Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

1993. szeptember 7., kedd Jászsági körkép 7 Közműtervek és valóság Pusztamonostoron Idén nem szállhatott fel a tűzoltórepülö Alapítvány, hogy jövőre készenlétben állhassanak Az erdőtűznél szükség lett volna rá, a pénzhiány mégis földhöz kötötte Februárban kezdődött Pusz- tamosostoron a gázvezeték ki­építése. A harmincmillió forin­tos beruházás, ha az időjárás nem szól közbe, várhatóan e hónap végén befejeződik, és fel­lobbanhat az évek óta áhított láng. A vezetékrendszer kiépí­tését a falu építtető közössége egy magánvállalkozóra bízta, aki az utolsó munkagödör be­temetéséig vállalta a munkát. Mint Moravcsik Béla, a köz­ség jegyzője elmondta, a falu lakóinak nyolcvan .százaléka társult az építkezéshez. Portán­ként 50 ezer forint hozzájárulást fizettek a lakók, aminek előte­remtését a Jászfény szaru és Vi­déke ÁFÉSZ hitellel segítette. A lakosokon kívül Pusztamo­nostor intézményei, cégei is hozzájárultak a beruházáshoz. Az önkormányzat tervei szerint még az idén megkezdődhet az iskola, a polgármesteri hivatal és más intézmények gázfűtésre való átállítása. A pusztamonostori vezeték Jászfény szarunál ágazik le a falu felé. A község az elmúlt évben már 6 millió forinttal já­Jászdózsa központjában, feb­ruárban adtak át egy 28 szemé­lyes kollégiumot. Megépítését, a szeptemberben harmadik év­folyamát indító gazdasszony- képzés indokolta. Erről az új oktatási formáról beszélgettünk Kosa Ferencnével, a helyi álta­lános iskola igazgatónőjével.- A kis falvak közül kevés mondhatja el, hogy nemcsak ál­talános iskolai képzéssel ren­delkezik. Hogyan jött létre önöknél ez az új típusú iskola?- Nagyon sok volt nálunk az állami gondozott gyerek, a tanu­lók több mint tíz százaléka. Kö­zülük többen a tizennegyedik életévük után elkerült a faluból, intézeti gyerekek lettek. Sajnál­tuk őket. Ezért kezdtünk el gondolkodni egy olyan képzési formán, ami lehetővé teszi, hogy a gyengébb képességű gyerekeket továbbra is itt tart­suk. Ne kelljen 14 évesen az ut­cára kerülniük, mert sehol sem sikerült tovább tanulniuk.- Gondolom, más lehetősé­gük is lett volna. Miért éppen erre a képzésre esett a választá­suk?- Fél évig keresgéltünk, na­gyon sok programot megismer­tünk, mire ezt kiválasztottuk. Eredetileg fiúkkal is szerettünk volna foglalkozni, de amikor megláttuk, hogy milyen komoly feltételei vannak egy ilyen isko­lának, az ő képzésükről egye­lőre lemondtunk. Ezt a progra­mot azért választottuk, mert nem állítja 14 évesen döntés elé. a gyerekeket. Itt két év alatt sokféle szakma alapjával meg­ismerkedhetnek, ami segítheti a későbbi, megfontolt pályavá­lasztást. De azoknak is jó ez, akik nem kívánnak tovább ta­nulni, mert rengeteg olyan is­meretet ad, amire egy lánynak szüksége lehet az életben.- Hogyan fogadta az önkor­rult hozzá a környező települé­sekkel közös fővezeték és a tá­rolótartályok megépítéséhez. A jegyző elmondta, hogy to­vábbi közműépítési terveik is vannak, bár lakossági beruhá­zásra a gáz nagy költségei miatt egy ideig nem számíthatnak. Négy településsel összefogva, 1996-ra a szenyvízelvezetés és -tisztítás gondját is szeretnék megoldani. Ezenkívül Jászfény- szaruval közösen terveznek egy kommunálisszemét-feldolgo­.zót.A telefon ás megoldásra vár egyelőre. Már végeztek méré­seket, készítettek terveket a község telefonnal való ellátá­sára, de crossbarvonal továbbra is csak kettő van Pusztamonos­toron. Moravcsik Béla elmondta, hogy várakozással tekintenek, a közelgő kihelyezett kormány­ülésre. Bíznak abban, hogy va­lamiféle segítséget kaphatnak a környék települései gondjaik megoldására. Azonban to­vábbra is együtt kívánnak dol­gozni a szomszédos falvak, mert vallják, hogy közösen, könnyebben juthatnak előre. mányzat az iskola létrehozásá­ról szóló terveket?- Amikor indult, belátták a szükségességét, hiszen 16 éves korig az önkormányzat köteles­sége arról gondoskodni, hogy a fiatalok iskolába járjanak. Erre jó megoldásnak tűnt ennek a szakiskolának a létrehozása. Az első évben kaptunk épületet, pénzbeli támogatást, mára pe­dig az állami fejpénzből, illetve a pályázatokon nyert összegek­ből gazdálkodhatunk.- Végül is ez nem középis­kola, sem általános iskola. Nem tűnik ez „mellékvágánynak” ?- Nem érezzük annak. Ami­kor beindítottuk, valóban olyan gyerekek jöttek hozzánk, akiket máshová nem vettek fel. Az el­múlt két évben azonban túlje­lentkezés volt, s több gyerek el­sőnek jelölte meg ezt az intéz­ményt. Valóban jó lenne, ha legalább ágazati szakmun­kás-bizonyítvánnyal tudnánk elbocsátani a lányokat, de ez még várat magára. Az elmúlt tanévben voltak olyan végzőse­ink, akik ezt Szolnokon meg­szerezték. Semmi esetre sem felesleges időtöltés ez, mert komoly ismeretekre tehetnek szert a diákjaink. Sok szülő örül is ennek, hisz olyasmit tanulnak meg nálunk a lányok, amiket régen a családban sajátíthattak el.- Mit tanulhatnak meg itt a diákok a két év alatt?- Sokféle szakmaalappal és közismereti dologgal ismertet­jük meg a lányokat. A közisme­reti tárgyak közül főleg azok szerepelnek az órarendben, amik az éleiben is szükségesek lehetnek. Például matematikát és háztartási számításokat ta­nulnak, ami megtanítja velük a családi gazdálkodás fortélyait. A történelmet állampolgári is­meretekkel összekapcsolva ta­Elfogyunk? Évek óta kongatják a vészha­rangot. hogy elfogy a magyar­ság. Évről évre többen halnak meg, mint ahány újszülött a vi­lágra jön. Minden esztendőben egy kisváros lakosságával va­gyunk kevesebben. Csökken a házasságkötések száma, a válási statisztikában pedig az élen va­gyunk. Egyszer valóban elfo­gyunk? A Jászság néhány településén érdeklődve az országos tenden­ciákat tapasztalhattuk. Talán csak a válás kevesebb, de az nem is a falvak „betegsége”. Azonban esküvő is egyre keve­sebb van. Jászfelsőszentgyör- gyön mindössze hat pár kelt idén egybe, de tavaly is csupán minden hónapra jutott egy es­küvő. Nem jobb a helyzet Pusz­tamonostoron sem. Jászágón pedig 1993-ban egyszer akadt ilyen dolga az anyakönyvveze­tőnek. De nemcsak a falvakban kevés az esküvő, a több embert vonzó, várossá lett Jászárok- szálláson is évről évre keveseb­ben kelnek egybe. A születési és halálozási arány még szomorúbb. Szinte elmondható, hogy egy újszü­löttre három halott jut, ami va­lóban a fogyás jele. Ebben az is közrejátszik, hogy a falvak egyre öregednek, kevés fiatal vállalja a vidéki életet. Azok a házaspárok, akik mégis falun maradnak, két gyereknél ritkán vállalnak többet. Hol vannak .már a Jászságból a nagycsalá­dok? Mire vezethető mindez visz- sza? Sokan, sokféle indokkal magyarázzák. De talán elég csak arra gondolni, hogy ezen települések munkaképes lakói­nak közel húsz százaléka nem talál munkát magának. A leépí­tések először a vidéki üzemeket érintették, a központi gyárakból pedig először a bejáró dolgozó­kat küldték el. Jászfelsőszent- györgyön az elmúlt évben kö­tött házasságokból csupán egy olyan akadt, amelyben a vőle­génynek és a menyasszonynak is volt munkahelye! nulják, amibe olyan dolgok is beleférnek, hogy ha megszüle­tik egy kisbaba, milyen hivata­los elintéznivalók adódnak. De megtanulhatják azt is, hogy mi­ként kell egy vállalkozást bein­dítani. Továbbá tanulnak visel­kedéskultúrát, lakáskultúrát, fő­zést, vendéglátást, szabás-var­rást, kézimunkázást. Megtanít­juk a lányokat gépírni, illetve arra, hogy hogyan kell egy cse­csemőről vagy egy beteg em­berről gondoskodni.- Az eddigi oktatási rend­szerben alighanem ismeretlen tárgyak voltak ezek. Gondolom, nem volt könnyű oktatókat ta­lálni.- Valóban, hiszen Jászdózsán eddig csak általános iskolai ta­nárok tanítottak, így keresnünk kellett a megfelelő szakmai végzettségű oktatókat. A ven­déglátást és a konyhatechnikát például a Lehel Gyöngye étte­rem két szakképzett dolgozója tanítja. Más tárgyaknál is meg­próbálunk képzett tanárokat ke­resni, de ez nem sikerül minden évben. A hiányzó kollégákat magunk pótoljuk, azt hiszem, sok esetben nem is rosszul.- Lassan fél éve saját kollé­giummal is rendelkeznek. Mi­lyen további terveik vannak ez­zel az oktatási formával?- A kollégium sokat segített, hiszen már más megyékből is jönnek a gyerekek. Ha a kör­nyékben máshol nem indul ilyenfajta képzés fiúknak, akkor nekik is szeretnénk itt megte­remteni a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy az új oktatási törvény miatt, amely kötelezővé teszi a 9. és a 10. osztályt, van jövője a munkánkak. Nekünk nem visszalépést, hanem eddig is előrelépést jelent, és feltétle­nül folytatni szeretnénk, mert szükségesnek és jónak érezzük ezt az iskolát. Az utóbbi hetek erdőtüzeivel kapcsolatban többször felmerült a repülőgépes tűzoltás igénye. Az illetékesek külföldön is tájé­kozódtak ilyen gépek iránt, de bérelni sehonnan sem lehetett, hisz máshol is nagy tüzek vol­tak. Tavaly, Fény közelében, a zempléni erdőtűznél már bizo­nyított egy magyar repülőgép és személyzete, ám idén tűzoltó­gépük még fel sem emelkedhe­tett. Hiába tartottak sikeres er­dőoltási bemutatót, a Dromedar földhöz kötve várakozik Alaty- tyán határában.- Mivel magyarázható, hogy a nyár nagy tűzesetei ellenére sem állhatott szolgálatba ez a repülőgép? - kérdeztük a gép pilótáját és karbantartóját.- Ä pilisi erdőtűznél felaján­lottuk, hogy részt veszünk az ol­tásban - feleli Végh József, re­pülőgép-szerelő. - A munka megkezdéséhez és az oltáshoz körülbelül 200 ezer forint kel­lett volna. Ezt a pénzt azonban senki nem tudta biztosítani. A tűzoltóságnak másra is alig van pénze, az erdőgazdaságok sze­gények, s mint tavaly megtud­tuk, a magyar erdőknek csak húsz százaléka van biztosítva, így a biztosítótársaságok sem fizettek. A tavalyi tűzoltásnál sem tudott mindegyik károsult fizetni, pedig ott jóval kisebb volt a kár. A pénz-mellett, talán a rossz információk is közre­játszhattak, de azt hiszem, min­denki megijedt, amikor ismer­tettük anyagi helyzetünket.- Gondolom, nem minden mezőgazdasági repülőgép al­kalmas tűzoltásra. Mi az a kü­lönlegesség, amivel ez a gép többet tud?- Ez egy M-18 A jelű repülő­gép, a Dromedár tűzoltó válto­zata - mondja Horváth Péter, pilóta. - Gyárilag tették alkal­massá erre a feladatra. Megerő­sített farokrész, kormányszer­kezet, speciális vízledobó rend­szer van rajta, és kabinszűrővel is ellátták. Hivatalosan 1500 li­Utazni kell! A pusztamonostori vasúti átjárónál egy idős asszony intett le bennünket. Két nagy táskájára mutatva kérte, hogy vigyük át Jász- ágóra, mert másként nem tud átjutni. Budapestről ér­kezett látogatóba, eddig el­jutott, de ez az utolsó öt ki­lométer mindig kifog rajta. Neki évente csak né­hányszor okoz gondot a jászsági utazás, de akik ott laknak, azoknak talán na­ponta. Mert van olyan falu, ahonnan fél ötkor el kell in­dulni a megyeszékhelyre, hogy nyolckor bent legyen az ember, és hazajutni sem könnyű dolog. Néha egyszerűbb Buda­pestre utazni, mint a szom­széd faluba. Nincs vonat, nincs busz. Marad a kerék­pár, az autó, a gyaloglás. De hát erre nem mindenki vál­lalkozik. Mert az ilyesmi csak egyszer romantikus. Ha többször kell ugyanoda eljutni, kényelemre vágyik az ember. Néhány országban nem véletlenül költenek hatal­mas pénzeket a közleke­désre. Talán nem csak azt nézik, hogy ma nem éri meg a buszt járatni. Esetleg azt is, hogy ha nem lehet egy falut elérni, akkor oda nem megy idegen, ott nem lesz befektetés. Az emberek on­nan képtelenek munkába járni, nem tudnak szóra­kozni. vásárolni indulni más helyekre. A közlekedés az ország vérkeringése, s ha ez kezd halódni, akkor már reménykedni is kár. Az oldalt szerkesztette és írta Bajnai Zsolt tér vizet tud egy alkalommal felvinni, és ezt két másodperc alatt kiengedi. így, egy óra alatt hat-hét felszállást lehet vele megcsinálni. Ezzel egy tűzol­tóautó teljesítménye nem na­gyon vetekedhet. De a legna­gyobb előnye mégis abban van, hogy a földről megközelíthetet­len helyekre is vizet tud juttatni.- Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy ez a gép mindig üzemkész legyen? Vagy egyáltalán mi se­gíthetne ezen?- Egy alapítványt szeretnénk létrehozni, amely üzemben tar­taná a gépet, és biztosítaná a szükséges személyzetet - veszi át a szót Végh József. - Egy év­ben másfél-kétmillió forintra lenne ehhe-z szükség. Aitűzoltó- ság országos parancsnokától elvi támogatást kaptunk, s biza­kodunk, hogy összejöhet a pénz. Erre talán a környezetvé­dők, a természetjárók, a turisták vagy a veszélyeztetett falvak is áldoznának. A repülőgép jelen­leg jelzálog alatt van, így egy banktól lehetne megvásárolni. Ha ez nem történik meg, Ame­rikába kerülhet. Egy ottani üzletember felvásárolt több magyar tulajdonú Dromedárt.- Mi eddig is a mezőgazda- sági repülésből éltünk, ebbe a gépbe csak az energiánkat fek­tettük - folytatja a repülő piló­tája. - Mégis szeretnénk ezt A videók, a parabolaanten­nák vagy a jó filmek hiánya tette tönkre a falusi mozikat? Ki tudja? Lehet, hogy fizetőképes kereslet nincs? Annyi bizonyos, hogy az egykori moziépületek hamarosan az enyészet martalé­kaivá válhatnak. A moziüzemi vállalattól az önkormányzatok kezelésébe kerültek ezek az in­tézmények, többségük úgy, hogy már évek óta nem tartottak bennük előadást. Ahol a művelődési házzal együtt működtek a filmvetítő helyek, ott nem okozott komo­lyabb problémát a mozi meg­szűnése. A gépek a helyükön állnak, s várják, hogy legyen vállakozó az üzemeltetésükre. Erre azonban kevés esélyt lát­nak a falvakban. Nem érzik az igényt erre a fajta szórakozásra. Jászalsószentgyörgyön ko­molyabb gondot okoz a volt moziépület. A két éve nem üzemelő filmszínházban műkö­dött már játékterem, büfé, de az iskola közelsége miatt ezeket be kellett záratni. Az önkormány­csinálni, mert szakmailag érde­kes feladat. A mezőgazdasági repüléssel meglenne a rutinunk, műszakilag rendben tartanánk a gépet. Kicsi ez az ország, két óra alatt bárhol ott lehetnénk. Ha időben szólnak, nincs az a tűz, amit ne lehetne repülőgép­ről eloltani.- Ez a repülő idén még nem szállhatott fel. Mit szóltak, ami­kor hallották, hogy külföldről kívánnak segítséget hívni?- Az erdőtűznél gyorsan kell cselekedni - mondja Horváth Péter. - Ha ég az erdő, akkor nem lehet azon gondolkodni, hogy miből fizessék ki a tűzol­tógépet. Mire külföldről betele­pülnek egy ilyen repülővel, rengeteg idő-elmegy, és csak az többe kerülhet, mint ennek a gépnek az üzemeltetése. Nem szólva arról, hogy mekkora kárt lehetne megelőzni, ha időben felszállhatunk.- Véleményük szerint mi­korra rendeződhet az alapít­vány és a gép sorsa?- Nagyon bízunk abban, hogy októberre meglesz az ala­pítvány, és kezd a pénz is csor­dogálni. A kiskunsági borókás leégése óta jobban figyelnek ránk. A vénasszonyok nyara is nagyon tűzveszélyes. Remél­jük'. hogy jövőre ezzel vagy egy másik géppel, egész nyáron ké­szenlétben állhatunk. zat élképzelése szerint talán diszkont áruház működhetne benne. A megvalósítást egye­lőre meghiúsította az épületben bekövetkezett csőtörés, ami komoly károkat okozott. A jánoshidi mozi állagmeg­óvására az önkormányzat kö­zel hatvanezer forintot költött az átvétel után. Az épület ere­deti funkcióján kívül, rossz el­helyezkedése miatt másra nem alkalmas. Jelenleg a gazdakör székel benne, így némileg gaz­dára talált a ház. Az önkormányzatok általá­ban nem kívánnak megválni a volt filmszínházak épületeitől. Bérbeadással próbálkoznak, esetleges bevételi forrásnak te­kintik azokat. Arra, hogy mozi induljon ott, ahol több évig mű­ködött, nem nagy az esély. így jobb szórakozás hiányában ma­radnak a művelődési házak, a könyvtárak programjai. Vagy ha ezek zárva vannak, vagy esetleg nincs rájuk igény az emberekben, még mindig ott van a kocsma. Szórakozni? A 32-es utat hamarosan helyreállítják Gazdasszonyképzés Jászdózsán Ne kerüljenek 14 évesen utcára a gyerekek Vége a falusi moziknak?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom