Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-15 / 241. szám

8 Gazdaság 1993. október 15., péntek Kenyér fél áron a nyugdíjasoknak A vállalkozás üzleti alapon működik! Szolnok egyik utcájában minden délután kisebb csopor­tosulás verődik össze. A fi­gyelmetlen szemlélő úgy is gondolhatja a látottakból, hogy itt egy idősek klubja működik. Ám korántsem erről van szó. Az összejövetel célja részben a beszélgetés, viszont fő ok a vásárlás. Méghozzá a kenyérvá­sárlás. Ugyanis a Flamand pék­ség minden nap záróra előtt egy félórával az aznap megmaradt készletét fél áron értékesíti a nyugdíjasoknak. Amikor a cég vezetőjét keres­tük, akkor úgy igazítottak útba: a Tranzit Hotel Kft.-t keressük. Szállásadó cég, mely...? Ho­gyan lett mindez összegyúrva egy vállalkozássá? Erről az ügyvezető igazgatótól, Libor Árpádtól érdeklődtünk.- A cég eredetileg egy hotelt és egy éttermet üzemeltetett bérleti konstrukcióban. Mivel úgy gondoltuk, hogy továbblé­pés szükséges, így ötletünket megvalósítva 1992. június 30-án sült ki az első kenyér. Akkoriban Szolnok és környéke még nem tartott el ennyi ma­gánsütödét, mint most, szinte csak az állami „kenyérgyár” üzemelt. Az üzleti filozófiánk az volt, hogy bármely napon, állandóan legyen friss árunk. Ehhez tart­juk magunkat a megrendelőink és a szaküzletünk esetében is. Míg mások várnak, először fogyjon el a „régi” kenyér, ad­dig mi azt mondjuk: ha a frisset viszi a vásárló, azzal a forgalom nő, és ez azt is jelenti, hogy a végén még az éjszakai sütésű kenyér is elfogy. Az állandó friss áruellátás biztosítása eredményezte, hogy néha sok termékünk - kenyér, illetve különböző péksütemé­nyek - délutánra megmaradtak, sőt másnapra is. Mi ezzel a ve­vőt nem szolgáljuk ki, szólunk, hogy az áru nem friss. Ennek megoldására gondoltunk ki egy tervet, melyet indulásunk évé­ben karácsony táján valósítot­tunk meg. A nyugdíjasoknak fél áron értékesítjük a megmaradt aznapi készletünket.- Miért pont a nyugdíjasok­nak? ^- Ők talán azt a réteget kép­viselik, akik közül sokan nem juthatnak mellékes jövedelem­hez.- Egyébként maga az áru friss, csak...- Igen, így van. Az áru friss, hiszen aznap, esetleg előtte éj­szaka sütöttük.- Mi ebben a jó a cégnek?- Tulajdonképpen annyi, hogy nem szárad ránk kenyér. Ugyanakkor nem engedhetjük meg magunknak a veszteséget sem, hiszen a komoly fizetési kötelezettségeink vannak.- Valamilyen állami-önkor­mányzati segítséget kapnak?- Semmit sem. Sokszor meg­keresnek bennünket, hogy ala­pítványok részére ajánljunk fel különböző termékeket. Sajnos nem tehetjük teljesen ingyen, ekkor legalább az alapanyag árát kérjük. Szükségünk van nagyon a bevételre.- Sokan állnak az üzlet előtt jóval korábban, mint azt kel­lene.- Igen. Még az elején történt, hogy az egyik hölgy már itt állt három órakor. Megsajnáltam, s hoztam ki neki a boltból egy kenyeret. Nagyon megkö­szönte, de ugyanúgy, mint más­kor, csak hat óra - zárás - után ment haza. Szóval ez itt egy kis beszélgetésre is lehetőséget ad. A Flamand pékség így nem dobja ki, nem selejtezi le az árut, hanem kedvezményezve az egyik legszegényebb rétegnek, értékesíti azt. Nem is fizet rá. A megoldást „exportálni” kellene más sütödékbe, boltokba... Kárpótlásijegy- befektetö rt, Feljavítható állami vállalato­kat kíván vásárolni kárpótlási jegy ellenében az Első Kárpót­lási Jegy Befektető Részvény- társaság. Az ehhez szükséges kárpótlási jegyeket a cég saját nyilvános kibocsátású részvé­nyeiért cserébe szeretné meg­szerezni. A részvényeket októ­ber 13. és 22. között jegyezhetik a kárpótlásijegy-tulajdonosok a cég budapesti székhelyén a Corvin Brókernél, Szegeden a Pakett Rt.-nél és a Nagybajom és vidéke, illetve a Zalavölgye takarékszövetkezeteknél. A részvényeket nem közvet­lenül a kárpótlási jegyért, ha­nem azért a készpénzért kapják a befektetők, melyet a cég alapí­tói fizetnek nekik a kárpótlási jegy ellenében, így a részvény- vásárlással járó adókedvez­mény is igénybe vehető. A kárpótlási jegyeket 100 százalékos árfolyamon, tehát magasan a jelenlegi tőzsdei ár (mely jelenleg 55-56%) felett veszik át, így próbálva a rész­vényt vonzóvá tenni. Az érték­papírt nem csak az alanyi jogon kárpótoltak jegyezhetik. (MTI) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.10.15-én Kötvénytípusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam(%) Felhalmozott kamat 1993 okt. 15-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 98,60 98,00 16,68 _ 1994/B 97,83 97,23 14,43 19,50 1995/A 94,14 93,54 0,42 19,44 1995/B 94,27 93,67 19,39 19,39 1995/C 97,55 96,95 12,27 19,50 1995/F 96,32 95,72 4,89 19,50 1995/G 99,75 99,15 3,53 19,50 1995/H 99,85 99,25 1,87 19,50 1996/A 94,91 94,31 13,15 18,65 1996/B 96,63 96,03 12,75 19,29 1996/C 96,57 95,97 11,84 19,27 1996/F 94,53 95,93 7,24 19,13 1997/C 94,69 94,09 11,24 18,48 1998/A 100,10 99,50 10,39­Magyarázat: Nettó árfolyam: A felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: Az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­ség - vétel/eladás - napjáig felhal­mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: Nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: Amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az értékpapír-birtoklás­ból vagy -forgalmazásból szár­mazó jövedelem a névérték %-ában.) Megjegyzés: Az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. Az olajjal kapcsolatos adóvizsgálatok eddigi tapasztalatai Hatmilliárd forint adóhiány Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal 1993. évi ellen­őrzéseinek szempontjai között kiemelt helyen szerepel a jelen­tős fogyasztási adót, illetve áfát tartalmazó termékek értékesíté­sének vizsgálata, és az adóköte­lezettség teljesítésének ellenőr­zése. Az év elejével induló vizsgá­latok szükségességét - melyek elsősorban a gázolaj- és HTO-értékesítésre vonatkoztak - a VPOP által jelzett informá­ciók is alátámasztották. Az adó­zás szempontjából lényeges kü­lönbség van a két termék kö­zött, hiszen míg a HTO-t nem terheli áfa, addig a gázolajnál 1991-ben 15,9 Ft/1, 1992-ben 20,4 Ft/1, 1993-ban 22,4 Ft/1 áfát kellett megfizetni. Az fogyasztásiadó-kötele- zettség a gázolaj tekintetében 25%-os, HTO vonatkozásában pedig 1993. év elején 6%-os, majd augusztustól pedig 10%-os mértékű volt. A gázola­jat a fentieken kívül útalap-be­fizetési kötelezettség és a kör- nyezetvédelmitermék-díj is ter­heli. A vizsgálandó alanyok meg­határozásánál az APEH több forrásra támaszkodott. Egyrészt rendelkezésre állt a saját törzs- állománya, másrészt az NGKM rendelkezésre bocsá­totta az import behoztali enge­déllyel rendelkezők névsorát, valamint segítséget nyújtottak a VPOP, illetve a rendőrség által rendelkezésre bocsátott egyéb információk. Ugyanakkor adatszerző tevé­kenységünk révén, feltérképez­ték a tartályokat, olajszállító eszközöket vásárló, bérlő ma­gánszemélyeket és vállalkozá­sokat is. Az ellenőrzések országosan 30 vállalkozás vonatkozásában kezdődtek el, de a személyi és anyagi érdekeltségek, valamint szerteágazó üzleti kapcsolatok miatt ez a szám jelenleg már meghaladja az 500-at. A vizsgá­latok az egész ország területére kiterjednek, de az ellenőrzések jelentős része - mintegy 20%-a - a fővárosi székhelyű társasá­gokra koncentrálódik. 1993. szeptember 30-ig 86 vállalkozás vizsgálata zárult le, melynek következtében az jed- dig megállapított adóhiány 2 milliárd forint. További 4 milli­árd forint adóhiány jegyző­könyvezése folyamatban v|an. Az eddig lezárult vizsgálatok­hoz kapcsolódó szankciók kö­zül mintegy 4 milliárd forintot jelent az adóbírság, a késelemi pótlék és a mulasztási bírság együttes összege. A 86 ellenőrzés alapján, ed­dig 50 esetben tettek büntető feljelentést adócsalás, csalás vagy egyéb okok miatt. Az elő­zetes számítások szerint a vizs­gálatok 1994. évre is áthúzjód- nak, a várható adókihatások meghaladhatják a 15 milliárd forintot. A vizsgálatok során leszűr­hető általános tapasztalatok [ le- sújtóak. A tüzelőolajként elvámolt olaj értékesítése során egyes importálóknál jelentős vissza­élések tapasztalhatók. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy az értékesítés során „fan­tom” vagy létező, de valós gaz­dasági cselekményeket rjem folytató vállalkozások szánjtla- kibocsátással legalizálják a gázolaj eladását, így a terméket megvásáró vállalkozás a szám­lakibocsátó által soha nem r)em fizetett áfát az APEH-től számla alapján visszaigényli. Ezen te­rületen jelentős mértékű hamis, illetve 1-2 Ft/1 ellentételezésért kiállított számlákat tártak fel a revíziók. Ennek lehetőségét el­sősorban a kizárólag számlaki- bocsátásra létrejött „tiszavirág” életű társaságok, illetve a lopott személyi igazolvánnyal, egyéni vállalkozói engedélyt kiváltók tették lehetővé. További tapasztalatok, hogy egyes vállalkozások a gázolaj­ként vásárolt olajat úgynevezett bekeverési eljárással HTO-vá alakították (papíron), és ezt kö­vetően az APEH-től megkísé­relték visszaigényelni az adót, de erre az eljárásra a jogszabá­lyok nem adnak lehetőséget. Ugyanakkor az így HTO-vá alakult gázolaj tekintetében semmilyen garancia nincs arra vontkozóan, hogy az értékesí­tési láncolatban nem fog-e a számlák alapján a termék ismé­telten gázolajjá visszaalakulni. Az ellenőrzések az adalék­anyagok hozzáadása kapcsán egyes honvédségi területeken is mulasztásokat tártak fel, azaz keverési jegyzőkönyvek jogsze­rűtlenségét, valótlanságát álla­pították meg. Az importált olaj forgalmazás mellett jelentős visszaéléseket észleltek a bel­földi finomító forgalmazók által értékesített HTO tekintetében. A kormányrendelet szerint, HTO-t csak a lakosság vásárol­hat, ezzel szemben megállapí­tották, hogy 1992. évben egy­részt megnőtt egyes magánsze­mélyek által vásárolt mennyi­ség, másrészt olyan gazdasági társaságok is vásároltak vállal­kozási célra HTO-t, melyekre törvényes jogosultságot nem szereztek. Működtethetővé vált a közraktározás Kétéves előkészítő munka után mára működ­tethetővé vált a piacszabályozásnak és a mező- gazdasági termelők rövid távú hitelezésének egyik fontos eszköze, a közraktározás, amit a június 30-án alakult Concordia Közraktározási és Kereskedelmi Részvénytársaság végez. A már több évtizede szünetelő rendszert ked­vezőtlen külső körülmények között kellett újra­szervezni. Az aszály, a gyenge terméseredmé­nyek és a mezőgazdasági termelők súlyos for­góeszközhiánya miatt ugyanis a közraktár nehe­zen versenyezhet a készpénzzel fizető vásárlók­kal. Ennek ellenére a társaság 420 ezer tonna tá­rolókapacitásának 26 százalékát már megtöltöt­ték gabonával: 83 ezer tonna kalászost helyez­tek el a cég tárolóiban, 188 ezer tonna gabona közraktározását pedig művi úton, a termelőnél kialakított közraktárban végzik. Az intervenció­val felvásárolt gabonából 145 ezer tonna került a Concordia telephelyeire. A részvénytársaság a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Szolgáltató Vállalatból alakult át, a va­gyonmérleg szerinti 2 milliárd 892 ezer forintos saját tőkével. A 45 telephelyből 21 silóbázis a megyei gabonaforgalmi vállalatoktól került a társaság tulajdonába, 1 milliárd forintos jelzá­loggal terhelten, ami ismerve a bankok három­szoros biztosítását, durván 300 millió forintos tartozást jelenthet. A silók tehermentesítése megkezdődött, amire az ÁVÜ 100 millió forin­tot biztosít a reorganizációs alapból. A részvénytársaság tulajdonába került a Ga­bona Rt. riészvényeinek 25 százaléka plusz egy részvény is. A cég jelenleg 100 százalékban ál­lami tulajdonban van. Várhatóan novemberben- decemberben jegyzi be a cégbíróság, és azt kö­vetően 30 napon belül meghirdetik a társaság részvényeinek 49 százalékát, amire elsősorban a pénzügyi befektetők jelentkezését várják. Hosz- szú távon az állami tulajdon nagysága 25 száza­lék plusz egy szavazat lesz a Concordiánál. A decentralizált privatizáció már megkezdődött a cégnél. Az ebből származó bevételek a Concordiánál maradnak] Nagysága várhatóan nem haladja majd meg a 30-40 millió forintot, aminek meg­közelítően a duplájára lenne szükség a tárolók felújításához. (MTI) Új kirendeltség Szolnokon Bankconsult - ügyfelek és bankok között A konzultingcégek picán nagy a kínálat, és igen eltérő a szolgáltatások színvonala is. A koncentrációra, illetve a szelek­cióra nincs egyértelmű mérce. Mégis ilyen mércét definiált és helyezett igen magasra speciális szaktkerületein a harmadik esz­tendeje működő Bankconsult Pénzügyi és Befektetési Ta­nácsadó Kft. Tevékenységének gerincét cégminősítő és tanács­adó irodája képezi, de jelentős védelmi és biztonsági szolgála­tának oktatási és gyakorlati munkája is. Cégminősítési módszerük megfelel a bankfelügyeleti elő­írásoknak, a bankok igényei­nek, és megegyezik a magyar gazdaság helyzetével, követel­ményeivel. A konkrét vizsgála­tok, ágazati és régióelemzések bázisán fejlesztik a gazdálko­dási-pénzügyi helyzet diagnosz­tizálását, a vezetői karakter megítélését, a piacképesség vizsgálatát, az üzleti tervek elemzését, valamint a biztosíté­kok minősítését szolgáló mód­szereiket. Cégminősítési eljárá­sukat a Nemzetközi Bankár­képző Központ Rt. tanfolya­main már tavaly oktatták, s több bank adósminősítési rendszeré­nek kialakításában működtek közre. A Bankconsult tanácsadó irodája különleges pénzügyi ta­nácsadói és befektetési szolgál­tatásokat is kínál: ezek alápja jól szervezett és karbantartott adatbázisuk. Az iroda tevé­kenysége elsősorban a bankok ügyfelei és a bankok közötti kommunikációt szolgálja: hi- telkérelem-auditálással (átvilá­gítással), üzleti, privatizációs tervek készítésével, véleménye­zésével, vállalkozási stratégiák kialakításával, átalakítási kon­cepciók és taktikák kidolgozá­sával, befektetési tanácsadással, válságkezelő stratégiák kimun­kálásával. Újabban banküzem- és fo­lyamatszervezéssel gazdagodott tevékenységi körük. Új pénz­ügyi konstrukciók kidolgozása, megvalósíthatósági tanulmá­nyok és szabályzatok készítése és szervezési technikák adoptá­lása tartozik ide. A védelmi és biztonsági szolgálat a bankalkalmazottak biztonsági képzésén kívül őr­zési-védelmi feladatokat és pénzszállítást is fed. A társaság széles körű külföldi szakmai kapcsolatrendszeréből a német PSC (Project Service Consul­tant) GmbH-val és a FISERV (Financial Institution Consul­ting) Ltd-vel (USA) való együttműködést érdemes ki­emelni. A Bankconsult mind­össze egytucatnyi főállású dol­gozót, húsz-huszonöt állandó „külső” munkatársat, négy-hat egyetemi hallgatót fog össze. A műhelymunkában egyetemek, kutatóintézetek szakemberei is részt vesznek. A cég most nyitott kirendelt­séget Szolnokon. Az új irodával kapcsolat teremthető az 56/344-578-as telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom