Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
1993. október 18., hétfő 7 Körkép----kitekintő T AVASZ AZ ŐSZBEN. Felvételünket Jászberény főterén készítettük. -nzsKorlátozzák a haltelepítéseket Nemzeti park a Balaton-felvidéken Több nemzeti park létrehozásának előkészítéséről számolt be a Veszprémi Akadémiai Bizottságon e témakörben tartott tanácskozáson Tardy János, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára. A tervezett Balaton-felvidéki Nemzeti Park régi adóssága a magyar természetvédelemnek, éppen ideje tenni a megvalósulásáért - mondta. A területen olyan védett körzetek találhatók, mint a Badacsonyi, Tihanyi, Káli-medencei, Kis-balatoni Tájvédelmi Körzetek. A tudományos előkészítés jól halad, csakúgy, mint a Dráva-Duna Menti Nemzeti Park ügyében. A környezetvédelem tervezi a Dunakanyar Nemzeti Parkjának létrehozását is, melybe beletartozna a Pilis és a Börzsöny. Tardy János hangsúlyozta, hogy a természeti kincsek Magyarországon igen fontos értékek és egyben vonzerejei is hazánknak, tehát nemzeti erőforrásként kell vigyázni rájuk. Addig kell védelem alá helyezni ezeket az értékeinket, amíg vannak - mondta a helyettes államtitkár, majd kitért arra, hogy az új természetvédelmi törvény gondoskodni fog arról is, hogy természetes vizeink partjai ne épülhessenek be úgy, mint a Ba- laton-part. A Balatonról szólva határozottan kijelentette, hogy a tárca meg fogja akadályozni az ésszerűtlen haltelepítéseket. (MTI) A romániai magyar gazdák helyzete (is) nehéz Az állam visszaszerezheti a kiosztott földeket Jövőre fennállásának másfél évszázadát fogja ünnepelni a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az RMGE. A gazdáknak elsősorban szakmai segítséget nyújtó szervezet elnöke, dr. Csávossy György számolt be a tevékenységükről:- A történelmi múltú egyesület milyen szerepet töltött be az erdélyi mezőgazdaság fellendítésében?- 1844-ben alakult Erdélyi Magyar Gazdák Egylete néven, tehát a reformkort követően. Ekkor az őstermelés nagyon elmaradott volt Erdélyben, a hagyományos művelési módot alig lehetett korszerű mezőgazdasággal helyettesíteni, és így az EMGE szerepe kezdettől fogva jelentőssé vált. A ’48-as forradalom után az úrbér megszűnése ellenére a gazdasági helyzet az egyszerű földművelőt nagyon nyómor- gatta, Az EMGE elsősorban rajta próbált segíteni. 1918-tól a kisebbségi sorsba került magyar földművelő erkölcsi és anyagi támogatás nélkül maradt. Az EMGE ekkor szakmai téren, az arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamokon keresztül, a téli képzések megszervezésével, a tenyészállatok és megfelelő vetőmag behozatalával, továbbá kiállítások rendezésével olyan szerepet töltött be, amely meghatározó volt a falu anyagi alapjának a megteremtésében. Ez a virágzó korszak főként dr. Szász Pál nevéhez kötődi, aki az EMGE utolsó elnökeként mártírhalált halt a kommunizmus börtönében. Az ő tiszteletére emlékfejfát állítunk fel Nagye- nyeden.- A kommunista rendszerek bukásával új kihívásokkal kell szembenézniük a romániai magyar gazdáknak, illetve szakmai szervezetüknek. Melyek ezek?- Az 1990 tavaszán újjáalakult, a történelmi EMGE teljes jogutódjának tekintett RMGE az elmúlt években megtette, amit tehetett a számára szűkösnek mondható körülmények között. A szervezet továbbra sem tölt be nyereségorientált gazdasági szerepet, nem termelőegység. Alapszabályában azt vállalta fel, hogy szakmai téren segít a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. Az anyagi lehetőségek függvényében könyv- és lapkiadás, tanfolyamok, ösztöndíjak, szakemberképzés alkotják feladatait. Működtetni akarja a falun szerveződő gazdaköröket, amelyek szakmai társulások. Egyes helyeken már létrejöttek gazdaboltok, ezek műtrágyával, permetezőszerrel, vetőmaggal hivatottak ellátni a gazdatársadalmat. Amióta dr. Csapó József pen - lamenti képviselőtől átvettem az elnökséget, feladatomnak tekintem, hogy minden magyar nemzetiségű agrárszakembert, mérnököt és állatorvost nyilvántartásba vegyünk. Mérjük fel, hogy kikre számíthatunk. A működő gazdaköröket is szeretnénk feltérképezni. Másik feladatom, létrehozni azokat a működő, közös anyagi érdekeltségű gépállomásokat, amelyek az eddigi állami monopóliumot megtörhetik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a visszanyert földek adómentessége még egy évig érvényes csupán. Ha egyes gazdáknak a mezőgazdasági termelés jövőre nem válik kifizetődővé, úgy az állam a kiosztott földeket visz- szaszerezheti. Ez pedig a magyarság szempontjából, amelynek nagy többsége még mindig falun él, végzetes csapás lehetne.- Sokan a politizálást helyezik előtérbe. Mi erről önnek, szervezetének a véleménye?- Tagságunk többsége falun él, és felelős gondolkodást vár el tőlünk a jövőjével kapcsolatban. Ezért a tevékenységünkben a gazdasági szervezést legalább olyan fontosnak kell tartanunk, mint a politizálást. Ha legfontosabb politikai igénynek az ön- rendelkezést tekintjük, reáis tartalommal csak akkor tölthetjük meg, hogyha gazdaságilag megerősödünk, mivel akkor vállalkozhatunk saját intézményrendszer fenntartására.- Mit gondol, létezik-e kisebbségi sors, létforma a gazdaság területén belül?- Ilyen értelemben nem mondhatnám, hogy lenne megkülönböztetett kisebbségi helyzet, de a lehetősége fennáll. Felhívnám viszont a figyelmet egy másik jelenségre. Bátor és példamutató gazdasági kezdeményezések mellett még léteznek a kolhozfóbiából származó beidegződések, és ezek minden új típusú szövetkezést gátolnak. Szinte vakon tagadják azokat a gazdasági előnyöket, amelyekkel a nyugati típusú szövetkezések rendelkeznek. A „nadrágszíjas” parcellák ugyanis nem tudnak megteremteni egy életképes mezőgazdaságot. A régi EMGE is mindig a holland, nyugat-európai típusú szövetkezést pártolta. Enélkül én sem látom a falu jövőjét.- Egyfajta összefogásra van szükség szervezetek, közösségek, egyének között. Kikre számít még az RMGE?- Meg kell győzni a falusiakat. Aztán nagyon számítunk az egyházak segítésére, hiszen az általuk visszakapott kevés föld is kiindulópontja lehetne új mintagazdaságok megteremtésének. Bérletekkel lehetne kiegészíteni őket. Jól tudjuk, hogy a példa ragadós, és a maradian gondolkodó többséget is meg lehetne győzni. Részemről optimista vagyok, mert bízom népemnek a tehetségében és szorgalmában.- A mai fiatal nemzedék kevésbé ért már a gazdálkodáshoz, mert a szocializmus évtizedeiben sokkal nagyobb volt a keletje a gyári munkásnak. Kimaradt legalább egy nemzedék. Hogyan tudják áthidalni a kialakuló űrt?- Valóban, a falu egyik legnagyobb problémája az, hogy kiöregedett. Sokan azért vándorolnak ki, mert nem látják a falu gazdasági felvirágoztatásának a távlati lehetőségét. Úgy próbálunk segíteni, hogy minél több szakmai képzést biztosítunk. Tárgyalásokat folytatunk felsőfokú képzés beindításáról magyarországi fél segítségével. Reméljük, hogy jövő tanévtől valósággá válik a tervünk. Hogyha nem lesz utánpótlás, akkor nem tudom, kiért harcolunk. A jövőt a fiatalokkal és nekik kell megteremtenünk. Á. Z. Több nyelv, több ember Nyelvszakos egyetemisták ösztöndíj-támogatása Mezőtúr sem mentes attól az országos szinten jelentkező problémától, hogy első- és középfokú oktatási intézményeiben a nyelvoktatáshoz szükséges személyi1 és tárgyi feltételek előteremtésével küszködik. Az elmúlt évtizedekben mindig is igény volt a nyugati nyelvek tanulására, de az orosz nyelv kötelezővé tételével ezek a tantárgyak csak második idegen nyelvként jelentkeztek. Az a tény, hogy megszűnt az orosz nyelvtanulás kötelező jellege, ugrásszerű igényt jelentett a nyugati nyelvek tanulása területén. Megkezdődött a harc a kislétszámú nyugati nyelvet tanító tanárokért. Az orosz szakosok átképzése sem javított túl sokat ezen a helyzeten. A tömeges nyelvváltási igény mellett sorozatban indultak országosan a kétnyelvű iskolák is, melyek sok nyugati nyelvszakos tanárt vonzottak. Ezzen eredményeként az intézmények egyrészt nem tudták megfizetni a szaktanárokat, másrészt a végzős nyelvszakos tanárok nagyvárosokban, illetve rendkívül kedvező lehetőségeket biztosító településeken helyezkedtek el. A kisvárosok többsége, mint Mezőtúr is, nem volt versenyképes ezen a területen. Az utóbbi évtizedekben a városban csak néhány pályakezdő nyugati nyelvszakos tanár telepedett le, annak ellenére, hogy a helyi középiskolákból többen is mentek nyelvszakon továbbtanulni. A nyelvvizsgával történő tanítás csak átmeneti megoldásként alkalmazható. Hiszen a nyelv tökéletes tudása nem biztos, hogy mindig párosul pedagógiai érzékkel is. A Soros Alapítvány által biztosított amerikai angoltanárok sem oldják meg hosszú távon ezt a problémát. Arról már nem is beszélve, hogy az angol és német nyelv mellett egyre nagyobb az igény a latin, francia és olasz nyelv oktatására is. A közalkalmazotti törvény pedig feltételként szabja meg, hogy középfokú oktatási intézményben egyetemet végzett szaktanárok oktathatnak. E problémákat felmérve a segíteni akarás szándékával a város képviselő-testülete múlt heti ülésén tárgyalta az idegen- nyelv-oktatás helyzetét Mezőtúron. Olyan határozat elfogadására került sor, melyben kimondják, hogy törekedni kell a nyelvtanárok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, a letelepedés feltételeinek előteremtésére, valamint minden pályázati lehetőséget meg kell próbálni a nyelvi oktatás feltételeinek javítására. Elfogadták azt a képviselői javaslatot, miszerint a város 1994. évi költségvetéséből kétszázötvenezer forintot elkülönít nyelvszakon tovább tanuló mezőtúri egyetemisták ösztöndíj-támogatására. Fenti _ összeg öt egyetemen tanuló diák. havi ötezer forintos támogatását teszi majd lehetővé. E többéves tanulmányi időre szóló támogatásért cserébe, a diploma megszerzése után, a város számít ezen tanárok helyben történő elhelyezkedésére. Czikkely A. Országcímert is faragott Deák Ferencet ünnepük Zalában Emlékkiállítás és iskolanévadó Zala megye emlékhelyein pénteken megkezdődtek Deák Ferenc születése 190. évfordulójának rendezvényei. Söjtörön, az eredeti állapotának megfelelően felújított szülőházban emlékkiállítást nyitottak meg. Az egykori lakószobákban bemutatott ritkaságok között található a többi között az az 1847-es megyegyűlési jegyzőkönyv, amelyben Deák Ferenc lemond a képviselőségről. Található továbbá egy ismeretlen művésztől származó, 1860-as évekbeli portré. Különösen értékes dokumentum a Deáknak Batthyányi miniszterelnök távollétében íródott, s annak helyetteseként írt rendelkező levele. A tárlat értékes dokumentumai között látható Deák Ferenc születési anyakönyvének részlete, úrbéri rendezéskori birtokainak nemrég restaurált térképe. Különös figyelmet érdemel a maga faragta országcímer is. A kiállítás megnyitását követően iskolanévadó ünnepséget rendeztek. A község nagy szülöttének nevét vette fel a helyi általános iskola, amelynek parkjában emlékfát ültettek és megkoszorúzták Deák mellszobrát. A szomszédos Pusztaszentlászlón, Deák sógora, Oszterhueber József egykori kúriája falán elhelyezett emléktáblát avattak. (MTI) Iránytű - romániai magyar lapok / Elet-halál harc (gyakran) a fennmaradásért Alig több mint egy hónapja, hogy a Budai Parkszínpadon meglehetős hazai érdektelenség mellett lezajlott a határon túli magyar lapok - mintegy 60 újság képviselőinek részvételével - seregszemléje. A 620 magyarországi szerkesztőségből 8-10 újságíró ha megjelent. A lagymatag érdeklődés okát azóta is elemezgetik szakmai berkekben. Többen a rendezvény amatőr, alapítványi szervezésében látják a hibát. A csorbát nehéz lesz kiküszöbölni. Több figyelmet érdemeltek volna a társlapok, hiszen a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és különösen a délvidéki magyar szerkesztőségek némelyike heroikus küzdelmet vív gyakran a puszta fennmaradásért. írásunkban az erdélyi (romániai) magyar lapok helyzetéről adunk egy rövid áttekintést. 1989. december 22. óta több mint 200 magyar sajtótermék jelentkezett legalább egyszer. Egyesztendős születésnapját azonban a fele sem érte meg. A jelenleg megjelenő lapok között van országos és megyei terjesztésű napilap, helyi lapok, több mint százéves folyóirat: Keresztény Magvető (kiadja az Unitárius Egyház, 1944-71. között nem jelenhetett meg), a három év alatt harmadik számával tengődő Ezredvég (a bánsági írók, költők irodalmi folyóiratának legutóbbi száma egykori temesvári szerzetesrendi iskolák Németországban élő véndiákjainak anyagi támogatásával és Tőkés Lászlónak a Nemzetközi Transylvania Alapítványnál való közbenjárásával jelenhetett meg). Egészen fiatal, nincs még egyéves az Orex (Orient Expressz), amely polgári hetilapként állja az anyagi gondok és létszámhiány által rárótt megpróbáltatásokat. Új lapot indítani, akárcsak fenntartani, kész őrültség ma Romániában. És mégis: a lapkiadót, szerkesztőt, olvasót egyaránt nyomorgató szegénység mellett nagyobb úr a nyomtatott magyar szó iránti szükség. A mintegy ötven sajtótermék nagy része vívja a megjelenésért élet-halál harcát, fáradozik a magyar nyelv és kultúra terjesztéséért, az erdélyi és moldvai magyarság megtartásáért. Tizenöt kiadványt (a válogatás szubjektív volt) a fentebb említett hármon túl, név szerint is bemutatunk, zárójelben feltüntetve, hol adják ki őket. Tesszük ezt azért, hogy közismertebbek legyenek, mert felbukkanásuk idehaza többnyire csak egy-egy megszállott újság-gyűjtő, -olvasó túristaútjának köszönhető. Erdélyi Múzeum (Kolozsvár): 1874-től az erdélyi magyar tudományosság legrangosabb folyóirata. Szünetelni kényszerült 1917-30 és 1947-90 között. Helikon (Kolozsvár): kéthetente megjelenő szépirodalmi folyóirat, a negyedik évfolyamnál tart. Művelődés (Kolozsvár): közművelődési folyóirat. Brassói Füzetek (Brassó): könyvformában, évi két alkalommal megjelenő barcasági független kultúrális lap, 1985-ben született szamizdat lapként. Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely): a Nemzeti Sajtó Kiadó rossz gazdának bizonyult, mert 1990 óta egyre csökkenő lapszámban tud megjelenni az erdélyi magyarság sorsának figyelője. Saját erőből, alkalmi támogatók révén tartja fenn magát, évi 3-4 számot megjelentetve. A szerkesztőbizottság elnöke Sütő András. Népújság (Marosvásárhely): Maros megye egyetlen magyar nyelvű napilapja. 1989. dec. 23 óta jelenik meg. Erdélyi Napló (Bukarest): országos heti hírmagazin. Romániai Magyar Szó (Bukarest): független, demokratikus országos napilap, 1991-től magánvállalkozásban adják ki. Európai Idő (Sepsiszentgyörgyi: 1990-ben indult emberjogi, kisebbségvédelmi, kritikai kétheti-lap. Jelen (Aradi: független politikai napilap. Hargita Népe (Csíkszereda): közéleti napilap. Kisküküllő (Dicsőszentmár- ton): a szórványmagyarság közéleti havilapja. Hazanéző (Korond): művelődési folyóirat, lapunkban is bemutattuk már. Szilágyság (Zilah): a Szilágy megyei RMDSZ kéthetente megjelenő lapja. Tromf - „másodrendű állampolgárok gerincerősítő lapja”- olvasható a fejlécen (Csíkszereda): az első romániai magyar szatirikus lap 1990-ben indult. Az akkori 70 ezres példányszám mára 7 ezerre apadt, de még a vártán állva teszik a dolgukat. A Marosvásárhelyt székelő Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nyilvántartásában mintegy negyven diáklap szerkesztőségének címe is szerepel. A romániai magyar nyelvű nyomtatott sajtó utánpótlása (ha csak e számot nézzük) biztosított. A kérdés csupán: meddig lehet az újságcsináláshoz szükséges hiányzó lejeket megszállottsággal, hittel, lemondással pótolni. Simon Cs. József
