Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

1993. szeptember 27., hétfő Hazai tükör 5 Vállalkozói alapelv: Tisztességes munkával boldogulni Marton Ferenc jónevű vállal­kozó. A szolnoki Stukkó Kft. ügyvezető igazgatója. Negyven embernek biztosít munkát, ke­nyeret. Könnyű neki - mond­hatná valaki, hiszen manapság gyöngyélete van a vállalkozó­nak. Lehet, hogy igaz ez a vé­lemény - bár a közmondás sze­rint „minden szamár maga érzi a terhét”. Az emberek hajlamosak arra, hogy csak a jövedelmet nézzék, s nem gondolnak arra, hogy az élet folytonos újrakezdés, meg­annyi erőpróba. Mindenkor - napjainkban különösen - csak az emelkedhet ki, akit olthatat- lan szenvedély sarkall arra, hogy többet tudjon, hogy azáltal többet tehessen, hogy minden helyzetben feltalája magát. Marton Ferencre ez jellemző. Festő-mázoló szakmunkásként kezdte pályafutását. Esti tagoza­ton elvégezte a közgazdasági technikumot, az építőipari szakközépiskolát, majd a főis­kolán üzemmérnöki oklevelet szerzett. 1958 ót dolgozik az építő- • iparban. Volt brigádvezető, művezető, építésvezető és főé­pítésvezető. Nevéhez fűződik a 350 személyes katonai kollé­gium, a szandaszőlősi iskola, a szolnoki posta központi épülete, a Kereskedelmi és Hitelbank székháza, a Szántó körúti 140 lakásos épülettömb, a Mezőgép irodaháza, a kenyérgyár süte­ményesüzeme és kazánháza s megannyi létesítmény építése. Egyszóval eljutott arra a csúcsra, amire egy magafajta munkásgyerek eljuthat. S akkor egyszerre kicsúszott alóla a megváltoztathatatlannak tűnő pálya: tönkrement minden nagy építőipari vállalat. Egyetlen út maradt: a vállal­kozás. Igen ám, de számára ab­ban a helyzetben „se pénz, se posztó”. Csak a lelemény és az isme­rősi kör jó szándéka maradt. Akkor derült ki, hogy mennyire fontos egy ember számára, hogy számíthatnak rá, s ő is számíthat másokra. Az egyik barátja üres lakását ajánlotta fel irodának. Az egyik cégtől be­tont, a másiktól gépeket kapott utólagos elszámolásra. Embere­ivel együtt az első héten egymil­lió forint értékű munkát végzett el. Az „előleget” haladéktalanul visszafizetve megbízható nevet szerzett. Jó két éve vállalkozó. Azóta számtalan kisebb-nagyobb építkezés fűződik a Stukkó Kft. nevéhez. 1993 első nyolc hó­napjában például 40 millió fo­rint értékű munkát végeztek. Úgy tűnik, végképp meggyöke­resedtek Szolnokon. Erre vall az is, hogy a Dózsa György úton székházat akar építeni Marton Ferenc, akinek alap­elve: tiszteséges munkával hosszú távon boldogulni. S nem máshol, hanem itt, Szolnokon, hogy az embereknek ne kelljen messzi tájakra ingázni. S. B. Amikor nekiláttak az egészségügy átalakításának, az optimisták azt hitték, jobb lesz a helyzetük. A házi or­vosi rendelőkbe minilabort, EKG-készüléket álmodtak, mondván: olyan jól fizetik majd ezeket a praxisokat, hogy ilyen masinákra is telik. Nos, a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. EKG-ról már nem is álmodnak a háziorvosok... Hová tűntek az EKG-s álmok? Csökken a házi orvosok fize­tése. Egy doktor a korábbi hu- szonkétezer forint helyett 15 ez­ret kap majd (bruttóban), egy asszisztens a korábbi tizenhá­romezer helyett alig valamivel többet 9 ezernél - érkezett a hír szerkesztőségünkbe. Amikor — néhány évvel e- zelőtt - az egészségügy átala­kításába belekezdtek, nem erről volt szó. Nem ezt ígérték. Ha­nem azt, hogy a teljesítmények arányában nőnek majd az egészségügyi dolgozók jöve­delmei, ami ugyancsak rájuk fért volna már. Akkor arról be­széltek, hogy csak annak csökken a fizetése, aki rosszul dolgozik. Mostanára kiderült, hogy nem így van. Amikor Danyi Csabát, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgató-helyettesét megkerestem azzal, hogy igaz-e, hogy csökken a házi or­vosok fizetése, a válasza az volt, hogy ez így nem igaz. A beszélgetésből azonban kide­rült, hogy mindez tulajdonkép­pen elképzelhető:- Egy új kormányrendelet a tavalyihoz képest megváltoz­tatta az egészségügy finanszíro­zását, - magyarázta az igaz­gató-helyettes. - Ennek alapján új szerződést kellett kötni min­den házi orvosi praxissal. Ez megtörtént, a megyében 254 praxissal (198 felnőtt, 56 gye­rek) kötöttünk szerződést. A változást az okozza, hogy megszűnt egy fix összegű tá­mogatás, amit alap-előirányzat­nak neveztek. Ugyanakkor a kártyapénz duplájára nőtt.- Ennek ellenére úgy tűnik nekem, hogy a pénz mégis csök­kent . ..- Tavaly a megyében ha­vonta 45 millió forintot kaptak a praxisok - ebből 27 millió volt az alap-előirányzat. Ez most megszűnt, a kártyapénz 33 mil­lió lett, és ehhez jön 6,3 millió forint fix összeg. Tehát a me­gyében havonta 6 millió forint­tal kevesebbet fizet ki a társada­lombiztosítás a praxisoknak, mint eddig. A háziorvosi praxisokat álta­lában az önkormányzat működ­teti. Az pedig, hogy mennyi a bérük az orvosoknak, a szakdolgozóknak, a működte­tőn múlik. Már az a hír is felröppent Szolnokon, hogy azért csökken a fizetés, mert az önkormányzat kiszállt az egészségügyi alapel­látás támogatásából. Mint dr. Lengyel Györgyi alpolgármes­tertől megtudtuk, ez nem igaz. Amit eddig is fizettek - karban­tartás, felújítás stb. - azzal ezután is hozzájárulnak a házi orvosi praxisok működéséhez. A szolnoki házi orvosok kol­legiális vezetője dr. Urbán László bár bizakodó, de látja a problémákat is.- Én már idén januártól tud­tam, hogy így lesz, hiszen aki belegondolt a dolgokba, az ki­számíthatta a folyamatokat. A helyzet idén júliustól vált élessé. Gondot okoz a betegkártya után kapott pénz is. Mert azon, hogy a teljesítménnyel ará­nyos-e az az összeg, amit a tár­sadalombiztosítás fizet, lehet gondolkodni. Ugyanis csak ezerhétszáz betegig éri meg vál­lalni. Ha ennél több betegem van, levesznek a pontszámaim­ból, ami után a kártyapénzt fize­tik. Ha valakinek kétezer-kettő fölött van a betegei száma, on­nantól kezdve gyakorlatilag egy fillért se kap értük. Az én praxi­somban például 360 beteggel van több, mint amennyinél a ha­tárt meghúzták. Tehát én 360 beteget ingyen látok el.- Itt éppen a teljesítményt nem fizetik meg, mert teljesen mindegy, hogy a betegeit ho­gyan látta el, és hány beteget kellett gyógyítani mondjuk az adott hónapban.- Ezen kellene változtatni, mert ez a finanszírozás nem arányos a teljesítménnyel, nem a végzett munkát fizeti. Akinek ezerháromszáz-ezerkétszáz be­tege van, nem kap érzékelhe­tően kevesebb pénzt, mint aki ezernyolcszáz-kétezer beteget lát el.- Mennyi pénzzel gazdálkod­nak a szolnoki házi orvosi pra­xisok?- Idén július 1-től 20-30 ezer forinttal lett kevesebb a költség- térítés a korábbinál. Vagyis egy praxis 130-160 ezer forintot kap. Ezzel az ember nemigen tud mit kezdeni.- Mit kell ebből a pénzből fe­dezni?- Négy ember bérét (a társa­dalombiztosítási járulékkal együtt), a takarítást, fűtést, vilá­gítást, telefonszámlát stb., a gyógyszert, a kötszert, a fecs­kendőket... Az önkormányzat a lehetőségeihez képest támogat bennünket, de az ő feladata el­sősorban a rendelők állagának megóvására terjed ki. Mindenképpen lesz tehát fizetéscsökkenés. Ebből a praxispénzből kel­lene fejlesztenünk is. Tehát ha új gépeket akarunk vásárolni, ebből a 130-160 ezerből kellene „félretenni”. Kérdés, hogy a ke­vesebb bér lesz-e annyi, amennyit a közalkalmazotti tör­vény minimumként állapít meg.- Mi a véleménye, hogyan fognak kijönni a kevesebb pénz­ből?- Ez komolyan nehéz hely­zetbe hoz bennünket. Azt tart­juk a legsérelmesebbnek, hogy akármilyen jól dolgozik valaki, akkor se lehet több a kártya­pénze. A betegek ettől függet­lenül eljönnek a rendelőbe, mi pedig dolgozunk, és reméljük, hogy csak megérti a társada­lombiztosítás, a kormány, az or­szág, hogy a helyzetünket nem lehet tovább rontani. A szolnoki praxisokkal pél­dául ezekben a napokban folyik az egyeztetés: a csökkent ösz- szegű praxispénzből mire mennyit szánjanak? Csökkent- sék-e a béreket,vagy máshon­nan ’’csípjenek le” a pénzből? Az egyeztetésben részt vesz Kozák Mihály, Szolnok Me­gyei Jogú Város Egészségügyi Szolgálatának gazdasági igaz­gatója:- Csökken a házi orvosok fi­zetése Szolnokon?- A fizetés, a közalkalmazotti bér nem csökken. Az viszont elképzelhető, hogy bizonyos praxisokban a jövedelemben visszalépés történik. A kártya­pénz ugyanis pluszként jelent meg. A házi orvosi szolgálatra eddig 160 ezer forint jutott át­lagban egy hónapban, most 153 ezer. A gyermekorvosoknál 121 ezerről csökkent 120 ezerre. Én inkább az árváltozásokat, az áfa-változások hatását tartom nehéz helyzetet előidézőnek. Ezenkívül olyan új kötelezett­ségek vannak, mint pl. a 13-ik havi fizetés, amelynek nincs más fedezete, csak a praxis­pénz. Azt például nem lehet tudni, hogy az idén esedékes tizenharmadik havi bért miből fizetjük ki. Ráadásul az a bérfejlesztés, amelyet szeptembertől minden közalkalmazott megkapott az állami költségvetésből, az egészségügyben a mai napig nincs végrehajtva. Azért is ne­héz megítélni, hogy csökken-e a jövedelem a háziorvosoknál, mert egyszerűen nem lehet tudni a következő havi köz­üzemi díjakat, amelyet szintén ebből a praxisnak szánt pénzből kell kifizetni. A helyzet akkor sem lenne jó, ha a jövedelmek nem csökennének. Ugyanis az egészségügyben ma átlagban bruttó 16 ezer forintos béreket fizetnek ki. Paulina Éva Fekete László tanácsaival segíti Pál Gyu­lát az autó elhúzásában. Bemutató gyakorlat egy malomkőre Izomemberek parádéja Szolnokon A megye legerősebbje Pál Gyula Ulviczki Mihálynak, az egy­kori válogatott súlyemelőnek a fejéből pattant ki az isteni szikra: mi lenne, ha egyszer mi is meg­rendeznénk a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei erős embe­rek bajnokságát? Az elképzelést sokan támogatták, amely ered­ményeképpen szombaton a me­gyei súlyemelő szövetség, to­vábbá a MÁV MTE és a Szolnoki ÁÉV súlyemelő szakosztályai szervezésében a Véső úti sportpá­lya volt a helyszíne az egészna­pos parádénak. A megye izo­memberei öt versenyszámban mérték össze szívósságukat, ki­tartásukat, erejüket. Először bú­zás-zsákokat kellett minél für­gébben elhordani. Ebben Dobos Henrik bizonyult a legjobbnak. Kapott is érte három zsák búzát. Ezután egy behemót malomkövet vettek fel, hajítottak el minél messzebbre: itt megint Dobos Henrik jeleskedett, 311 centivel nyert. A harmadik tusában, a gép­jármű-húzásban Csík László áll­hatott a dobogó tetejére. Negye­dik megméretésként egy-egy kö- teg szalámit kellett oldalt kitar­tani, ami Bódi Lászlónak sikere­dett legtovább. Utoljára pedig a futópályán két, dögnehéz sörös­hordót cipeltek a fogójánál fogva minél messzebbre a virtuskodók. A két hordó összesen 130 kilót nyomott, amelyekkel egyszuszra Pál Gyula gyalogolt a legtávo­labbra, valamivel több mint het­venhat méterre. Amíg a zsűri a helyezéseket számolgatta, body-boulding, erő­emelő, aerobic-bemutatókban gyönyörködhetett a 250-300 néző. Az esemény fénypontjának a nap díszvendége, Fekete László fellépése bizonyult, aki jelenleg A világ legerősebb embere cím birtokosa. Hogy mivel ejtette ámulatba a publikumot? A teljes­ség igénye nélkül néhány mutat­ványa: egy kézzel tartott a feje fölött egy 94 kilós malomkövet; felemelt, majd magas állványra rakott egy 155 kilós kőgolyót, hosszasan kitartotta a petrenceru­dat. (A vele készült beszélgetést lapunk egy későbbi számában közöljük.) Délután négy körül az izgalom a tetőpontra szökött, mi­vel elkezdődött az eredményhir­detés. Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke adta át a lege­rősebbeknek a különböző elisme­réseket, díjakat. Harmadik helyen végzett Kövér Gyula, másodikon Dobos Henrik, míg a megye lege­rősebbje 1993-ban Pál Gyula. Ő 23 éves, kétméteres, 120 kiló. Hobbija a súlyemelés, edzés. A versenyben egyébként nyolcán indultak, és fájdalom: mindahá- nyan szolnokiak. Pedig színesí­tette volna ezt az egésznapos se­regszemlét, ha a legerősebb já­szok, kunok közül is próbálkoz­nak. Jó volt az idő Fekete László szavaival élve, erősek az indulók, színvonalas a verseny. Rövid tu­dósításom ezért úgy fejezem be, akár egy többrészes, közreadott regényrészletet: folytatása követ­kezik .. . mondjuk jövőre, vala­mikor ... D. Szabó Miklós Olykor elkelt a sportorvos - dr. Boros Zoltán segít sége is. Pál Gyula, a legerősebb szolnoki birkózik a malomkővel Ez bizony tus! Az erős embereket a nehéz zsákok sem tudták kétségbe ejteni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom