Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

1993. október 1., péntek Hazai tükör 3 A jászkiséri Agroszöv képviselte Magyarországot Határon túliak Ahol a részvétel is nagyon fontos volt hivatala Az elmúlt hét végén rendez­ték meg az Ausztriai Bruck Am Leithában a X. Váltóforgató Szántó Európa-bajnokságot, ahová Európa nyolc országából érkeztek versenyzők, köztük a jászkiséri Kökény József és se­gítője Nagy László, a hajdúbö­szörményi Mezőgazdasági Szakiskola tanára is. Az, hogy ez létrejöhessen - valóban - igazi csapatmunka kellett: a bö­szörményi iskola Massey-Fer- guson traktora a Szolnoki GITR Rt. Vogelnoot ekéjét húzta. A Jászkiséri Művelődési Ház szervezésében-kiszállításban Tóth Zsigmond kiséri magán- gazdálkodó segített IFA-jával, Szabó Sándor községi hentes pedig arról gondoskodott, hogy a kis magyar csapat ne szokjon el a magyar ízektől, amihez a „habzó seritalt” a Kőbányai Sörgyár jászberényi kirendelt­sége adta, de enélkül is igazi fesztiválhangulat volt Bruck- ban, amit a vasárnapra kitartóan szemerkélő eső sem tudott el­rontani. A „Falu Tv” 25 ezer fo­rint támogatást ígért a verseny költségeihez. A szépszámú érdeklődő szó­rakozásáról az osztrák szerve­zők gondoskodtak. Volt itt nép­táncfesztivál, országos gyer- mekkézimunka-kiállítás, a leg­modernebb technikát népszerű­sítő mezőgazdasági gépbemu­tató, de felvonultak - üzemké­pesen - az „Old Timer” trakto­rok is. A fesztiváljátékokban az osztrák szőlősgazdák minőségi borainak kóstolására biztattak, aminek az „Echte” osztrák re­zesbanda schramlijával „sógo- ros” hangulatot varázsolt. Persze a verseny volt a leg­fontosabb, ami az Osztrák Nemzeti Bajnoksággal együtt zajlott le. A 43 éves, jászkiséri Agroszöv-dolgozó, Kökény Jó­zsef - aki már két világbajnok­ságon is részt vett - végezetül „csak” a 14. helyet szerezte meg. Tánczos Ferenc - az Agro­szöv gépészmérnöke, a Magyar Team szakmai irányítója - az EB-n bírói feladatokat is ellá­tott, s elmondta, hogy a rendkí­vül szoros versenyben a magyar versenyző, annak ellenére, hogy a „vert mezőnyben” végzett, jól helytállt, lehetőségeihez mérten jól teljesített. Versenyre alkal­mas, a talaj minőségéhez meg­felelő ekével, gyakorlással he­lyünk van a nemzetközi élme­zőnyben - ez volt a véleménye a részt vevő külföldi szakembe­reknek. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a szükséges technikát időben biztosítani kell. Itt valóban a részvétel is na­gyon fontos volt. Nem véletle­nül jöttek el az A-4-es autópá­lya mellet fekvő osztrák város­kába az FM Gödöllői Műszaki Intézet és a Műszaki Egyetem Mezőgéptani Tanszékének szakemberei. Ők is tapasztala­tokat gyűjtöttek, bővítették is­mereteiket, amire kiváló alkal­mat szolgáltatott az itt felvonuló osztrák, német, belga, holland, francia, svájci és walesi tech­nika. „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos” - süthetem el még egyszer a szántó EB után - amit végül az osztrák Alois Neumayr nyert meg - Coubertin báró gondolatát, mert az effajta nemzetközi szintű, versenyszerű megméret­tetés valóban hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság fejlődé­séhez. Éppen ezért érdemelne meg nagyobb figyelmet és támoga­tást, amit most - az említett szponzorokon kívül - a jászkis­éri Agroszöv egyedül biztosí­tott. P. M. Szóvivői rendszert vezetett be a Határon Túli Magyarok Hivatala. Ezentúl minden hónap utolsó csütörtökén Pusztaszeri László főosztályvezető, a most kinevezett szóvivő számol be a sajtónak a határon túl élő ma­gyarok helyzetével kapcsolatos eseményekről, illetve a hivatal tevékenységéről. Az első szóvivői tájékoztatón több országról hangzott el is­mertető. Romániával kapcso­latban a szóvivő elmondta : az RMDSZ elnöksége a napokban közleményt bocsátott ki, amelyben illetéktelen beavat­kozással vádolja a Panoráma című televíziós műsort és egyes sajtócikkeket. Ezek a médiumok az RMDSZ vezetőségének megíté­lése szerint a szervezet bizo­nyos irányzatait és vezetőit tá­mogatják más irányzatokkal és személyekkel szemben. A Hatá-' ron Túli Magyarok Hivatala támogatja ezt a közleményt, mert a romániai magyarság ér­dekében szükséges az RMDSZ egységének megőrzésére. Pusz­taszeri László elmondta: fon­tosnak értékelik azt a tényt, hogy Bálint Pataki József, a hi­vatal főosztályvezetője elkísérte romániai látogatására Je­szenszky Géza külügyminisz­tert, s részt vett a tárgyalásokon. Ez azt jelenti, hogy hivatalukat a román fél tárgyalópartnerként elfogadták. Entz Géza, államtitkár, a hi­vatal elnöke október 2-án nyitja meg Szlovákiában a Királyhel- meci Egyetemet, ahol a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tananyagát fogják ok­tatni magyar nyelven. A diploma nemzetközi, tehát Szlovákiában is elfogadják majd. (MTI) Mozgáskorlátozottak és a művészet Konferencia a kórháztechnikáról Pályadíjas mű. Címe: Optimisták A MONFODI (Mozgáskorlá­tozottak Nemzetközi Fotó- és Színesdia-pályázata) a világon egyedüli rendezvény, amely a mozgáskorlátozottak fotóművé­szi ambícióit segíti kiteljesedni, kapcsolatot teremt az egészsége­sekkel, bemutatja a rokkantság világát és a rokkantak vitalitását a fotókon keresztül. A kiállítás nem elhallgatott célja az sem, hogy felhívja a világ figyelmét a mozgáskorlátozottak sajátos problémáira. A MONFODI Fehér László és Magony László ötletéből nőtte ki magát, és vált 1982 óta minden második évben Szolnok város rangos, nemzetközi kulturális eseményévé. Magony László, aki egy 9 éves kislány életének megmentéséért tette kockára saját életét, és lett maga is mozgáskorlátozottá, az életben maradásért való hónapo­kig tartó küzdelem, az évekig tartó újra járni, beszélni, írni ta­nulás után ismét hódolva korábbi kedvtelésének, a fotózásnak, bal­esete óta más szemmel néz a fényképezőgép keresőjébe. Fel­fedezett egy másik világot, amelybe kényszerült, és amely­ben még 23 év után is tanulnia kell az életbe való minél jobb be­illeszkedést. Ez határozza meg látás-, és művészi világát. Többé-kevésbé ez határozza meg a kiállításon részt vevő pályázók látásmódját. A következő kiállí­tás szervezése már elkezdődött, a rendezők szeretnék, ha a megyé­ből minél több mozgáskorláto­zott fotós nyújtaná be alkotását a pályázatra. Mivel a MONFODI támogatók segítségével tud mű­ködni, ezért közöljük azt a szám­laszámot is, amelyen az alapít­ványt támogatni lehet. Kereske­delmi Bank Rt. Szolnok Szapáry út 25-29. Számlaszám: 450-11322. K.Sz. Tizenkét, kórháztechnikával foglalkozó magyar cég ismer­tette az elmúlt években kifej­lesztett, gyakorlatban is bevált termékeit azon a konferencián, amelyet Hazai termékek az or­vostechnikában címmel rendez­tek csütörtökön a Népjóléti Mi­nisztériumban. Az Országos Orvostechnikai Egyesület és az OMFB Techno­lógia Közvetítési Irodája által szervezett tanácskozáson arra kívánták felhívni a figyelmet: a magyar ipar is képes jó minő­ségű, magas színvonalú orvos- technikai eszközök gyártására. A kórházigazgatók, a szakmai kollégiumok vezetői közül ezt ugyan sokan a gyakorlatból is jól tudják, mégis a legtöbb he­lyen idegenkednek a magyar termékektől. Pedig az egész­ségügy jelenlegi anyagi helyze­tében nem rendezkedhet be csupán külföldi orvostechnikai eszközök beszerzésére. (MTI) „Épp elég kereszt, hogy gyenge vagyok’’ Mikor kaphat a beteg útiköltséget? Kétgyermekes ismerősöm­mel - fia elsőéves egyetemista, lánya gimnáziumi tanuló - szeptember elején véletlenül összetalálkoztam a vonaton. Arra a kérdésemre, hogy hová utazik, keserűen jegyezte meg: a debreceni klinikára, kivizsgá­lásra. Tapintatlanság lett volna be­tegsége felől érdeklődnöm, meg módom se nagyon lett volna rá, mivel így folytatta: „Most mondd, nem épp elég kereszt nekem az, hogy beteg vagyok? Akkor még azzal is büntetnek, hogy nekem kell fizetni az úti­költséget, a vonatjegyet! Ami­kor papírt kértem az orvosom­tól, megkérdezte, van-e félárú igazolványom. Igen válaszom hallatán azt mondta, közalkal­mazottaknak nem jár az útikölt­ség térítése. Nem én akartam beteg lenni, Debrecenbe utazni, ő utalt át kivizsgálásra. Akkor miért nem jár utazási kedvez­mény?” Furcsállottam a dolgot, aztán meg is feledkeztem róla, amíg a hét elején - ugyanilyen jellegű panasszal - ketten is megállítot­tak az utcán, kérve, szívesked­jek utánaérdeklődni a dolognak. Dr. Ambrózy Pétertől, a Me­zőtúri Kórház-Rendelőintézet igazgató-főorvosától kérdése­imre az alábbi tájékoztatást kap­tam: - A betegek szakrendelés, kivizsgálás, kórházi kezelés mi­att más városba történő utazása esetén az útiköltség megtérítése nincs közalkalmazotti jogvi­szonyhoz, félárú igazolványhoz kötve. Mindenkinek jár ez a térítés, abban az esetben, ha a házior­vos őt beutalja. Ilyenkor igazo­lást ad ki - ha elmaradna, kérni kell -, amely csak az adott helyre történő utazásra szól. Ennek felmutatásával a jegy­pénztáraknál, fizetés nélkül kell a betegnek a menetjegyét meg­kapnia. A visszaútra szóló pa­pírt pedig ott kell kérnie és megkapnia, ahol a vizsgálatot elvégezték. Ha viszont az adott városban van a betegségnek megfelelő szakrendelés, és a kezelőorvos nem tartja szükségesnek a be­utaló kiállítását, de a beteg mégis máshová kíván vizsgá­latra átutazni, úgy nem köteles a háziorvos útiköltség térítésére szóló papírt kiállítani. Ebben az esetben az utazás költsége a be­teget terheli. És számítani kell arra is, hogy - mivel beutaló nélkül ér­kezett - a hazautazásra szóló, térítésre jogosító igazolást sem állítják ki a részére. Czikkely Anna Látlelet Túl közeli a múlt? Míg az ötvenes évek filmjeit és történelmét felidéző sorozat minden akadály nélkül megjelenhetett a Magyar Televízió képernyőjén (nyilván az adóügyi szakértőből lett alelnök nagyvonalú jóváhagyásával), addig a hatvanas évekről szóló tizenöt részes történeti tabló már nem kerülhet műsorba. Az indokok meglehetősen rejtélyesek. Sok egyébbel együtt arra gondolhat bárki, hogy ez talán már túl közeli múlt, s esetleg az állampolgárokban különös nosztalgiák ébredhetnek. A megragadó kételyek világában nem tűnik elképzelhetet­lennek, miként az sem, hogy a múltjukat újra meg újra átíró hatalmi szereplők némi kényelmetlenséget érezhetnének. Mert a hatvanas-hetvenes évek cáfol hatatlanul lágy diktatúrája mégis csak lehetővé tette a szolid gazdagodást, s az adagolt szabadságnak kézzelfogható eredményei is születtek. A „ leg­vidámabb barakk” országa lettünk, amely utólag ugyan szid­ható, de a társadalom többsége számára nem volt elviselhe­tetlen. Ha valaki az ellenkezőjét állítja, minden bizonnyal za­varba jönne, ha ehhez bizonyító erejű tényeket kellene említe­nie. Ezért is kár attól rettegni, ami két évtizeddel ezelőtt gaz­dasági és társadalmi tény volt. Generációs szempontok miatt sem érdemes, hiszen a hat­vanas évek mindennapi világa a többségnek a félelem nélküli életet jelentette, illetve az anyagi és a szociális biztonságot. Más kérdés persze, hogy a jelen fényében túlságosan is hang­súlyossá válhatnak az akkori értékek, vagy éppenséggel - a jövő évi választásokhoz közeledve - az állampolgári rokon- szenvet erősíthetik bizonyos politikai erők iránt. Am ha a lengyel választások eredménye nem modellértékű, miért kell félni bármitől is? A közeli vagy a távolabbi múlt egy az egyben amúgy sem ismétlődik meg; a bolsevista hűség magasztos érzését legfel­jebb azok táplálják magukban, akik koruknál fogva sem tud­nak beleszólni a hatalmi játszmákba. A „belső újjáébredés” állapota sokkal inkább groteszk po­litikai kísérletekbe torkollhat, mintsem valódi társadalmi mozgalmakba. A vitézi rend tagjai ebből a szempontból épp úgy szánalmat keltenek, mint a hatvanas-hetvenes évek hivatásos forradal­márai. Ha viszont egyre több híradás foglalkozik az előbbi korszakot jelző szereplőkkel, eseményekkel, aligha tűnhet jo­gosulatlannak, hogy az utóbbi időszakról visszatekintő isme­reteink legyenek. Végtére is a televízió katasztrofális gazdálkodása nem el­sősorban a nézőktől függ. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a közszolgálati televízió egyetlen politikai irányzat befo­lyása alá sem kerülhet. Semmiféle hatalmi érdekből. Kerékgyártó T. István HATALMI VÁLSÁG MOSZKVÁBAN Erősülés •Jelcin élt! Jelcin él!...? • Nagy csalás Bács-Kiskunban? • Hová folynak el a TV pénzei? • Ki nyeli le az ügyészeket? ...egyszerűen minden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom