Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

1993. október 20., szerda Kunsági Extra — Túrkeve 7 „Mi adnánk, de nem veszik” Kevés a vevő, silány a vásár A nóta ugyan nem mondja, hogy „kevi vásár sátorfája . . de a vasárnapi túrkevei vásár­ban igen sok árus úgy nyilatko­zott tizenegy óra körül, hogy veszi a sátorfáját és elindul in­kább hazafelé. Merthogy nincs vevő, de nézelődő, érdeklődő - akit az árura, portékára rá le­hetne esetleg beszélni - is igen kevés. „Adnánk mi olcsóbban is, csak legyen, aki alkuszik rá. Silány ez a mostani vásár” - mondták néhányan keserűen portékájuk körül toporogva, és ez volt a véleménye igen sok, sátrakat, bódékat körbejáró és az elképzelt árut hiába kereső vásárlónak is. A jószágpiacon sem volt jobb a helyzet. Sertést két helyen árultak - a nyolchetes malacokat 1600 forintért -, birkát egyetlen árus kínált, kisborjúból volt a legnagyobb választék. Sós Ká­roly kettőt,is hozott a vásárba - 24 és 32 ezer forintra tartotta őket -, de vevő egyikre sem akadt. Lassan negyven éve, hogy jószágtartással foglalko­zik, hét tehene van a háznál, ezért is szerette volna a bocikat eladni. Merthogy sokba van a takarmány, és a tejet nevetséges áron veszik át tőle. Literenként 15 forintot fizet a tejbegyűjtő, erre rájön a zsírtartalom utáni százalék, amivel is legjobb esetben 18 forintot kap kézhez egy liter tejért. De ezt a pénzt is két-három hónapos várakozás után veheti fel, nem azonnal fi­zetnek neki. Elmondása szerint jobban jár, ha háznál méri ki, így 25 forin­tért adhatja, de hát hét tehén után annyi a tej, hogy a maradé­kot kénytelen a begyűjtőbe el­hozni. És bármennyit is töri a fejét, továbbra sem érti, hogy azért a liter tejért, amit tőle ti­zenöt forintért vesznek meg, a boltban miért kémek több mint harmincat? Az árusok zöme pedig azt nem érti. és egymás szavába vágva panaszolja, hogy a hely­pénz mellet, miért kérnek tőlük még kettőszáz forintot alkal­manként, helyi iparűzési adó címén? Legközelebb el sem jönnek, inkább Mezőtúron áru­sítanak, ott nem kémek külön pénzt tőlük. A képviselő-testületnek jo­gában áll - bevételei emelése céljából - meghatározni a helyi iparűzési adó mértékét, és azt is, kinek kötelessége azt megfi­zetni. Túrkevén, egy-egy vásár alkalmával minden árustól ké­rik. Mezőtúron csak a szeszt ki­mérők fizetik ezt a fajta adót. Helypénzt viszont - négyzetmé­terre kiszámítva - mindenkitől kémek. Talán ennek összegét lett volna célszerűbb minimáli­san megemelni, és akkor kisebb lenne a felháborodás. Új szórakozási lehetőség fiataloknak A túrkevei sportcsarnokban október 22-én Akela-koncertet rendeznek. A program 18 órakor a helyi Mágus zenekar műso­rával kezdődik. Belépőjegyek ára kettőszáz forint, melyek a helyszínen válthatók. Egyre gyakrabban hallani fia­taloktól, hogy hét végén, letud­ván a sulit, nincs hová elmen­niük szórakozni. Nyáron, jó időben még csak-csak akad program, de az őszi-téli idő­szakban beszűkülnek a szóra­kozási lehetőségek. Az egykor kedvelt diszkót unalmasnak, megszokottnak tartják, valami másra vágynak. Ezt a „valami mást” szeretné megvalósítani Kiss Csaba és baráti köre, akik három héttel ezelőtt megalakí­tották a túrkevei rockklubot. Elgondolásuk támogatóra talált F. Tóth Lajos személyében, aki a Jäger serház egyik tulajdono­saként, péntek esténként bér­mentesen biztosítja a klubtagok számára a találkozási lehetősé­get. Belépőjegyeket nem kémek, és tagsági igazolványhoz sincs kötve este hét órától a részvétel. A klub programja kétheti vál­tásban a következő: egyik pén­teken koncertek videofelvétele­inek vetítése, kötetlen beszélge­tés, rá következő héten pedig amatőr zenekarok bemutatko­zása. Utóbbihoz a technikai fel­tételeket F. Tóth Lajos bizto­sítja. Terveik között szerepel: al­ternatív rockdiszkó megrende­zése havonta egy akalommal, szombat esténként, valamint a fiatalok által igényelt, nagyobb koncertekre való utazás meg­szervezése, belépőjegyek bizto­sítása. Pénteken, (október 22-én) az Akela-koncert után várják mindazokat, akik az estét a kis­újszállási Toxic Terror és a túrkevei Werwolf együttes ze­néje mellett szeretnék eltölteni. „Gazdaságot másképpen” Lakossági fórum a kibontakozásról Az MSZP helyi szervezete pénteken este lakossági fórumot szervezett a könyvtárban „Gaz­daságot másképpen” címmel. Az est vendége és előadója Ka­tona Béla országgyűlési képvi­selő, az MSZP frakcióve­zető-helyettese volt. Bevezetőjében ismertette a jelenlegi gazdasági helyzetet, hangsúlyozva, hogy az eltelt há­rom évben az ország termelése húsz százalékkal visszaesett, az államadósság viszont megdup­lázódott. A munkanélküliek száma meghaladja a nyolcszáz­ezret, és a mezőgazdaságban egyetlen olyan ágazat sincsen, amely rftegőrizte volna export- képességét. A privatizáció átte­kinthetetlenné vált, a tisztessé­ges válallkozói réteg elbizony­talanodott, a lakosságból közel kétmillió ember él a létmini­mum alatt. Ez azért is elkeserítő, mert 1990-ben két-három olyan lehe­tőség is adott volt a kormány számára, mely egyetlen követ­kező kormánynak nem adatik már meg. Úgymint: az a de­mokráciába vetett bizalom, me­lyet tízmillió magyar ember val­lott magáénak, az igen kedvező nemzetközi légkör, melyben az új kormány működését meg­kezdhette, valamint az a lehető­ség, hogy Magyarországon egy majdani piacgazdaság kiépíté­sének feltételei adottak voltak. A kormány nem élt igazán ezekkel a lehetőségekkel. Ob­jektív körülményekre, a nyu­gat-európai recesszióra, a piac- gazdaságra való áttérés nehéz­ségeire hivatkozik, miközben gyakorlatilag az átállásból semmi sem valósult meg. Magyarországon viszont ki kell építeni a szociális piacgaz­daságot, melynek négy nagyon fontos alapelemét a követke­zőkben határozta meg: a gazda­sági folyamatokból kiindulva racionális szabályzórendszert kell kialakítani. Szükség van a társadalom szolidaritására, a kulturális, humán értékek meg­őrzésére. A gazdaságra való hi­vatkozással sem az oktatást, sem a sportot nem lehet és nem szabad tönkretenni. Szükséges az ország helyze­tének reális megítélése és őszinte kimondása, valamint stabil jogrendszer megterem­tése. Tarthatatlan az az állapot, miszerint az adójogszabályok évenként változnak, bizonyta­lanná téve a vállalkozók helyze­tét. Irreális dolog az életszínvo­nal helyzetével foglalkozni mindaddig, amíg nincs gazda­sági fellendülés. Meg kell szüntetni a pazarlást az állami kiadások tekintetében is. Az ország adottságaihoz iga­zodó struktúra átalakítása lenne szükséges. Meg kell teremteni a külső és belső pénzügyi egyen­súlyt. Jól képzett szakembe­rekre, külföldi technológiára és tőkére, piacok megszerzésére van szükség. Utóbbinál a kor­mánynak igen nagy a felelős­sége, hiszen a külpolitika segít­ségével piacokhoz juthat. Nem­csak nyugat felé, hanem kelet felé és a szomszédos országok felé is - politikától függetlenül - nyitni kellene. Szükséges a bankügyek rendbetétele, a pri­vatizáció céljának újbóli meg­fogalmazására. Új mezőgazda- sági gondolatrendszerre, stabil felvásárlási árak kialakítására, a mezőgazdaság finanszírozására alkalmas bankrendszer kiépíté­sére lenne szükség. Nagyon fontos a vállalkozá­sok fejlődésének megfelelő szabályzókkal történő elősegí­tése, illetve a munkahelyte­remtő vállalkozások eddigiek­nél jóval nagyobb támogatása. Pontosabbá és precízebbé kell tenni az átképzési rendszert, és a munkanélküliség kezelésére regionális programokat kell ki­dolgozni. Az egyik, talán leg­égetőbb probléma a munka- nélküliség, melynek megoldá­sára az MSZP átfogó és részle­tes foglalkoztatási tervet dolgo­zott ki, melyet benyújtott a par­lamentnek. Katona Béla elmondta, hogy a szocialista párt közel kétszáz­ötven oldalas gazdaságpoliti­kai programja elkészült. Énnek tömörített változata a nagykö­zönség számára december ele­jén lesz hozzáférhető. Testületi ülés A város képviselő-testülete soron következő ülését október 28-án 13 órai kezdettel tartja a polgármesteri hivatal nagyter­mében. Szó lesz az egyházi is­kola helyzetéről, a költségvetés módosításáról. A virág elhervad Halottak napja előtt A virág elhervad, ezért sokan elhunyt szeretteik sírjára művi­rágkoszorút vásárolnak, melyek többsége rikító színeivel és mesterkélten kunkorodó mű­anyag szirmaival vásári giccsé silányítja halottak napján a te­metők sírhantjait. Pedig a négyszázötven-öt­száz forintos műanyag koszorúk - amelyekhez, eladóik 100-150 forintért jutnak hozzá - mellett, 650-700 forintért ízléses, a túl­világról letekintők szemét is gyönyörködtető, hónapokig színeiket megtartó, be nem sár­guló, fagyra el nem törő se­lyemvirág-koszorúk is vásárol­hatók. Igaz, utóbbiak ára egy-két- száz forinttal többe kerül. De ha a család tagjai két-három mű­anyag koszorú helyett, közös kasszából egyetlen selyemvirág vagy moha-szárazvirág összeál­lítású koszorút vásárolnak, azt halottaik sem fogják zokon venni. Ők ugyanis az élőknél már jobban tudják, hogy nem a mennyiség, hanem a tiszta szívű, igaz szeretet az, ami va­lóban fontos. És ezt egyetlen, giccsmentes koszorú is el­mondhatja. Koszorú selyemvirágból Skót művészek Túrkevén A márvány csiszolása közben Kemp skót szobrászművészek Kristy Stanfield és Jonathan Kemp Skóciából érkeztek Túr- kevére. Mindketten képzett művészek, a Glasgow-i Szobrá­szati Stúdió tagjai. Szállásukról, ellátásukról, valamint a munká­jukhoz szükséges anyagokról a Kevi Kör Képzőművészeti Al­kotócsoport és az ARGÓ alko­tóközösség gondoskodott. Itt-tartózkodásuk alatt már­ványinstalláción dolgoztak, Nincs személyiségrombo­lóbb dolog a tétlenségnél. Ezt több mint hétszázezer munka- nélküli igazolhatja ma hazánk­ban. Néhány évvel ezelőtt a ló­gást, a munkakerülést, a Pató Pál-os „Ej, ráérünk arra még” felkiáltást többségünk hajlamos volt a cigányság mentalitásával azonosítani. Pedig már akkor sem volt igaz a város cigány la­kosságának többségére ez a ki­jelentés. A művelődési ház egykori igazgatójának, Kun Lászlónak jóvoltából, a túrkevei cigányok szinte mindegyike munkához jutott, és munkát is vállalt az ötvenes évek végétől, hatvanas évek elejétől. Leg­többjük - brigádokba szerve­ződve - birkanyírást vállalt az ország különböző vidékein. S hogy dolgukat jól végezték, nem egy porta emeletes háza bizonyítja a városban. Mára vi­szont elfogytak a félretett tarta­lékok, s úgy tűnik, a nyírni való birkák is. Egyre jobban szapo­rodik a munka nélkül maradt cigányok száma. Ezért is figye­lemre méltó az Új Érdekvé­delmi Cigány Szövetség által Kristy Stanfield és Jonathan (Fotó: Korényi) mely az Egressy Béni Zeneis­kola udvarán nyer majd elhe­lyezést, a leendő szoborpark egyik első alkotásaként. Stúdió­juk programja Glasgow-ban egy-egy városrész „rendbeté­tele”, esztétikus, szobrokkal el­látott kialakítása. Vezetőjük a nyár elején felkereste a Kevi Kör alkotócsoportot, és hosz- szabb távú együttműködésben állapodtak meg. megszervezett munkalehetőség, melynek eredményeként a leg­jobban rászoruló tagjaiknak pénzhez jutási lehetőséget biz­tosítottak. És hogy ez megvaló­sulhatott, köszönhető a tisza- földvári Tiszamenti Termelő- szövetkezet kerület vezetőjé­nek, Demjén Mihálynak. Ő volt az, aki a tagszervezet leginkább rászorult tagjait az őszi mun­káknál 1-2 hétre alkalmazta. Ezzel a munkalehetőséggel 150 cigány családnak - Török- szentmiklósról 60, Karcagról 50, Túrkevéről 40 fő - segített kenyérhez és tüzelőhöz jutni, melyet a vezetőség és a dolgo­zók ezúton is szeretnének meg­köszönni. Vincze Antal, az Új Érdek- védelmi Cigány Szövetség el­nökhelyettese és Ökrös Elek gazdasági vezető ezúton kéri a megyében lévő téeszek és kft.-k vezetőit, hogy ha bármilyen jel­legű mezőgazdasági munkát tudnának ajánlani, azt szerveze­tük örömmel veszi. Hiszen a ci­gánynak is kell a munka, még akkor is, ha a közvélemény sok­szor másképpen nyilatkozik. Gazdatanfolyam Növényvédelmi ismere­teket is elsajátíthatnak mindazok, akik jelentkez­nek a Nagyváthy János Gazdaképző Égyesület által megrendezésre kerülő ezüstkalászos gazdatanfo­lyamra. Megszerezhetik a gazdálkodáshoz szükséges legfontosabb alapismerete­ket, bővíthetik szakmai tu­dásukat, megismerkedhet­nek a legfontosabb vállal­kozói, pénzügyi és adózási gyakorlattal. Jelentkezni a polgármesteri hivatal 32. sz. szobájában lehet. Sakkverseny Befejeződött az 1993. évi városi sakkbajnokság, me­lyet Nádudvari István, volt II. osztályú versenyző nyert meg. A szarvasi Nemzet­közi Sakkbajnokságon szerzett Élő-pontjaival 1994-től I. osztályú minősí­téssel rendelkezik. Népművészet A Finta Múzeumban ok­tóber 16-tól december 31-ig látható egy igen gazdag és sokszínű kiállítás, mely a Nagykunság népművészetét mutatja be. Látogatható: kedd-csütörtök 9-17 óráig, szombat 9-12 óráig, vasár­nap 14-17 óráig. Földárverés A Korda Sándor film­színház lesz a helyszíne ok­tóber 25-26-27-én az idei év utolsó földárverésének. Előtte, október 24-én 14 órától tájékoztató megbe­szélést rendeznek a műve­lődési házban, melyre vár­ják az érdeklődőket. Rajzpályázat A városi művelődési ház „Egészséges életmódért" címmel rajzpályázatot hir­detett általános iskolás tanu­lók részére. A pályamunkák mérete és kivitelezése tet­szés szerinti lehet. Témája: a táplálkozási szokások, test- és fogápolás, káros szenvedélyek bemutatása, illetve a környezetvédelem kell hogy legyen. A legsike­resebb pályamunkákból no­vember 13-án 10 órakor ki­állítás nyílik a művelődési házban. Beküldési határidő: november 5. Nemzeti ünnepünk A köztársaság kikiáltása alkalmából 16.30-kor ko­szorúzásra kerül sor a Petőfi téri emlékműnél, majd 17 órától ünnepi megemléke­zés lesz a Korda Sándor filmszínházban. Chopin-koncert Az október 23-án ha­gyományteremtő szándék­kal megrendezésre kerülő sajtóbál 19 órakor Király Csaba zongoraművész Chopin-műveket előadó hangversenyével kezdődik a zeneiskolában. Majd 20 órakor köszöntőt mond a rendezvény fővédnöke, Forró Tamás, a Privát Profit főszerkesztője, a TV fő­munkatársa. Ezt követően Kiss András és zenekara szórakoztatja a vendégeket 22 óráig, amikor is pizza- és péklángoskóstolás szerepel a programban, melyet 24 órakor bálkirálynő-válasz- tás és tombolasorsolás kö­vet. Jegyek négyszáz forin­tért még válthatók a zeneis­kola Széchenyi út 3. szám alatti épületében. Az oldalt írta cs fotók: Czikkely Anna Cigánynak is kell a munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom