Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
1993. november 11., csütörtök Körkép----hirdetés 5 „ Ha mi kiöregszünk, nem tudom, hogy fog működni...” (Ez nem) játék a kastélyban Évente öten-hatan jelentkeznek Megtalálták Attila sírját Az inga Gyomaendrőd határában jelezte a legnagyobb hun koporsóját Megint megtalálták Attila sírját - szaladt ki a számon a mondat, amikor Trogmayer Ottó mú- zeumigazgató, hun kori régészeti szakértőt kérem az alábbi furcsa kutatás véleményezésére. Per- sányi István budapeti lakos, nyugalmazott iskolaigazgató ugyanis „sugárérzékenysége” no és egy sárgaréz inga segítségével fedezte fel a hun fejedelem eddig Szeged környékén hitt sírját.- Éreztem, hogy valami foglalkoztat, csak kutatok, kutatok. Ekkor vettem észre a sugárérzékenységem, és végeztem el egy radisztétiai tanfolyamot. A tanfolyam után egy alkalommal valaki említette, hogy nemrég jelent meg a Nulladik Típusú Találkozások című lapban egy Attilával kapcsolatos cikk. Miért nem keresem meg Attila sírját? - kérdezte. A régi tanulmányaimat felelevenítettem, és elkezdtem kutatni. Először is ma- gyarország térképét vettem elő és az ingámat, ami mindenre választ ad. Ha igen a válasz, akkor jobbra kering, ha nem, akkor balra. Szeged fölé helyeztem, és megkérdeztem: itt van-e Attila sírja? Balra keringett. Akkor merre keressem? Az ország minden megyéje fölött megkérdeztem. Mikor elérkeztem Szolnok vármegyéhez, az inga jobbra fordult. Minden vármegyében az inga kilengése irányában vonalakat húztam, és vonalak Gyomaendrőd, Szarvas és Mezőtúr háromszögében találkoztak. Itt van Attila sírja.- Pontosan hol?- Gyomaendrőd határában, Szolnok megye csücskében, azon a területen, amelyik 1992-ben a Kiskunsági Nemzeti Park birtokába került. Biztosan állíthatom, Attila sírja ott van, két és fél méterrel a föld alatt.- Nem fél, hogy bolondnak hiszik? Szakértővel beszélt már?- Voltam a Nemzeti Múzeumban és a Damjanich Múzeumban Szolnokon. Mindenütt otthagytam a kutatásaim eredményét. írtam Nemeskürty Istvánnak. Nem is válaszoltak. Volt, ahol egyszerűen kiröhögtek. Én azonban 99 százalékra merem állítani, hogy igazam van. A földön minden tárgy jellegzetes sugarakat bocsát ki. Aki érzékeny ezekre a sugarakra, az fel tudja fogni. Az én tudatalattim fogja a sugarakat, az inga pedig a mutatóm. A megtalálók jegyzéke a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a legvaskosabb. Trogmayer Ottó igazgató szerint évente öten-hatan jelentkeznek. Trogmayer Ottó harminchetedik éve dolgozik a múzeumnál, és mint mondja, az elődeit is rendszeresen molesztálták ilyesmivel.- Milyen módszerekkel dolgoznak felfedezők?- Csak néhány példa. Volt, akinek álmában jelent meg Attila. Bejött, hogy sürgősen hozzunk búvárokat, mert csak egy meghatározott napon fog a koporsó a Tisza medréből kiemelkedni, látta is a fényt, ahogy megcsillan a vízen. Az illető a kendergyárban dolgozott, és akkoriban (a hatvanas évek) eljött hozzám egy munkásdelegáció, hogy miért nem szerzek búvárokat. Nota bene: tél volt, és zajlott a Tisza.-Miért foglalkoztatja ennyire az embereket Attila sírja?- A hármas koporsó legendája a múlt századi Gárdonyi-regényen keresztül vált közismertté. Réveteg kincskeresőkről van szó, azzal jönnek, hogy a múzeum ássa ki, aztán felezünk. Ez egy legenda, mese. A hunok nem így temetkeztek. Kevés hun előkelőség sírját ismerjük a Kárpát-medencéből, de egyik sem így van eltemetve. Móra azt írta, „akkor hiszem el a hármas koporsót, ha a római pápát lovon ülve egy halomba temetik el”. Körülbelül igaza van. A koporsólegenda egy későbbi, valószínűleg avar kori hagyományból került át a mitológiába. A nyugati történetírók minden keletről jött népet hunnak neveztek. így az avarokat is. Egy bizánci történetíró írja: jöttek a hunok, akik avaroknak nevezik magukat. Mindezt Attila után bő száz esztendővel, amikortól a hunokra vonatkozó forrásaink általában megjelennek. Jordálesz ugye ekkor írja le Attila temetését. De tessék nekem megmondani: mit tudnánk mi az aradi tizenháromról, ha nem volna sajtó, csak szájhagyomány? Ez a helyzet az At- tila-forrásokkal is. Maradjunk abban, hogy valahol eltemették, de hogy hol és hogyan, arról fogalmunk sincs.- El tudja képzelni, hogy valaki ráhibázzon?- Ezek a természetfölötti dolgok tőlem oly mértékben távol állnak, hogy szerintem még foglalkozni sem szabad velük. Egyébként minden véletlent el tudok képzelni. Azt nem tudom elképzelni, hogy valaki hármas koporsót talál, amire rá van írva: Attila. Tessék belegondolni, mennyi sír lehet az Alföldön. Ezer generáció az 30 ezer év, az Alföld körülbelül azóta lakott. Nos, hogy a sok millió sírból egy egyszerű ember kiszúrja, melyik Attiláé, miközben még a sír gazdagságáról is csak sejtéseink vannak - szinte lehetetlen. Panek József 61 éves. Amikor józan, jó humorú, a nővérek kedvence, ám ha iszik ... Ő annak a bizonyos késes összetűzésnek a sérültje, de csak annyit mond, mindez egy korábbi szóváltás miatt történt. A kérdésre - hogyan került az intézetbe? - a válasz úgy hangzik, hogy akár nevethetnénk is rajta.- Hogyan került az intézetbe?- Sírva. Az utókezelőből hoztak be. Azóta már meg is szoktam itt. Az idő Mi hozza ide az embereket ebbe az otthonba? Ha fanyar humorába pácolva válaszolnánk, ez így hangzana:- A mentő, az alkohol vagy a magány. Idős emberek sétálnak az udvaron, majd egy tolókocsi gurul át. Fehér köpenyes nővér siet a kastélyépület felé. Újszászon, az Időskorúak Szociális Otthonában járunk. A folyosók, a szobák kopott falain - akárcsak az otthon lakóiban - nyomot hagyott az idő. Mérész József igazgató mondja:- Jelenleg 267 helyünk van. Gondozottaink teljes ellátásban részesülnek, beleértve a fizikai, egészségügyi és pszichés gondozást. Az ápoló-gondozó személyzet mindössze 36, ez igencsak kevés, ha figyelembe vesz- szük a szabadságokat, a táppénzes és egyéb hiányzásokat, no meg a tennivalókat. Két részfoglalkozású orvos látja el a betegeket. Az idős hölgy mindenre panaszkodik. Az élelemre, no meg a szobatársaira főként:- Borzalmas itt a koszt, ami jó, azt is elrontják. Valamelyik nap akkora szalonnát kaptam, hogy sírva fakadtam, pedig nem vagyok nagy étkű. Nem szeretem az ilyen ételeket. A szobatársakat nehéz kibírni, folyton kiabálnak, járkálnak, se éjjelem, se nappalom. Teljesen kikészülök.- Megbánta, hogy idejött?- Nem, dehogy, nem... A házam teteje már majd leszakadt. De jobb volna albérletben a férjemmel - és szépen átevezünk a családi vizekre ... Mérész József igazgató:- Bekerülni kérelemmel lehet, amit a gondozottnak vagy a hozzátartozójának az önkormányzathoz kell benyújtani, mivel 1993-tól Újszász önkormányzatához tartozunk. Környezettanulmány készül, s ha 1995-ben befejeződik a székesfehérvári Szent György Kórház csaknem két évtizede tartó rekonstrukciója: a beruházás utolsó létesítményeként elkészül a fekvő betegek elhelyezésére szolgáló épület. Az új pavilonban az eredetileg tervezettnél kevesebb ágy lesz ugyan- 624 helyett 490 -, de mindenben megfelel majd az európai normáknak. A maximum két— három beteg elhelyezésére alkalmas kórtermek mindegyikéhez fürdőszobát is építettek. Az épület befejezéséhez szükséges 3 milliárd forintot két évre elosztva biztosította a költségvetés. A Szent György Kórház rekonstrukciója az 1970-es években a hőközpont és a transzformátorház korszerűsítésével kezdődött. A munka második ütemében elkészült a korszerű mosoda és a négyezer adag étel készítésére alkalmas konyha, s- önálló létesítményként - új belgyógyászati osztályt és ormeghozzák az elhelyező határozatot, az így kialakult sor alapján hívjuk be a gondozottakat. Most 27 előbeutaló van kinn, sokan várnak arra, hogy bekerüljenek ide Szolnokról, a hajléktalanok otthonából is. A gondozási díj nálunk differenciált, a kastélyépületben 6 ezer, az „új” épületben 6500 forint. Ez utóbbi a komfortfokozat miatt alakult így. A kés Bakó Józsefné intézetvezető főnővér:- Kezdetben valóban a munkában megfáradt, idős emberek jöttek ide, akik értékelték azt, amit értük tettünk. Most ők vannak legkevesebben, inkább olyanok kerülnek be, akiknek nincs lakásuk, megromlott családi körülmények miatt vagy éppen az alkohol miatt magukra maradtak. Nehezen illeszkednek be, gyakran indokolatlanul elégedetlenek. Az is igaz, hogy korántsem olyan rózsás itt a helyzet. Hull a vakolat, a szobákban a dolgozók meszelnek, hogy eleget tegyünk a higiéniás követelményeknek. Úgy gondoljuk, mi sokat nyújtunk érzelmileg, de hiányzik a hozzátartozók szeretete, gyakori a békétlenség, a családi sérelmek itt jönnek ki, s az a harag áldozata, aki éppen nem tehet semmiről. Azután az alkoholisták... Hiába írja elő a házirend, hogy nem lehet alkoholt behozni, behordják a hozzátartozók és maguk a gondozottak egymásnak, így a teljesen ágyhoz kötött beteg is italhoz jut. Az agresszív alkoholistákat a szobatársak segítségével tartjuk féken. Ha összezárnánk őket, még több baj adódna. Előfordul tettleges- ségig menő konfliktus, néha még rendőri beavatkozásra is sor kerül. Nemrég volt egy bírósági tárgyalásunk. Előfordul késsel fenyegetőzés, aztán megtörtént, hogy egy alkoholista hasba szúrta szintén iddogáló társát. Azután vannak mozgáskorlátozott betegeink, néhá- nyuknál ez értelmi fogyatékossággal párosul. Az intézet három osztálya közül talán a 2-esen adódik legtöbb munka.- Két véglet ez az osztály - mondja Földes Józsefné osztályvezető nővér -, itt a gondozottak 80 százaléka alkoholista, nők, férfiak egyaránt. Mikor félnek a nővérek? Hát nyugdíjosztáskor és az éjszakai műszaktól. S milyen abszurd a vezető vos-nővér szállót adtak át. A harmadik ütemben a 36 munkahelyes szakrendelőt magában foglaló szakambulanciát vették birtokukba az orvosok és a páciensek, elkészült a diagosztikai tömb, s megkezdődött a fekvő betegek elhelyezését szolgáló pavilon építése. A század elején épült kórház új részlegeit a legkorszerűbb műszerekkel, egészségügyi berendezésekkel szerelték fel. Bár a rekonstrukció utolsó szakaszának megvalósítására már biztosított a pénz, a kórház sürgősségi betegfelvételi osztályának az év végére tervezett megnyitása meghiúsulhat: működtetésének megkezdéséhez ugyanis hiányzik 37 millió forint. A több százmillió forintot érő gépek, diagnosztikai és életmentő berendezések már a helyükre kerültek, de ahhoz, hogy az osztály folyamatosan üzemeljen, bővíteni kellene az orvos- és a nővérlétszámot. Arra pedig már nincs pénz. nővér további mondandója, amikor arról beszél, hogy: igaz negyedszázada van itt, de nem tudná elképzelni, hogy máshol dolgozzon. Ez az első munkahelye. Szereti az embereket, szívesen foglalkozik velük. Megismerni őket ugyanolyan feladat - mondja -, mint étkeztetni, tisztába tenni. Laknak itt elégedett nyugdíjas, idős emberek. Cédényi Lászlóné nyugalmazott pedagógus egy hónappal ezelőtt került ide.- Egyedül élek tíz éve. Az utóbbi időben nagyon megemelkedett a cukrom, s az orvosom úgy vélte, jobb, ha felügyelnek rám. Vágytam is emberek közé, hát idejöttem. Időtöltésként levelezek, és elkezdtem megírni a visszaemlékezéseimet. Jól érzem itt magam. Özvegy Szabó Imréné a fiával lakik egy szobában.- Nagyon sokat betegeskedtem, nem tudtam ellátni sem a háztartást, sem a fiamat, aki szintén beteg s értelmileg sérült. Négy éve jöttünk be mind a ketten. Jó, hogy a fiammal lehetek. Itt mindenkivel barátságban vagyok, behoztam a varrógépemet, mindig van mit megigazítani. így hát elégedett is vagyok. Lám, néha ennyi is elég a komfortérzéshez. A törzsgárda Mérész József igazgató mondja, igyekeznek mindent megtenni, hogy gondozottjaik lehetőség szerint jól érezzék magukat. Programokat, kirándulásokat szerveznek nekik. Azután panaszkodik az igazgató is. Nehéz anyagi gondokkal küszködnek, nincs pénz a felújításokra. Még szerencse, hogy az élelmezést segíti az intézet saját sertéshizlaldája. A fizetések szomorúan alacsonyak. Kérdés persze, hogy ez a munka megfizethető-e. A dolgozók között van egy „törzsgárda”, tagjai 20-30 éve munkálkodnak itt. Földes Józsefné mondja: „Ha mi kiöregszünk, nem tudom, hogy fog működni ez az egész. A fiatalok már nem szívesen vállalják ezt az életmódot...” Pedig a jelentkezések alapján úgy tűnik, semmivel sem kevesebb az alkoholista, az értelmi fogyatékos, a magányos, idős ember... ... A gondozni való. Kovács Berta Gombrowiczemlékkiállítás Az Operett, az Esküvő, az Yvonne, burgundi hercegnő című művek világhírű szerzőjére emlékeztek a budapesti Lengyel Kultúrában tegnap nyílt kiállításon. A varsói Irodalmi Múzeum összeállítása Witold Gombrowicz lengyel regényíró, elbeszélő, színpadi szerző életét és munkásságát mutatja be. A tárlat gerincét az a fotóanyag képezi, amelyben helyet kaptak a családi felvételek, az író archívumának egyes darabjairól készült másolatok. A bemutató irodalmi részét pedig azzal a szándékkal válogatták a rendezők, hogy érzékeltessék Gombrowicz műveinek lengyel és egyetemes vonásait is. A tárlat november 25-éig tekinthető meg a Nagymező utcában. Jubileumi bélyeg A Posta ma hozza forgalomba a „175 éves a magyaróvári agrár felsőoktatás” elnevezéssel készített 17 forint névértékű új bélyegét. Kertész Dániel grafikusművész tervezte a bélyeget, amelyet az Állami Nyomda Rt. állított elő. Ha nem megfelelő a motorolaj, a; autó csak dohog. Nálunk viszont olajozottan mennek a dolgok. Ön vesz egv flakon csúcsminőségű Q8 motorolajat, kap mellé egy szelvényt, azt kitölti és bedobja a tótjainknál fölállított gyüjtődobozokba, mi pedig kisorsolunk a szelvények beküldői között: PHILIPS 20 db csúcsminőségű Philips autórádiómagnót:- uda-visszajátszó mügjietojtm rész- Security Code- czutomutu programozás- kivehető lOOdb Q8 póló lOOdb Q8 sapka [ m Tegye meg tehát az első lépést: vegyen egy flakon, az autójához illő Q8 motorolajat! HOGY OLAJOZOTTAN MENJENEK A DOLGOK Motorolajok Két évtized után 1995-ben Befejeződik a Szent György Kórház rekonstrukciója
