Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
1993. szeptember 30., csütörtök Kultúra — belpolitika 5 Kovács Mihály, a szolnoki Városi Művelődési Központ munkatársa élménybeszámolót tartott Japánban tett utazásáról a kertvárosi nyugdíjasklubban. A résztvevők közül többen készséggel próbálták fel a japán ruhákat. „Megjelentünk a városban, de nem volt lakás...” A sikerélmények előbbre visznek, érzem, hogy érdemes tanítanom Kormánylátogatásra készül Karcag is „Ahhoz, hogy megtartsuk a lakosságot, meg kell őrizni a tájat, biztosítani kell azt az ellátási szintet, amelyet az ország más részein lakók magukénak tudhatnak.'’ A fenti mondatot egy kitüntetett pedagógus, Valter Jánosné, a karcagi Zádor Úti Általános Iskola tanára, jelenleg igazgatóhelyettese mondta, amikor kitüntetése alkalmából beszéltünk. A képviselő-testület „Karcag város kultúrájáért” díjat adományozta neki.- Hogyan került Karcagra?- Hú, ez nem is olyan egyszerű ... - mondja. - Főiskolások voltunk, amikor összeházasodtunk, s elkerültünk egy albérletbe. Megszületett a kislányunk, s a házinéni kevesellte az 500 forintot, amit fizettünk neki az 1500 forintos ösztöndíjunkból. A lánya az egyik karcagi iskolából szeretett volna Berekfürdőbe kimenni tanítani, de csak úgy engedték el, ha kerít maga helyett embert. így mi a főiskoláról kijöttünk levelezőre, mert a lakást is megígérték. 1970. augusztus végén tehát megjelentünk a városban, egy gyerekággyal, gyerekkel, bőrönddel, mire kiderült, hogy lakásról szó sincs, csak egy kollégiumi szobát kapunk. Én a Zádorba, a férjem a Kálvin 9-be került tanítani.- Miért ment a pedagógusi pályára?- Középiskolában gyakran kaptam feladatul, hogy magyarázzak el egy anyagrészt társaimnak. Matematikából az érettségire így készültem fel. Már ekkor nagyon örültem annak, ha magyarázataim után osztálytársaim javítottak tanulmányi eredményeiken. így szinte természetes volt, hogy tanár leszek.- A matematika nem a legkönnyebb tárgy. Meg lehet mindenkivel szerettetni?- Tanári pályám kezdetén azt gondoltam, aki nem szereti ezt a tárgyat, azzal nem jól tanítják. Ezért én mindenkivel meg akartam szerettetni... Bármennyire kegyetlen dolog is bevallani, ez nem mindig sikerült. Azt hiszem, az is gond, hogy alsóban túlzottan magasra állítjuk a mércét, ezzel nem tud minden gyerek megbirkózni, s ez végigkíséri a felsőben is. Sajnos nincs rá lehetőség, de ezekkel a gyerekekkel személyre szabottan szeretnék foglalkozni.- Gyermekei közül lett-e valaki pedagógus?- Ildikó az egyik szentesi középiskolában matematika-fizika tanár, Judit a debreceni zene- művészeti főiskola másodéves hallgatója, a fiam pedig most tett szakmunkásvizsgát, jelenleg sajnos munkanélküli.- Igazgatóhelyettesként a volt osztályát is végigviszi. Miért?- Azért, mert úgy éreztem, ez a kötelességem. Most nyolcadikosok, szeretném őket útnak indítani.- Ön nagyon határoztt ember. Ha újrakezdhetné, ismét ezt a pályát választaná?- Biztosan, de a másik szakom a kémia lenne, nem a technika. A sikerélmények, a tanítványaim sikerei mindig megerősítik bennem: érdemes tanítanom.- de Kiskunhalason Szociál pedagógus- képzés indul Főiskolai szintű szociálpeda- gógus-képzés kezdődik a jövő év február elsejétől Kiskunhalason. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatának létrehozása nemcsak a Duna-Tisza köze, hanem Baranya, Somogy és Tolna megye sajátos gondjain is enyhíthet, e régiókban ugyanis az országos átlagnál jóval nagyobb hiány mutatkozik gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekben, illetve a szociális ismeretekben is jártas pedagógusokban. A másoddiplomát adó, 5 féléves időtartamú levelező tagozatos képzés befejeztével a hallgatók szociálpedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár diplomát kapnak. Az első évfolyam előreláthatóan harminc hallgatóval indul. A jelentkezési lapokat - a már megszerzett diploma fénymásolatával - ez év november lO-ig kell beküldeni a Kiskun- halasi Polgármesteri Hivatal címére (6401 Kiskunhalas, Pf. 66.). A felvételekhez a megadott szakirodalom alapján szóbeli felvételi vizsgát kell tenni. (MTI) A Három Föld Regionális Társulás idén januárban alakult meg Karcag székhellyel, 28 település részvételével. A résztvevők a kormánylátogatásra elkészítették helyzetértékelésüket, melyről dr. Fazekas Sándort, Karcag polgármesterét kérdeztük.- Legfontosabb feladatnak azt tartjuk, hogy a három elszigetelt, megyehatáron lévő terület - Sárrét, Nagykunság, Hajdúság - hátrányos helyzetét sikerüljön megfordítani, ne legyen ez egy szétszabdalt vidék, ahol még bekötőutak sincsenek.- Milyen útfejlesztésekre gondoltak?- Szeretnénk, ha lenne út Kunhegyes és Karcag; Karcag és Nádudvar; Túrkeve és Gyo- maendrőd; Dévaványa és Szeghalom; valamint Kunszentmár- ton és Törökszentmiklós között. Új határátkelőhelyekre is szükség lenne ahhoz, hogy mi is olyan helyzetben legyünk, mint a Dunántúl, ahol szinte 10 kilométerenként van egy átkelő. Fontos, hogy a központi elképzelések ne érjenek véget a Tiszánál, ezt a részt is kössék be az ország vérkeringésébe.- Hogyan képzelik el az infrastruktúra fejlesztését?- Ahhoz, hogy megtartsuk a lakosságot, meg kell őrizni a tájat, biztosítani kell azt az ellátási szintet, amelyet az ország más részein lakók magukénak tudhatnak. Kormányzati szinten sajnos hiányoznak az elgondolások arra, hogy mi legyen a madarasi repülőtérrel, mi legyen a 4-es úttal, hogyan legyünk bekötve a 3-as útra, legyen-e egy észak-dél irányú összeköttetés a Az 1841. évi erdélyi országgyűlésen kezdeményezett és 1859-től 1950-ig folyamatosan működő Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) két éve új- rakezdte tevékenységét. A Romániában élő magyarság tudományos és művelődési életének szakmai szervezeteként egyre sokrétűbb feladatokat lát el a tudományok művelése és a magyar lakosság körében végzett ismeret- terjesztés terén. Eddigi munkásságukról és terveikről Jakó Zsigmond történészprofesszort, az EME elnökét kérdeztük meg.- Kérem, ismertesse a negyvenévi kényszerszünet után újraindított EME céljait!- Eddig az egyesület azt a szerepet töltötte be az erdélyi magyar tudományban, amit a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia látott el a Király-hágón túli részeken. Szerepe a kisebbségi sorsban sem változott, célja összefogni a szakkutatást, a szakembereket. Nyilvánosságot teremt a kutatási eredmények magyar nyelven történő bemutatásához, emellett hangsúlyt helyez a tudományos kiadványok, publikációk megjelentetésére. Irányítja a romániai magyarság nemzetiségi jellegű tudományos intézményeinek, szervezeteinek, gyűjteményeinek, ezek kezelőinek szakmai munkáját. Feladatának tekinti a kapcsolattartást a hasonló jellegű belföldi és külföldi intézményekkel.- Az EME öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; természettudományi és matematikai; orvostudományi; jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi; valamint műszaki tudományi szakosztályokban. Melyek az eddigi eredmények? területen keresztül. Amíg nincs meg erre a kormányzati akarat, addig a remény sincs meg a megoldásra. A táj megőrzéséhez kapcsolódik a szennyvízelvezetés és az útépítés, ami munkahelyet is teremt. Jelenleg pályázhatók a központi alapok, de az önkormányzatoknak nincs pénze, így az önerőt sem tudják biztosítani. Központi munkahelyteremtésre lenne szükség, mert a központilag megszerzett mezőgazdasági üzemek tönkremennek, a beinjekciózott ipar is leállt. Abban nem lehet bízni, hogy egy kétezres falu, ahol a szövetkezetből mindent széthordták, magától talpra tud állni. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy ez a terület is hozzájusson olyan programokhoz, mint a Velencei-tó megmentése, hiszen a Tisza-tó is hasonlóan nehéz helyzetben van.- A környéken a szennyvíz elvezetése is gondot jelent.- Kritikus dolog, hogy a Debrecenben keletkezett szennyvíz itt folyik keresztül a Hortobágyra. Ez egy ökológiai katasztrófát is előrevetít. A szövetség tudatosítani kívánja ezt a kormányzati szervekkel. Szorosan idetartozik a fásítás kérdése is; ezek hosszú távra biztosítanak feladatot. Ehhez szükség volna kormányelképzelésekre is.- A volt MHSZ-ingatlanok rendezését is kérik?- Igen, hiszen ezek tulajdonjoga még rendezetlen, hasznosításuk megoldatlan. Átfogó koncepció kellene arra, hogy melyik ingatlant lehet átadni az önkormányzatoknak, melyik az,- A munka az 1990. októberi közgyűlés óta folyik, amit igyekszünk minél jobban megszervezni. Naponta gyarapodunk valamivel. Jelenleg 1300-nál több tagja van az egyesületnek, s a szakosztályok önállóan működnek. Előadások és tudományos felolvasóülések alkotják állandó tevékenységüket. Emellett tudományos ülésszakokat, úgynevezett vándorgyűléseket tartanak évente. Megemlékeztünk a gyulafehérvári egyházi könyvtár megalapítója, a tudós Batthyány Ignác, valamint Széchenyi István, Apáczai Csere János, Körösi Csorna Sándor tudományos munkásságáról születésük, illetve haláluk évfordulója alkalmából. Folytatjuk az Erdélyi Tudományos Füzetek és a hagyományos Erdélyi Múzeum Füzetek kiadását. Önismeretünk elmélyítése érdekében az egyesület megbízást adott tagjainak az erdélyi magyarság népszerű történetének megírására, valamint az Erdélyi Helytörténeti Lexikon előkészítő kutatásaira, amely az egész történelmi Erdélyt magába foglaló kiadvány lesz. Szeretném megemlíteni, hogy a magyarországi Művelődési Minisztérium megbízott bennünket a posztgraduális ösztöndíjakra jelentkezők elbírálásával, majd felterjesztésével. Igyekszünk alapos munkát végezni, mivel ezen áll vagy bukik a megfelelő utánpótlás biztosítása.- Közeli s távolabbi terveik?- Úgy érzem, jó mederben haladunk: az Illyés Alapítványtól segélyként kapott nyomdafelszerelés távlatokat nyit kiadványainknak. Kolozsvár központjában már értékes könyvtárat rendeztünk be. Van egy nagy, még kissé távoli tervünk: az Erdélyi Múzeum Egyesület tulajdonát képezte egykor az erdélyi magyarság egyik legnagyobb amit meg lehet venni, mi az, amit az állam megtart. Abszurd dolog, hogy az állam megtartsa azt a karcagi lőterek amely társadalmi munkában épült. Az üresen álló helyőrségi házakkal is kezdeni kellene valamit. Karcagon 40 millióért ajánlották föl megvásárlásra, holott a város éves fejlesztése 100 millió forint. Reális árra van szükség.- Az idegenforgalom területén van még lemaradása a térségnek. Hogyan lehetne ezt megszüntetni?- Ha az eddig említett lehetőségek meglesznek, akkor a magánerős fejlesztések beindulhatnak. Nem lenne akkor mindegy, hogy valaki kiszállhat a madarasi repülőtéren, s 30 perc múlva Tiszafüreden van, vagy megérkezik Budapestre, s egy fél nap alatt ér ide.- Milyen egészségügyi problémákat vetettek fel?- Akut probléma, hogy a kórházi fejlesztésre, fenntartási költségekre nem kap kvótát az önkormányzat. Az az önkormányzat, amelynek vonzáskörzettel rendelkező kórház van a területén, a saját költségvetéséből vesz meg olyan műszert, ami még 70 ezer embert - a vonzáskörzetét - is kiszolgál, így a saját lakosságára jutó fejlesztést befekteti a környező települések lakosainak ellátásába. Erre sürgősen ki kellene dolgozni egy normatívatámogatást, ágyanként x összeget kellene juttatni. Elmondhatjuk, hogy ez a terület távol van a központtól, csekély az érdek-képviseleti lehetősége, most válságba került az ipara, mezőgazdasága, egészségügye, s fontos intézkedések kellenek ahhoz, hogy ne következzen be elnéptelenedés.-dekulturális öröksége, a különféle tárak, gyűjtemények anyaga. Ez az óriási értékű kulturális vagyon egy 1895-ös szerződéssel a kolozsvári egyetemnek adódott bérbe, 1918 óta már nem rendelkezünk vele. A román állam jogutódnak tekinti magát a magyar állammal kötött szerződés értelmében, de semmit sem fizetett érte a mai napig. Időközben a kolozsvári egyetem román tannyelvűvé vált, s az EME két-háromszázezres könyvtárát igyekeznek beolvasztani. Leszedik az ex libriseket a könyvekről, és kicserélik a sajátjukkal. Szeretnénk e vagyont megmenteni és hozzáférhetővé tenni tagjaink számára. Ábrám Zoltán MEGHÍVÓ Mindenkit szeretettel várunk az ÁRKÁD JÁTÉKKLUB hivatalos megnyitójára. Sztárvendég: SOM LAJOS A klubban biliárdasztalok, tájfun videojátékok, ügyességi és pénznyerőgépek várják az érdeklődőket. A megnyitó időpontja: 1993. október 2. 20 óra Helye: Árkád presszó, Szolnok, Kossuth tér 7. Mindenki vendégünk egy üdítőre, finom szendvicsfalatokkal. Advent Bécsben. 3 nap autóbusszal. Időpont: december 9, 16. Elhelyezés: kétágyas, zuhanyzós/WC, 4 csillagos szállodában, félpanzió. Részvételi díj: 10.450.-Ft/fő. Tunézia - hét kultúra ötvözete. 8 nap repülőgéppel és autóbusszal. Elhelyezés: kétágyas, zuhanyzós szobákban. Ellátás: félpanzió. Indulás: november 18. Részvételi díj: 52.250.-Ft/fő. Barangolás Erdélyben. 5 nap autóbusszal. Elhelyezés: 2-3 ágyas, zuhanyzós/WC szobákban. Ellátás: félpanzió. Indulás: október 20. Részvételi díj: 14.400.-Ft/fő. Felvilágosítós és jelentkezés irodáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási irodában. Negyvenévi kényszerszünet után újra él az Erdélyi Múzeum Egyesület Könyvtármentés és gazdag szakosztályi munka
