeftyegaz részvényeinek 12 százalé­kát kínálják fel megvásár­lásra. Kína aranytermelése A piacgazdaságra való át­térés újabb lépéseként Kína azt tervezi, hogy nyilvános­ságra hozza eddig egyik legféltettebb titkát, az or­szág éves aranytermelésé­nek mennyiségét. Peking a múlt hónapban kezdett bele egy minden korábbinál je­lentősebb reformba az aranyiparban. Kínában az UPI jelentése szerint hat­százra tehető az aranybá­nyák száma. Dolgozók nélkül nem megy A Laguna süllyedő hajója Gazdaság A szép nevű Laguna Kft. ci­pőfelsőrészek gyártásával fog­lalkozik Jászjákóhalmán. A bölcsőde egykori épületét bérlik az önkormányzattól, s 4 milliós berendezésükkel, 3 éves olasz szerződésükkel tulajdonképpen szép jövő előtt álltak. Mindez süllyedni látszik, mivel a cégnél mindössze 9 ember dolgozik, holott 50-nek is lenne munka. Ez pedig úgy lehetséges, hogy a dolgozók otthagyták a Lagúnát. Jó okuk volt rá, hiszen nem fi­zettek rendszeresen bért. Mára olyan rossz az image-zsa a cég­nek, hogy új munkavállaló oda nemigen kopogtat be. Nem máról holnapra kerültek ebbe a helyzetbe. Láng Lajos, a kft. vezetője szomorúan ismer­teti a tényeket. Az olasz partner részére jó minőségben, határ­időre szállítottak. Ok fizettek is rendesen. Ám a banki átutalá­sok 60 napot vesznek igénybe. Ez tény, erről egyik érintett se tehet. Bért, bérleti díjat s min­den egyebet csak akkor tudnak fizetni, ha a pénz megérkezik. A 60 napos várakozás senkinek sem jó, de ez van. A dolgozók­kal próbálták megértetni. Kevés sikerrel. Júliusban tizennégyen mentek el. Igaz, ez egybeesett azzal, hogy a próbaidő után - amit órabérrel fizettek - már teljesít­ménybéres elszámolás követke­zett. Ezt tizennégyen nem vál­lalták. Őket júliusban nem tud­ták kifizetni, valóban adósak maradtak. Innen a harag sokuk­kal. Most épp kilenc megnyu­godott asszony teszi a dolgát a műhelyben. A múlt héten kap­ták az augusztusi pénzt. Nyolc-tíz-tizenháromezret net­tóban, ki hogy teljesített. Jövő hétre a szeptemberi hónap is rendezve lesz, bíznak benne. Ők kilencen örülnek, hogy a falu­ban dolgozhatnak. Nem sok a pénz, de kipótolja a háztáji. A család számára viszont fontos, hogy helyben dolgozzanak. Ez csak jobb, mint a munkanél­küli-segély. Láng Lajos a falu egyetlen te­lefonfülkéjéből intézi a cég ügyeit. Jövő héten újabb átuta­lást várnak. Abból kiegyenlítik a szeptemberi béreket, a bérle- tidíj-tartozásukat az önkor­mányzatnak. Kifizetik azt a négyezer forintot, amivel még július óta tartoznak egy táppén­zen lévő asszonynak. Elkesere­dett ő is, kellene szénre a pénz. Megdolgozott érte! De hiába próbál egy év óta beleszokni a felsőrészkészítésbe, csak nem éri el a 100 százalékot. Mi lesz így a Lagúnával? - kérdezem Láng Lajost. Ha ta­vaszra a munkaerőkérdés nem rendeződik, lehúzhatják a re­dőnyt. Pedig lenne munkás a környéken meg a faluban. A munkaügyi központ 40 felső­részkészítőnek ajánlotta a La­gúnát. Közülük egy dolgozik náluk. Az olasz szerződést pil­lanatnyilag szüneteltetik, 9 dol­gozóval nem bírják teljesíteni. Pillanatnyilag hazai cégeknek végeznek bérmunkát, így a 60 napos banki várakozást kikü­szöbölik. Ezzel rendezik sorai­kat év végére. Az önkormányzattól is segít­séget várnak. Azok közül a munkanélküliek közül, akik ki­kerülnek az ellátásból s jövede­lempótló támogatásra (ez 5200 forint) szorulnak, várnak néhá­nyat. A községházán megígér­ték, hogy az ilyeneket a Lagú­nához irányítják. Emberi számí­tás szerint jobb 8-10-13 ezer fo­rintot keresni, mint 5200 forin­tos segélyt kapni. Most az a nagy kérdés, hogy Jákóhalmán akad-e olyan 10-20-30 ember, akinek ez a jobb. S vállalja a tel­jesítménybérezést, a kiváló mi­nőségű munkát. Mert ezt is kell(ene)! Azon pedig nem ér­demes morfondírozni, hogy fe­ketemunkán hányán dolgoznak s mennyiért a segélyen lévők közül. Ehhez ugyanis két dolog kell, aki vállalja meg aki adja a munkát. Ebből a körből viszont panasszal még nem ment senki az önkormányzathoz. Kiss Erika A termi akarás látszik a határon Kevés a vetetlen terület a megyében Az előzetes híresztelésekkel és egyes sajtóinformációkkal el­lentétben még mindig nem ad okot aggodalomra a megyében a műveletlen mezőgazdasági te­rület nagysága. A megyei föld­művelésügyi hivatal adatai szerint jelenleg 22 ezer hektár a hasznosítatlan terület, s várha­tóan jövőre sem lesz ennél lé­nyegesen nagyobb. Elsődlege­sen a felszámolt termelőszövet­kezetek térségében, így a Tisza­zugban, Tószeg és Besenyszög környékén, valamint a rizster­melő vidékeken jellemző, hogy jelentősebb területek maradnak vetetlenül. Lapunk kérdésére, miszerint mennyire megbízhatók a mező- gazdasági termelésre vonatkozó adatok, Gombár Mihály, a FM megyei hivatalának vezetője elmondta, hogy az operatív je­lentések pontosságát igazolják a helyszíni bejárások tapasztala­tai. Az idei őszön az elvégzett munkákat figyelembe véve jól áll a megye mezőgazdasága. Több búzát vetettek, mint ta­valy, és az ősziek betakarítása is megfelel a tervezett ütemnek. A rendkívül feszítő pénzügyi és egyéb objektív nehézségek ellenére a Jászkunságban idén is a tenni akarás látszik a határ ké­pén, a kis- és nagytermelők te­szik dolgukat, készítik elő a kö­vetkező esztendőt. A biztosítási díjak emelkedésének okai Lehetőség az értékek pótlására A Családi Otthon Biztosí­tással rendelkezők a napok­ban kapták meg az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. tájé­koztatását az 1993. évi indexe­lésről. Ennek okairól kérdez­tük Csabai Gábort, a biztosí­tótársaság Közép-magyaror­szági Régió Igazgatóságának üzleti osztályvezetőjét. A korábbi biztosítások díja fix összegű volt. 1988-ig a la­kásbiztosítási díj megállapí­tása a lakószobák száma alap­ján történt. Ez pedig nem tük­rözte a lakások minőségének különbözőségét. A károsultakat igen hátrá­nyosan érintette, hogy a szol­gáltatási díj avult érték alapján lett térítve, amiért nem tudott másikat vásárolni. Az ügyfe­lek érdekeit figyelembe véve vezették be a változást. 1988-tól az ügyfél lakásának, ingóságának értéke lett az alapja a biztosítási díj megha­tározásának, mely újraépítési, illetve újrabeszerzési értéket jelent, nem pedig forgalmi ér­téket. Mivel az építési költsé­gek évről évre növekednek, a biztosítási díjaknak is követni kell az áremelkedést. 1990 óta alkalmaznak indexálást, ami lehetővé teszi, hogy kárese­mény bekövetkezésekor a biz­tosított pótolni tudja elveszí­tett értékét. A tájékoztatóban megjelölt indexértékeket a KSH által - az előző két év adatati alapján - kiszámított árindexek figye­lembevételével határozták meg. Épületnél 14,7 %-kal, ingóságnál 23 %—kal növe­kedtek a biztosítási összegek, mely a kártérítés felső határát jelenti. A tájékoztató csak azokat a tételeket talmazza, melyek ér­tékei változtak. Csabai Gábor javasolja, az ügyfelek vizsgál­ják felül, hogy biztosítási téte­leik értékei megfelelnek-e a je­lenlegi helyzetnek, vagyis a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett változásokat tükrözik-e. Mivel a biztosítási díj előre esedékes, az üzleti osztály ve­zetője a készpénzzel és csek­kel fizetőknek azt tanácsolja, hogy még december végén ad­ják fel a januárra esedékes dí­jat, ami a biztosítás folyama­tosságának előfeltétele. Vál­toztatási igényeiket pedig a biztosításukat kezelő fiókok­nál jelentsék be. Szabó Irén Az Opel első Európában Európában a személyautó-el­adásokat tekintve első helyre került az Opel (illetve az Angli­ában Vauxhall néven futó, de teljesen megegyező modellek). Az Opel/Vauxhall piaci része­sedése 1993 első kilenc hónap­jában 12,7 százalékre nőtt (1992-ben 11,8 százalék). Ezzel az Opel modellek az eladási toplista élére kerültek, meg­előzve minden más márkát. A recesszió és az amerikai anyavállalat, a General Motors gyengélkedése ellenére az Opel piaci részesedése 12 országban nőtt, és egy teljes százalékkal nagyobb, mint a második he­lyezetté. Csak a szeptemberi el­adásokat nézve az Opel/Vaux­hall piaci részesedése még a ki­lenc hónap átlagánál is maga­sabb, 13,2 százalék. Az Opel a listavezető négy európai or­szágban: Magyarországon, Hol­landiában, Portugáliában vala­mint Svájcban, és a legjobb há­rom között található további 12 országban. Ha a General Mo­tors teljes európai piaci részese­dését nézzük, az is nőtt, mégpe­dig a tavalyi 12,4 százalékról 13,2 százalékra. A piaci sikerben jelentős ré­sze van az új Corsának, mely az áprilisi start óta a legjobban el­adható kisautók közé került 11 nyugat-európai országban és Magyarországon. A Corsa ka­tegóriájának eladási listáján első helyen van Dániában, Nor­végiában és Svájcban, míg a francia piacon szeptemberben a Corsa volt az első valamennyi importált személyautó közül. Az eladások és rendelések száma szeptember végén meg­haladta a 320.000 darabot. Jelenleg a Corsából napi 2100 készül a spanyolországi Zaragozában és a németor­szági új Opel gyárban, Eise- nachban. A Corsa sikereihez hozzájárulhat a most bemuta­tott új Corsa alapú furgon, a Combo is, amelyet Portugáliá­ban gyártanak. Kopint Datorg-konjunktúrajelentés Összeomlott a hazai agrárpiac? 1993. november 2., kedd A magyar mezőgazdaság számára a nyolcvanas években kezdődött lassú hanyatlás után 1992 volt a nagy és látványos visszaesés esztendeje - kezdi agrárgazdasági vonatkozású konjunktúrajelentését a Kopint Datorg. A bruttó termelés indexe egy év alatt 22,7 százalékkal csök­kent, és az 1981-1985. évek át­lagának a 69,4 százalékára süly- lyedt. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak éves állomá­nyi létszáma az utóbbi három évben egyre gyorsuló ütemben fogyott: az 50 fő feletti mező- gazdasági üzemekben a foglal­koztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos állományi létszáma 1989-ben 617,1 ezer fő volt, 1991-ben 411,3 ezer, ezek közül a fizikai munkát végzőké 332,1 ezer. Az 50 feletti létszámú mező- gazdasági üzemekben az idén körülbelül 4,6 millió ha földte­rületet műveltek meg. A művelés minősége évről évre kevésbé kielégítő, ami hiá­nyos talaj-előkészítésben, a mű­trágya elhagyásában, szántó­földi növényeknél rossz minő­ségű vetőmag használatában nyilvánul meg. Ezek együttes következménye az, hogy a so­rozatos aszály körülményei kö­zött egyre jobban tönkremegy a föld, és egyre gyengébbek a termésátlagok. Az állatállomány és az állati termékek termelésének zuha­nása az elmúlt években na­gyobb volt, mint a növényter­mesztésé: a nagyüzemek már a nyolcvanas évektől gyorsuló ütemben csökkentették állatte­nyésztésüket. Az állomány fo­gyása az idén is erőteljesen folytatódik, kivéve a sertésekét. Á szőlő- és gyümölcstermő területeken a kivágás évek óta két-háromszorosa a telepíté­seknek. A gépek (traktorok) száma évről évre kevesebb. Á beruházások 1992-ben az 1985. évinek a 20 százaléka alá sül­lyedtek. Eközben az élelmiszeripar teljesítménye egészen 1992-ig jóval kevésbé esett vissza, mint az ipar többi ágazatáé, és az 1985. évi színvonalhoz képest alig több mint 15 százalékkal csökkent, ami az ipar átlagos visszaesésének nem egészen fele (a létszámcsökkenés is itt volt a legkevesebb). 1993 első félévében azután a mezőgazda- sági termékek értékesítése majdnem 30 százalékkal, az élelmiszeripar termelése 10 százalékkal, összes értékesítése körülbelül 12 százalékkal lett kisebb, mint volt egy évvel ko­rábban. Ennek megfelelően - többévi töretlen növekedés után - az év első hét hónapjában az „élelmiszerek, élő állatok, me­zőgazdasági nyersanyagok” fő- árucsoport-exportja mutatta a legnagyobb zuhanást, és dollár­értékben a tavalyinak mindösz- sze 61,4 százaléka volt. 1991-ben a teljes körű kis­üzemi összeírás adatai szerint 1396 ezer kisgazdaság volt a mezőgazdaságban. Az átlagte­rületük kevesebb volt, mint egy hektár. Ezekben a gazdaságok­ban 2,7 millió ember dolgozott, a háztartásukhoz tartozó szemé­lyek száma több mint 4 millió fő volt. Ez körülbelül félmilliós fogyás 1980-hoz képest. Ter­mészetesen a megmaradt kis­üzemi háztartások többségében ma sem ez az egyetlen jövede­lemforrás . 1991 -ben azonban megjelentek a munkanélküliek által vezetett gazdaságok is. Azoknak az embereknek a száma, akik a nagyüzemi gaz­daságból, illetve a saját törpe­gazdaságukból részben megél­hetést, részben pótlólagos jöve­delmet próbálnak szerezni, a harmincas évek óta nem csök­kent. A kistermelők használa­tában 1314 ezer ha volt, bár egyenletesebb megoszlásban, mint akkor. Kárpótlás, kilépés, megváltott földjük visszavásár­lása, tartósan bérelt földjük megvétele révén két-három- százezren most hozzájutnak valamennyi földhöz. Ezeknek az átlagterülete valószínűleg nem éri el az 5 hektárt. Először a kétszintű bank- rendszer kiépítése rázta meg alapjaiban a hazai agrárpiacot: 1987-ben ugyanis az új keres­kedelmi bankok nem folyósítot­ták a gabonafelvásárló vállala­toknak a szokásos elővásárlási hitelt. Az agrárágazatot több más csapás is érte a finanszírozás­ban: a későbbi években meg­szűntek az úgynevezett zöld hi­telek (újraélesztésük 1992 őszén, ez év tavaszán kezdő­dött); az idei évtől kezdve meg­szüntették az exporttermelés előfinanszírozását szolgáló fo­rinthiteleket is. A bankok igen hamar nagy kockázatú adósok­nak minősítették az élelmiszer- gazdaság vállalatait, a mező- gazdaság specifikus igényeinek megfelelő pénzintézetek pedig (különféle főhatóságok és ban­kok véleménykülönbségei mi­att) mind ez ideig nem jöttek létre. Minthogy a korábbi rend­szerben a mezőgazdasági üze­meknek, továbbá a fő vevőik­nek számító nagy felvásárlók­nak, feldolgozóknak alig volt forgótőkéjük, a hazai hitelrest­rikció ebben az ágazatban kü­lönösen nagy kárt okozott: rendszeressé vált a likviditáshi­ány a teljes vertikumban. Eközben az úgynevzeett élelmiszerárrés (az üzemi át­adási ár és a végső felhasználó által fizetett ár közti különbö­zet), mint ez a kereskedelem differenciálódásával párhuza­mosan várható volt, a korábbi­nak többszörösére nőtt, csak éppen oly módon, hogy a me­zőgazdasági árak nem követték sem az inflációt, sem az ipari árakat, sőt 1991-ben még csök­kentek is 1990-hez képest. Az ágazatban felhasznált anyagok ára ugyanakkor az átlagosnál is gyorsabban nőtt, a nyolcvanas években ismét kinyíló agrárolló még szélesebbre nyílt. Korszerű, nagyobb ingado­zásoktól mentes agrárpiac a termelők szervezetei, állami segítség és a kettő egyesítése nélkül még sehol ki nem ala­kult. A kormánynak 1990 ősze óta volt ugyan agrárprogramja, ebben azonban a piacépítés tennivalói csak igen bátortalan formában szerepeltek, végre­hajtásuk pedig ma is késik. A korábbi, tökéletlen piac felbom­lása és ennek súlyos visszaha­tásai a termelésre így több év­vel megelőzték az új piac kiépí­tésének kezdeményeit. Ezek közül a program és végrehajtói az ez évben életbe léptetett ag­rárpiaci rendtartásnak szánták a fő szerepet, ami nyilvánvaló té­vedés volt. Egyre inkább bebizonyoso­dik, hogy működő piacok - mindenfajta termelő által elér­hető információk, kereskedelmi csatornák, alkulehetőség, szer­ződéses rendszerek - nélkül a rendtartás fegyelme (képvisele­tek hiánya és kölcsönös bizal­matlanságok miatt) az érdekel­teknek csak megengedhetetle­nül szűk körére nézve érvénye­síthető, az árgaranciák nem működnek (spekulánsok által kijátszhatók), a nehezen össze­szedett támogatások nem jut­tathatók el a termelőkhöz (el­vesznek a következő vertiku­mokban), a kvótarendszer igaz­ságtalanul sújtja a termelők egyes csoportjait (leginkább a kistermelőket). Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán i

Next

/
Oldalképek
Tartalom