Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04 / 206. szám

10 Szabadidőben — családi körben 1993. szeptember 4., szombat Már a nagymamák sem a régiek? Az unoká(k)hoz való kötődésük változatlan Hovatovább teljesen elhalvá­nyul a régi kép, amelyről ma- dárcsontú, kedves öreganyó mosolyog vissza ránk. Helyét a vonzóan szép, érett és sikeres asszony foglalja el, aki után még megfordulnak a férfiak, és akit szakmai partnerként is számon tartanak az üzletfelek, a munkatársak ... A modem kor, a társa­dalmi-gazdasági változások, a női szerepvállalás átalakulása és sok egyéb tényező nyomán nap­jaink nagymamája nemcsak külsejében, hanem személyisé­gében is alaposan megváltozott. A mai nagyik jó része stabil és fontos tagja a munkahelyi kollektívának, hiszen már nin­csenek olyan családi problémái, amelyek miatt hosszabb-rövi- debb „pályaelhagyásra” kény­szerülne. S mivel évtizedes gyakorla­tuk van. szakmai presztízsük és tekintélyük is jobb az átlagos­nál. Az életkor kitolódásának, a korszerű életmódnak, a divat változásának és nem utolsósor­ban a kozmetikumoknak kö­szönhetően megjelenésük és magatartásuk egyaránt 10-20 évvel fiatalosabb, mint múlt századi vagy akár század eleji elődeiké. Van azonban olyan nagy­anyai jellemvonás vagy tulaja donság, amely alighanem időt­len idők óta változatlan: az unoká(k)hoz való kötődés. Noha örökléstani tény, hogy az unokákban sok nagyszülői vo­nás jelenik meg, ebben a ra­gaszkodásban nem elsősorban biológiai és ösztöntényezők, hanem lelki motívumok játsza­nak szerepet. (S jegyezzük meg: a felfokozott, sokszor túláradó szeretet nem kizárólag a nagy­mamákat, hanem a nagypapákat is jellemzi.) A kicsik egyébként igénylik, és a maguk módján viszonozzák is a nagyik érzelmeit. Annál is inkább, mert napjainkban - a válások következtében - nem­csak nálunk, hanem a világ számos országában jelentéke­nyen megnőtt a csonka családok száma. Az így félig-meddig magukra hagyott, úgynevezett válási ár­váknak fokozott szeretetigényét sok esetben éppen a nagyszülők elégítik ki. A tradicionális nagy­mama-unoka viszonyban nem­csak a kötődés ereje, hanem jel­lege is időtálló. Nevezetesen: a mai „fölvilá- gosult” nagyanya önzetlenül - és elfogultan - ajnározza, kriti- kátlan szeretettel övezi második generációs utódját, mint a haj­dani „anyóka nagymama”. S a sokféle különbözőség el­lenére alighanem ez az, ami mégiscsak megkérdőjelezi, hogy már a nagymamák sem a régiek.,. Dr. Takács Ilona (Ferenczy Europress) Hűvösebb napokra ajánljuk (FEB-fotó) Gyalog a második emeletre Rozzant szívvel sem tilos a szex Sok morbid-pikáns történet járja élemedett korú Don Jüa­nokról, akiket szerelmi légyott lázas pillanataiban ragadott el a halál, de természetesen nem hitves társa, hanem titkon tartott (kitartott?) kedvese karjaiból. Az efféle régi és újabb keletű esetek - amelyeknek valóság- tartalma aligha ellenőrizhető ­igencsak meggondolkoztatják az idősebb korosztályok tagjait, s erősítik azt a hiedelmet, hogy bizonyos életkoron túl fölöttébb veszélyes dolog a szex ... A szakemberek szerint indokolat­lan a félelem. Az orvosi gyakor­latban - amit a szakirodalom is alátámaszt - rendkívül ritka a nemi aktus közben bekövetkező szívhalál. Japán orvos statiszti­kusok ugyanakkor arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a gyönge szívűekre, az infarktu­son átesettekre főként a sze­relmi beteljesedéshez vezető úton leselkednek veszélyek. Kockázati tényező például a há­zasságon kívüli kapcsolattal járó sokféle izgalom, a leleple­ződéstől való félelem, az ál­landó időzavar, továbbá eseten­ként a partner testi-szerelmi igényei és a teljesítőképesség közötti differencia. A vizsgálatok nyonján meg­lehetősen pontos kép alakult ki a nemi aktussal együtt járó testi-lelki terhelés növekedésé­ről; a szívműködés és a légzés gyorsulásáról, a vérnyomás emelkedéséről stb. Ez a többletterhelés azonban még az infarktuson átesettekre is teljesen veszélytelen - állítják a szakemberek. Olyan fizikai igénybevételt jelent, mint gya­log fölmenni a második eme­letre vagy mondjuk sietős lép­tekkel körüljárni egy nagyobb háztömböt... Indokolatlanok tehát a szexu­ális élet és a szívhalál összefüg­géseivel és a nemi aktus egész­séget károsító hatásával kapcso­latos félelmek. Az azonban feltétlenül indo­kolt, hogy akinek rakoncátlan- kodik a szíve, beszélje meg or­vosával, sőt partnerével is a sze­relmi életben követendő maga­tartást. Fontos például, hogy a sze­xuális kapcsolatok lehetőleg tel­jesen mentesek legyenek a félelmektől és szorongásoktól, s az életkor előrehaladtával a testi szerelemben minél na­gyobb teret kapjon az egymás iránti figyelem és a gyöngéd­ség. Dr. Takács Ilona (Ferenczy Europress) Az alvás helye A hálószoba a pihenés, az al­vás színtere. Előnyös, ha a lakás szeparált részén, a zajtól távol rendezzük be. Aki házat épít, feltétlenül a fürdőszoba közvetlen közelébe tervezze a hálót. Ez több szem­pontból is praktikus. Közel a reggeli és az esti mosakodás, testápolás színhelye - nem kell hálóruhában végigvonulnunk a lakáson, mindjárt üdén, frissen jelenhetünk meg családtagjaink előtt. Mégis érthetetlen módon sok lakóházban - különösen a két­szintes családi házakban az alsó szintre kerül a fürdőszoba - a konyhával, étkezővel együtt - s az emeletre a hálószoba. Ez egyáltalán nem praktikus beosz­tás. Aki házat, lakást épít és módja van a hálószoba földrajzi elhelyezését is megválasztani, a keleti, délkeleti fekvésű háló­szobát részesítse előnyben. így reggel derűs napfényre ébred­het, s este a kánikulai napokban is hűvös fekvőhely fogadja majd. Aki bérházban, már korábban épített lakásban keresi a háló­szoba helyét, s ilyen szempon­tokat nem tud figyelembe venni, variálhat az ágy, a háló­szobabútorok elhelyezésével. Ne zsúfoljuk tele a hálószobát, a hálófülkét. Az ágyon kívül az éjjeli- szekrénynek, az ágyneműtar­tónak, a fésülködőasztalnak vagy az ezt a bútordarabot he­lyettesítő polcnak és tükörnek van helye. Ruhásszekrény csak akkor kerüljön a hálóhelyiségbe, ha méretei megengedik, ha nem nyomasztanak, nem veszik el a teret. A nyugodt pihenés, a jó alvás előfeltétele a jól kiszellőztetett helyiség, a friss, ugyancsak ki­szellőzött ágynemű.- se ­Könnyű édességek Diós kenyér cukorbetegeknek Hozzávalók: 5 dkg darált dió, 5 dkg vaj, 5 darab tojás, szaharin. A darált diót elkeverjük a vajjal és 2 egész tojással és 3 tojássár­gával. Majd hozzáadjuk a három tojásfehérjéből készült habot, szaharinnal édesítjük, és vajjal kikent sütőlemezen megsütjük. Kihűlve szeleteljük. Borkrém cukorbetegeknek Hozzávalók: 3 dl bor, 2 dl víz, 3 egész tojás. 1 citrom héja. 1 evőkanálnyi zselatin, 2 dl tejszín, szaharin. A bort, vizet, tojást, a citrom reszelt héját simára keverve sodót főzünk. Ha kihűlt, hozzáadjuk a langyos vízben feloldott zselatint és a tejszínből készült habot. Sza­harinnal édesítjük, formába öntve, hűtőben lehűtjük, majd ki­borítva tálaljuk. Gyümölcshab Hozzávalók: 10 dkg porcukor, 15 dkg aprógyümölcs (eper, málna vagy ribizli) - mirelit vagy befőtt is megfelel -, 3 tojásfehérje. Aprósütemény, piskóta. A tojásfehérjéből habot verünk, elkeverjük az áttört gyümölccsel és cukorral. Folyamatos keverés­sel, turmixolással addig keverjük, míg felfordítva a tálat ki nem esik belőle. Poharakba töltjük, hűtő­ben tartjuk. Aprósüteménnyel, piskótával tálaljuk. Díszítéshez minden pohárba a hab tetejére 3-4 szép ép gyümöl­csöt teszünk. Tejszínhabbal is le­het díszíteni. Habgaluska Hozzávalók: 2 darab tojásfe­hérje, kevés cukor. A tojásfehérjét felverjük habnak, gyengén cuk­rozzuk. Nagyobb szűrőkanálban gőz fölé állítva hagyjuk megder­medni. Lehűtött gyümölcsleve­sekbe vizes kanállal szaggatjuk bele a galuskákat. M. M. Jósnőnél Beküldendő szeptember 11-ig a vicc poénje, melyet az 1. és 2. számú fősorokban rejtet­tünk el. Jól informált útikalauz című, augusztus 19-i rejtvényünk helyes megfejtése: Ebben a házban lakik a környék leggazdagabb sajtgyárosa. - Könyvutalványt nyertek: Gyalai Katalin, Kunszentmárton, Kecskés Zoltán, Pusztamonostor és Salánki Istvánné, Mezőtúr. (Az utalványokat postán küldjük el.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom