Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

1993. október 21., csütörtök Kultúra — aktualitások 5 Megjelent az Európai Utas idei harmadik száma. Az immár harmadik születésnapját ün­neplő lapban olvasható többek között Fejtő Ferenc Franciaor­szágban élő történész elemzése Magyarország európai helyéről, Marschall Miklós főpolgármes­ter-helyettes írása Budapest kul­turális stratégiájáról, egy interjú - nemzetről és liberalizmusról - Orbán Viktorral és egy beszél­getés a magyarok németországi megítéléséről hazánk bonni nagykövetével. A lap bemutatja a magyarországi svábok, a kár­pátaljai magyarság és a finnu­gor népek helyzetét is - mondta Módos Péter, az Európai Utas főszerkesztője. Módos Péter elmondta: az Európai Utas 1990. október 25-én jelent meg először. (A szerkesztőséget - a lap harma­dik születésnapja alkalmából - kölni betegágyából levélben kö­szöntötte Antall József.) A szerkesztőség célja a közép-eu­rópai együttműködés elősegí­tése volt. Ebben jelentős előre­lépésnek számít a Közép-euró­pai Kulturális Lapok Egyesüle­tének megalakulása, amely az Európai Utas kezdeményezé­sére jött létre. A szerkesztőség munkakapcsolatban áll több külföldi kulturális műhellyel, és a határon túl is jól ismerik: oszt­rák, német és olasz újságok többször vettek át cikkeket a lapból. A szerkesztőség bemu tatkozó estet tartott eddig Buka­restben, Rómában, Bécsben, Párizsban, Kolozsvárott, Po­zsonyban, Ljubljanában, Belg- rádban és Prágában. A lap szer­zői között neves hazai és kül­földi írók, politikusok szerepel­nek, többek között Erhard Bu- sek osztrák alkancellár, Rudolf Chmel Csehszlovákia egykori budapesti nagykövete, Bohumil Hrabal cseh író, valamint Cse­res Tibor, Csoóri Sándor, Kon- rád György, Tornai József, Po- mogáts Béla és Sütő András. Az Európai Utas jelenleg hétezer példányban jelenik meg, ebből ezerötszázat külföl­dön értékesítenek. (MTI) Elkészült a vígszínházi sátor Elkészült a Vígszínház ideig­lenes játszóhelye, a Nyugati pá­lyaudvar melletti sátorszínház. A helyén kivágott két fa pótlá­sára 26 növendékfát ültetett el a Fővárosi Kertészeti Vállalat a sátor körül. A látogatókat par­kosított környezet fogadja már az október 25-i évadnyitón - tá­jékoztatta Lovasi József, a Víg­színház produkciós vezetője tegnap a távirati irodát. El­mondta még, hogy az első elő­adáson Leonard Bernstein West Side Story című musicaljét játssza a társulat. A sátorszín­házi pénztár pedig e hét pénte­kétől működik. (MTI) Számítógépes oktatási rendszer Búcsú a merev tantárgyi felosztástól A középfokú tanártovább­képzést, hosszú távon pedig a gazdasági és iparszerkezet megújítását szolgálja az a szá­mítógépes oktatási rendszer, amelyet tegnap avattak fel az Innovációs Metodika Központ­ban. A rendszert Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter adta át. A Számítógéppel Integrált Gyártás (CÍM) néven bevezetett rendszer jelentősége abban áll, hogy nemcsak azoknak a köve­telményeknek felel meg, ame­lyeket a gazdaság támaszt jelen­leg az oktatással szemben, ha­nem lehetővé teszi még azt is, hogy a merev tantárgyi rend­szert felváltsa az integrált okta­tás. A 30 millió forint összértékű berendezéseket a Degem izraeli cég telepítette, és a Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium finanszí­rozta. A rendszer birtokában az IMK kurzusokat indít januártól, a tanfolyamok oktatóinak ki­képzése már megkezdődött. (MTI) Mikor igazi a műkincs? A befektetések „új” területe: a régiség Az utóbbi időben mind gyak­rabban tűnnek föl gazdasági fo­lyóiratokban. újságok gazdasági mellékleteiben műkincsekről, régiségekről szóló írások. Az olvasó joggal gondolhatná, hogy az efféle közléseknek in­kább múzeumi kiadványokban, netán a kulturális rovatokban volna a helyük. A cikkek tartalmából azon­ban kiderül: nincs szó profilté­vesztésről. Manapság ugyanis a porcelánfejű babákat, a patinás rézmozsarakat vagy a bélyege­ket és a széles gyűjtőkörben kedvelt egyéb tárgyakat, régi­ségeket nem pusztán esztétikai, tartalmi, vagyis tradicionális ér­tékeik szerint lehet osztályozni, hanem abból a szempontból is, hogy alkalmasak-e vagy sem befektetési célokra. Meg kell tehát barátkozni a nálunk talán még szokatlan ténnyel: a régiségekre, műkin­csekre bizonyos értelemben ugyanolyan mércék alkalmaz­hatók. mint például az ingatla­nokra és az értékpapírokra. Megítélésük attól függ, hogy mennyire gyarapszik az érté­kük, van-e esély arra, hogy az idő múlásával emelkedik az áruk és - nem mellékes szem­pont! - a várhatóan magasabb áron viszonylag gyorsan, kis költséggel értékesíthetők-e. A nemzetközi gyakorlatban ter­mészetesen kialakultak a meg­ítélés normái is. Jó befektetés­nek azt tekintik, amelynek ho­zama, azaz évenkénti várható áremelkedése legalább 5-7 szá­zalékkal nagyobb, mint az inf­lációs ráta. Értékének gyarapodása tehát körülbelül olyan mértékű, mint a reálkamaté. Az elvárás nem is indokolatlan, hiszen - különö­sen a nagy értékű műkincsek és egyéb cikkek esetében - a biz­tonságos tárolás nem költség- mentes, s maga az értékesítés is bizonyos kockázattal, illetve tranzakciós költséggel jár. A várható értéknövekedés mérle­gelésekor figyelembe veszik az adott műkincs relatív ritkaságát csakúgy, mint a gyűjtőkör vár­ható bővülését vagy szűkülését. Sőt arra is figyelnek, vajon vár- ható-e olyan tárgyak megjele­nése a piacon, amelyek maguk­hoz „szippantják” a gyűjtők fi­gyelmét és pénzét. A régiségek nálunk is kikövetelik az őket megillető helyet a befektetési piacon. S minthogy a padláso­kon és a pincékben valószínűleg sok-sok értékes holmi vár fölfe­dezésre. azt a következtetést ér­demes megszívlelni, hogy ezen a piacon is csak kellő körülte­kintéssel, tájékozódással és szakismerettel felvértezve szá­míthatunk sikerre. Gyűjtőként, közvetítőként és értékesítőként egyaránt. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Koronás kislexikon Új uralkodó lépett Belgium trónjára: a szívroham következ­tében váratlanul elhunyt Bald- vin király helyét 59 esztendős öccse foglalta el, II. Albert né­ven. Az exuralkodó a július 21-i nemzeti ünnepen még fontos beszédet mondott az ország új, államszövetségi berendezkedé­séről. Ez önmagában nem meg­lepő, hiszen az alkotmány ér­telmében - lévén, hogy a kirá­lyi pár gyermektelen maradt - a fiatalabb testvér a trónörökös. Brüsszelben azonban olyan hí­rek terjedtek el, hogy a nép­szerű „szomorú királyt” (a jelző Baldvin családi tragédi­ákkal és politikai válságokkal terhelt ifjúkorára utalt) nem az időnként túlságosan könnyű életviteléről ismert „bonviván király” váltja fel. Ráadásul fel­esége, a mindmáig híres szép­ségként emlegetett Paola, ca- labriai hercegnő a 60-as évek­ben botrányairól volt neveze­tes, kezdve attól, hogy mini­szoknyában jelent meg egy pá­pai kihallgatáson, egészen az Adamo slágerénekléssel történt hírbehozásáig. Az esélyesek így Albert gyermekei lettek: a 33 éves Fü- löp herceg és egy évvel fiata­labb húga, Asztrid hercegnő, miután egy alkotmánymódosí­tás szerint női ágon is örököl­hető a trón. Fülöp tavaly októ­berig az aranyifjak életét élte, diszkókalandjai a pletykalapo­kat táplálták, s mivel rajongott a gyors kocsikért, a közleke­dési rendőrök állandóan bünte­tésekkel sújtották. (A szabá­lyokat ott a herceg sem léphette át!) Igaz, politikát tanult Ox- fordban s a kaliforniai Stanford egyetemen, a hadseregben ej­tőernyősként s vadászpilóta­ként szolgált, tehát sok minden a javára is írható. Asztrid hercegnő három- gyermekes családanya, férje Habsburg Ottó unokaöccse, Lorenz főherceg. A hercegnő­nek kitűnő politikai érzéke van, s honfitársai igen nagyra becsü­lik. Végül a belga kormány s a politikai vezetés, amelynek a kulisszák mögött döntő szava volt, mégis Albertet támogatta. Belgium ugyanis jelentős át­alakulás előtt áll, olyan szövet­ségi állam van kialakulóban, amely reményeik szerint vég­kép pontot tesz a lakosság 55 százalékát képező flamandok s a kisebbséget jelentő francia ajkú vallonok vitái mögé. A tartomány önállósága mellett ezért kap különös jelentőséget az egységet jelképező ural­kodó. Baldvin kétségtelen öröksége a tapintatos, de hatá­rozott politikai királyi szerep­kör, amellyel számos válságot segített áthidalni a hosszú kor­mányalakítási tárgyalásoktól az abortusztörvényig. (Ezt ugyan ellentétesnek tartotta személyes meggyőződésével, de nem akarta akadályozni a parlamenti döntés kihirdetését: így két napra „szabadságol­tatta” magát, s a törvényhozás elnöke helyettesítette.) Úgy tűnhetett, hogy Fülöp még nem elég érett e szerepre, s Albert mégis nagyobb életta­pasztalattal rendelkezik. Meg­halt a király, éljen a király! - az utódlás zökkenőmentes, de aligha lenne meglepő, ha bizo­nyos idő elteltével fia vagy a lánya követné a trónon... Ferenczy Europress „Festőkönyvek” az Országos Széchényi Könyvtárban Nemzetközi művész­könyv-kiállítás címmel nyílt tár­lat tegnap az Országos Széché­nyi Könyvtárban. Az érdeklő­dők válogatást láthatnak a Han­noverben élő Marika Mar- ghescu „festőkönyv”-gyűjte- ményéből, amelynek ritkaságai között megtalálható a többi kö­zött Antoni Tapies, Pierre Ale- chinsky, Günther Uecker, Jean Frémon, Yves Bonnfoy, Eti­enne Hajdú, Joan Miró, Szenes Árpád számozott, a művész ál­tal szignált bibliofil kiadványa. A festőkönyvek vagy festői könyvek keletkezése a XX. szá­zad elejére nyúlik vissza. A ge- samtkunstwerk törekvés lé­nyege: a művész mindvégig nyomon követi a „könyv” szüle­tését a papír kiválasztásától, a nyomda, a tipográfia, a köté­szet, a kiadói munka területén. Az író egyenrangú partnere a képzőművész, aki nemcsak il­lusztrálja az adott művet, ha­nem a szövegből merítve vizuá­lisan lényegin át a mondaniva­lót. Ezek a könyvek így válnak önálló műtárggyá is. A Mar- ghescu-gyűjtemény festő­könyvei egy hónapig tekinthe­tők meg a nemzeti bibliotéka épületében. (MTI) A testőr 50. előadása a Madáchban Molnár Ferenc A testőr című vígjátékának ötvenedik előadását láthatják a nézők vasárnap este a Madách Szín­házban. A szerepeket Piros Ildikó, Huszti Péter, Psota Irén, illető­leg Csűrös Karola, valamint Koltai János kelti életre a Te­réz körúton. A testőrt Vámos László rendezésében, 1992 októberé­ben mutatta be a Madách Színház. Azóta a darabot több mint 33 ezren nézték meg. (MTI) MicheHMccoli-sorozat a Francia Intézetben Michel Piccoli-sorozatot in­dít a budapesti Francia Intézet. A világhírű francia művész hat filmjét láthatják az érdeklődők október 25. és november 5. kö­zött. A vetítések 19 órakor kez­dődnek a Fő utcai intézmény­ben. A program nyitányaként hét­főn, Claude Sautet Áz élet dol­gai című 1970-ben készült alko­tását játsszák. Bertrand Taver­nier Elkényeztetett gyerekek című filmjét - amelyet 1977-ben forgattak - kedden vetítik. Pierre Granier-Deferre Egy furcsa ügy címmel készített 1981-es művét szerdán láthatják az érdeklődők. Luciano Tovoli A halott hadsereg tábornoka (1983) című munkáját á hét ne­gyedik napján mutatják be. Jac­ques Doillon Puritán asszonya 1986-ban készült, a film no­vember 2-án tekinthető meg. Az utolsó vetítésen - november 5-én - Michel Deville 1986-ban forgatott filmalkotását, A fajan- kót tűzik műsorra. A vetítésen jelen lesz a rendező is. Michel Piccoli Budapest vendége lesz a közeli napokban. A jeles aktor a párizsi Odéon Színház társulatával vendégsze­repei fővárosunkban október 28-án és 29-én. Henrik Ibsen John Gabriel Borkman című drámájának címszerepét ala­kítja az operettszínházi előadá­sokon. (MTI) Héki fűszerpaprika Az Európai Utas legújabb száma A mezőhéki Táncsics Szövetkezet zöldségszárító üzeme Mezőhék Dry Kft.-ként működik. Egész évben üzemel, jelenleg fűszerpaprikát dolgoznak föl benne. Előreláthatólag november elején végeznek az 5 ezer tonna nyers fűszerpaprika szárításával. A szárított termék nagyobb része a kalocsai papríkafeldoigozóba kerül. (Fotó: N. Zs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom