Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
1993. október 7., csütörtök Szolnoki extra 7 Szandaszőlős: falu a városban Túl a Tiszán, még a szandai réten is túl van Szandaszőlős. Ha térképre néz az ember, értetlenül csóválja a fejét: miért tartozik ez a rész Szolnokhoz, hiszen távolra esik a történelmi városmagtól. Bizonyára a szoros gazdasági, munkahelyi szálak vezettek a közigazgatási egységhez, megszüntetve a község korábbi önállóságát. Szandaszőlős megyénk egyik legrégibb települése. Bar a ga- ramszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében már Zundje földjeként említik, a török hódoltság előtti időkből származó adat nincs róla. Az 1571. évi török defter pusztaként említi. Még 1828-ban is csupán egyetlen ház volt a mostani település területén. Nagyobb arányú letelepedés csak 1870-től, a parcellák megváltásától kezdődött ott. Szandaszőlős - nevéhez híven - Szolnok gyümölcs- és zöldségtermelő területe volt és maradt napjainkig. Lakói valószínűleg ezért választották védőszentjüknek Szent Orbánt, ugyanúgy, mint más szőlőtermelő területeken. 1902-ben szobrot is emeltek tiszteletére, melynek fejrésze a II. világháborúban megsérült. Gondját azóta sem viseli senki. Fehér Mik- lósné, akinek Kiss János út 27. szám alatti kertjében áll a szobor, azt mondja: - Én ateista vagyok, de ha rendbe hoznák ezt a szobrot, szívesen gondoznám. Most is virágot ültettem elébe. A település községgé szerveződése 1951-ben fejeződött be. Szent Orbán megsérült szobra Szandapuszta akkor egyesült az addig Törökszentmiklóshoz tartozó Tenyősziget-pusztával és a Derzsigát nevű határrésszel. Szandaszőlős önállósága nem tartott sokáig. Néhány év múlva egyesült Szolnokkal. A városhoz való tartozás azonban korántsem jelentette a várossá válást. Szandaszőlős - a területén lévő repülőtiszti főiskola kivételével - megmaradt falunak. Sőt, a falvak államilag támogatott fejlődése is kevéssé volt jellemző rá. Kereskedelmi, vendéglátói vonatkozásban például messze elmaradt a szomszédos Rákó- czifalvától. Az utóbbi években a magánvállalkozók hoztak némi fejlődést - főleg az iparcikkellátás, a vendéglátás és a szolgáltatás vonatkozásában -, de ez még mindig nem éri el a kívánt szintet. Esélyből valóság? Az igazgatónő monológja A tanulás kezdetén. Bagyinszki Gézáné elsősökkel foglalkozik. Az első hetekben még „de nehéz az iskolatáska”. Kállai Mária, a szandaszőlősi általános iskola igazgatónője így szól intézetükről:- Mivel Szandaszőlős alvó városrész, fokozott kötelességünk gondoskodni a gyermekek színvonalas ellátásáról. Feltehető a kérdés: mitől színvonalas egy iskola? Én a legfontosabb tényezőnek azt tartom, hogy tanulóink több mint hatvan százaléka középiskolában tanul tovább, s a visszajelzések mindenkor pozitívak. Szerintem évtizedek óta színvonalasan működő iskola a mienk. Hittel, lelkesedéssel, magas szakmai színvonalon dolgozó tantestület van itt. Hosszú évek óta stabil a nevelőgárdánk. Mivel reggeltől estig gondoskodunk a tanulók idejének hasznos eltöltéséről, a tanórákon túl is gazdag programot kínálunk számukra. Rengeteg szakkör közül válogathatnak. Kihelyezett zeneiskola is működik. Rendkívül eredményesek a sportcsoportjaink. Nagy súllyal szerepel a néptáncoktatás. Kétszázharminc gyerek foglalkozik a néphagyományok ápolásával. Néprajzismereteket is ayújtunk. Tavaly az oszágos gyermekfesztiválon második helyen végeztünk. Jártunk már Franciaországban, Erdélyben, több helyen. Meghívásunk van Görögországba. A mi táncosainkból nőtt ki a Szandaszőlősi Ifjúsági Néptáncegyüttes. Hiánypótló a tavaly kezdődött számítástechnikai szakkör. Ma már száznegyven tanulónk foglalkozik számítástechnikával. A jövőben erősíteni kívánjuk az idegen nyelvi képzést. Angol nyelvű tanár is dolgozik az iskolánkban. Nagyon fontosnak tartjuk az énekkart és a rajz szakkört is. Gondot okoz számunkra a tanulók nagy létszáma. Ez az iskola nyolcszáz gyermek számára már kicsi. Esélyünk van arra - ha a jövő évi közgyűlés elfogadja -, hogy megtörténik az iskola bővítése. Számunkra létszükséglet ez, hiszen nagy létszámú osztályaink is vannak. Fel kell számolnunk udvari szükségtantermeinket, hogy mindenki kulturált környezetben tanulhasson. Pillanatnyilag köszönettel tartozunk azért, hogy a helyi művelődési házban is tarthatunk órákat, az ottani nagyteremben pedig testnevelési foglalkozásokat. Enélkül nem tudnánk boldogulni. Szandaszőlős viszonylag zárt település - ennek minden előnyével és hátrányával. Szerencsénkre a szülőkkel való kapcsolatban csak előnyét érezzük ennek. Oldalt írta: Simon Béla A fotókat készítette: Korányi Éva „Bogaras” család A szandaszőlősi Stark család méhészettel és mézkereskedéssel egyaránt foglalkozik. S hogy nem akármilyen szinten, azt jelezi az, hogy a családfő az országos méhészszövetség elnöke. A felesége is méhész szakmunkás. A napi munkában részt vesznek a gyerekek is.- Mostanában sajnos beszűkült a piac - mondja Starkné. A külkereskedők azzal takaródz- nak, hogy a kínaiak olcsó mézzel árasztják el a világot. Állítólag évekkel ezelőtt rengeteg akácmagot szállítottunk madáreledelként Kínába. Ott meg elültették azokat, s nagy akácerdőkben termelik a mézet. Ezért tudják olcsón adni. A férjem ezért is utazott szeptemberben a pekingi méhész-világkongresszusra, mert ezeken a A kertes településhez méltatlan a Kunság kis-ABC elhanyagolt környéke. Fákkal, bokrokkal beültetve emberközelibb lenne ez a rész is. Tönkretett termőföldek Starkné a méztöltővel kongresszusokon a szakmabeli ismeretek gyarapítása mellett mód nyílik bennünket is érintő közgazdasági előadások meghallgatására. A világ mindig más táján tartott kongresszusokra Starkné is el szokta kísérni férjét. így járt például Brazíliában. Lánya is világjáró. A Varga Katalin Gimnázium diákja, de most egy évig Amerikában folytatja tanulmányait. Amikor egy vasdarab zúgni kezd... Kinek kényszerpályát, kinek kedvkiélési lehetőséget hozott ez a mostani gazdasági helyzet. Úgy tűnik, Molnár János szandaszőlősi autójavító vállalkozónak álmai valóra váltását biztosította még akkor is, ha köz- ben-közben vannak kellemetlen ébredések is. így beszél munkájáról:- Gyermekkorom óta álmom az autó, a gép. Csodálatos az, amikor egy vasdarab zúgni kezd, amikor beindul a motor. Gyermekkoromban képes voltam átmenni a másik utcába, hogy megnézzem: az ott haladó traktornak milyen kerekei vannak: gumis vagy kormos. Akkor „fertőzött” meg a benzin, azóta sem tudok nélküle élni.- Ezek szerint azon kevesek közé tartozik, akiknek munkája egyúttal a hobbija. Ennek ellenére adódnak gondjai?- Persze, hogy adódnak. Az okok közé sorolhatom a rengeteg elvonást, az energiaárak rendszeres emelését, a kötelező biztosítás díjának növelését, Más településekkel ellentétben Szandaszőlősnek nem a középső részeit, hanem a széleit fejlesztették az utóbbi években. Főleg a Tóth Árpád út környékén osztottak telket, bár sokan azt vallják, hogy célszerűbb lett volna a csatornázott Nagymező a termőföldet, homokbányát nyitottak ott, szemétlerakódénak nézik a területet. A régi tulajdonosok tehetetlenül szemlélik mindezt. Próbálták már a tíz éve kisajátított kertjeiket visszaszerezni. Annak idején még a Kádár-titkárami az autósoknál a javításra fordítható költség csökkentését jelenti. A forgalomban nagyon érzékelem ezt. Szinte teljesen megszűnt a nagyjavítás. Csak azt javíttatják a gépkocsikon, ami feltétlenül szükséges. Nem ritka, aki azt mondja: csak any- nyit javítson, hogy el tudjak menni, majd holnap visszajövök. Csak a ma a fontos, az már kevésbé, hogy mi lesz holnap. Nagyon sok autót - főleg télen - teljesen kivonnak a forgalomból.- Ezek szerint a vállalkozónak sem fenékig tejfel az élete . ..- Nagyon meg kell küzdenem azért, hogy az ügyfelek az árral, a minőséggel elégedettek legyenek, hogy visszatérjenek.- És a jövő?- Szeretném folytatni ezt a mesterséget. Tanulókat is foglalkoztatok. Majd meglátom, hogy ez a „vállalkozásbarát” kormány hogyan teszi lehetővé munkámat.- Mintha egy kis éle lenne ennek a megjegyzésnek .. .- Nézze, egy évig végeztem környezetvédelmi vizsgálatokat is. Ezek folytatásához új műszerre lenne szükségem, de annak ára egymillió forint, megtérülési ideje pedig tíz év. Saját zsebből nem tudom ezt finanszírozni, bankhitelt pedig a költség bizonytalan megtérülése miatt nem merek felvenni. Jó lenne, ha valamelyik környezetvédelmi szakhatóság próbálna valamit segíteni, ha már olyan fontos a környezetvédelem. Az érvényben lévő rendeletek szerint 1995 januárjától minden autójavító mesternek és minden ilyen műhelynek fékpaddal kell rendelkezni. Annak ára egy és másfél millió forint között van. S a költség megtérülése itt is bizonytalan. Hogy miből veszem meg a fékpadot, még nem tudom. Annyi bizonyos, hogy ilyen körülmények között új vállalkozással kell kiegészíteni munkámat. A szervezést megkezdtem, de erről beszélni még korai. «■t* Évtizede parlagon álló kertek utca másik oldalát, illetve a Nagymező utca, a Szabó Lőrinc és a Tiszagát által határolt részt beépíteni. S főleg a centrumban lévő, a Kassák Lajos út és az iskola közötti területet kellett volna hasznosítani. Igaz, erre voltak megalapozatlan álmok. Több száz lakást akartak építeni ott - csupán az anyagi fedezet hiányzott. Arra még futotta, hogy a beépítetlen, de szépen díszlő kertekből közel egy kilométer hosszan s több száz méter szélességben, értéken alul kisajátítsanak egy részt, de aztán semmi sem történt. Csupán annyi, hogy a kertekben az enyészet lett úrrá. Ráadásul illetéktelen emberek hordták onnan sághoz is fordultak közülük, de nem jártak eredménnyel. A szóban forgó termőföldek pusztulása azóta sem okoz szívfájdalmat semmiféle vezető köröknek. A környéken valami mégis történt. A Sport utca és a Kassák Lajos út közötti részen, az Apáczai Csere János utcában az önkormányzat negyvennyolc telket értékesítésre átadott a Ti- szainköz Bt.-nek. Azok közül a telkek közül huszonkilenc még gazdátlan - bár néhány érdeklődő most is van. Bizonyára kelendőbbek lennének a 720 négyzetméter körüli területű, közművesített telkek, ha az áruk nem ütné az 580 ezer forintot. A mai követelményeknek megfelelő - autószervizzel, motellel, büfével és autósbolttal kiegészült - benzinkút a település szélén
