Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

12 Nyugdíjasok fóruma 1993. szeptember 24., péntek Mire számíthatnak az idősek? Parlamenti képviselők a tervezett emelésről Szeptemberben megemelt járadék és áfakompenzáció Amikorra az első, már áfát is tartalmazó villanyszámlát ki kell fizetni, a nyugdíjasok kéz­hez kapják az általános forgalmi adó bevezetésének ellensúlyo­zását célzó kompenzációt is. A nyugdíjfolyósító intézet még ezen a héten átadja a postának a több mint 2 millió utalványt, s várhatóan a hónap közepére mindenkihez megérkezik a pénz. Mint ismeretes, a nyugdí­jasok 10.000 forintnál kisebb járadék esetén 1500, míg azon felül, 11.300 forintos nyugdíjig 1000 forint egyszeri adó- és tb-járulék mentes kiegészítést kapnak. Az intézkedés a nyug­díjasok több mint felét érinti. Néhány nap múlva újra lehet várni a postást az esedékes nyugdíjjal, amely minden saját jogú nyugdíjasnál 4 százalékkal lesz magasabb, mint az előző hónapban volt. (Akihez még­sem jutna el a felemelt összeg, az a területileg illetékes társada­lombiztosítási igazgatóságnál reklamálhat.) A nemrégiben alakult nyug­díj-biztosítási önkormányzat elnöksége további 4 százalékos nyugdíj-kiegészítésre tett javas­latot. Az előterjesztést még jóvá kell hagynia a testület közgyű­lésének is, de a végső szót az Országgyűlés mondja ki. Amennyiben zöld utat kap a javaslat, a szeptemberi (tehát a már megemelt) nyugdíj alapján számolják ki az újabb 4 száza­lékos emelést. A saját jogú nyugdíjjal ren­delkezők kilenc hónapra visz- szamenően, egy összegben, no­vemberben számíthatnak a pénzre. Ahogyan korábban, va­lószínűleg most is alsó és felső határt állapítanak meg: egy havi összege nem lehet kevesebb 300 és nem lehet több 1000 fo­rintnál. A legkisebb nyugdíjjal rendelkezők 2700 forintot kap­nának, de az emelés mértéke nem haladhatja meg a 9000 fo­rintot. A nyugdíj-biztosítási önkor­mányzat szerint az emeléshez szükséges több mint 10 milliárd forintot mindenképpen elő kell teremteni. A nyugdíjtörvény értelmében a járadékokat az aktív dolgozók átlagbérének növekedési ará­nyában kell emelni, amely az idén 18 százalék körül várható. Az Országgyűlés még február­ban arra kötelezete a kormányt, hogy augusztus 31-ig vizsgálja felül a bérek alakulását, és a té­nyek ismeretében tegyen javas­latot a már elfogadott 14 száza­lékon felüli nyugdíjemelésre. sz. m. (Ferenczy Europress) Nyolcvannyolc évesen is a katedrán Bérezik Sára: A tánc, a mozgás adja az erőt A táncpedagógia élő klasszi­kusa, a mozgásművészet koro­názatlan királynője - sok ilyen és hasonló megállapítást papírra vetettek róla. Tanítványai sze­rint azonban fölöslegesek a jel­zők és hasonlatok. Elég annyi, hogy Sári néni, hiszen a neve fogalom. Bérezik Sára élete évtizedek óta egybefonódott a tánccal és a tomasporttal, keze alatt ezrek ismerkedtek meg a testkultúra örömeivel. Heti „táncrendjé­ben” alig akad üres hely. Budai Táncház, hétfő reggel fél 9: Sári néni tanít; ugyanott este 9: Sári néni foglalkozást tart... A hét többi napján pedagógusokkal vagy a színművészeti főiskola hallgatóival foglalkozik. Friss szellemű, mosolygós in­terjúalany. Szőke haj, kék szem, elegáns pasztellszínű blúz, hosszú sál - legalább két évti­zedet letagadhatna. De esze ágában sincs kozmetikázni élet­korát: januárban betöltötte 87. életévét.- Hogy honnan az energia közel a kilencvenhez? A rend­szeres mozgásból, a táncból... El sem tudom képzelni az életet tánc nélkül. Már csöppnyi lány­kaként balettezni és ahogy ak­kor illett, zongorázni tanultam. Naponta legalább három órát töltöttem a próbateremben, és skálázás közben is a táncon járt az eszem. Egyszer, valamilyen muzsika hallatán magam kreálta balettbe kezdtem. Nevelőanyám balerina és koreográfus volt, fölfigyelt a rögtönzésre, és Bécsbe vitt tanulni.- Itthon tizenhat évesen a Vi­gadóban mutatkoztam be - na­gyon szép siker volt. S a kriti­kusok elragadtatással írtak az egy csapásra divatba jött újdon­ságról, a mozdulatművészetről is. Én meg táncoltam, iskolát nyitottam, férjhez mentem - olyan volt minden, mint a me­sében. Aztán jött a háború, és min­den odaveszett... Fényes Sza­bolcsnak köszönhetem a vissza­térést: újra fölfedeztek, újra táncoltam, koreografáltam és persze tanítottam. Ismét nehéz idők következ­tek: az ötvenes években kitele­pítették, s alighogy visszatérhe­tett a 3 éves száműzetésből, férje meghalt. Csak az örök sze­relem, a tánc, a tanítás maradt. Szeretettel, büszkén sorolja: tőle indult a világhír felé Keleti Ágnes, Tass Olga, Kertész Aliz, Patocska Mária és sok más sportnagyság. S táncra, tornára járó „nebulói” közt évek óta ott van például Torday Teri, Békés Itala. Frajt Edit, a Szomszédok „kozmetikusa” pedig már kislá­nyát, Flórát is beíratta foglalko­zásaira.- Hosszú ideje egyedül élek. De nem vagyok magányos. Ők, a tanítványaim pótolják a csalá­dot... Szabó Margit (Ferenczy Europress) Patikamérlegen az olcsóbb orvosság Mivel helyettesíthetők a drága gyógyszerek? A kispénzű nyugdíjasok egyik legszorongatóbb gondja, hogy a többszöri áremelés és a társadalombiztosítástól kapott támogatás változása miatt ala­posan megdrágultak a gyógy­szerek. Különösen a külföldi, drá­gább készítmények teszik pró­bára a betegeskedő idős embe­rek anyagi teherbíró képességét.- Van lehetőség arra, hogy a gyógyszerezésre szorulók keve­sebb pénzt hagyjanak a pati­kákban, anélkül, hogy ellátásuk kárát látná - mondják az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár illetékesei. A választék ugyanis az utóbbi időben számottevően bővült, és sok esetben az orvo­sok az eredeti gyógyszerek he­lyett olcsóbb készítményeket írhatnak föl. Az alacsonyabb ár nem jelent gyöngébb minőséget vagy rosz- szabb hatásfokot! Az eredeti készítmények árában tudniillik benne vannak a kifejlesztésre, kutatásra, a klinikai kipróbá­lásra és a szer megismerteté­sére, bevezetésére fordított költségek is. Amikor lejár az újdonság kizárólagos gyártásá­nak szabadalmi védettsége, bármelyik gyógyszergyár előál­líthatja az adott medicinát - szaknyelven a generikus orvos­ságot - az említett költségek elmaradásának köszönhetően az eredetinél jóval olcsóbban. Az Országos Gyógyszeré­szeti Intézet természetesen minden esetben alaposan meg­vizsgálja, hogy az eredeti és az „utódkészítmény” azonos haté­konyságú-e, és csak pozitív eredmény nyomán ad zöld utat a forgalmazáshoz. Az egész­ségbiztosítási pénztár szintén csak kedvező szakvélemény bir­tokában javasolja az orvosok­nak, hogy a drágább gyógysze­rek mellett az olcsóbb - de tel­jes értékű - helyettesítő szere­ket is írják föl betegeiknek. (A patikák ugyanis csak akkor szolgálhatják ki a generikus or­vosságokat, ha azok is szere­pelnek a vényen.) Ferenczy Europress Nyugdíjasok százezreit foglalkoztatja a kérdés, hogy lépést tart-e az idén járadékuk - a korábbi ígéreteknek megfelelően - a munkabérek növekedésével. Ebben az évben eddig 14 száza­lékkal emelkedtek a nyugdíjak, az átlagbérek viszont legalább 18 százalékkal nőnek. A nyugdíj-biztosítási önkormányzat in­dítványa az ígéret teljesítését célozza, ám a javaslat sorsáról a végső szót az Országgyűlés mondja ki. A korábbi nyugdíjviták a pártok sok tekintetben eltérő álláspontját tükrözték - ezért munkatársunk a frakciók prominens személyiségeitől azt tuda­kolta, milyenek most a parlamenti esélyei az önkormányzat ja­vaslatának? FRAJNA IMRE (Fidesz): Még nem ismerjük konkrétan és részleteiben az indítványt, így előzetesen pusztán a Fidesz e témával kapcsolatos elvi állás­pontját tolmácsolhatom. Gondo­lom, a nyugdíj-biztosításiön- kormányzat alapos számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy megvannak-e az emeléshez szükséges források. Nos, amennyiben ez a több mint 10 millárd forint rendelkezésre áll, a fiatal demokraták bizonyára igennel fognak szavazni. DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Örülünk, hogy korábbi döntéséhez híven a parlament ismét napirendre tűzi a nyugdíj­emelést. A tervezett 4 százalék ugyan nem jelenti a járadékok reálértékének javulását, de azt igen, hogy legalább a további csökkenés folyamatát sikerül megállítani. Azt külön is jó el­gondolásnak tartom, hogy az emelést egy összegben kapnák kézhez a nyugdíjasok, hiszen a fűtési szezon kezdetén különö­sen megnőnek anyagi terheik. KAPITÁNY FERENC (KIS­GAZDA 36-OK): A parlament szociális bizottságának tagjaként részt veszek a nyugdíj-biztosí­tási önkormányzat ülésein. Az emelést támogatom, azzal a megjegyzéssel, hogy az ehhez szükséges pénzt az önkormány­zatnak kell előteremtenie! DR. KÁTAY ZOLTÁN (MDF): Még februárban, amikor az Országgyűlés határozatot ho­zott az idei 14 százalékos nyug­díjemelésről, csatlakozó módo­sító indítványomban, amelyet a Ház el is fogadott, kértem, hogy a kormány augusztus végéig te­gyen javaslatot a nyugdíjak eme­lésével kapcsolatos kiegészítő intézkedésekre. Jogász vagyok - tudatosan fogalmaztam „pontat­lanul”, hisz a kiegészítő intézke­dés lehet egyszeri nyugdíj-ki­egészítés is, korrekciós emelés is. Ilyen előzmények után sze­mély szerint külön is örülök a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javaslatának, s elárulom: a ku­lisszák mögött mindent megte­szek, hogy az emelés aránya meghaladja a 4 százalékot. DR. KOVÁCS PÁ1 (MSZP): Az emelési javaslattal természe­tesen egyetértek, s biztos vagyok abban, hogy frakciónk vala­mennyi tagja hasonló álláspontot képvisel. A parlamentben való­színűleg nem az alapjavaslatról lesz vita; inkább arról, hogy ele- gendő-e a legnehezebb helyzet­ben levő kisnyugdíjasoknak a tervezett 4 százalékos emelés? S ha ők nagyobb arányban része­sednek az emelésből, vállal­ható-e ez a többiek rovására, akik magasabb befizetéssel sze­reztek elvitathatatlan jogot a magasabb járadékra. Jómagam is ilyen és hasonló kérdésekre szeretnék választ kapni a napi­rend tárgyalásakor. DR. FÁKLYA CSABA (SZDSZ): Az egészségügyi ön- kormányzat elnökségi üléseinek résztvevőjeként is ismerem a társadalombiztosítás törekvéseit, a jogos igények és a lehetőségek közötti feszítő ellentmondáso­kat. Egyértelmű, hogy a nyugdí­jakat a bérek növekedésével egyezően kell emelni, ez nem kérdőjelezhető meg. A fontos részkérdésekben azonban - pél­dául, hogy a mostani emelés át­húzódó hatású-e, megnöveli-e a jövő évi induló nyugdíjalapot - csak a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat 94-es költségvetésének ismeretében lehet majd érdemi véleményt kialakítani. PALOTÁS JÁNOS (Függet­lenek): Kétség sem férhet ahhoz, hogy a nyugdíjakat emelni kell! Tavaly és tavalyelőtt sem kapták meg teljes egészében a nyugdí­jasok a törvény szerint is járó emelést, és sajnos ez az idén is így lesz. Úgy tudom, a bérek ez évben 20 százalékkal, a járadé­kok pedig - a tervezett újabb ki­egészítéssel is - csak 18-cal nő­nek. Erkölcstelen a tól-ig behatá­rolás: a befizetés arányában mindenkinek egyformán kell emelni a nyugdíját. A kisjáradé- kosoknak nem feltétlenül a tb pénzéből kell a többieknél na­gyobb emelést adni, hiszen a já­rulékbefizetésekből nem lehet szociálpolitikai kérdéseket meg­oldani.-SZM- (Ferenczy Europress) ____________________________x ___ Miné l több „Életet az éveknek” 1993. szeptember 11-én nyugdíjas-találkozót rendeztek Tiszafüreden, ahol Keszthelytől Hajdúdorogig sok klub képvi­selte magát, köztük megyénk­ből Kenderes, Tiszaszőlős, Ti- szaörs, Kunmadaras, Tiszafüred klubjai is. A találkozó vendége volt Sipos József, az „Életet az éveknek” Országos Nyugdíjas Szövetség alelnöke. Zsúfolt programjában szakított időt arra is, hogy megválaszolja kérdése­imet is.- Hogyan látja alelnök úr a nyugdíjasklubok jövőjét?- Az elmúlt évben Kendere­sen volt egy hasonló összejöve­tel, ahol az ott jelen lévő nyug- díjasklub-vezetők elmondása alapján a klubok léte és nemléte forgott kockán. Ennek oka áz volt, hogy sok támogató cég - legtöbb helyen az áfészek - gazdasági gondokkal küszköd­tek. Ekkor valóban félelmet éreztem! Szolnok megye is ve­szélybe került, egy jól működő szervezet jövője. Én különbsé­get teszek városi és földműves nyugdíjasréteg között. Itt a me­gyében az utóbbiak száma je­lentős. Félelemérzetemet nö­velte, hogy a téeszek jelentős hányada erős válságban volt. A téeszek bomlása is sok közös­ség megszűnését vonta magá­val. Ám ez a generáció nem egy könnyen leírható generáció. Éz az összejövetel is bizonyította, hogy az 50-60, sőt 70 éves élet- tapasztalatukkal a nyugdíjasok kiérdemlik, hogy elsőrendű ál­lampolgárként kezeljük, kezel­jék őket. De visszatérve a kér­désére. A klubok túlélték ezt a válságot, új kapcsolatokkal, tá­mogatókkal ismét eleget tudnak tenni legfontosabb feladatuk­nak: „Példát mutatnak a felnö­vekvő generációknak arra vo­natkozóan, hogy miképp kell élni, aktivizálódni és a birto­kukban lévő tudást átadni.”- Bemutatná kérem az „Ele­tet az éveknek” Országos Nyugdíjas Szövetséget?- 1982-ben alakultunk meg mint a HNF és az „Életet az éveknek” szervezet baráti köre. Lényegében öten voltunk az alapításnál, de rögtön 137 klub csatlakozott hozzánk. A mag, amit elvetettünk, már kikelt, hi­szen jelenleg 570 klub 100.000 taggal csatlakozott hozzánk. Ebben a tagságban hatalmas erő rejlik, ami megmutatkozott a május 21-i tb-választásoknál. Szövetségünk bizonyította, hogy arculatát végig tudja vinni. Feladatunk a nyugdíjasok ügyeinek intézése - a tb- ön- kormányzatokban és az eü- bi­zottságokban is -, hiszen a vá­lasztásokon több vezetőnk ka­pott bizalmat. Nagy segítség ebben a munkában, hogy köz­ben megalakult 37 érdekvé­delmi szövetség részvételével a nyugdíjasok kamarája is.- Megyénk nyugdíjasait biz­tos, hogy érdekelni fogja a kö­vetkező kérdésem. Elég sok her­cehurca van most a nyugdíjak körül. Mi erről az Ón vélemé­nye?- 1992 végén a Nyugdíjasok Országos Kamarájának szociá­lis és társadalmi bizottsága a következőket fogalmazta meg: „A nyugdíj százalékos emelé­sének mindig a kiáramló bérek nettó értékét kell követni.” Annak idején Surján minisz­ter úr kijelentette, hogy a ki­áramló bér 18 százalék. Köz­ben napvilágot látott, hogy ez valójában már 23 %-nál tart. Szövetségünk követeli most ezt az elmaradt 5 %-ot, annál is in­kább, mert az infláció is a nem várt mértékben növekedett.- Mi az esély erre?- Szabó Iván pénzügyminisz­ter úr kijelentette, hogy az eh­hez szükséges 15 milliárd fo­rintból most 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A többit még nem tudják, hogy honnan fog­ják biztosítani.- Ehhez jönnek még a leve­gőben lógó áremelések - gáz, elektromos áram stb. A nyugdí­jasokat ez ismét fokozottabban érinti!- Éppen ezért tiltakozunk el­lene! A kormány költségvetési hiányát ne azokon az embere­ken hajtsa be, akinek a tűrőké­pessége ezeket az emeléseket már nem bírja el, amihez a nyugdíjak tervezett kompenzá­ciója nagyon kevés. Ézért kérjük és követeljük a kormánytól, hogy minden nyugdíjasokat érintő intézke­dése előtt kérje ki érdekvédelmi szervezeteink véleményét, és csak ezután döntsenek. Remé­lem, ezt a „harcot” győzelemre fogjuk vinni! P. M. A szolnoki szociális otthon lakói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom