Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

2 1993. október 13., szerda Körkép KANDALLÓK DÁNIÁBA. Az év hátralévő részében 1400 darab kandallót tud gyártani a kisújszállási Nagykun Szövetkezet ipari ágazata, pedig ennél jóval többet is megvásá­rolna dán üzletfelük. (Fotó: Mészáros) Pénzügyi helyzetünkről dr. Békési László A válság mélypontja 1995-ben lesz A vezérszónokok a parlamentben A jövő évi költségvetésről Borisz Jelcin japán tárgyalása- Oroszország tisztelet­beli tartja a Szovjetunió ál­tal korábban kötött nemzet­közi szerződéseket, és kap­csolatait Japánnal a „jog és az igazságosság” alapján kívánja javítani - fejtette ki Borisz Jelcin orosz államfő Hoszokava Morihiro japán kormányfővel folytatott keddi tokiói tárgyalásán. Japán számára fontos min­dennek a rögzítése, hiszen a szigetország ezeknek az el­veknek az alapján szeretne megoldást találni az évtize­des japán-orosz területi vi­tára. Katona Tamás Olaszországban- A magyarországi priva­tizáció következő nagy me­netében komoly lehetősé­gek nyílnak az az olasz vál­lalkozók számára is - jelen­tette ki Katona Tamás, a miniszterelnöki hivatal ál­lamtitkára, aki hétfőn Ró­mában a Corvin Mátyás Gazdasági és Kulturális Kamara vezetőivel találko­zott. Csoóri előadása Pozsonyban Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsé­gének elnöke, a Hitel fő- szerkesztője hétfőn pozso­nyi olvasóival találkozott. A Ventúr utcai Zichy-palotá- ban megrendezett ese­ményre a városi kulturális napok keretében került sor, melynek közös rendezője a Csemadok Városi Választ­mánya és Pozsonyi Magyar Kulturális Központ. Csoórit Dobos László író, a Magya­rok Világszövetségének al- elnöke és Sunyovszky Szil- . via, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazga­tója köszöntötte. A több mint százfőnyi közönség előtt Csóori Sándor a vers és a politikum közti közel­ségekről és távolságokról, az európai szellem etikájá­ról, a kommunizmus össze­omlását jelentő „békésen végbement harmadik világ­háborúról” fejtette ki gon­dolatait. A moszkvai eseményekről Viktor Csemomirgyin az orosz tévé magazinműsorá­ban azt állította, hogy a kormány mindent megtett az októberi véres esemé­nyek elkerülésére, és kö­zölte, hogy a kabinet kész volt elfogadni a „Fehér Ház” védőinek összes köve­telését. Később viszont ki­derült, hogy ezeket csak időhúzás céljából támasz­tották a „puccsisták” abban reménykedve, hogy sikerül támogatást szerezniük. Osztrákok a húsembargóról A grazi Kleine Zeitung szerint továbbra is érvény­ben van a magyar hús és hústermékek behozatalának tilalma Ausztriában. Ez vo­natkozik az osztrák bevásá­roló turisták által kedvelt szalámira is. A hivatalos in­doklás szerint két magyar megyében még mindig tart a sertéspestis. Munkanélküliségi csúcs az EK-ban Az Európai Közösségek brüsszeli bizottságának hi­vatalos adatai szerint hat év óta a legmagasabb munka- nélküliséget jegyezték fel a közösség államaiban au­gusztusban. A UPI ismerte­tése szerint a tizenkettek körében tapasztalható mun­kanélküliségi átlag 10,4 százalékos. Nemrégiben Kisújszálláson tartott fórumot dr. Békési László országgyűlési képviselő. A rendezvény előtt rövid be­szélgetésre kértük a volt pénz­ügyminisztert.- Korábban értett a pénz­ügyekhez ...- Gondolja, azóta elfelejtet­tem?- Nem, éppen ezért kérdezem arról, hogy a jelenlegi igen te­temes belső államadósság meg­oldására milyen eszközök áll­hatnak rendelkezésre. Hiszen a lakosság terhei jelentősen nö­vekednek . . .- Az természetes, ha az állam túlköltekezik, akkor ezt a lakos­ság finanszírozza. Még akkor is, ha az adókat nem közvetlenül nekik címzik, hanem a vállal­kozásoknak. Nincs olyan elvo­nási forma, ami ne érintené az átlagpolgár zsebét. Tudomásul kellene venni, hogy egy ekkora államháztartást a mai magyar gazdaság nem tud finanszírozni. Még mindig csak szavakban lé­tezik az államháztartási reform. Ez így egy csődtömeg. A meg­oldás nem az adóterhek csök­kentése - rövid távon ez egy il­lúzió -, hanem az állami kiadá­sok mérséklése. Erre viszont már nincs esély.- Milyen megoldások létez­hetnek, amiket egyben a lakos­ság is közvetlenül érzékelhet?- Öt olyan pont van, ami ki­törési pontokat jelenthet a jelen­legi helyzetből. Ezek a követ­kezők: A bankrendszer rendbetétele. Ez tőkésítést, privatizációt, tő­keemelést, illetve a hitelkonszo­(Folytatás az 1. oldalról) lamosság televíziót, magneto­font, rádiót, minden helyiség­ben megfelelő villanyégőt, hű­tőszekrényt stb.-t jelent. Nem a felsorolt készülékek „eszik” az áramot, hanem a túlontúl régi hűtőszekrények, az automata mosógépek és a vasalók.- Akkor kikre vonatkozik a felemelt díj?- Elsősorban azokra, akik ha­vonta 250 kilowatt fölötti fo­gyasztók. Közéjük tartoznak a villamosenergia-igényes vállal­kozások. Hadd szóljak még az úgyne­Várhatóan november elsejé­től 10 százalékkal emelkednek a Budapestről induló repülőjára­tok jegyárai - tájékoztatta Gon- dáné Fischer Zsófia, a Malév Rt. szóvivője kedden az MTI-t. A tarifaemelést a Malév Rt. kezdeményezte a Légifuvaro­zók Nemzetközi Szövetségénél (IATA), mivel a sorozatos fo­rintleértékeléseket nem követte a jegyárak megfelelő mértékű emelése. Ez pedig kedvezőtle­nül érintette mind a magyar, mind a külföldi légitársaságo­kat, hiszen a budapesti irodák­lidáció következetes végrehaj­tását jelenti. A legutóbbi lépést, az adósok oldalán is meg kell tenni! Másodikként az államháztar­tási reform elindítása szüksé­ges. Ezen belül a legfontosabb lépés az állami kiadások csök­kentése és az adósságállomány megfelelő finanszírozása, mivel ezt kizárólag folyó jövedelmek­ből nem lehet kezelni. Következő az agrárgazdaság talpra állítása, ami nem megy pénz nélkül. Ez - nagyon-na- gyon idézőjelbe téve! - „ki­sebb” tőkebefektetéssel meg­oldható. Negyedik: a külpiaci orientá­ciót több lábra kell állítani. Az egyoldalú nyugati orientáció rövid távon nem jelent megol­dást. Vissza kell szerezni a ke­leti piacokat akkor is, ha ezen üzletek még egyszerű termék­cserével bonyolódnak is. Utolsóként - de nem utolsó­sorban - a privatizáció haté­vezett éjszakai áramról, tarifák­ról. Ez a villanybojlerekre, hő­tárolós kályhákra vonatkozik. Azoknál, akiknél ebben az eset­ben a havi számla átlagosan kétezer vagy annál kevesebb, azoknak nem lesz magasabb a fizetendő összeg.- Még egy kérdés: mennyi pénzzel tartoznak napjainkban Önöknek, más szóval mekkora a kintlévőségük?- Nagyon sok, megközelítő­leg 200 millió forint. Ez na­gyobbrészt közületi, kisebb há­nyadban lakossági nem fizetés. D. Sz. M. ban az utasok forintért vásárol­hatják meg jegyeiket, míg a képviseleteknek valutában kell elszámolniuk az eladott jegyek után. A légitársaságok csütörtökig tájékoztatják válaszukról a Ma­lév Rt.-t, ám nem kétséges, hogy a tervezett tarifaemelés egybeesik a külföldi cégek ér­dekeivel is. Az áremelés minden Buda­pestről induló járatra vonatko­zik majd, nem érinti azonban a légitársaságok kedvezményes jegyárajánlatait. konyságát kell növelni, félre­téve a politikai indíttatású néze­teket. Ezt az öt lépést nem lehet egy év alatt megcsinálni, de töre­kedni kell ennek maradéktalan végrehajtására. A lakosság ebből 94-95-ben semmit sem észlel, sőt, romlik helyzete. A véleményem sze­rinti 95-ös mélypontról elin­dulva lehet szó fellendülésről.- Említette a bankrendszert, ahol egyre-másra kerülnek napvilágra különböző korrup­cióról szóló hírek.- Ez csak a felszín, ami nem jó, de a jelentős magánérdekelt­ségek miatt nem védhető ki tel­jesen a korrupció. Igaz, ez ha­zánkban szokatlan. Ha volt is visszaélés, akkor ez az állami vállalatok és a bankok között zajlott, ami nem került fel­színre.- Igaz, már a végéhez köze­ledik a privtizáció, azonban itt is jelentősen felkavarja és érinti a közvéleményt egy-egy ese­mény. És ez sokszor nem pozi­tív ...- Maga a privatizáció egy bonyolult folyamat, ami a tulaj­doni és hatalmi viszonyok meg­változását jelenti. Az érdekek harca zajlik, igazságosságról vagy méltányosságról nem lehet szó. Azonban az biztos, hogy sokkal ellenőrizhetőbben, vilá­gos szabályzók és számon kér­hető szerződési feltételek, va­lamint a nyilvánosság mellett elkerülhetők lettek volna ballé­pések. Ez egyben megszüntette volna a visszaélések lehetőségét is. Vági E. Zoltán A honvédelmi törvény hétfői parlamenti vitájában kapott szót Petronyák László szolnoki kép­viselő, a honvédelmi bizottság tagja. Hozzászólásában - többek között - a következőkre hívta fel az Országgyűlés figyelmét: Egy ilyen horderejű törvény tárgyalásakor nem kerülhető meg, hogy ne essék szó a Ma­gyar Honvédség anyagi ellátott­ságát és a személyi állomány helyzetét garantáló lényegi költségvetési kérdésekről. Az is világos, hogy a lehetséges rá­fordítások most is és a jövőben is az ország, a költségvetés te­herbíró képességének függvé­nyében alakíthatók ki; a hivatá­sos állomány anyagi elismerése pedig majd a katonák jogállásá­ról szóló későbbi törvényben válik konkrétan megfogalmaz­hatóvá. A hon biztos védelme korsze­rűen felszerelt, magas fokú technikai s személyi felkészült­séggel rendelkező, ütőképes hadsereget, illetve fegyveres erőket tételez fel, a nemzetközi szerződésekben megszabott mennyiségi keretek között. En­nek biztosítása pedig elképzel­hetetlen fokozott anyagi áldoza­tok nélkül. A honvédség anyagi-techni­Kedden reggel folytatta e heti plenáris ülését az Országgyűlés. A képviselők az ország jövő évi költségvetésével, valamint az ehhez kapcsolódó állami szám­vevőszéki írásos véleménnyel foglalkoztak. A képviselőcsoportok vezér­szónokainak felszólalásaiból ki­tűnt: a kormányzati oldal - ha korrekciókkal is - támogatja a jövő évi költségvetési törvény- javaslatot, ám az ellenzék tel­jességgel elfogadhatalannak tartja azt. Siklós Csaba - az MDF-frak- ció vezérszónokaként - elis­merte, hogy az előző évekhez képest rekordösszegű hiányt körvonalaz a jövő esztendőre a költségvetési előterjesztés, de úgy vélte: a javaslat egésze a gazdaságélénkítést szolgálja. Ennek jeleként értékelte, hogy a költségvetésben 46 milliárd fo­rintnyi összeget irányoztak elő a termelő infrastruktúra fejleszté­sére. A kormány eddig folytatott gazdaságpolitikája hű tükrének nevezte az 1994. évi költségve­tést a szabaddemokraták vezér­szónoka. Kuncze Gábor han­goztatta, hogy évről évre min­dig jelentős eltérés volt a köl- tésgvetési prognózis és a tény- számok között. Ennek okát ab­ban látja, hogy a kormány úgy­mond sorozatosan - így az idén is - egyfajta túlambicionált, a bázisadatoktól elrugaszkodott költségvetést terjesztett a tör­vényhozás elé. A 36-ok frakciójának véle­ményét tolmácsoló Pintér Jó­zsef az adópolitika újragondolá­Miután a múzeum három percre van a megyeházától és Kálmán Attila kulturális állam­titkár a kormánylátogatás al­kalmával nagy érdeklődést mu­tatott az intézmény iránt, Tálas László igazgató társaságában át­sétált a Kossuth téri épületbe, ahol a magas rangú állami tiszt­viselő közvetlenül, személyesen megtapasztalhatta, hogy a mú­zeumban bizony katasztrofáli­sak a műszaki állapotok. A mél­tatlan helyzet láttán kissé elké­pedt, a látottak minden képzele­tét felülmúlták. A múzeum vendégségében lévő könyvtárat is megtekin­kai biztosítására fordítható költ­ségvetési hányad 1991-hez vi­szonyítva 1993-ig névértékben 15 százalékkal növekedett, ugyanakkor ezen a területen az átlagosan számított árindex megközelítően 210 százalékra nőtt. , Ennek következménye, hogy a honvédelem technikai költ­ségvetésének reálértéke három év alatt kevesebb mint a felére csökkent. Ez a tendencia hosz- szabb távon nem tartható, sőt életveszélyes! Különösen akkor válik aggasztóvá a honvédség technikai fejlesztésére és a sze­mélyi állomány anyagi megbe­csülésére fordítható évenkénti összeg, ha összevetjük azt a környező országok hadseregei­nek színvonalával, fejlesztési mutatóival. Az 1994-es prognózis már önmagában is aggodalomra ad­hat okot, mert a személyi állo­mány ellátásának biztosítása jö­vőre is csak a haditechnikai ágazatok támogatásának rová­sára lesz megoldható. Ugyanis a személyi állomány ellátását, a ( napi életet közvetlenül biztosító szolgálati ágaknál az igény és a biztosítás szintjét a honvédség vezetése törekszik egymáshoz közelíteni, addig a haditechni­sát szorgalmazta a költségvetést elemezve, ugyanis azon az ál­lásponton volt: egy stagnáló gazdaságban nem remélhető többletbevétel a különféle elvo­násokból. Érdemi tárgyalásra alkalmat­lannak, teljességgel megalapo­zatlannak találta a költségvetési törvényjavaslatot Békési László, az MSZP vezérszónoka. Orbán Viktor - a Fidesz ve­zérszónokaként - már elöljáró­ban kijelentette, hogy a fiatal demokraták képviselőcsoportja nem fogadja el a beterjesztett költségvetést. A Fidesz megíté­lése szerint ugyanis a mostani költségvetés folytatja a jövő felélésének korábbi gyakorlatát, és nem tartalmaz a gazdaság élénkítésére utaló jegyeket. Or­bán Viktor - hangsúlyozva, hogy a kormány gazdaságpoli­tikája zsákutcába jutott - leszö­gezte: az Antall-kormánynak három év alatt sikerült annyi adósságot felhalmoznia, mint az elmúlt rendszer vezetőinek 40 esztendő leforgása során. A gazdasági növekedés bein­dításával, mint a költségvetési stratégiában is tükröződő gaz­daságpolitikai céllal, a keresz­ténydemokraták vezérszónoka is egyetértett, azzal a különb­séggel, hogy Seszták László úgy vélte: mindez már fellel­hető a mostani költségvetési törvényjavaslatban is. A KDNP képviselője hangoztatta, hogy éppen ezen a téren észrevehető elmozdulás tapasztalható az előző évek büdzséihez képest. A költségvetési javaslat vitá­ját elnapolták. (MTI) tette, s meggyőződhetett róla, hogy a két intézmény alapvető funkcióit nem tudja ellátni. Maximális támogatásáról biztosította a múzeum igazgató­ját, ígérte, minden tőle telhetőt megtesz a kultúra hordozóinak mentésére. Az ígéretből viszont csak ak­kor lesz valóság, ha a javaslatot a kormányülésen is elfogadják, bekerül valamilyen formában a költségvetésbe, és a költségve­tési törvényt az országgyűlés megszavazza. Erre egyes gazdasági szakér­tők szerint nem túl nagy az esély. B. G. kai ágzatoknál a szükségletek­nek csak 40-70 százalékát képe­sek kielégíteni. És úgy tűnik, 1994-ben is ezt a gyakorlatot kell folytatni. A honvédelmi szükségletekben az alulbiztosí­tottság azzal járt, hogy a költ­ségvetési kereteken belül roha­mosan csökkent a fejlesztés aránya. Ez az 1989-ben jóváha­gyott 1990. évi költségvetésnél még 21,4 százalék volt, míg az 1993-as költségvetésnél" ö,77 százalékra, az 1994. évi javas­latnál 6,23 százalékra csökkent. A Magyar Honvédség hely­zetéből következően úgy ítél­hető meg, hogy nincs már to­vábbi idő az ország védelmének finanszírozására vonatkozó fon­tos, előremutató döntések halo­gatására. Néhány területen ugyanis már az 1994-es esz­tendő kritikusnak bizonyulhat, melyet súlyosbíthat az ipari szféra leépülésének folytató­dása. A döntést hozó szintek mind­egyikének, de különösen az Or­szággyűlésnek kell a mérlegelé­sek és a határozathozatal során tekintettel lennie az elmondot­takra, hogy a Magyar Honvéd­ség valóban az legyen, aminek lenni kell: az ország biztonsá­gának egyik fő letéteményese! Petronyák László szolnoki képviselő szerint Aggasztó a honvédség technikai állapota Tarifaemelés a légi járatokon Az államtitkár szörnyülködött Szemle a megyei múzeumban Mennyit fizetünk az áramért?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom