Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám

8 Gazdaság 1993. október 29., péntek Mi a legjobb csomagolás? A környezeti könyvvitel alapján erre nem könnyű a válasz! A környezetvédők és a csomagolóanyag-gyártók között éles harc folyik a különféle műanyag csomagolóanyagok alkalmazá­sának területén. A két tábor természetesen mindent bevet an­nak érdekében, hogy a széles tömegeket is meggyőzze saját iga­záról. S miközben egyre többet hallunk az üvegpalackok tér­nyeréséről, addig egy német tanulmány szerint a körnvzetre gyakorolt káros hatása legkisebb a műanyag tasaknak és a la­minált kartondoboznak. Legalábbis a tej esetében. Az egyutas kartoncsomago­lás és a többutas üvegpalack közötti szoros versenyben nem lehet egyértelmű nyertesről be­szélni. Mindenesetre egy a ter­melés, az elosztás, a hulladék- kezelés mindennemű hatását fi­gyelembe vevő környezeti audi- tálás - átvilágítás - világosan azt mutatja, hogy a Tetra Pak jellegű laminált kartoncsoma­golásról nem állítható, hogy rosszab az üvegpalacknál. Egy több mint három évig tartó, széles körű vizsgálatokat felölelő munka eredménye, hogy különböző csomagolási rendszerek előnyeit és hátrá­nyait egybevethessük. Közben választ kaphatunk arra, hogyan felhasználható üvegpalackoknál például kömyezetkihatásként figyelembe kell venni az üres üvegek visszaszállítása nyomán keletkező levegőterhelést és az üvegek mosásából adódó víz- szennyezést is. Lényeges, hogy a töltött vagy üres üvegeket milyen messzire kell szállítani. Hányszor tölthe­tők újra a palackok? Hányszor használhatók újra a szállítóla­pok és -rekeszek? Milyen hatást gyakorol a levegőre és vízre az üvegek mosásához felhasznált energia és mosószer? A palack és annak csomagolóanyaga al­kalmas-e másodlagos anyagki­nyerésre? Mi történik a vissza­maradó hulladékkal? környezeti tényezőt. Egy meg­felelően részletezett, „a csoma­golási rendszerek teljes életcik­lus-elemzését” különböző felté­telek mellett elvégző németor­szági vizsgálat megmutatta, hogy a levegő terhelése szem­pontjából az újratölthető pa­lacknál a nagyobb szállítás- igény, míg a laminált karton esetében a papírgyáraknál je­lentkező metánkibocsátás jelent hátrányokat. Ez utóbbinak hul­ladéka szerves halogénszárma- zék-maradványokat tartalmaz, ugyanakkor az újratölthető üvegnél ezek mosása okoz víz- szennyezést. A Fraunhofer Tanulmány nyilvánvalóvá tette, hogy való­jában milyen rendkívül bonyo­lult a különböző jellegű környe­zeti terhelések összevetése. A sokfajta egyedi környezeti hatás ugyanis a konkrét körülmények, így az adott elosztási hálózat, az újrahasznosítási és a hulladék- kezelési rendszer függvényében rendre megváltozik. Környezeti profil Környezetet Terhelő Egység (1.000 liter tejnél) 7 6 5 4 3 2 II 0 Műanyag tasak Üvegpalack Kartondoboz Csúcsos Kartondoboz (25-szörös újrahasználat) tetejű (Gable Top) Téglatest alakú (Brik) Forrás: Fraunhofer Élelmiszeripari,-technológiai és -csomagolási Intézet, München (1993) A teljes környezeti terhelés a klímaváltozásra, a savasodásra, az emberi egészségre, talaj-táp­anyagtartalomra, környezetet mérgező anyagokra gyakorolt hatások összessége alapján Környe­zeti Terhelő Egységben (KTE) kifejezve hat ténylegesen a környezetre, nyersanyagkészletekre, leve­gőre és vízre, ha különböző anyagokat alkalmazunk a friss tej csomagolására és szállítá­sára. A helyes válasz az egyes csomagolástípusok teljes élet­ciklus vizsgálata alapján adható meg. A tényleges környezeti „költ­ségeket” a nyersanyagok kiter­melésével, a csomagolóanya­gok előállításával, a termékek, a csomagolóanyagok és a hulla­dék szállításával, az újratöltés­hez szükséges tisztítással és a hulladék kezelésével vagy újra­hasznosításával összefüggő va­lamennyi hatás figyelembevéte­lével kell kiszámítani. Az újra A német környezetvédelmi minisztérium egy legutóbbi saj­tóközleménye arról számol be, hogy az úgynevezett „Fraunho- fer-tanulmány” szerint - amely három jelentős németországi kutatóintézet, a müncheni Fra­unhofer Élelmiszer-ipari, -tech­nológiai és -csomagolási Inté­zete, a heidelbergi Környezet­védelmi Kutató Intézet és a wiesbadeni Csomagolási Piac­kutató Társaság közös munká­jának az eredménye - mindkét csomagolási rendszernek egy­aránt vannak részleges előnyei és hátrányai. Eddig az ilyen jel­legű statisztikák nem voltak ké­pesek figyelembe venni és ösz- szevetni minden meghatározó A tanulmány igazolni látszik a csomagolástechnika világóri­ását, hiszen a Tetra Pak egyike a azoknak a legnagyobb, világ­méretekben tevékenykedő vál­lalatoknak, amelyek nagy erő­forrásokat és erőfeszítéseket összpontosítnak arra, hogy csomagolási rendszereiket a környezeti hatások minimalizá­lása érdekében és a fogyasztók minél nagyobb hasznára állan­dóan továbbfejlesszék, tökéle­tesítsék. Hosszú távon azonban to­vábbra is kérdés marad, hogy az energiaszektor átalakulási kényszerével és a hulladékke­zelés problémáival mit tud kezdeni fogyasztó és gyártó. Államkötvény-árfolyamok Kötvény típusa Eladási nettó Vételi nettó Felhalmozott Eladási árf.-hoz árfolyam (%) árfolyam (%) kamat 1993. tartozó hozam okt. 29-ig (%) (%) 1994/A 98,60 98,00 17,30­1994/B 97,93 97,33 15,10 19,50 1995/A 94,13 93,53 1,07 19,44 1995/B 94,24 93,64 20,79 19,39 1995/C 97,63 97,03 12,95 19,50 1995/F 96,37 95,77 5,54 19,50 1995/G 99,71 99,11 4,27 19.50 1995/H 99,80 99,20 2,62 19,50 1996/A 94,98 94,38 13,79 18.65 • 1996/B 96,70 96,10 13,42 19,29 1996/C 96,64 96,04 12,51 19,27 1996/F 96,56 95,96 7,91 19,13 1997/C 94,69 94,09 11,93 18,48 1998/A 100,10 99,50 11,10­Nettó árfolyam: A felhalmozott ség - vétel/eladás ­napjáig felhal­birtokában tartja, akkor a kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére/eladására. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: Az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: Nettó (eladási/vételi) árfo­lyam és az esedékesség napjáig fel­halmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: Amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig hozamot biztosítja számára. Megjegyzés: Az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. Az amerikai Békeszolgálattól érkezik Profi menedzser Szolnokon Segítség a vállalkozásoknak Az Egyesült Államok Béke­szolgálatát John F. Kennedy el­nök hozta létre 1961-ben. A szervezet fő céljai között szere­pel a segítségnyújtás az érdekelt országoknak munkaerőigényük kielégítésében, valamint az amerikai nép jobb megértése és egyben annak elősegítése, hogy az amerikaiak jobban megértsék a többi népet. Bush elnök 1989 nyarán a Közgazdaság-tudományi Egye­temen bejelentette, hogy a Bé­keszolgálat angoltanárokat küld „Magyarország minden megyé­jébe”. így 1990-től hazánk lett a 101. ország, melyben a szerve­zet emberei megjelentek. A kapcsolat tovább fejlődött, és a természetvédelmi programot követően ez évben indul a kis­vállalkozás-fejlesztési program is. Ennek keretében már Ma­gyarországon tartózkodik tíz amerikai szakember, akik jelen­leg „edzőtárborban” vesznek részt, tanulva a nyelvet, illetve ismerkednek hazánkkal. A szakemberek mindegyike felső­fokú gazdasági végzettséggel rendelkezik, van közöttük olyan, aki 20-30 év szakmai ta­pasztalattal bír. Szolnokra novemberben ér­kezik egyikőjük, s decembertől kezdi munkáját a Vállalkozás- fejlesztési Irodánál. Mint meg­tudtuk, 35 év gyakorlati marke­tingtapasztalattal rendelkezik, valamint kereskedelmi me­nedzsment és reklámhordozók tervezésének oktásában is jár­tas. Doktori diplomája van pszichológiából, továbbá felső­fokú végzettsége pénzügyi és számviteli területen, okleveles oktatói képesítése reklámhor­dozó-tervezésből. Szakmai tapasztalata: 5 évig marketingprofesszor egy ame­rikai üzleti főiskolán, ahol mar­ketinget, eladást, kiskereskede- lemet, reklámot és kommuniká­ciót oktatott. Öt évig tulajdo­nosa egy reklám- és marketing­tanácsadó cégnek. Négy évig marketing- és kereskedelmi igazgató egy csomagküldő vál­lalatnál, majd 14 évig reklám­hordozó-tervező és művészeti vezető egy amerikai vállalatnál. Sajnos még nevét nem tudtuk meg, azonban a Vállalkozásfej­lesztési Iroda várja azon cégek jelentkezését, akik igénylik egy előbb ismertetett szakmai múlt­tal rendelkező szakember ta­nácsadását. Angol fontot fektetnek a papírdobozokba? Ma érkezik Magyarországra egy angol szakemberekből álló csoport, hogy a tiszaföld- vári dobozüzem befektetési tanulmányát elkészítsék. Még tavaly tavasszal tar­tózkodtak itt, akkor az MVA finanszírozásában, s a megye befektetési lehetőségeit mér­ték fel, gyűjtötték össze. Visz- szaérkezve hazájukba az anyagot bemutatták több cég­nek, közülük egy érdeklődést mutatott a tiszaföldvári üzem iránt. Mint megtudtuk, most az angol kormány támogatásával készítik el a tanulmányt. Ha az angol befektető cég megtalálja számítását, akkor Tiszaföld- várra mintegy 250 ezer angol font értékű beruházást eszkö­zölnek. (A mostani megbeszé­lésekről a későbbiekben tájé­koztatást adunk.) Az egyhetes tartózkodás alatt természete­sen további lehetőségeket is felmérnek megyénkben. Amit ma megvehetsz... Tovább terjeszkedik az Élker Nem csak a tulajdonosok, a dolgozók is fontosak Megyénk legnagyobb magántuljadonú kiskereskedelmi üzlet­lánca eddig bizonyított mind a vásárlók, mind a hitelezői előtt. A ma már több mint 1,6 milliárd forint forgalmat bonyolító cég most újabb lépésre szánta magát: a saját tulajdonú üzleteinek számát továbbiak vásárlásával kívánja növelni. Miből és ho­gyan? Erről érdeklődtünk dr. Tóth András ügyvezetőtől.- A három éve alakult cégnek hány tulajdonosa van?- A tulajdonosok száma 407, mindannyian magánszemélyek, így cégünk a megyében a leg­nagyobb magántulajdonban lévő üzlethálózatot üzemelteti. A megalakuláskor akik a bol­tokban, illetve a központban dolgoztak, azok mind tulajdont szerezhettek és szereztek is. Ekkor még állami tulajdoni há­nyad is volt, ezt Start-hitel fel­vételével kivásároltuk a kft.-ből, így ettől kezdve telje­sen magánkézben üzemel az Élker.- Összesen hány holt tartozik a kft.-hez?- A megyében összesen 25 ABC-áruházat üzemeltetünk, amihez az is hozzátortozik, hogy minden nagyobb városban ott vagyunk. Ebből a 25-ből 11 saját kezelésű, 14-ben pedig bérlők vagyunk. Ez utóbbiak kezelői joga a még állami tulaj­donban lévő Élelmiszer-keres­kedelmi Vállalaté.- Az egységek száma alapján - nagyságuk miatt is - komoly forgalmat bonyolíthatnak.- Nem panaszkodhatunk. Várhatóan ebben az évben elér­jük az 1,6 milliárd forint árbe­vételt. Ez egyben közel 14 szá­zalékos forgalomnövekedést je­lent az előző évhez képest, ami - véleményem szerint - minden­képpen eredmény, hiszen szá­mos versenytárs jelent meg a piacon az utóbbi években. A növekvő árbevétel mellett a cég gazdálkodása stabil, tervezett eredményünket ebben az évben túlteljesítjük. Mindez azért is fontos, hiszen a Start-hitel visz- szafizetésének is ez a fedezete.- A számtalan meghirdetett akció hogyan hat a forgalomra? Meghozta a várt eredményt?- Alapvető üzletpolitikánk az, hogy kihasználjuk a cég nagyságából eredő előnyeinket. Minden cikket - ha lehet - köz­vetlenül a termelőtől szerzünk be, s ma már ez a döntő hányad az árubeszerzés területén. Van egy tranzitraktárunk is, ahol az érkező árut szortírozzuk és in­nen szállítjuk boltjainkba. így kedvezőbb árat tudunk elérni. Az akcióink - melyekből legalább kettőt szervezünk ha­vonta - meghozzák eredmé­nyüket. Általában másfélszeres forgalmat bonyolítanak boltja­ink ilyen napokon, ami termé­szetesen a vásárlóknak is elő­nyös.- A diszkont áruházuk is ked­velt lett a lakosság körében. Ott is szerveznek árengedményes napokat?- Természetesen, de ettől függetlenül is kedvezőbb ára­kon kínálunk ott termékeket. A diszkont áruházunk ebben az évben megháromszorozta for­galmát a tavalyihoz képest.- Szép eredmények, azonban gondolom, nem kívánnak meg­állni. Mivel a „privatizáción” már túl vannak, milyen további lépéseket terveznek?- A privatizáció már nem érint bennünket. A jövőre gon­dolva mindenképpen fejleszteni akarjuk üzletláncunkat további településeken is. Alapvetően a bérelt 14 üzletet kívánjuk mi­előbb megvásárolni, igaz, ezeknél 1999 végéig szól a bér­leti szerződésünk, és elővételi joggal is rendelkezünk, ha érté­kesíteni kívánják. Úgy gondo­lom, mi tudjuk igazán felmérni ezen boltok értékeit. Itt a véte­lárra gondolok. Számunkra az is kedvező, hogy mind a berende­zés, mind az árukészlet az Élker Kft. tulajdonát képezik. A bérlet folyamán egyébként többmil­liós beruházásokat is végeztünk rajtuk.- A pénz is rendelkezésükre ál! a vásárláshoz?- Bár nehezek a feltételek, hiszen itt nem privatizációról van szó, hanem egy csődbe ju­tott vállalat kilábalásának kísér­letéről. így készpénzben kell fi­zetni. Jelenleg mi megfelelő fe­dezettel rendelkezünk ahhoz, hogy minden arra érdemes bol­tot meg tudjunk vásárolni. Egyébként számítunk azzal, hogy az ÉKV csődeljárásának befejezését követően a még megmaradó boltok tulajdonjo­gát E-hitel és kárpótlásijegy igénybevételével meg tudjuk szerezni. A bérlemények tulajdonra váltása számunkra kedvező lenne. Nem beszélve arról, hogy a tizennégy üzletben 188 szak­képzett dolgozónk van, akinek a munkahelyét is biztosítani kí­vánjuk. Az 1. ABC az Élker Kft. egyik legnagyobb forgalmat bonyo­lító üzlete (Fotó: Korényi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom