Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
4 Hétről hétre Francia-magyar autós oktatóbázis Párizs helyett Szekszár- don történik a jövőben azoknak a magyar és más közép-európai autószerelő szakembereknek a továbbképzése, akik a Peugeot márkájú kocsik javítását végzik a szervizekben. A francia cég által berendezett oktatóbázis tantermében a nagy értékű célszerszámok, célműszerek, motorok és más alkatrészek között megtalálható a legújabb típusú Peugeot gépkocsi is, mint taneszköz. Egymilliárd környezetvédelemre Százhalombattán Javul Százhalombatta levegőjének minősége és a Dunába is kevesebb mérgező anyag kerül ezentúl a már átadott biológiai szennyvíztisztító és gázégető berendezések üzembe állításának eredményeként. Az 1 milliárd forint értékű beruházás tulajdonképpen egy régi adósság pótlása, hiszen a ’60-as években a kőolaj-finomító megépítésekor az eredeti tervek ellenére „elspórolták” a környezetvédelmet szolgáló elemi berendezéseket. Biodízel-feldolgozó Repcéből készítenek üzemanyagot abban a vis- nyei feldolgozóban, amely magánvállakozásban készült el. Stemburg Varga Károly egy alapítványt hozott létre, amelynek célja - egyéb környezetvédelmi beruházások mellett -, hogy a dízelolajjal működő autókat, csekély átalakítás után, olyan üzemanyaggal lássák el, amely osztráknémet szabadalom alapján, hazai mezőgazdasági alapanyagból készül, hazai gépekkel előállítható, nem szennyezi a környezetet, és olcsóbb lesz mint a gázolaj. Felgyorsul az orosz olajipar privatizációja Novembertől megkezdődik Oroszországban az olajipari cégek egy részének privatizációja. Azt az illetékes egyelőre még nem közölte, hogy az idén kezdődött privatizáció részeként az orosz olajipari vállalatok közül melyektől kíván az állam megszabadulni, annyit viszont elárult, hogy számos nagy cégről is szó van. Az első nagy orosz olajcég privatizálását viszont már bejelentették: a szibériai Juganszknyeftyegaz részvényeinek 12 százalékát kínálják fel megvásárlásra. Kína aranytermelése A piacgazdaságra való áttérés újabb lépéseként Kína azt tervezi, hogy nyilvánosságra hozza eddig egyik legféltettebb titkát, az ország éves aranytermelésének mennyiségét. Peking a múlt hónapban kezdett bele egy minden korábbinál jelentősebb reformba az aranyiparban. Kínában az UPI jelentése szerint hatszázra tehető az aranybányák száma. Dolgozók nélkül nem megy A Laguna süllyedő hajója Gazdaság A szép nevű Laguna Kft. cipőfelsőrészek gyártásával foglalkozik Jászjákóhalmán. A bölcsőde egykori épületét bérlik az önkormányzattól, s 4 milliós berendezésükkel, 3 éves olasz szerződésükkel tulajdonképpen szép jövő előtt álltak. Mindez süllyedni látszik, mivel a cégnél mindössze 9 ember dolgozik, holott 50-nek is lenne munka. Ez pedig úgy lehetséges, hogy a dolgozók otthagyták a Lagúnát. Jó okuk volt rá, hiszen nem fizettek rendszeresen bért. Mára olyan rossz az image-zsa a cégnek, hogy új munkavállaló oda nemigen kopogtat be. Nem máról holnapra kerültek ebbe a helyzetbe. Láng Lajos, a kft. vezetője szomorúan ismerteti a tényeket. Az olasz partner részére jó minőségben, határidőre szállítottak. Ok fizettek is rendesen. Ám a banki átutalások 60 napot vesznek igénybe. Ez tény, erről egyik érintett se tehet. Bért, bérleti díjat s minden egyebet csak akkor tudnak fizetni, ha a pénz megérkezik. A 60 napos várakozás senkinek sem jó, de ez van. A dolgozókkal próbálták megértetni. Kevés sikerrel. Júliusban tizennégyen mentek el. Igaz, ez egybeesett azzal, hogy a próbaidő után - amit órabérrel fizettek - már teljesítménybéres elszámolás következett. Ezt tizennégyen nem vállalták. Őket júliusban nem tudták kifizetni, valóban adósak maradtak. Innen a harag sokukkal. Most épp kilenc megnyugodott asszony teszi a dolgát a műhelyben. A múlt héten kapták az augusztusi pénzt. Nyolc-tíz-tizenháromezret nettóban, ki hogy teljesített. Jövő hétre a szeptemberi hónap is rendezve lesz, bíznak benne. Ők kilencen örülnek, hogy a faluban dolgozhatnak. Nem sok a pénz, de kipótolja a háztáji. A család számára viszont fontos, hogy helyben dolgozzanak. Ez csak jobb, mint a munkanélküli-segély. Láng Lajos a falu egyetlen telefonfülkéjéből intézi a cég ügyeit. Jövő héten újabb átutalást várnak. Abból kiegyenlítik a szeptemberi béreket, a bérle- tidíj-tartozásukat az önkormányzatnak. Kifizetik azt a négyezer forintot, amivel még július óta tartoznak egy táppénzen lévő asszonynak. Elkeseredett ő is, kellene szénre a pénz. Megdolgozott érte! De hiába próbál egy év óta beleszokni a felsőrészkészítésbe, csak nem éri el a 100 százalékot. Mi lesz így a Lagúnával? - kérdezem Láng Lajost. Ha tavaszra a munkaerőkérdés nem rendeződik, lehúzhatják a redőnyt. Pedig lenne munkás a környéken meg a faluban. A munkaügyi központ 40 felsőrészkészítőnek ajánlotta a Lagúnát. Közülük egy dolgozik náluk. Az olasz szerződést pillanatnyilag szüneteltetik, 9 dolgozóval nem bírják teljesíteni. Pillanatnyilag hazai cégeknek végeznek bérmunkát, így a 60 napos banki várakozást kiküszöbölik. Ezzel rendezik soraikat év végére. Az önkormányzattól is segítséget várnak. Azok közül a munkanélküliek közül, akik kikerülnek az ellátásból s jövedelempótló támogatásra (ez 5200 forint) szorulnak, várnak néhányat. A községházán megígérték, hogy az ilyeneket a Lagúnához irányítják. Emberi számítás szerint jobb 8-10-13 ezer forintot keresni, mint 5200 forintos segélyt kapni. Most az a nagy kérdés, hogy Jákóhalmán akad-e olyan 10-20-30 ember, akinek ez a jobb. S vállalja a teljesítménybérezést, a kiváló minőségű munkát. Mert ezt is kell(ene)! Azon pedig nem érdemes morfondírozni, hogy feketemunkán hányán dolgoznak s mennyiért a segélyen lévők közül. Ehhez ugyanis két dolog kell, aki vállalja meg aki adja a munkát. Ebből a körből viszont panasszal még nem ment senki az önkormányzathoz. Kiss Erika A termi akarás látszik a határon Kevés a vetetlen terület a megyében Az előzetes híresztelésekkel és egyes sajtóinformációkkal ellentétben még mindig nem ad okot aggodalomra a megyében a műveletlen mezőgazdasági terület nagysága. A megyei földművelésügyi hivatal adatai szerint jelenleg 22 ezer hektár a hasznosítatlan terület, s várhatóan jövőre sem lesz ennél lényegesen nagyobb. Elsődlegesen a felszámolt termelőszövetkezetek térségében, így a Tiszazugban, Tószeg és Besenyszög környékén, valamint a rizstermelő vidékeken jellemző, hogy jelentősebb területek maradnak vetetlenül. Lapunk kérdésére, miszerint mennyire megbízhatók a mező- gazdasági termelésre vonatkozó adatok, Gombár Mihály, a FM megyei hivatalának vezetője elmondta, hogy az operatív jelentések pontosságát igazolják a helyszíni bejárások tapasztalatai. Az idei őszön az elvégzett munkákat figyelembe véve jól áll a megye mezőgazdasága. Több búzát vetettek, mint tavaly, és az ősziek betakarítása is megfelel a tervezett ütemnek. A rendkívül feszítő pénzügyi és egyéb objektív nehézségek ellenére a Jászkunságban idén is a tenni akarás látszik a határ képén, a kis- és nagytermelők teszik dolgukat, készítik elő a következő esztendőt. A biztosítási díjak emelkedésének okai Lehetőség az értékek pótlására A Családi Otthon Biztosítással rendelkezők a napokban kapták meg az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. tájékoztatását az 1993. évi indexelésről. Ennek okairól kérdeztük Csabai Gábort, a biztosítótársaság Közép-magyarországi Régió Igazgatóságának üzleti osztályvezetőjét. A korábbi biztosítások díja fix összegű volt. 1988-ig a lakásbiztosítási díj megállapítása a lakószobák száma alapján történt. Ez pedig nem tükrözte a lakások minőségének különbözőségét. A károsultakat igen hátrányosan érintette, hogy a szolgáltatási díj avult érték alapján lett térítve, amiért nem tudott másikat vásárolni. Az ügyfelek érdekeit figyelembe véve vezették be a változást. 1988-tól az ügyfél lakásának, ingóságának értéke lett az alapja a biztosítási díj meghatározásának, mely újraépítési, illetve újrabeszerzési értéket jelent, nem pedig forgalmi értéket. Mivel az építési költségek évről évre növekednek, a biztosítási díjaknak is követni kell az áremelkedést. 1990 óta alkalmaznak indexálást, ami lehetővé teszi, hogy káresemény bekövetkezésekor a biztosított pótolni tudja elveszített értékét. A tájékoztatóban megjelölt indexértékeket a KSH által - az előző két év adatati alapján - kiszámított árindexek figyelembevételével határozták meg. Épületnél 14,7 %-kal, ingóságnál 23 %—kal növekedtek a biztosítási összegek, mely a kártérítés felső határát jelenti. A tájékoztató csak azokat a tételeket talmazza, melyek értékei változtak. Csabai Gábor javasolja, az ügyfelek vizsgálják felül, hogy biztosítási tételeik értékei megfelelnek-e a jelenlegi helyzetnek, vagyis a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett változásokat tükrözik-e. Mivel a biztosítási díj előre esedékes, az üzleti osztály vezetője a készpénzzel és csekkel fizetőknek azt tanácsolja, hogy még december végén adják fel a januárra esedékes díjat, ami a biztosítás folyamatosságának előfeltétele. Változtatási igényeiket pedig a biztosításukat kezelő fiókoknál jelentsék be. Szabó Irén Az Opel első Európában Európában a személyautó-eladásokat tekintve első helyre került az Opel (illetve az Angliában Vauxhall néven futó, de teljesen megegyező modellek). Az Opel/Vauxhall piaci részesedése 1993 első kilenc hónapjában 12,7 százalékre nőtt (1992-ben 11,8 százalék). Ezzel az Opel modellek az eladási toplista élére kerültek, megelőzve minden más márkát. A recesszió és az amerikai anyavállalat, a General Motors gyengélkedése ellenére az Opel piaci részesedése 12 országban nőtt, és egy teljes százalékkal nagyobb, mint a második helyezetté. Csak a szeptemberi eladásokat nézve az Opel/Vauxhall piaci részesedése még a kilenc hónap átlagánál is magasabb, 13,2 százalék. Az Opel a listavezető négy európai országban: Magyarországon, Hollandiában, Portugáliában valamint Svájcban, és a legjobb három között található további 12 országban. Ha a General Motors teljes európai piaci részesedését nézzük, az is nőtt, mégpedig a tavalyi 12,4 százalékról 13,2 százalékra. A piaci sikerben jelentős része van az új Corsának, mely az áprilisi start óta a legjobban eladható kisautók közé került 11 nyugat-európai országban és Magyarországon. A Corsa kategóriájának eladási listáján első helyen van Dániában, Norvégiában és Svájcban, míg a francia piacon szeptemberben a Corsa volt az első valamennyi importált személyautó közül. Az eladások és rendelések száma szeptember végén meghaladta a 320.000 darabot. Jelenleg a Corsából napi 2100 készül a spanyolországi Zaragozában és a németországi új Opel gyárban, Eise- nachban. A Corsa sikereihez hozzájárulhat a most bemutatott új Corsa alapú furgon, a Combo is, amelyet Portugáliában gyártanak. Kopint Datorg-konjunktúrajelentés Összeomlott a hazai agrárpiac? 1993. november 2., kedd A magyar mezőgazdaság számára a nyolcvanas években kezdődött lassú hanyatlás után 1992 volt a nagy és látványos visszaesés esztendeje - kezdi agrárgazdasági vonatkozású konjunktúrajelentését a Kopint Datorg. A bruttó termelés indexe egy év alatt 22,7 százalékkal csökkent, és az 1981-1985. évek átlagának a 69,4 százalékára süly- lyedt. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak éves állományi létszáma az utóbbi három évben egyre gyorsuló ütemben fogyott: az 50 fő feletti mező- gazdasági üzemekben a foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos állományi létszáma 1989-ben 617,1 ezer fő volt, 1991-ben 411,3 ezer, ezek közül a fizikai munkát végzőké 332,1 ezer. Az 50 feletti létszámú mező- gazdasági üzemekben az idén körülbelül 4,6 millió ha földterületet műveltek meg. A művelés minősége évről évre kevésbé kielégítő, ami hiányos talaj-előkészítésben, a műtrágya elhagyásában, szántóföldi növényeknél rossz minőségű vetőmag használatában nyilvánul meg. Ezek együttes következménye az, hogy a sorozatos aszály körülményei között egyre jobban tönkremegy a föld, és egyre gyengébbek a termésátlagok. Az állatállomány és az állati termékek termelésének zuhanása az elmúlt években nagyobb volt, mint a növénytermesztésé: a nagyüzemek már a nyolcvanas évektől gyorsuló ütemben csökkentették állattenyésztésüket. Az állomány fogyása az idén is erőteljesen folytatódik, kivéve a sertésekét. Á szőlő- és gyümölcstermő területeken a kivágás évek óta két-háromszorosa a telepítéseknek. A gépek (traktorok) száma évről évre kevesebb. Á beruházások 1992-ben az 1985. évinek a 20 százaléka alá süllyedtek. Eközben az élelmiszeripar teljesítménye egészen 1992-ig jóval kevésbé esett vissza, mint az ipar többi ágazatáé, és az 1985. évi színvonalhoz képest alig több mint 15 százalékkal csökkent, ami az ipar átlagos visszaesésének nem egészen fele (a létszámcsökkenés is itt volt a legkevesebb). 1993 első félévében azután a mezőgazda- sági termékek értékesítése majdnem 30 százalékkal, az élelmiszeripar termelése 10 százalékkal, összes értékesítése körülbelül 12 százalékkal lett kisebb, mint volt egy évvel korábban. Ennek megfelelően - többévi töretlen növekedés után - az év első hét hónapjában az „élelmiszerek, élő állatok, mezőgazdasági nyersanyagok” fő- árucsoport-exportja mutatta a legnagyobb zuhanást, és dollárértékben a tavalyinak mindösz- sze 61,4 százaléka volt. 1991-ben a teljes körű kisüzemi összeírás adatai szerint 1396 ezer kisgazdaság volt a mezőgazdaságban. Az átlagterületük kevesebb volt, mint egy hektár. Ezekben a gazdaságokban 2,7 millió ember dolgozott, a háztartásukhoz tartozó személyek száma több mint 4 millió fő volt. Ez körülbelül félmilliós fogyás 1980-hoz képest. Természetesen a megmaradt kisüzemi háztartások többségében ma sem ez az egyetlen jövedelemforrás . 1991 -ben azonban megjelentek a munkanélküliek által vezetett gazdaságok is. Azoknak az embereknek a száma, akik a nagyüzemi gazdaságból, illetve a saját törpegazdaságukból részben megélhetést, részben pótlólagos jövedelmet próbálnak szerezni, a harmincas évek óta nem csökkent. A kistermelők használatában 1314 ezer ha volt, bár egyenletesebb megoszlásban, mint akkor. Kárpótlás, kilépés, megváltott földjük visszavásárlása, tartósan bérelt földjük megvétele révén két-három- százezren most hozzájutnak valamennyi földhöz. Ezeknek az átlagterülete valószínűleg nem éri el az 5 hektárt. Először a kétszintű bank- rendszer kiépítése rázta meg alapjaiban a hazai agrárpiacot: 1987-ben ugyanis az új kereskedelmi bankok nem folyósították a gabonafelvásárló vállalatoknak a szokásos elővásárlási hitelt. Az agrárágazatot több más csapás is érte a finanszírozásban: a későbbi években megszűntek az úgynevezett zöld hitelek (újraélesztésük 1992 őszén, ez év tavaszán kezdődött); az idei évtől kezdve megszüntették az exporttermelés előfinanszírozását szolgáló forinthiteleket is. A bankok igen hamar nagy kockázatú adósoknak minősítették az élelmiszer- gazdaság vállalatait, a mező- gazdaság specifikus igényeinek megfelelő pénzintézetek pedig (különféle főhatóságok és bankok véleménykülönbségei miatt) mind ez ideig nem jöttek létre. Minthogy a korábbi rendszerben a mezőgazdasági üzemeknek, továbbá a fő vevőiknek számító nagy felvásárlóknak, feldolgozóknak alig volt forgótőkéjük, a hazai hitelrestrikció ebben az ágazatban különösen nagy kárt okozott: rendszeressé vált a likviditáshiány a teljes vertikumban. Eközben az úgynevzeett élelmiszerárrés (az üzemi átadási ár és a végső felhasználó által fizetett ár közti különbözet), mint ez a kereskedelem differenciálódásával párhuzamosan várható volt, a korábbinak többszörösére nőtt, csak éppen oly módon, hogy a mezőgazdasági árak nem követték sem az inflációt, sem az ipari árakat, sőt 1991-ben még csökkentek is 1990-hez képest. Az ágazatban felhasznált anyagok ára ugyanakkor az átlagosnál is gyorsabban nőtt, a nyolcvanas években ismét kinyíló agrárolló még szélesebbre nyílt. Korszerű, nagyobb ingadozásoktól mentes agrárpiac a termelők szervezetei, állami segítség és a kettő egyesítése nélkül még sehol ki nem alakult. A kormánynak 1990 ősze óta volt ugyan agrárprogramja, ebben azonban a piacépítés tennivalói csak igen bátortalan formában szerepeltek, végrehajtásuk pedig ma is késik. A korábbi, tökéletlen piac felbomlása és ennek súlyos visszahatásai a termelésre így több évvel megelőzték az új piac kiépítésének kezdeményeit. Ezek közül a program és végrehajtói az ez évben életbe léptetett agrárpiaci rendtartásnak szánták a fő szerepet, ami nyilvánvaló tévedés volt. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy működő piacok - mindenfajta termelő által elérhető információk, kereskedelmi csatornák, alkulehetőség, szerződéses rendszerek - nélkül a rendtartás fegyelme (képviseletek hiánya és kölcsönös bizalmatlanságok miatt) az érdekelteknek csak megengedhetetlenül szűk körére nézve érvényesíthető, az árgaranciák nem működnek (spekulánsok által kijátszhatók), a nehezen összeszedett támogatások nem juttathatók el a termelőkhöz (elvesznek a következő vertikumokban), a kvótarendszer igazságtalanul sújtja a termelők egyes csoportjait (leginkább a kistermelőket). Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán i
