Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

12 Az tJj Néplap Jászalsószentgyörgyön 1993. október 1., péntek Bringás bajnokok Hagymaországban jártunk A Lippai Lajos Általános Is­kola KRESZ-szakköre sok di­csőséget aratott az elmúlt hóna­pokban. Báli Gabriella és Talált Titusz 8. osztályos bajnokok szerint ez azért van, mert Sán­dor János tanár úr, aki a szak­kört vezeti, mindent elkövet, hogy alaposan felkészítse a gye­rekeket a versenyre. Titusz sze­rint nagy a szigorúság, de van is eredménye! Az iskolának 8 kempingke­rékpárja van. Azzal gyakorolták a szabályos közlekedést. A szolnoki Tiszaligeti KRESZ-parkba is eljártak egy-egy verseny előtt. így tör­tént, hogy a megyei KRESZ-versenyt az alsószent- györgyi gyerekek megnyerték, majd az országoson a csapatuk második lett. Egyéniben pedig Báli Gabriella állt a dobogó leg­felső fokára. Talált Titusz vi­szont a negyedik helyet szerezte meg. Ezután következett, hogy a Bulgáriában, öt ország részvéte­lével rendezett nemzetközi ver­senyre mindketten kiutazhattak. A négytagú leány- s fiúcsapat­ban tehát egy-egy jászsági gye­rek volt. Persze itt is sikerrel vették az akadályokat, azaz a kerékpáros ügyességi és szabá­lyossági, valamint a biciklisze­relési feladatokat. Miután vidé­ken legnépszerűbb jármű a ke­rékpár, a gyerekek ilyen „kép­zése”, a helyes közlekedési ma­gatartás elsajátítása rendkívül fontos. Gabi és Titusz szerint a dicsőség a szakköré, a tanár úré. Az önkormányzat is büszke rá­juk, a szakkör két BMX bringát fog kapni. Báli Gabriella és Talált Titusz nemcsak a KRESZ-ben jelesked­nek, de kitűnő tanulók is. Kívül csúnya, belül finom A faluban járva sok leromlott állapotú épületet lát az ember. Nem magánházak ezek, hanem valamilyen közintézmény „ott­honai”. Ilyen az iskolakonyha is, ahol örömmel említik, hogy az ud­vart most betonozták le. Nem kell sárban, latyakban, porban fürdenie annak, aki arra jár. S ma már ez is nagy szó! hiszen a falunak nincs pénze a felújí­tásra. A falakon belül viszont más világ van. Az Ozirisz Kft. üze­melteti a konyhát. Darók Jó­zsefné konyhavezető s hét munkatársa pátikatisztaságot varázsolt birodalmukba. A fel­szerelés is sokat korszerűsödött. Muszáj is volt, hiszen a gyer­mekétkeztetést csak színvona- 1 lasan szabad csinálni. Kedvez­nek is a gyerekeknek; mákos tészta, gyümölcsleves, édes tésztafélék gyakran vannak az étlapon. Ottjártamkor tarhonya- leves és rakott kel volt az ebéd. Bizonyítottan finom, s bőséges adag került a diákok tányér­jára. Naponta 591 adag ebéd készül. Százhúsz óvodásnak tízórait és uzsonnát is innen visznek. A vendégkör azonban nemcsak a napközis és menzás gyerekek­ből áll. A szociális gondozot­taknak is itt főznek, de nemcsak az alsószentgyörgyieknek, ha­nem a szászberkieknek is. Az iskolakonyhán ízletes falatok készülnek Aki gyakran teszi meg a Jászberény és Szolnok közötti utat, az jól tudja, ősszel az út mentén mindent bevásárolhat. Jásztelken krumplit, almát, diót kínálnak. Alsószentgyörgyön hagyma, mák csábít vásárlásra. Az utóbbi években Alsószent- györgy a hagymatermesztés fő­városa lett. Valószínűleg elpe­relheti a címet Makótól, hisz nincs olyan család a faluban, amelyiknek ne lenne köze a hagymához. Idén jó ára is van, így jövőre is a hagymából fog élni a falu. Most közel 180 hek­táron termett, meglehet jövőre nagyobb lesz ez a terület. Pillanatnyilag az a kérdés, elkel-e a hagyma. Ezt kérdeztük Kátai Lászlótól, aki családjával egy hold háztáji földjén ezzel foglalatoskodott.- Bizakodó vagyok. A 250 mázsának, ami termett nekem, már harmadát eladtam. Keres­kedők járják a falut, 16-17 fo­rintért veszik. Tőlem Sza­bolcsba is vittek. A többi se fog megmaradni. Sok a munka vele, de azt nem számoljuk. A költ­ség a vetőmag, a vegyszer, az üzemanyag. Öntözőgépünk van, húsz év óta hagymázunk, felszereltük a gazdaságot. Ha 5-6 alkalommal nincs kapálva, s nincs öntözve, akkor nem lesz belőle semmi. A háló, amibe a tisztított, válogatott hagyma ke­rül, 15 forint. Summa-summá- rum úgy számolom, hogy ki­lónként tíz forint marad, tisztán. A család munkáját nem szá­molva!- Mire megy a hagymapénz?- Sok helye van. Rokkant- nyugdíjas vagyok, az egyik fiam most szerelt le, munkanél­küli. Vasútépítő gépész a szak­mája, ilyet nem keresnek mife­lénk. Feleségem is alig hoz haza 8 ezer forintot. Hadd ne sorol­jam, mire kell a pénz. Kiss Erika Kátai Lászlóék osztályozás után zsákolják, s egy csomagba készítik az idei termést. Az egyház az emberek szolgálatára van Békességben élnek Hittanoktatás órarendben és azon kívül Hittanóra a 3. osztályban sek, az istentiszteletek, a hit­tanórák mind rá várnak. Az alsós gyerekek között 80 százalék a hittanosok ará­nya. így az iskolai tanórák közé iktatták be a hittanórát. A felsősöknek tanítás után, vagy kora délután van hittan.- Békességben, tisztessé­gesen valósult meg a hitokta­tás az iskolában. Még 1990-ben, az előző igazgató idejében bevezették, a mos­tani igazgató pedig ezt tiszte­letben tartja. Szót lehet érteni a peda­gógusokkal, a falubeliekkel, a gyerekekkel. Az egyház az emberek szolgálatára van. Türelemmel kell lenni mindenki iránt. Van, aki nem jár templomba. Mi nem erő­szakoskodunk. Hozzánk mindenki magától jön.- Úgy tudom, itt egyházi is­kola volt régen. Nem akarja ezt visszaállítani?- Az ingatlanainkat vissza­igényeltük, ezek között volt az iskola is. Egyházi iskolára én nem gondolok. Egy kis faluban, ahol kevés a gyerek, s egyre kevesebb születik, nehéz megoldani, hogy egy­házi meg világi iskola is le­gyen. Az ingatlanok visszaadása sem máról holnapra történik. Ami az én gondolatomban felmerült, az egy osztály, mely 100 százalékig hittanos lenne. Persze nem most, ha­nem távlatban. Az egyházi oktatáshoz pénz kell, megfelelő peda­gógusok kellenek. Nem megy ez gyorsan, hi­szen pap is kevés van. Itt a faluban békességben él a nép, hívő s nem hívő egyaránt. Az emberek leg­főbb gondja a megélhetés. El tudják-e a hagymát adni, vagy sem. Most ez a fontos számukra. A cipőüzemben surranok és munkavédelmi bakancsok felső ré­szét készítik az asszonyok. Kicsi a kárpótlási terület A földkiadó bizottságnak ne­héz dolga van. Alsószentgyör­gyön nagy a földéhség, az igény arra, hogy a tulajdonos meg­kapja, kiméresse „birtokát”, s azon gazdálkodni kezdjen. Becslések szerint az Agroszent- györgy Kft.-be bevitt földterület egyharmadát a részarány-tulaj­donosok kiveszik. Szeptember végéig 500-550 hektárnyi terü­letet mértek ki, ami közel két­száz ember tulajdona. A földki­adó bizottságra nagy munka vár, hiszen itt az őszi talajmun­kák ideje. Szatmári Géza, a bi­zottság elnöke szerint három hé­ten belül még további 700 hek­tárnyi területet fognak kimérni. A falu határa kicsi, a kárpótlási terület is kevésnek bizonyult, így a részaránytulajdonosok közül gyakran többen is kémek egy táblát. Egyezség nemigen születik, s ilyenkor sorsolás dönti el, kié legyen az adott te­rület. Október 8-én kerül sor az utolsó földárverésre, ahol 5000 aranykoronányi terület kerülhet magánkézbe. Ritka csoda az alsószent- györgyi Petőfi Szövetkezet. Van tagsága, adóssága, némi vagyona, földje viszont egy maroknyi sincs. Az egykori jól menő téesz közel 300 milliós vagyona s 1260 fős tagsága a mezőgaz­daság átalakulási folyamatá­ban szinte köddé vált. Tóth István elnök mondja, hogyan is zajlott a dolog.- Tavaly az év végére csődhelyzetbe kerültünk, 110 milliós volt az adósságunk. A régi Petőfi Tsz-nek. Úgy hatá­rozott az akkori vezetés, hogy különböző egységeket elad­nak. A növénytermesztés gé­peit megvásárolta 111 tag. így alakult meg az Agroszent- györgy Kft. Itt 49 százalékos vagyonrésze van a Petőfi Szövetkezetnek is. Az Agro- szentgyörgy 2700-2800 hek­táron növénytermesztést vé­gez. Idén sajnos súlyos aszálykár volt, hektáronként 24 mázsa búza termett. Mivel a Petőfi Szövetkezet a ko­rábbi téesz adósságait örö­költe, további ingatlanok ér­tékesítésére került sor. Elad­tuk a szarvasmarhatelepet. Nemrég alakítottuk meg az üresen álló hízómarhatelepen a Baromfi Kft.-t. Itt 93 ember dolgozik. Libatörzstenyésze- tet alakítottunk ki. Most eze­rötszáz liba van ott. Mivel tar­tozunk az APEH-nak, a TB-nek meg a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóságnak is, újabb ingatlanokat kell eladni. A sertéskombinát, a vágóhíd, a takarmánykeverő, a té- esz-központ épülete, a nö- vényvédőszer-raktár vevőre vár. Tartozásainkat december 31-ig rendezni kell, nem vá­logathatunk.- Mi marad akkor a Petőfi Szövetkezetnek?- Ez a telephely az ingatla­nokkal és a cipőüzem. Ezt va­lamilyen társasági formában szeretnénk működtetni a jö­vőben. Vannak elképzelések. A martfűi Tisza Cipőgyárnak dolgozunk most bérmunká­ban. A gépek az övéi, tehát nékülük nem léphetünk.- Mennyien lettek munkanél­küliek az átalakulási folyamat során?- Itt, a cipőzemben egykor 600-an dolgoztak, most 125-en vannak. A régi téesz- nek 1991-ben 750 dolgozója volt, mostani szövetkezetnek 149. Mint említettem, a kft.-khez is kerültek, de sok embernek nincs állása. Ezért létszükséglet a hagymázás. Sokan kimérették vagy kár­pótlással visszaszerezték földjüket. A föld már a gaz­dák kezén van, a kft. is csak bérli tőlük. Az úgynevezett háztáji, igazából már nem is az. Megpróbákoztak többen az egyéni gazdálkodással. Az aszály viszont mindenkit egy­formán sújtott. K. E. A falu 410 iskolás gyereke közül 242 jár hittanra. A la­kosok római katolikusak. A templombajárás az időseb­bekre jellemző. Kladiva György esperes­nek van dolga bőven. Évente harminc esküvő, a temeté­Van szövetkezet, meg nincs is

Next

/
Oldalképek
Tartalom