Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

4 Gazdaság 1993. október 12., kedd Az adóellenőrzések megyei tapasztalatai Az önadózási rendszer haté­kony működtetése érdekében adóellenőrzések végrehajtására is szükség van az esetleges hibák feltárása, illetőleg törvénysérté­sektől való visszatartás céljából. Ezt egyrészt tervszerűen meg­szervezett, másrészt szúrópróba­szerűen kijelölt vizsgálatokkal valósítja meg az adóhivatal. Ennek a feladatnak a megva­lósítása során az állami adóha­tóság megyei szervezete az év I-IX. hónapjában összességé­ben másfél eier adóellenőrzést hajtott végre, amely 1,2 milli­árd forintot meghaladó nettó befizetendő adóhiány jegyző­könyvezésével zárult. Ez az összeg az elmúlt egész évben feltárt adóhiány kétszeresét te­szi ki. A jogerőssé vált adóhi­ány és bírság, késedelmi pótlék összege pedig eléri a négy leg­fontosabb adónemben a tárgy­évben a megyében ténylege­sen beszedett adóbevételek 18 százalékát. Az adóellenőrzések sajátos területe az áfa-visszatérítések jogszerűségének kiutalás előtti felülvizsgálata. E témakörben elvégzett adóhatósági vizsgála­tok alapján 120 millió forintot meghaladó összegű jogtalan adó-visszatérítési igénylés ke­rült felderítésre. Az ellenőrzések során leg­gyakrabban az általános for­galmi adózás szabályainak megsértésével találkoztak a re­vizorok. Ezen a területen kü­lönböző fajsúlyú hiányosságok fordultak elő, amelyek közül néhányat érdemes külön is ki­emelni. „Számlagyártó” vállalkozó Az egyik vizsgált megyei vál­lalkozó például gyakorlatilag a megrendelő kívánsága szerinti termékre, illetve összegre „számlakiállítási” tevékeny­ségbe kezdett. Ezen tevékeny­sége révén a vállalkozó mintegy ezerkettőszáz megrendelő ré­szére összességében 200 millió forint értékben „gyártott” szám­lát és tette azt ezáltal más vál­lalkozás számára elszámolha­tóvá. A revízió ennek kapcsán 40 millió forint összegű adóhi­ányt tárt fel. Szintén az áfa-rendszer kere­tei között igyekezett kibúvót ta­lálni az a megyei illetőségű ma­gánszemély, aki az ország kü­lönböző területein közel har­minc társaságot alapított úgy­nevezett „papírmentesítési” te­vékenységre. A magánszemély az alapított társaságok kereszt­számlázása révén fiktív - akkor még 0 százalékos mértékű - könyvértékesítési tevékenysé­get végzett, amely kizárólag csak az áfa-visszautalás jogsze­rűségét lett volna hivatott iga­zolni. Ezen csalássorozat vég­eredményeképpen az adóható­ság országos szinten összessé­gében több mint 50 millió forint összegű jogtalan adó-visszatérí­tést tárt fel. A fentiekhez képest kevésbé kifinomult módszerekkel is ta­lálkozhattak az ellenőrök, ami­kor az adó-visszatérítési igény alátámasztására semmiféle bi­zonylat nem szolgált. Ilyen ka­tegóriába tartoznak azon kül­földi vállalkozók adó-visszaté- rítési ügye is, amikor számla nélkül összességében 10 millió forint adót kívánt a vállalkozás visszaigényelni. Az APEH me­gyei igazgatósága feljelentése és közreműködése alapján sike­rült az egyébként több megyé­ben már körözött csalókat a rendőrségnek lekapcsolnia. Az adóhatóság számára sok­szor éppen az olyan átgondolat­lan törvényi szabályozások je­lentik a legnagyobb problémát, amelyek egyenesen ösztönöz­nek a kisebb-nagyobb csalások, manipulációk végrehajtására, „kiskapuk” kihasználására. Ko­rábbi években ezen a területen a lízingügy volt a „sláger”, ami­kor is lényegében a beruházá­sok költségesítése révén megta­karított nyereségadón osztozott a lízingbeadó és lízingbevevő. Egyébként e törvényes megol­dásnak is voltak vadhajtásai, így például egy vizsgált megyei vállalkozó ugyanazon termelő- berendezését- amelyet koráb­ban 300 ezer forintért készítte­tett el - egyszerre két különböző lízingcégtől 7-7 millió forintért visszalízingelte, vagyis mindkét cégnek eladta az eszközt, majd pedig lízingbe vette vissza. Jelenleg mind divatosabbá vált trükk a pénzforgalmi és az üzemgazdasági szemléletű könyvvezetés és adóztatás elté­réséből eredő adójogi előnyök kiaknázása. Az egyik vizsgált - kizárólag magántulajdonban álló - rt. tulajdonosai több olyan bt.-t hoztak létre, amelyek át­menetileg „megszabadították” a céget az egyébként adóköteles nyereségtől és egyúttal a vissza­igényelt áfa révén a cég még kedvező pénzügyi helyzetbe is került. Tizennégy büntetőeljárás A megyei vizsgálatok a tár­sasági adó vonatkozásában is jelentős megállapításokat tet­tek, amelyek eredményeképpen közel félmilliárd forinttal nö­vekedett az ellenőrzött adózók adózás előtti eredménye. Ezen vizsgálatok egyike például fel­tárta azt, hogy az adózó jelentős volumenű, 100 milliós nagy­ságrendet is meghaladó sajátos gazdasági tevékenységet, il­letve annak eredményét pró­bálta kivonni az adóztatás alól. Az ügynek az adóhatóság kez­deményezése alapján nemcsak adójogi, hanem büntetőjogi és törvényességi vetülete is je­lentkezik, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. A megyei igazgatóság vizs­gálatai alapján, összességében 1993. évben 14 ügyben tett az illetékes rendőri szervek felé büntető feljelentést. Az adóhatóság 1992 áprilisá­tól az új büntetőjogi tényállá­sokat (csődbűntettek, számvi­teli rend megsértése) kiemelten kezeli, hiszen az adójogi szank­ciók éppen azok behajthatatlan­sága miatt gyakran nem bizo­nyultak eléggé hatékony vissza­tartó erőnek. A liberalizált adóztatási sza­bályok nyilvánvalóan abból a feltételezésből indultak ki, hogy a vállalkozások nyereség- érdekeltsége éppen a piacgaz­dálkodás kiépítése folytán je­lentősen növekedni fog. Ez a valóságban minden bizonnyal így is van, de az ellenőrzési ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a rugalmassá váló számviteli szabályozás alapján a magán- vállalkozások nagy része elsőd­legesen nem a minél nagyobb nyereség, hanem az adómente­sen kivehető költségelemek növelésében érdekelt. E ten­denciának viszonylag egyszerű közgazdasági magyarázata van, hiszen jelenleg a magánvállal­kozások többségénél nem kü­lönült el még egymástól a tu­lajdonos és a személyes közre­működést végző alkalmazott személye. Milliós reprezentáció Az előbbiekből adódóan a revíziók kapcsán felderítésre került több olyan eset is, mikor a vállalkozások magánjellegű, személyes kiadásait költségként számolták el, így például száz­ezres nagyságrendű külföldi szakmai útként álcázott üdülé­seket, arany ékszerek, lakásbe­rendezési tárgyak vásáriásását stb. Előszeretettel kerül alkalma­zásra akár milliós nagyságren­dekben is a reprezentáció címén történő költségelszámolások, továbbá rendszeres jelleggel havi több tízezer forint összeg­ben gépkocsi-használati költ­ségtérítés, illetve ruhapénz el­számolása is. Tekintettel arra, hogy a jelen­legi törvényi szabályozás ilyen jellegű kifizetések korlátozá­sára, illetve azok jogszerűségé­nek ellenőrzésére nemigen gon­dolt, hiszen azt éppen a vállal­kozás tulajdonosára bízta volna, így revíziós eszközökkel csak a legszélsőségesebb esetekben lehet eljárást kezdeményezni. Az adóellenőrzések kapcsán nemcsak az adó, hanem a szám­viteli és társasági törvények anomáliái is felszínre kerülnek. Például elsődlegesen a banki szféra megtévesztése céljából a vállalkozók némelyike elősze­retettel „pumpálja fel” a vagyo­nának értékét szinte egyik nap­ról a másikra egyszerű vagyon­értékelési manipulációk révén. Egy ingatlanforgalmi értékbecs­léssel foglalkozó személy egyik vizsgált megyei vállalkozó tu­lajdonát képező ugyanazon in­gatlan forgalmi értékét elsőként 10 millió forintra, majd pár hó­nap múlva a hiteligénylés idő­szakát megelőzően 73 millió fo­rintra értékelte. A „szakvéle­ményét” ilyen könnyedén meg­változtató személlyel szemben hamis tanúzás gyanúja kapcsán az adóhatóság büntető feljelen­tést tett. Egy magánszemélyekből álló rt. tulajdonosai döntően appor­tálási manipulációk kapcsán a 18 millió forint összegért meg­szerzett vagyonértéket tőke­emelés címén 91 milliós ösz- szegben mutatta ki a könyvei­ben. Nyilvánvalóan ezen fiktív vagyonelemekből egy esetleges későbbi felszámolási eljárás kapcsán a hitelezői igények nem elégíthetőek ki, így éppen ezért különös fontossággal bírna a cégbíróságok ez irányú kontrolltevékenységének a megérősítése. Az adóhatóság ez évi ellen­őrzési tevékenysége szempont­jából kiemelkedő fontossággal bír az általánossá vált nyugta­adási kötelezettség teljesítésé­nek folyamatos vizsgálata. A megyében ez évben 1-IX. hó­napban összességében mintegy 4400 darab célvizsgálatot vé­geztünk, amelyek döntő része a nyugtaadási kötelezettség telje­sítésére irányult, ez duplája a tavalyi egész évi teljesítmény­nek. A vállalkozók negyede nem ad nyugtát Az adóhatósági vizsgálatok szerint a megyei vállalkozók közül megközelítőleg minden negyedik nem teljesítette a nyugtaadási kötelezettségét. Ezen vállalkozói körre vonat­kozóan összességében 7 millió forint összegű mulasztási bírság került kiszabásra. A kiszabott mulasztási bírság összegének nagysága és annak ismételhetősége azonban a nagy forgalmú üzletek tulajdonosai esetében érthetően nemigen bi­zonyult megfelelő súlyú szank­ciónak, hiszen a megbírságolt vállalkozók egy része a követ­kező próbavásárlásos vizsgála­tok kapcsán sem teljesítette tör­vényi kötelezettségét. Nyilvánvalóan ezen vállal­kozások esetében már más adó­hatósági szankciók alkalmazása lenne indokolt (például az üzle­tek átmeneti bezárása), amelyek törvényi feltételeit valószínűleg majd csak a jövő évi szabályo­zás teremti meg. APEH megyei igazgatósága Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Közgazdaság és a húsipar A fogkrém áremelkedése nem újsághír- Ha a száznyolcvan millió forintos kamatteher a vállalatnál maradna, ugyanis ennyi az üzemviteli hiteleink bankkölt­sége, akkor tisztességes nyere­ségadót fizethetnénk a költség- vetésbe - mondta Lévai Juli­anna, a Solami Húsipari Rész­vénytársaság vezérigazgató­nője, amikor a húsfeldolgozók pénzügyi helyzetéről kértem tőle felvilágosítást. Ezt annál is inkább indokoltnak tartottam, hiszen a tőkehúsok ára koráb­ban emelkedett, míg a készít­mények a napokban lettek drá­gábbak.- A fogkrém áremelkedéséről lényegesen kevesebbet beszél­nek az emberek, persze ez ért­hető is - folytatja az igazgatónő -, hiszen a fizetésük jelentős ré­szét élelmiszerekre költik az emberek. Tudomásul kell venni, hogy az energiát világpiaci áron vásároljuk meg, a technológia szintén ilyen áron érkezik Ma­gyarországra, csak az alapvető élelmiszerek ára alacsonyabb, így a húsé is, mint ahogy azt a ráfordítás várt haszna indo­kolná.- Nehéz ilyet kimondani - te­szi hozzá az igazgatónő -, hi­szen sok családban az alacsony bérek miatt már ez a húsár is megfizethetetlen, de vállalatunk átadási árai alig haladják meg az év eleji, vagyis januári kalku­lált árainkat. Cégünk most van spiccen, vagyis nyereséget nem könyvelhetünk el, de még ez is eredmény a húsipari szakmá­ban, hiszen fizetőképességünket megőriztük, míg mások csőd szélén állnak.- Természetesen, hogy ezt az eredményt elérjük, tenni is kel­lett. Azonban a szakma nehéz éveinek még nincs vége, hiszen egy közös piaci csatlakozás a határok átjárhatóságát is jelenti - magyarázza Lévai Julianna -, vagyis itt is el akarnak adni termékeket, tehát ugyanazt az árstruktúrát kell kialakítanunk, mint ami ott van.- Természetesen a termelők­ről sem szabad megfeledkezni ebben a folyamatban, könnyí­teni és szigorítani kell egyszerre a tenyésztők helyzetén. Könnyí­tés alatt értem a napokban nap­világot látott garantált áras fel- vásárlási rendelkezés, de szi­gorú minőségi előírásokat. így a sertéstartás kiszámítható, ter­vezni lehet. Az állomány és ár ciklikussága mérséklődik, nem vált ki drámába illő árzuhanást a nyári hónapok relatív túlkíná­lata.- Mi a partnereinkkel hosszú távon kívánunk együttműködni, szerződéseinket a vállalat be­tartja, korábban volt olyan, hogy a termelők a pillanatnyi nagyobb haszon miatt máshol értékesítik sertéseiket, de a köl­csönösen előnyös szerződések garantálhatják a hosszú távú együttműködést a termelők és a vállalat között.-span­Új kamatok, értékpapírszámla-vezetés a Kereskedelmi Bank Rt.-nél A Kereskedelmi Bank Rt.-nél (OKHB) jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vál­lalkozók részére vezetett elszá­molási számlákról különböző le­járatú betétek elkülönítésére van lehetőség. A minimális lekötési idő 6 nap. Az éven belül és éven túl lekötött betétek kamatkondí­ciói hetente változhatnak. A jegybanki alapkamat szep­tember 23-i emelését követően 1993. szeptember 27-től a pasz- szív (betét) kamatlábak az aláb­biak: Lekötés Éves bruttó kamat( %) 1 hónap 15,00 2 hónap 16,00 3 hónap 17,00 3-6 hónap 18,00 6-12 hónap 19,00 A kamat az összeg függvé­nyében eltérhet. Különleges ajánlat, hogy a lekötési idő előtt felmondott betétekre a tényle­ges elhelyezési időnek megfe­lelő kamattérítést fizet a bank. Ajánlatok lakossági megtakarítóknak A lakosság körében nagy az érdeklődés az év közepén kibo­csátott HOZAMJEGY IV. be­fektetési lehetőség iránt. A ko­rábbi rövid távú Hozamjegy be­fektetési formához hasonló ér­tékpapír bemutatóra szól, sza­badon átruházható, kamatozása fix, és hozamát megfelelő idejű lekötés esetén kamatprémium növeli. Az alapkamata bruttó 14 százalék, az egy év után elér­hető maximális kamata pedig 19 százalék. Lejárata 1 év + 1 nap. Lejárat előtt visszaváltás esetén a következő kamatokra jogosít: Lejárat Évi bruttó kamat (%) 0- 30 napig 0 1- 5 hónapig 14 6-12 hónapig 16,5 12 hónap + nap 19 Befektetőknek szóló tanács­adásban első helyen jelenleg az 1993. szeptember 20-tól értéke­sített TREZOR ÉRTÉKJEGY szerepel, kiemelve, hogy fix kamatozású és már féléves lekö­tés esetén évi bruttó 19 százalé­kos kamatjövedelmet lehet el­érni. A kondíciók - a betéti ka­matokhoz hasonlóan - hetente változhatnak, az október 4-11 -i héten ezek a következők: Lekötés Éves bruttó kamat (%) 90 nap 17 180 nap 19 270 nap 19,50 365 nap 20,50 Lekötési idő előtti visszavál­táskor mindegyik kategóriában 7 százalék a betéti kamat. Az aktuális eladási kamat minden hétfőn a Magyar Hírlapban és hetente a Szabad Földben meg­tekinthető. 1993. szeptember 26-tól a Kereskedelmi Bank valamennyi (több mint 80) fiókja vállalja az értékpapírszámla-vezetést. En­nek az új üzletágnak az elter­jesztésében döntő szerep vár a bank érdekeltségi körébe tar­tozó - és országos fiókhálózattal rendelkező - IBUSZ Bankra is. Ezt az új szolgáltatást első­sorban az államkötvény-kibo­csátások hívták életre. Az ügy­felek nem kapják kézhez a papí­rokat, így nem kell attól tarta­niuk, hogy elveszítik azokat. A Kereskedelmi Bank azt vállalja, hogy azon ügyfelek között, akik a pénzintézetnél nyitnak értékpapírszámlát, a kölcsönös adásvételeket jóvá­írja. A másodlagos forgalomban vásárolható értékpapírok között jelenleg a - Kereskedelmi Bank Rt. által kibocsátott - GEMINI A és B, az Államkötvények 1995/F és D, 1997/A, a Kama­tozó Kincstárjegyek 1994/1. so­rozata és az Antenna Hungária Kötvénye, valamint a kárpótlási jegye szerepelnek. Ézen túlmenően a bank azt is vállalja, hogy az értékpapír óvadékba helyezése mellett rövid lejáratú hitelt nyújt, kedvező, 19 %-os kamat mel­lett. Tervek szerint az év vé­géig a lakossági folyó­számla-vezetésre alkalmas rendszer a bankban kiépül. A befektetők a Kereskedelmi Bank Rt. valamennyi fiókjá­ban jegyezhetik - 1993. szep­tember 6-tól 1993. december 19-ig a Profit Befektetési Alap jegyeit. Gazdasági növekedés (%)

Next

/
Oldalképek
Tartalom