Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
1993. október 28., csütörtök tükör 5 Hét nap a francia farmereknél A gazdálkodás apáról fiúra száll Jellemző a területi koncentráció Nagy várakozással és zsúfolt program ismeretében indultunk útnak a francia mezőgazdaság megismerésére. Utunk Oise megyébe vezetett. A hosszú út, éjjel-nappali' utazás nem törte meg a csoport tagjait, akik a mezőgazdaságot közelről ismerőkből álltak. Látogatásunk mérlegét megvonandó szeretném közreadni, amit láttunk. Nagyon lényegesnek tartom a termelés magas színvonalának elérésében azt, hogy a gazdálkodás tudománya apáról fiúra száll. A tapasztalatot a leendő farmer már gyerekkorában megszerzi szüleitől - úgymond belenő a termelésbe. Az épületek, gépek több generációt szolgálnak. Utunk során találkozguk végzik. Nagyon fontos jellemzője a francia agrárszférának, hogy családi gazdálkodásra alapozott. A lakosságnak mindössze 5 százaléka dolgozik az ágazatban. A munkaerő 85 százalékát a termelő, illetve családja biztosítja, és csak minden tizedik gazdaságban alkalmaznak külső munkaerőt. Gyakori az a megoldás is, hogy két szomszéd közösen műveli a földet. Számunkra különösen érdekes, hogy törvény nem „szól” bele, ki ül a traktor „nyergében”. A nők és a fiatalabb korosztály tagjai épp úgy felülnek az erőgépekbe, mint az idősebbek. A farmereknek alapvető érdeke, hogy állandóan képezzék 1200 hektáros volt. A csaláo1 termelés hatékonyságát jól érzékelteti, hogy az 1200 hektáros gazda is csak egy alkalmazottat foglalkoztatott. A földek mindenütt gondozottak. Még a kötelezően előírt 10 százalék parlagterületeket is művelik. A farmerudvarok nagysága változó (0,5-1,5 hektár). Divat a belsőkert, ahol nem zöldséget és gyümölcsöt termelnek, hanem dísznövényeket ültetnek. Gyakori az udvar mélyebb pontján a kis „tavacska”, melybe a felületi vizeket gyűjtik össze és gépek mosására használják. A szövetkezetek közül tanulmányoztuk a gépszolgáltató, a vetőmagkikészítő-értékesítő, Hazai szemmel irigylésre méltó a farmer majorja tunk a XVlII. században épített istállókkal, gépszínekkel, lakóházakkal. Nem csoda, hogy némely farmerközpont méltán érdemelné ki a műemléki védettséget. Mint a fejlett országokban mindenütt, Franciaországban is a szakosodás, a területi koncentráció a jellemző, az átlagos farm területe 30 hektár. A gazdák általában 3-4 növény termesztésével foglalkoznak. Ez az alapja a magas termésszintnek is. A gazdák kiemelt figyelmet szentelnek a vegetáció során a növény igényének teljes mértékű kielégítésére. így tudják elérni, hogy például búzából biztonsággal ad 6,8 tonnát egy hektár. A cukorrépa ugyancsak kimagasló hozamot produkál, egyhektárnyi répából átlagosan 9.2 tonna cukrot nyernek ki. Állattenyésztéssel nem minden farmer foglalkozik. Ezzel magyarázható az is, hogy előszeretettel alkalmazzák a műtrágyát. Szokás viszont szerves trágyát is vásárolni, illetve értékesíteni. Zöldségnövények közül a zöldbabot, zöldborsót, vöröshagymát és salátát vetik a legnagyobb területen. Érthető, hiszen a francia konyha előszeretettel használja ezeket a zöldségféléket. Volt szerencsénk meggyőződni róla. Érdekesnek tűnik, hogy csak a magas piaci árakat kínáló terményeket tárolják hosszabb ideig (burgonya vagy hagyma). A búza és takarmánygabona termését tároló és értékesítő szövetkezetek raktáraiba szállítják. A magas hozamok elérésében természetesen nagy szerepe van a gépeknek. Minden munkafázis lényegében gépesített. Nagyon jól működnek a mezőgazdasági erő- és munkagépeket kölcsönző szövetkezetek. A nagy értékű, szezonális jellegű gépeket (répakombájn, spenótkombájn) ilyen szolgáltató szövetkezetek biztosítják a farmereknek. A magas fokú gépesítettségnek „köszönhető”, hogy a földeken szombaton-vasámap „csend” honol. A gazdák a hétvégeken pihennek, szórakoznak. Franciahonban a gépeket igen nagy becsben tartják. Az erő- és munkgépeket csak fedett szín alatt tárolják. A kisebb javításokat, karbantartásokat mamagukat. Tudják, hogy magas szintű termelést folytatni csak kellő szakismeretek birtokában lehet. Rendkívül sokoldalúnak ismertük meg a francia farmereket. Nemcsak termelnek, hanem piackutatást végeznek, intézik a pénzügyeket. így nem véletlen, hogy a gazdálkodással kapcsolatos mindenféle kihívásnak eleget tudnak tenni. Az állam azzal biztatja továbbképzésre a farmereket, hogy ehhez is köti a hitelkamat nagyságrendjét. A felsőfokú végzettséggel rendelkező farmer 5 százalékkal kevesebb kamatot fizet, mint akinek csak középfokú bizonyítványa van. A közép- és felsőfokú képzés pedig igazodik a farmerek igényéhez. Az viszont nagyon eltér a hazai praktikumtól, hogy a képzési idő felét gyakorlati kérdések megválaszolására fordítják. A farmer nincs egyedül a termelésben. Egy gazda több szövetkezetnek is tagja. Számíthat többek között a termelést segítő szövetkezetek tevékenységére (gépszolgáltató, vető- mag-kikészítő, -értékesítő, tej- feldolgozó és -értékesítő, szaktanácsadó), hogy csak a lényegesebbeket említsem a jól és gazdaságosan működő 8 féle szövetkezeti forma közül. Az állam sem hagyja magukra a termelőket. A gázolajért 30 százalékkal kevesebbet fizetnek a mezőgazdák, mint mások. Termelési , üzemviteli hitelt is kedvező (8 százalékos) kamattal igényelhetnek a franciák.. Emellett támogatja az állam a meliorációs és kömyezet- védeli beruházásokat is. A program szerint meglátogattunk 8 farmert. A legkisebb gazdaság 90, a legnagyobb tejfeldolgozó-értékesítő, valamint a gépi adatfeldolgozó tevékenységet folytatókat. Különös látványt nyújtott számunkra a Massey-Fergusson traktorgyár. A világhírű traktorokból 20 percenként gördül le egy a gyártószalagról. Szakmai utunk során bepillantást nyerhettünk a farmercsaládok életébe is. Többgyermekes család jellemző, nem ritka a 3, sőt 5 gyermek. Ugyancsak több alkalmunk volt, hogy meggyőződjünk a farmerek vendégszeretetéről. Bármelyik gazdához látogattunk, a vendéglátás nem maradt el. Szinte minden házban van egy nagyobb helyiség kandallóval. Itt fogadják a vendégeket, itt zajlanak a baráti beszélgetések. Természetesen módunk nyílt a francia konyha megismerésére is. Érdekes volt számunkra, hogy leves egy esetben sem szerepelt a feltálalt ételek között. Annyi bizonyos, hogy többet áldoznak a háziasszonyok konyhai munkájának megkönnyítésére. Sokféle, sokoldalú félkész termék kapható a kereskedelemben. így a vendég asztalára percek alatt fogyasztható étel kerül. Az étkezést „nem sietik el”. Az 5-6 fogásos vacsora órákat is igénybe vesz. Az étkezésnél mindig jelen van a sokféle finom sajt. A sokoldalú szakmai program mellett módunk volt tengerparti sétára, az égbeszökő Eiffel-torony megtekintésére, és éjszakai sétahajózásra a Szajnán. Vendéglátóink mindent elkövettek, hogy az ott töltött napjaink élményben gazdagok legyenek, és itthon is jól használható tapasztalatokkal térjünk haza. Bindics István A nagy értékű gépeket fedett színben tartják Hol élünk? ■ felhívás lokálpatriótákhoz A Szemafor Alapítvány Szolnok vezető kulturális intézményeinek támogatásával (Damjanich Múzeum, Városi Művelődési Központ, Új Néplap, Városi Televízió, Szigligeti Színház) a jövő év elején nagyszabású kiállítás-sorozatot tervez, amelynek célja: a város kulturális értékeinek (hagyományának, jelenének) ápolása, bemutatása. A Hol élünk? című fesztivál nyitányaként a Damjanich Múzeum várostörténeti kiállítást tervez, s a gyűjtőmunkához a lakosság segítségét kéri. Magánszemélyek, intézmények tulajdonában lévő, a két világháború közötti békeévekből származó eszközöket, dokumentumokat keres kiállítás céljára az alábbi tárgykörökben: 1. Egykori üzletek, műhelyek:- cégér, cégtábla, reklámtábla,- fotók az üzletekről (külsőbelső), üzletek előtt álló személyek megnevezésével (pl. gyarmatárubolt, fatelep előtt, udvarán stb.), ilyen családoknál lehet,- számolócédula,- ruha, vállfa, sámfa céges jeggyel,- céges szódás- vagy egyéb üvegek,- tárolódobozok (cukorkás, lisztes stb.), csokoládéspapírok,- patikaüvegek céges jelöléssel, gyógyszerdobozok, receptek, kékítősüvegek, tintásüvegek,- újságban, egyebütt hirdetett üzleti felhívások, cégek reklámjai,- megmaradt üzleti könyvek, vásárlási bizonylatok, csekkek,- segéd- és mesterlevelek,- üzleti engedélyek,- iparosok díszoklevelei, érmei (kiállításokon kapottak),- karácsonyi, húsvéti olcsó akciókra való felhívások. 2. Sport:- jelvények, érmek, tiszteletdíjak (serleg, váza, üveg stb.), oklevelek, tagsági igazolványok,- zászlók,- mez, egyenruha, sportcipő,- sporteszközök: labda, vívókosár, tőr stb.,- fotók versenyekről, díjátadásokról,- plakátok sporteseményekről (nemcsak szolnoki színhellyel, de mindig a személyek megnevezésével),- újságkivágások, régi újságok sporteseményekről,- sportlétesítmények fotói stb. 3. Egyesületek, körök:- tagsági igazolvány,- jelvények,- fotók társas összejövetelekről, műkedvelő előadásokról (esetleg ezek jelmezei), kirándulásokról, felvonulásokról, ünnepségekről (pl. márc. 15., aug. 20. - körfnenet),- székházak külseje-belseje (például kaszinó, iparoskor stb.),- tablók, a vezetőség fotói (csoportos felvételek),- báli meghívók, táncrendek, értesítések eseményekről,- étlapok, újsághirdetések,- báli ruhák, cipők, legyezők,- vallásos egyesületeknél ajándék imakönyvek, bibliák, szentképek, elsőáldozó-ruhák, ezzel kapcsolatos fényképek, ifjúsági egyletek összejöveteleiről készített kép, családi fotók elsőáldozáskor. 4. A kort idéző egyéb dokumentumok:- iskolai bizonyítványok, tablóképek, iskolai fotók (a rajta levők megnevezésével), iskolai ünnepségek, diplomák,- képeslapok,- vendéglőkben készült fotók, családi társas összejövetelek fotói (névnapok, születésnapok, ünnepek stb.), kézimunka-mintaszalagok,- tanszerek: tolltartó, iskolatáska, körzőkészlet, vonalzó, palatábla, toll, céges feliratú ceruza, ceruzavégvédő stb.,- régi füzetek, tankönyvek,- kéziratos könyvek: nótás- könyvek, emlékkönyvek, receptkönyvek (kézírással, nyomtatva), háztartási mérlegek, vásárlókönyvek, naplófeljegyzések stb.,- plakátok, hirdetések,- szolnoki kiadványok: telefonkönyv, utcanévsor, térkép, útikalauz, bekötött könyvek cégjelzéssel (például Faragó),- nem magántermészetű levelek, lapok, amelyek híradással vannak a városról, 5. Épületek, városrészek:- épületek tartozékai: kilincsek, csengők, csatomadíszek, kapurácsok, kerámiadíszek, kopogtatók, levélszekrények, tulajdonos névtáblája stb.,- fotókon pontos megnevezése az épületeknek, épületrészeknek, kik laktak benne, pár soros kísérlőlevéllel,- egy ház története (ki építette stb.). A felajánlott tárgyakat, dokumentumokat 1993. november 1. - 1994. január 6. között kérjük eljuttatni a Damjanich Múzeum (5000. Szolnok, Kossuth tér 4.) földszinti átvevőhelyiségébe. Átvételi ügyelet minden hétfőn 12-15.30 és kedden 9-13 óra között. Személyesen érdeklődni a Damjanich Múzeum titkárságán (I. emelet) lehet, illetve a 421-602-es telefonszámon. Értékes segítségüket előre is köszönjük. Szemafor Alapítvány Óriásfreskó „Vasfüggöny” az iskolában . * - Egy kapura játszanak Békéscsabán az épülő jami- nai római katolikus templomban elkészült Patay Éászló Munkácsy-díjas festőművész összesen félezer négyzetméter nagyságú falfestménye. A művet a szakmai bíráló bizottság ötvenmillió forint értékűnek minősítette. Patay László hat segédjével alkotta meg a nagy méretű falfestményt, amelyen 530 alak szerepel. A szinte az egész templombelsőt beborító, művészettörténeti szempontból is figyelemre méltó alkotás nem csak bibliai jeleneteket ábrázol, szentek, történelmi személyek, a város méltóságai s az istenháza megalkotásában részt vevők arcképei is helyet kaptak. A márványoltár mögötti fő falon Jézus, a templomhajó középső falán pedig a védőszent, Erzsébet látható. (Az új békéscsabai templomot Jézus szívéről és Árpádházi Szent Erzsébetről nevezték el). A lenyűgöző alkotás része a hagyományosan 14 képből álló kálváriaképsort a művész kettővel ki is bővítette. A tervek szerint november 28-án szentelik föl az új csabai templomot, amely egy éve épül a második világháborúban lebombázott régi katolikus templom helyett. (MTI) Rossz szomszédság török átok - tartja a közmondás. Mély ellentétről nem beszélhetünk ugyan a szolnoki Széchenyi-la- kótelepen lévő, közös fedél alá került két általános iskola, az Eötvös, illetve a Herman esetében, de viszonyuk - mint minden társbérlet - nem felhőtlen. Korábban a közös aula, mostanság a közös tornaterem használata fokozza köztük a feszültséget. Milyen szép reményeket fűztek pedig ehhez a 48x24 méteres létesítményhez, mely méreteinél fogva csak a karzat hiányában nem tekinthető sportcsarnoknak. Nívós sportesemények rendezésére, a gyerekek versenyméretű pályán való felkészítésére kiválóan alkalmas. Pontosabban szólva alkalmas lenne. A tornatermet ugyanis vasfüggönyként szeli ketté egy plafonig érő, villanymotorral felhúzható műanyag függöny. Potom egymillióba került. Kisebb függönyök segítségével, összesen négy részre osztható a tornaterem. Ä még így is viszonylag nagy részekben egyszerre négy osztály tarthat test- nevelési foglalkozást. A mintegy hatvanöt milliót felemésztő s a mostani tanév elején avatott tornaterem azonban ennél többre hivatott. A lehetőségek adottak, de a versenyméretű kézilabdapálya egyik kapuja az örökké leeresztett „vasfüggöny” egyik oldalán, tehát az Eötvös felségterületén, a másik kapu a Herman részén van. így aztán hiába sorakoznak fel a mérkőző felek, át sem látnak az ellenfél térfelére. A kosárlabdával ugyenez a helyzet. Az egyik kosárlabdaállvány az egyik birtokon, a másik a másikon áll. A röplabdakonzol a setiki földjén, a „vasfüggöny” alatt rejtőzik. A teniszpálya ..., de minek is soroljam. Az Eötvös iskola javasolta a Hermannak, hogy hétvégeken húzzák fel a „vasfüggönyt” és felváltva használják a létesítmény egészét. Nem kapott igenlő választ. Vigasztalhatja magát azzal, hogy legalább egy kapura játszhat. A „vasfüggönyt” csak egyszer húzták fel: a közös tanévnyitón, melyen részt vett Várhegyi Attila polgármester is. Úgy tűnik, jó lenne, ha gyakrabban látogatna a Széchenyi körútra... Simon Béla Középiskolások tanulási lehetőségei az USA-ban Középiskolás magyar diákok tanulhaltnak 1 évig az Egyesült Államokban a Pupils Exchange Hungary Kft. szervezésében. A részletekről Boga Anikó ügyvezető igazgató szerdán sajtótájékoztatón számolt be. Elmondta: a gyerekek három amerikai nonprofit alapítvány támogatásával jutnak ehhez a lehetőséghez. Amerikai tartózkodásuk alatt családoknál laknak. Az elmúlt három évben - a kft. azóta működik - száz magyar gyerek amerikai tanulmányúját szervezték meg. Az ügyvezető hozzátette: a III. Berend u. 15. sz. alatti irodában 15-18 év közötti tanulók jelentkezhetnek alapfokú an- golnyelv-tudással és legalább közepes bizonyítvánnyal. A Pupiís Exhange Kft. szakemberei konzultálnak a jelentkezőkkel és a szülőkkel. A gyerekek adatait, a bizonyítványt és egy kitöltött formanyomtatványt a kft. elküldi az amerikai alapítványokhoz. A tanulók felügyeletéért az alapítványok vállalnak felelősséget. Az éves tartózkodás díja - az alapítvány támogatásától függően - 3450-től 4340 dollár. Ez az összeg nem tartalmazza a repülőjegy és a vízum árát, a szervezési költségeket, továbbá az egyéni kiadásokat sem. Elhangzott még, hogy a Center Homestay Institute alapítvány a testi és egyéni elbírálás alapján szellemi fogyatékos tanulókat is fogadja. (MTI)
