Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-13 / 265. szám
1993. november 13., szombat Szabadidőben — családi körben íi Beszéljük meg együtt! Ismerd meg önmagad Mosás-szárítás városi lakásban Nem kell csepegő holmik alatt közlekedni Az emberi lélek fejlődése folyamán eljut egy bizonyos érettségi fokra. Ez egy nagyon összetett folyamat, amelyről még nem tudunk mindent, de van égy párhuzam az ember biológiai és pszichikai fejlődése között, mert az anyagi és szellemi világ egy ugyanazon cél felé halad. Igaz, hogy az anyagi világ gyorsabban fejlődik, hamarabb maturizálódik, mint a szellemi világ, de a teljessé válás csak együtt lehetséges. Az élővilág fejlődését tekintve tudjuk, hogy a magzati állapottól megismétli fajának minden főbb fejlődési mozzanatát, magában hordozva ennek jellegzetességeit. A szellemi fejlődésben is ugyanez történik. A gyerek szellemi fejlődése során megismétli az emberi faj fejlődési szakaszait. A gyerek először megtanulja a tárgyak és élőlények nevét, ezek főnevek, azután a cselekvést, az igét. Ezek ismeretében felismeri a tárgyak, élőlények, emberek, jelenségek közötti kapcsolatokat, majd felfedezi hovatartozását is. Hová tartozik ő, kié ő, mi vagy ki tartozik hozzá, mi vagy ki az övé. Ezt birtoklási ösztönnek nevezzük. Itt az a fontos: mije van. Még nem ismeri az EN-t, nem tudja, ki ő, de már tudja, mije van, mit jelent a „nekem van”. A gyerek 1-2 és fél éves koráig végigjárja ezt az utat. Ha ki akarja fejezni, hogy van valamije, először azt mondja, „ez a babáé”, azután már odamondja a nevét: „ez a Petié”, majd hogy „ez az enyém”, és csak még vagy 6 hónap után mondja az ÉN-t. Ez a birtoklási ösztön normális dolog, elvezet az ÉN felfedezéséhez, de ennek is, mint mindennek, megvan a maga ideje. Nem minden ösztön azért van, hogy egész életünkön át velünk maradjon. Több olyan ösztönünk van, amelyiknek fontos szerep jut a fennmaradásban, az önmegismerésben, de amikor teljesítette feladatát, elmarad. Ilyen a szopási és kapaszkodási ösztön a csecsemőkorban. Ilyen a birtoklási ösztön is, csak addig szükséges, amíg megerősödik az ÉN és az öntudat. Amikor már nem az a fő mércém, hogy „mim van”, hanem hogy „ki vagyok”. Nem azt akarom itt mondani, hogy a felnőtt számára ne legyen fontos, hogy mije van, hanem azt, hogy felnőttkorban a tárgyakhoz való viszony más, mint gyermekkorban. A gyereknél a tárgyak, amelyek az övéi, mintha részeivé válnának, lelkivilága csak akkor egész, ha ezek vele vannak. A gyerek megy az utcán, utazik, alszik és kedvenc játékai vele vannak, mert úgy érzi, csak így kerek a világ, így van egyensúlyban, biztonságban. Ezeket részeinek érzi, melyek kiegészítik a róla alkotott képet. A felnőtt számára már létezik az ÉN vagyok, létezek, kialakult az öntudat, az önmagáról alkotott képnek nem része a tulajdonát képező tárgy. El tud távolodni a tárgyaktól, mert a biztonságot nem abban érzi, hogy mije van, hanem abban, hogy ő létezik, ő egy személyiség, létezik a világegyetemben, van öntudata. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy az egész földön a szilárd öntudat nagyon kevés emberben alakult ki. Nem ismerek ilyen statisztikát, de ha a nagyszámú neurózisra, depresszióra, személyiségi zavarokra gondolok, amelyek mindenképpen az ÉN és az öntudat gyengeségét mutatják, úgy saccolom, hogy az emberiségnek csak 25 százaléka tudott eljutni az érettségi fokra, nagyon kevés ember nőtt fel igazán. Nem csoda tehát, ha az a véleményem, hogy mi, pszichiáterek a neurózist, depressziót, személyiségi zavarokat az ÉN és az öntudat elégtelen fejlettségének a tüneteként kell kezeljük. A pszichoterápia, relaxáció, agykontroll, hipnózis, önhipnózis azért eredményesek, mert hozzásegítik az embert, hogy minél többet megtudjon önmagáról, jobban érzékelje öntudatát, lelki egyensúlyának meghatározója az „ÉN VAGYOK” legyen, ne pedig a „NEKEM VAN”. Amikor eljutunk erre a szintre, az ember bölcsebb, érdeklődési köre kitágul, érdekli, mi van a világban, kíváncsi arra, ami rajta kívül létezik. Ilyenkor felszabadul az alkotási lehetőség, ezt használja is mások és a maga örömére. A biológiai felnőtté válás jele, hogy az ember képes szaporodni, szellemi szempontból pedig, hogy képes alkotni, fontos, hogy ki ő és tudja a helyét, öntudata szilárd. Ameddig még viszálykodunk a „mi az enyém, mi a tiéd” felett, nem vagyunk felnőttek, szellemi fejlődésünkben, ott maradtunk valahol a gyermekkorban. Lehet, jó lenne ezt végre tudomásul venni és nem megsértődni, ha azt találom mondani, hogy az egész emberiség fel kéne már nőjön. Dr. Cherechianu Aurel pszichiáter A lakások túlnyomó részében a tisztálkodáson kívül a fürdőszobában bonyolódik a mosás és a vele járó szárítás is. A mosógép, a centrifuga megköveteli az érintésbiztonságot, a földelt konnektor alkalmazását. A gumiból vagy fából készült lábrácsok használata ugyancsak fontos az elektromos üzemű gépek kezelésénél. Csaknem olyan fontos, mint a gépek, használati utasításának megtartása. (A háztartási balesetek túlnyomó részét a szabályok semmibevétele okozza!) Mosásnál jó hasznát vehetjük a kádra helyezhető rácsnak. Erre tehetjük a teknőt, mosdótálat, így a mosással járó locspocs a kába csurog, s a ruha egy mozdulattal kerül a mosóvízből az öblögetőbe. (Ha a rács szélessége megegyezik a kádéval, külön rögzítést nem igényel. Ha nincs szükség rá, felhajtható vagy levehető.) Kisméretű fürdőszobában szárító felszerelésére nincs lehetőség (de nem is szép látvány). Ezt pótolhatja a készen kapható rugós szárító vagy a fürdőkád hosszában kihúzott nejlonzsinórok sora. Innen a mosott ruhából a víz közvetlenül a kádba csurog. Rögzítésük a kád két oldalán falba erősített kampókkal történhet. Használaton kívül a zsinór levehető, de ha elég magasan van, fürdésnél sem zavar. Kellemetlen dolog csepegő holmik alatt közlekedni. A kád fölé kihúzott nejlonzsinórokról a száradó ruhából a víz az arra illetékes helyre - a kádba csurog. A kádra helyezhető rács szerepe sokoldalú: kismosásnál pótolja a „hokedlit”, segít az öblítésnél, míg egyik vízből a másikba kerül a ruha, csavarás helyett rajta lecsuroghat. Fektetve szárításnál is jó célt szolgál. / Ékszerek A borostyán a harmadkori tűlevelű fák megkeményedett gyantája. Eredetileg kemény, tompa élű, szemcsés anyag, az oldószerekkel szemben ellenálló, s ha megdörzsöljük, elektromosan feltöltődik. A borostyán lehet átlátszó és átlátszatlan, s a világossárgától a sötétbarnáig számos árnyalata ismert. Néha kis rovarok is láthatók benne, melyek a még folyékony gyantába ragadtak. , Mossuk le a borostyánt meleg vízzel, és azonnal szárítsuk meg. Ne hagyjuk az ékszert vízben állni, mert a kő elveszítheti áttetsző jellegét. Ezután szarvasbőrrel fényesítsük ki. Környezetkímélő módszer: a borostyánról a zsírfoltokat kenyérbéllel vagy mandulaolajjal távolítsuk el. A borostyán ne érintkezzen alkohollal vagy más oldószerrel, mert elveszítheti áttetsző jellegét. Legyünk tehát óvatosak, ha hajlakkot vagy parfümöt használunk, mert ezek rendszerint alkoholt is tartalmaznak. Célszerű az üvegékszert meleg szappanos vízzel lemosni. A repedések és díszítések közül puha kefével távolítsuk el a szennyeződést. A túl forró víz az üveget könnyen megrepeszti. Környezetkímélő módszer: tisztítsuk az üvegköveket ecetes vízzel. Őszi újdonságok Divatosan - elérhető áron Slicceit, cipzáras ruha, karcsúsított kabát Az új évaddal mindig beköszöntő új divatirányzatokkal a mai pénzszűke világban nehéz lépést tartani. Az őszi módi néhány karakteres darabjának beszerzésével azonban nagyobb költség nélkül is áldozhatunk a divat oltárán. íme, a főbb újdonságok: 1. Elölgombolós, oldalt fel- slicceit ruha (1. rajz), amely egészen más sziluettet mutat, mint a múlt évek „menő” darabjai. Akinek zömmel szűk, rövid ruhái vannak, már most érdemes ilyet beszereznie - nemcsak divatossága, hanem praktikussága okán is: anyagától függően a legkülönbözőbb alkalmakra fölvehető. Selyemből kifejezetten alkalmi viselet. Szövetből utcai öltözékként, könnyű kabát helyett ruha fölé is fölvehető - hűvösebb napokon pedig ruhaként, kabát alatt hordható. 2. Bontós cipzáras karcsúsított ruha (2. rajz), nagyjából az előző modellre emlékeztet; az azonos formák csak a részletekben - nyakkivágás, csukás ujjhossz - változnak. A cipzár a térdnél kezdődik, így eleve magas lesz a slicc, ami a hosszú. alul bővülő ruhák esetében az új divattrend szerint szinte kötelező! 3. Redingote, vagyis karcsúsított kabát (3. rajz), amely az idei ősz egyik legelegánsabb, legnőiesebb viseletének ígérkezik. A régi-új darabnak most a gallér nélküli, válltömős (de nem túltömött!), bokáig érő, egysoros gombolású változata a sikk - könnyű gyapjúszövetből. Az említetteken kívül az új őszi kollekciókban ott vannak a hosszú, egyenesen felsliccelt szoknyák, a pincérmellények, a trapéznadrágok variánsai, a gallér nélküli hosszú blézerek és a romantikus selyemruhák is. A divatszínek a nyáriaknál finomabbak. Vezet a zöld és sokféle árnyalata: az olív, a pisztácia, a fenyőzöld. Domináns divatszín a türkiz, a petrolkék, a terrakotta és a dohányszín is. Erre azért is érdemes figyelni, mert akkor is divatosak lehetünk, ha csak színben követjük a módit, pl. a sál, a sapka, a blúz vagy más kiegészítő megválasztásával. Záhonyi Lujza Ferenczy Europress így lesz a kutyából megbízható jó barát Tipikus városi probléma, hogy sűrűn beépített negyedekben nehéz alkalmas helyet találni az állatnak, ahol a szükségét elvégezheti. A játszótéri homokozók legyenek számára tiltott területek, még akkor is, ha tudjuk, hogy az állat természeténél fogva ezeket választaná, hiszen itt lehet kaparni, elásni. Rá kell nevelni a kutyát, hogy a csatomanyílások rácsai fölött ürítsen. Tanfolyamok híján a gazdira hárul a feladat, hogy türelmes gyakorlással e fontos tudnivalókat az állat elsajátítsa. Soha ne üssük meg a kutyát - még összetekert újsággal sem! A durvaság és verés nem segít, ellenkezőleg: elvadítja és félőssé teszi az állatot, amely elveszíti a bizalmát az emberekben. Tipikus jelenség a veréssel nevelt kutya magatartása: félelemből támad és harap. Ez a helytelen magatartás, amelyet csakis a gazda rovására lehet írni, és az ilyen állatot alig vagy egyáltalán nem lehet visszaszelídíteni. A legkisebb termetű kutya is biztonságérzetet nyújt gazdájának. Kiképzésben nem részesült állat is ösztönösen védelmezi gazdáját, a falkavezért és annak házatáját, melyet természetesen saját, a betolakodóktól őrzendő birodalmának tekint. Kísérletekkel bizonyították, hogy - még a legkitűnőbb riasztóberendezések mellett is - betörők ellen a kutya a leghatásosabb védelem. Akinek azonban valódi őrző-védő kutyára van szüksége, nem elég az állat ösztönös védőtermészetére hagyatkoznia. Ajánlatos a kutyát 9 hónapos korától olyan speciális tanfolyamra beíratni, ahol célirányos oktatásban részesül, legtöbbször a gazdát is bevonva a munkába. Figyeljünk azonban arra, hogy ne csak a szorosan vett védő-őrző, hanem mindenre kiterjedő kiképzést kapjon. Ez azt jelenti, hogy ne támadásra neveljük az állatot, hanem feladata elsősorban az éberség és a jelzés legyen. Néhány speciális területet kivéve, a csupán támadásra kiképzett kutya nem ajánlott és nem is való a hétköznapi családi környezetbe, nem egy esetben a családtagokra is veszélyforrás lehet. Ennek elkerülésére a legmegfelelőbb, ha kutyakiképző szakemberekre bízzuk az állat oktatását, kiknek szakértelme révén a szeleburdi kamaszból valódi megbízható, hű társ válik.
