Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám

2 Körkép 1993. szeptember 15., szerda Szerződés Kamenszk-Uralszkij. A Pentagon két - 400 000, il­letve 1 200 000 dolláros - szerződést ajánlott fel egy Kamenszk-Uralszkijban ta­lálható hadiüzemnek. Az Egyesült Államok katonai vezetése az Ural környéki gyártól alkatrészeket ren­delt amerikai repülőgépek számára. Légitámadás Belgrád. Horvátország­ban, Zágrábtól hatvan kilo­méterre délre a krajinai szerb erők légvédelme le­lőtte a horvát légierő egyik MiG típusú harci repülőgé­pét. Ezt az AFP jelentette a Tanjug belgrádi hírügynök­ségre hivatkozva. A szerbek közleménye szerint a horvát MiG kedd hajnalban Kor­dun körzetét bombázta, amikor a légvédelem le­lőtte. Lánykereskedelem Róma. A volt Csehszlo­vákia területéről csábított Olaszországba a jó kereset ígéretével fiatal nőket egy 15 fős bűnbanda, amelyet hónapokig tartó munkával göngyölített fel az olasz rendőrség. A bűnözők főleg Po­zsony környékén toboroz­ták azokat a fiatal nőket, akiket Rómán keresztül az olasz csizma legdélibb csücskébe, Calabriába vit­tek. A lányokat szállodákban és üdülőfalvakban helyez­ték el, ahol a legalantasabb munkákat végeztették velük éhbérért, és prostitúcióra is kényszerítették őket. Olajszennyezés Tokió. Nagyobb mennyi­ségű olaj szivárgott a ten­gerbe kedden a japán Oki- nosima-sziget közelében, miután összeütközött egy dél-koreai teherhajó egy panamai olajszállító tar­tályhajóval. Japán hivatalos közlés szerint a panamai tankhajó sértetlen. Az olaj a dél-ko­reai hajóból szivárgott. A kifolyt üzemanyagolaj kedd délre már 1,5 kilométer hosszúságon terült el - to­vábbterjedésének megaka­dályozására különleges eszközöket vetettek be. A két hajó személyzete sértet­len, az összeütközés okát nem ismertették. Tárgyalások Genf. Franjo Tudjman horvát elnök kedden Genfbe érkezett, ahol tár­gyalásokat kezdett boszniai kollégájával, Alija Izetbe- goviccsal. Megbeszéléseik célja a boszniai békefolyamat elő­mozdítása. Lemondás Tbiliszi. Lemondott ál­lamfői megbízatásáról Edu­ard Sevardnadze grúz el­nök. Ezt ő maga jelentette be a parlament keddi ülé­sén, amelyen a rendkívüli állapot bevezetésének a kérdése volt napirenden. Sevardnadze annyit közölt, hogy belefáradt az őt ért támadásokba és sértegeté­sekbe. Sevardnadze a megbukta­tott elnök, Zviad Gamsza- hurdija fegyveres híveinek az előretörése miatt a rend­kívüli állapot bevezetését kezdeményezte. Politikai el­lenfelei azzal vádolták meg, hogy diktatúrát akar létre­hozni az országban. A grúz parlament nem fogadta el Sevardnadze lemondását, és támogatásáról biztosította az elnököt. Közben a le­mondás hírére többezres gyűlés kezdődött a parla­ment előtt az államfő támo­gatására. „Ha elfogy a türelem, elfogy a kenyér!” Kétharmados törvényt fogadott el a parlament (Folytatás az 1. oldalról) tással járna a tervezett módosí­tás a gyakorlatban. Glattfelder Béla (Fidesz) ugyanakkor már 40-80 milliárd forint közötti lehetséges költ­ségről beszélt hozzászólásában. Az ellenzéki kritikára rea­gálva Kónya Imre arra hivatko­zott: rendkívül nehéz törvény­kezési úton rendezni a korábban elkövetett törvénytelenségeket. Böröcz István (36-ok) elkép­zelhetőnek tartotta, hogy az Al­kotmánybíróság által is kifogá­solt passzus helyett megoldást jelenthetne, ha kiterjesztenék a degressziómentes sávot a 200 ezer forint feletti kárpótlásokra. A törvénymódosítási előter­jesztés vitáját elnapolták. A T. Ház Suchman Tamás­nak, a szocialisták vezérszóno­kának felszólalásával folytatta a büntető jogszabályok módosítá­sáról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. A képviselő sze­rint az előterjesztés több el­lentmondást tartalmaz. Gáspár Miklós (KDNP) megkésettnek nevezte, hogy a kormány csak ez év áprilisában terjesztette be Btk.-módosítási javaslatát, és kifogásolta azt is, hogy az előterjesztés tárgyalá­sára az Országgyűlés csak most kerített sort. Józsa Fábián belügyminiszté­riumi államtitkár a gazdasági bűnüldözés helyzetének a rend­szerváltozás óta végbement át­alakulásáról tájékoztatta a T. Házat. Az interpellációkat követően az Országgyűlés határozathoza­talokkal folytatta munkáját. A képviselők elfogadták azt az or­szággyűlési határozati javasla­tot, amelynek értelmében elen­gedik a HM Radar Rádiótech­nikai Részvénytársaságot ter­helő 230 millió forintnyi tarto­zást. Vita nélkül erősítette meg a törvényhozás a Magyar Köztár­saság által 1992. október 30-án Montrealban aláírt, a plasztik robbanóanyagok megjelenésé­ről, azok felderítése céljából ugyancsak Montrealban koráb­ban létrehozott egyezmény megerősítéséről szóló határo­zati javaslatot. Ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Tár­sulás tagállamai között aláírt szabadkereskedelmi megálla­podás kihirdetéséről szóló tör­vényjavaslatot is. Az Országgyűlés délután 210 szavazattal, két ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett elfogadta a külföldiek beutazásáról, ma­gyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvény- javaslatot. A jogszabály meg­születéséhez kétharmados több­ségre volt szükség. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) rációt előkészítő bizottság ne­vében a mikrofonhoz lépett Varga János, és üdvözölte a demonstráció résztvevőit.- Jelezni kívánjuk a pártok­nak, a kormánynak, a parla­mentnek, hogy súlyos gondja­ink vannak, s ezek a gondok ne­hezek, de nem megoldhatatla- nok. Megoldhatók ezek a kér­dések - kezdte beszédét Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke -, ha azt keressük, ami összeköt bennünket, s nem azt, ami szét­választ. Meg akarunk előzni egy nagyobb bajt - folytatta -, ami akkor következik be, ha a magyar falvakban elhatalmaso­dik az agrárválság, amikor a fia­talok azon gondolkoznak, ho­gyan meneküljenek el, mert nem találnak otthont, nem talál­nak oxigént, életteret maguk­nak. Ezt nekünk, cselekvőképes nemzedéknek nem lehet tűrni, és biztosak vagyunk benne, nem is fogjuk tűrni. Az agrár­ágazat hosszú évtizedek óta te­szi, amit tennie kell. Leteszi a nemzetgazdaság asztalára mindazt, amit később szét lehet osztani, és legalább egy évti­zede kevesebbet kap onnan. Hi­ába volt a könyörgés, hiába volt a kérés, hiába volt a kérlelés, mindig nagyon szűk szakmai válaszok érkeztek. Pedig 1990 és 1992 között ez volt a nem­zetgazdasági ágazat, amely egyáltalán az ország stabilitását biztosította. Ez volt az az ágazat azonban, mely nagyon komoly mértékben lemaradt a bérekben, a fejlesztésekben, és mára egé­szen egyszerűen lehetetlen helyzetbe került. Ügy gondolom, ha 1990-ben nem azon vitatkozunk, hogy válság van-e vagy sem, akkor most nem itt tartunk. Minde­nekelőtt irányváltást kérünk a kormánytól, amely kimondja, hogy az eddigi agrárprogram rossz úton jár. Ez nem a fejlett Európához vezet, hanem a ma­gyar parasztság elszegényedé­séhez. Új, nemzeti agrárprog­ramra van szükség. Mindenki, akinek valami köze van a ma­gyar mezőgazdasághoz, nyújt­sunk kezet egymásnak, és segít­sük egymást. A Parasztszövetség részéről Gerbovits Jenő lépett a mikro­fonhoz: - Álmunkban sem gon­doltunk arra, hogy a szabadon választott parlamentnél és kor­mánynál ilyen eszközökkel kell kicsikarni érdekeink védelmét. De nézzetek körül, erő va­gyunk. Mi vagyunk a nyugodt erő! Dr. Körösi Imre, a Magyar Agrárkamara elnöke az ágazat kritikus helyzetét érzékeltető tények ismertetésével kezdte felszólalását. - Nehéz volt ki­mondani egy kormánypárti képviselőnek másfél évvel ez­előtt, hogy az ágazat válságban van. Ezt csak a vakok nem vet­ték észre. Higgyék el, a gőg és a dilettantizmus sokkal nagyobb veszélyt jelent az élelmi­szer-gazdaságra, mint az aszály. Az Agrárkamara elnökének felszólalását még néhány ér­dekvédelmi szervezet képvise­lőjének szónoklata követte. Egy óra már elmúlt néhány perccel, amikor Szaniszló Ferenc, Ger­bovits Jenő és Körösi Imre, hó­nuk alatt a „Mentsük meg a me­zőgazdaságot” című petícióval elindult a Parlament épülete felé, hogy átadja Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének. Pallagi Endre, a nagygyűlés levezető elnöke pe­dig eképp köszönt el a tüntetők­től: - Találkozunk kint a mező­kön! L. Z. Lakossági fórum a szolnoki városházán Körösi Imre: „A gőg és a dilettantizmus sokkal nagyobb ve­szélyt jelent az élelmiszer-gazdaságra, mint az aszály” A Művésztelep bővíthető A városháza kis tanácskozó- termében tegnap Buday György alpolgármester, valamint Csala Sándor és Nagy István építész tartott tájékoztatót a Művészte­lep és környéke, valamint a régi és új 4-es által határolt terület rendezési, illetve beépítési ter­véről. Csala Sándor elöljáróban szólt néhány szót a Művészte­lepről, mely a várterületen épült, amely Szolnok legré­gebbi része, s ezért hordoz ma­gában némi kötődést és miszti­kumot. Eléggé heterogén össze­tételű a viszonylag kis terület: rajta a Művésztelep, az 50-es, 60-as években épült lakóházak, ipari telep és a Bástya utcában családi házak. A Művésztelepen két műte­remház áll, melyek közül az egyik igen rossz műszaki álla­potban van, ezt csak jelezni tud­juk az erre illetékeseknek - mondta Csala Sándor. A Művészteleptől északra lévő telektömb hosszú ideig épí­tési tilalom alatt állt, az önkor­mányzat ezt most feloldja. A Szent István tér és a Verseghy út által alkotott sarkon épülhet egy alapvetően kifelé üzemelő közintézmény, esetleg állandó művésztelepi kiállításoknak otthont adó galéria. Az Új Néplap kérdésére, mely szerint van-e műszaki lehetőség arra, hogy például a szolnoki Művésztelep a nagybányaival egykor oly vi­rágzó kapcsolatait felelevenítse, az alpolgármester és Nagy Ist­ván építész azt a választ adta, hogy igen, vannak, lehetnek olyan beépítések, melyek vendégművészek számára biz­tosíthatják a nyugodt alkotó­munkát. A régi és új 4-es által hatá­rolt, a gazdaságtól keletre eső terület háromnegyed részben az Olajkar Motortech Kft., kis részben az Alcsifarm Kft. po­tenciális tulajdona, akik az Axis Kft.-t bízták meg a beépítési terv elkészítésével. Ezek szerint épül ott szál­loda, kemping, panzió, üzlethá­zak, sportlétesítmények, parko­lók, egy-egy szolgálati lakás, nagy-nagy ligetekkel. B. G. ✓ Árvízvédelmi gyakorlat Árvíz- és vízminőség-vé­delmi osztaggyakorlat kezdő­dött tegnap a Keleti-főcsator­nán. A Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság műszaki biztonsági szolgálatának szakemberei Hajdúszoboszló térségében hajtják végre a felvonulási és ki- települési gyakorlatokat. A négynapos gyakorlat során az árvízelhárítás mellett olajle­fedő csapda alkalmazásával vízminőség-védelmi feladato­kat is végrehajtanak, valamint gyakorolják a vízi járművekkel a manőverezést. Jacsmenik Gyula, a gyakorla­tot irányító osztagvezető az MTI munkatársának elmondta: a verő- és húzógépek, vízi jár­művek szinte minden esztendő­ben „élesben” is vizsgáznak, ugyanis nemcsak az árvíz, ha­nem a nagy szárazság is ad munkát. Útóbbi esetekben ugyanis a védelmi gátak repe­déseit, töréseit kell megszüntet­niük. Varga János miskolci festőművész „Tájak, hangulatok” című kiállítása tegnap délután nyílt meg az MH Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Művelődési Otthonában. A tárlat szep­tember 27-ig tekinthető meg. Képünkön a művész képei előtt. (-nzs-) Izraeli-palesztin megállapodás Az igazi próba csak ezután jön Bili Clinton szerint lényeg­bevágó, hogy a palesztinok - megragadva a washingtoni megállapodás lendületét - mi­hamarabb nekilássanak az elvi nyilatkozatban foglalt kötele­zettségek teljesítésének. Az amerikai elnök azon a négy- szemközti találkozón fejtette ki a véleményét, amelyet az alá­írás után a Fehér Házban tartott Jasszer Arafattal. Jichak Rabin izraeli kor­mányfő a Fehér Házban lezaj­lott események után sajtóérte­kezletet tartott, amelyen kijelen­tette: az igazi próba még csak ezután jön, amikor a két félnek a mindennapi életben kell kiáll­nia a megállapodás mellett. - A kérdés az, hogy ki milyen mér­tékben lesz képes végrehajtani azt, amit vállalt - jelezte. Utalva arra, hogy az egyezménnyel szemben erőszakos cselekmé­nyeket helyeztek kilátásba a szélsőséges erők, úgy véleke­dett, hogy a nehezebb feladat a PFSZ-re fog hárulni. Még néhány órával az aláírás előtt is közvetíteni kellett Jász- szer Arafat és Simon Peresz iz­raeli külügyminiszter között: a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet vezetője ugyanis ragasz­kodott hozzá: az aláírásban a PFSZ neve szerepeljen, ne pe­dig a „palesztin küldöttség”. Ezt maga a közvetítő, Ahmed Tibi, Arafat tanácsadója közölte az AFP-vei. A palesztin vezető háromszor tette meg hétfőn az utat Arafat és Peresz washing­toni szállodája között, míg végre sikerült a feleket a kér­désben megegyezésre bírnia. Laurraine Voles fehér házi szóvivő szerint Arafat az utolsó pillanatban - a Clinton elnök, Jichak Rabin izraeli miniszter- elnök és Arafat részvételével tartott ceremónia előtti megbe­szélésen - érte el, hogy a „PFSZ csapata” kifejezés szerepeljen a palesztin aláíró fél neveként a dokumentumon. Washingtoni megfigyelők szerint technikai módosításról volt szó, melynek célja a PFSZ Izrael által történt elismerésé­nek hangsúlyozása volt. Az izraeli-palesztin megálla­podás hírét a világsajtó általá­ban óvatos derűlátással kom­mentálja, megjegyezve, hogy megvalósítása még igen sok gyakorlati munkát és nehézsé­get fog okozni mindkét félnek. Csupán egyes arab és más kö­zel-keleti országok, elsősorban Irán sajtója helyezkedett eluta­sító álláspontra. Az egykori szovjet bázisokon Halaszthatatlan a tisztítás folytatása A jövő évi költségvetési terv egyáltalán nem tartalmaz elő­irányzatot az egykori szovjet katonai létesítmények környe­zeti tisztítására. A korábban jó­váhagyott 930 millió forintból múlt évben és idén a 20 leg­szennyezettebb létesítménynél dolgoztak. Ebből a pénzből vi­szont valamennyinél nem fejez­hetik be a legszükségesebb tisz­títási munkákat - tájékoztatták a Környezetgazdálkodási Inté­zetnél az MTI-t. A 20-ból 12-nél - főként na­gyobb repülőtereknél - még el­engedhetetlenek további mun­kák, ezek költségigénye 410 millió forint. Mivel a 20 leg­szennyezettebben kívül még 151 létesítménynél is valami­lyen mértékű tisztítás szüksé­ges, a szennyezések részletes felmérése, a feladatok üteme­zése, mintegy 100 millió forin­tos előkészítő munka. A 20 leg­szennyezettebb létesítmény kö­zül a debreceni, a kalocsai, a tö­köli, a sármelléki és a hajmás­kéri tisztítása a szakemberek szerint nem tűr halasztást. Az intézet elkészítette a leg­szükségesebb munkákra vonat­kozó javaslatát, jelenleg a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumban fog­lalkoznak egy részletes előter­jesztés összeállításával. Ennek alapján határozhatók meg a to­vábbi költségigények. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom